Dunántúl, 1928. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

XVII. évfolyam, 26 szám. filmfizetési áj házhoz­­ szállítva vagy postán Egy hóra 2 Pengő 50 fillér ráfi cvám áfa 13 fillér 1A DUNÁNTÚL 37 Tek. Mohács város tanácsa Egy­ Két Ara 13 fillér Pécs, 1928. február 1. Szerda. Szerkesztőség Lyceum­ utca 4. su Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal Lyceum-utca 4. sz. Kiadóhivatal telefonja­. 242. szám. Hirdetés díjszabás szerint. A jugoszláv bajonett fenyegetőzik, bár a szövetséges és társult hatalmak, amelyek a párisi békéket diktálták, azt mondják, hogy Európa békeálla­potában van. Mi, akikre a béke­diktátumokat reá parancsoltuk azt mondjuk, hogy ez a béke, a halál békéje, már­pedig senki sem kényszeríthető arra, hogy a biz­tos halál mérgét ostyába vegye be. A mi halálunk, a kényszer­­béke, már­pedig a békeostyába burkolt halál ellen, tiltakozunk. Nem akarunk elveszni ágyban párnák között, inkább csatasíkon folyjon ki az ifjú vér szívünkből. A szövetséges és társult hatalmak országai nyíltan, vagy titokban fegyverkeznek, s míg ajkukon a béke igéje röpköd, fehér galamb képében, addig zsebükben a hadi­­szerrendelések és titkos fegyver­kezési tervek gyűlnek garmadára. Testünkről letépték magyar test­véreink millióit, de nekünk nem szabad védelmünkre kinyitni szán­kat, ölelésre kitárni karjainkat, mert ha azt tesszük: békebontó, irredenták vagyunk! Az élet új homokórája indult el útjára s ezen a homokórán más mértékkel mérnek a győzők ön­maguknak s ismét mással nekünk,­­— szerintük —, legyőzőtteknek. Nekik, akik a bűvös társasághoz tartoznak, a szövetséges és tár­sult hatalmaknak, nekik, a béke­bontás is privilégiumuk s az irre­dentizmus mindennapi kenyerük. Nekik, szövetséges és társult ha­talmak tagállamainak szabadsá­gukban áll a fajukhoz tartozó utolsó tíz lelket is reklamálniok, ha az, más állam szuverenitása alatt élt nekünk, százezrekért és milliókért sem szabad felnyitni szánkat, mert ez a­­fajelmélet, bé­kebontás s a magyar egyetemes­ség átfogó erejének hirdetése, ir­redentizmus. Pár évtizedes államok, gyer­­m­eklábakon bukdácsoló kultúrá­jukkal az európai kulturnépek szolidaritását üvöltik; nekünk, ezer éves államiságunk mellett, akik fegyverhordozói voltunk az európai kultúrának s védelmezői a krisztusi emberszeretetnek, csak pusztulnunk és vesznünk szabad, mert ők a győzők s mi vagyunk a legyőzőttek!? A vaksággal megvert Európa csak vére hullása árán eszmél reá nagy vétkeire. A békét, csak zsandárral és tankokkal tudják börtönében tartani s nem látják, hogy a béke álarca mögött a há­ború fegyverkezik s ha kiszaba­dul börtönéből, bosszuállással járja végig új vetéseinket. ’Jugoszláviából indult ki a világ­háború s még alig süppedtek be a sírok s Jugoszlávia már ismét ba­­jonettjével fenyegeti meg szom­szédait. Mindenkit, ahol egyetlen jugoszláv él, Olaszország, Ausz­tria, Magyarország, Bulgária, Ro­mánia vegyék tudomásul, hogy Jugoszlávia egyetlen jugoszláv testvérét sem hajlandó idegen uralom alatt hagyni s bajonettjét azért acélozza s ifjúságát és kato­naságát arra tanítja, hogy mikép kell bánni a bajonettel, hogy az utolsó jugoszláv is felszabadit­­tassék.­­ Olaszország már megszerezte a jugoszláv bajonett kátét, amely­ben fel vannak sorolva az orszá­gok és területek, hol jugoszlávok élnek s ahová be kell nyomulniok a bajonetteknek, hogy felszabadít­sák az elnyomott testvéreket. Kettős tanulságot meríthetünk eb­ből a leleplezett jugoszláv késza­tonság megteremtésére kell töre­kednünk, hogy megszüntessék a külföldön elterjedt ama téves hírt, hogy nálunk sok tekintetben jog­­biztonság uralkodik. Wolff Ká­roly nem osztja azt az aggodal­mat, hogy jogbizonytalanságot idéz elő a szakasz elfogadása. A Az elnök ezután napirendi ja­vaslatot tesz, amely szerint hol­nap délelőtt 10 órakor folytatják a valorizációs javaslat tárgyalá­sát. Végül felolvasták Mayer fe­lődésből. Az egyik az, hogy Euró­pa új rendje, a vér és pusztulás rendje, amelyből nincs más kiút, mint a békerevízió. A másik ta­nulság az, hogy emberi jogunk és kötelességünk tudomásul venni s fenyegetőzést és készülődést s