Dunántúl, 1928. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

XVIII. évfolyam, 76 szám. Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán Egy hóra 2 Pengő 50 fillér Egyes szám ára Sí: niii s­or­os tanácsa ! Kéziratokat nem adunk vissza. Mou Ara 24 nil«* Pécs 1928. év r?Hs 1. Vasárnap. Szerkesztőség Lyceum-utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadjalak Lyceum­ utca 4. sz. Kizdohivatal telefonja, 222. szám. Hirdetés díjszabás szerint A Várhegyen Sándor Móric gróf egykori palo­tájában, ahol a magyar miniszter­elnökség hivatalai vannak, a tiszt­viselői kar ünnepélyes fogadta­tásban részesítette Darányi Kál­mán államtitkárt. „Egy név vará­zsát hozta az új államtitkár“ — mondotta az üdvözlő szónok, olyan névnek emlékét, mely taranybetűkkel íródott be az or­szág mezőgazdaságának történe­tébe. Ehhez a névhez fűződő vá­rakozással, de a név viselőjének egyéniségéhez fűződő bizalommal iktatták be Bethlen István gróf miniszterelnök legközvetlenebb politikai munkatársát magas tisz­tébe. Neves elődök pozíciójában fog az új államférfi közreműködni mindazokban a feladatokban, amelyek a nemzeti újjáépítés kor­mányának elgondolásából folynak. Komoly szavak a beköszöntő ki­jelentései, amelyekkel válaszolt Darányi Kálmán a hozzá intézett üdvözlésre. „Ma már nemcsak fi­zikai virtusokra, hanem egyéb vir­tusokra is szükségünk van“ — mondotta, amidőn arra célzott, hogy a történelmi múltú palotába való belépésekor mindég a ma­gyar bravúrnak megszemélyesítő­jére gondol, aki valaha ebben a palotában élt. Az idők múlása, a testi erő és lovagi rátermettség erényei helyébe a szellemi bajví­vást és lelki erőt követelő tusá­­kat ültette, hogy a magyar névhez fűződő, régi fény és tekintély újra csilloghasson a nemzeti önfe­gyelemnek és művelődésnek ered­ményeiben. Valóban a magyar hi­vatás legmélyére szállnak le ezek a megállapítások és felhozzák on-­ man erkölcsi törekvéseinknek kin­csét. Nemcsak fizikai erőt, hanem­­lelki erőt, nemcsak testi bátorsá­got, hanem hittel teljes me­részséget követel az idő a nem­zeti élet irányítóitól és magától a magyar társadalomtól, ha nyom­dokába akar lépni annak a régi Magyarországnak, amely a világ­­politikában egykor hatalmas té­nyező volt és ha fel akarja épí­­­teni azt az új Magyarországot, amely a nemzetek egyetemességé­ben az élő lelkiismeret szava kí­ván maradni. Darányi Kálmánnak a tisztvi­­selő karhoz intézett buzdítása arra irányult, hogy folytassa hiva­tali működését továbbra is a mi­niszterelnök útmutatásainak meg­felelően, mert az ő politikájától folyó igazgatási rendelkezések végrehajtása előfeltétele annak, hogy Magyarország újjáépítését elérhessük. Nemcsak az államtit­kár meggyőződése az, hogy Beth­len István gróf irányelvei alkal­masak egyedül arra, hogy nemzeti törekvéseink megvalósulhassanak, hanem az ország közvéleményé­nek osztatlan egésze vallja ma magáénak ezt a politikát. Párto­kon felül mindenki elismeri, hogy a kormányelnök rendkívüli kitar­tásra és törhetetlen hazaszerete­tére épített koncepciója emelte ki ezt az országot a forradalmak végzetes khaoszából s tette a rendnek, békének, jogbiztonság­nak és nyugalomnak államává, amelyben kulturális és gazdasági haladásnak számára születik min­den törvényes intézkedés és épül minden intézmény. Darányi Kál­mán a maga hatáskörében legelső szavában harmonikus együttmű­ködésre hívta fel az alájarendelt tisztviselői kart. A harmonikus együttműködés ebben az ország­ban valóban a sarkpillére annak, hogy erőt gyűjthessünk és erőt mutathassunk. Megértésre van szükség, úgy a vezetők és aláren­deltek között, mint foglalkozási ágak, felekezetek és más viszo­nyokban munkaadók és munká­sok között. Ha összefog az egész magyarság s a közkatona vezérét szívvel, lélekkel követi, elősegít­vén őt a reá háruló feladat betöl­tésében, akkor itt a vállvetett munkának erénye válik jellemévé a társadalomnak és e jelemmel meghódítjuk még ellenfeleinket is. Csak a vállvetett munka, csak a harmonikus társadalmi együttmű­ködés és az egymásba vetett bi­zalom képesek nagy tettek életre­­hívására. A jövő pedig nagy tette­ket vár tőlünk. Szmírna környékén földrengés pusztított Budapest, márc. 31. — A bu­dapesti földrengéstani obszervató­rium készülékei ma reggel egy óra 32 perc 27 m­p-kor 