kötelességünk megtenni mindazt ami életünk és államiságunk meg­védésére kötelez, ha Jugoszlávia másodszor is készíti az orvgyilkot Európa nyugalma ellen. Mos földmivelésügyi miniszternek Bodó János egy régi interpellá­ciójára adott válaszát, amelyben a Szőregen kiosztott földek és házhelyek magas ármegállapítását panaszolta. A válaszban a minisz­ter hangsúlyozta, hogy a megálla­pított árak nem látszanak túl ma­­gasaknak és azok megállapítása különben is a gazdasági felügye­lők és szakértők helybenhagyásá­val történt. A Ház a választ tu­domásul vette mire az ülés dél­után 2 órakor véget ért. A képviselőház mai ülésén is a valorizációs javaslatot tárgyalták Budapest, január 31. A képviselőház mai ülésén az el­nöki bejelentések után folytatták az egyes magánjogi tartozások valorizálásáról szóló törvényja­vaslat részletes vitáját. A 10. szakasz felett megindult vitában G­a­á­l Jenő a szakasz­­ őrlését javasolta azzal, hogy ha a szakaszt mégis elfogadják, akkor kilépünk a nemzetközi egyez­ményből. Dessewffy Aurél megérti a szónokoknak a szaka­szok elleni támadását, mert azok súlyos magánérdekeket érintenek. Lakatos Gyula előadó módosí­tó indítványt terjeszt be, majd Gaál Jenő, Sándor Pál és Bod János pénzügyminiszter fel­szólalása után a szakaszt az elő­adó módosításával fogadják el. A 11. szakasznál Csák Károly szólal fel. Hosszasan foglalkozik azzal a kérdéssel, várjon a valori­zálásnál a felek megegyezése, mennyiben érvényesüljön. Kéri a 14. szakasz második bekezdésé­nek elhagyását. Lakatos Gyula előadó hozzájárul ehhez az indít­ványhoz és a Ház Wolff Ká­roly és Kálnoky Bedő Sán­dor, majd P­e­s­t­h­y Pál igazság­ügyminiszter hozzászólása után a szakaszt Csák módosításával és az előadó kiegészítő szövegezésé­vel fogadja el. A 12. és 13. szaka­szokat, amelyeknek sorrendjét felcserélték Kálnoky Bedő Sándor és P­e­s­t­h­y Pál igazság­ügyminiszter szavai után változat­lanul fogadta el a Ház. Igen élénk vita indult meg a 14. szakasznál, amely kimondja, hogy a pénztartozások átértékelési ösz­­szegének meghatározásánál min­den körülményt figyelembe kell venni. A vitában Csák Károly, Ö s­t­ö­r József szólaltak fel. Ö s­­t­ö­r fejtegetéseihez csatlakozik Kálmán Jenő is. A jogfentartá­­sokat csak akkor tartja elismer­­hetőknek, am azokat írásban fek­tették le. Erre vonatkozólag in­dítványt terjeszt elő és ennek kapcsán utal arra, hogy a Jobbiz­ A pénzügyminiszter a legteljesebb mértékben szem előtt kívánja tartani a méltányosságot az adózás körül Budapest, január 31. — A pénzügyminiszter a hét végén ankéten foglalkozik a forgalmi adó kérdésével. A pénzügymi­niszternek az a felfogása, hogy nemcsak a forgalmi adó, ha­nem minden adónem fizetése és beszedése körül a legtelje­sebb mértékben szem előtt kívánja tartani a méltányos­ságot és minden panaszt a legsürgősebben megvizsgáltat. A pénzügyminiszter tudomására fogja hozni a vidéki pénzügyigaz­gatóságok vezetőinek, hogy le­gyenek figyelemmel az egyes adó­alanyok gazdasági helyzetére és igyekezzenek saját hatáskörük­ben is minden túlkapást megaka­dályozni. j©©©öO©ö©©»G«»©©e©©®ee®0®e®e®®öü®««®«©©e«oeee©w«fcee©@tt A kultuszminiszter cserkész és levente nyári táborozótelepet létesít a Balaton partján Budapest, január 31. — Az egész magyar sporttársadalom osztatlan lelkesedéssel értesült az Országos Testnevelési Tanács tel­jes ülésén a kultuszminiszternek arról a tervéről, hogy a Balaton partján a cserké­szek és leventék nyaraltatá­­sának megkönnyítése és erő­teljesebb megszervezése cél­jából nyári táborozó telepet kíván létesíteni. A terv keresztülvitelére szüksé­ges 100.000 cengőt a hasznos be­ruházások terhére biztosította a kultuszminiszter. A terv szerint a körülbelül 36 holdnyi területen e célra csupán egy-két állandó jellegű egyszerű épületet létesítenek, amelyben a­ táborozáshoz szükséges összes fel­szerelések, sátrak, stb. őriztetné­nek, amely egyben a telep fel-­ ügyelőjének lakóhelyéül is szol-­ gálna. Az összes előmunkálatok a terv mielőbbi megvalósítása érde­kében már megtörténtek és a részlettervek kidolgozásával az­­ Országos Testnevelési Tanács i­s foglalkozik.

Next