1000 kilométer távolságból erős földrengést jeleztek. A műszerek maximális kitérése 71 mm. volt. A földmozgás Budapesten 1 órán át tartott és március 30-án este előrengés előzte meg, 31-én reggel pedig egy utórengés kö­vette. Szegedi jelentés szerint az ottani Ferenc József tudományegyetem földrengés készüléke 1 óra 27 perc­kor földrengést jelzett. A földrengés 24 percig tartott. Az inga legna­gyobb kilengése meghaladta a 130 méétert, a földrengés tehát igen erős lehetett. A Bécsi Távirati Iroda jelenti, hogy a bécsi központi meteorológiai és geodinamikai földrengést jelző készülékei ma éjszaka 1 óra 33 perckor középeurópai időszámítás szerint súlyos földrengés kezdetét jelezték. A legnagyobb kilengés ke­letnyugati irányban 150 mm. volt. A cíníz­ór­i 30 perc után­­szűnt meg. A földrengés fészke 1400 kilo­­méternyire lehet Bécstől. A prágai geofizikai intézet készü­lékei erős földrengést éreztek Prágá­tól mintegy 1400 kilométernyi távol­ságból. A rengéshullámok déli és délnyugati irányból érkeztek. A ké­szülékek éjfél után 1 óra 35 perc és 25 mp.-kor jelezték a rengés kezdete­tét. A Magyar Távirati Iroda jelen­tette este telefonon, hogy Angolából érkezett hírek sze­rint Szmírna közelében heves földrengés volt. Kilenc erős föld­lökést éreztek, amelynek követ­keztében 20 ház összeomlott és számos épület falai megrepedez­tek. Eddigi megállapítás szerint 16 halottja, 20 súlyos és 30 könnyebb sebesültje van a föld­rengésnek. A földrengés az egész Torball ke­rületben pusztított, 200 házat dön­tött össze és nagyszámú emberáldo­zatot követelt. Ma lépett életbe az új felsőházi törvény Budapest, márc. 31. — Az or­szággyűlés felsőházáról szóló 1926: XXII. törvénycikk egyes rendelkezé­seinek módosításáról és kiegészíté­séről szóló 1928: XIII. törvénycikk ez év március 31-én történt kihirde­tésének napjával életbe lép. A tör­vény hivatala alapján felsőházi tag­sághoz juttatja az Országos Munka­­biztosító Intézet elnökét, a kereske­delem és ipar felsőházi képviseletét pedig úgy reformálja, hogy két felső­házi tagot ezentúl a kormányzó ne­vez ki, a Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai közül a felső­házba. Ennek következtében a keres­kedelmi és iparkamarák az eddigi hat tag helyett csak négy felsőházi tagot választanak, azonban csupán keres­kedő és kisiparos tagjaik sorából, tehát nem a gyáriparos tagok közül. A kultuszminiszter 500 ezer pengő államsegélyt engedélyezett a kecskeméti gimnázium felépítésére Kecskemét, márc. 31. — Gróf Klebelsberg Kunó val­lás és közoktatásügyi miniszter K­o­r­n­i­s Gyula dr. h. államtitkár kíséretében Kecskemétre érke­zett, ahol R­é­v­és­z István tábori­püspök lakásán a 200 éves ke­gyesrendi gimnázium új épületé­nek felépítése ügyében folytatott tárgyalásokat. A kultuszminiszter kijelentette, hogy a gimnázium felépítésére 500 ezer pengő államsegélyt enge­délyez. Kijelentette még a kultuszminisz­ter, hogy a legközelebbi jövőben Kecskeméten is folytatni fogja a népoktatási beruházási akciót. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága közgyűlésén ma köszö­netet szavazott a miniszternek. évi Scipiades professzor a jövő nőorvos gyűlés elnöke Budapest, márc. 31. — A ma­gyar nőorvosok idei nagygyűlésé­nek 2-ik napján száz tudományos előadást tartottak és üdvözölték a jelenlegi gyűlés elnökét Tauf­fer professzort. Egyben a jövő évi gyűlés elnökévé Scipiades Elemér dr.-t, a pécsi szülészeti klinika nagynevű igazgatóját választották meg. Lapunk mai szá­m­a 30 ol­dal ­'I BB I I I I I II III BIB Serédi prímás mondotta a gyász­­misét Károly király halálának évfordulóján Budapest, március 31. — Ma délelőtt a budavári koronázó templomban hivatalos istentiszte­letet és engesztelő szentmise áldo­zatot mutattak be az elhunyt IV. Károly lelki üdvéért. A szent­misét S­e­r­é­d­i Jusztinián bíboros hercegprímás celebrálta. Megje­lentek Horthy Miklós kormány­zó, a királyi hercegek és herceg­asszonyok, valamint a kormány tagjainak jórésze. ■■■■­illik Meggyilkolta az édesanyját Kaposvár, márc. 31. (MTI.) A szomajomi gyilkosság ügyében folytatott nyomozás során N­i­c­s Józsefet gyanúsították édesanyja meggyilkolásával. A csendőrök N­i­c­s Józsefet a gyilkosság szín­helyére tetemrehívásra vitték. Amikor N­i­c­s meglátta halott édesanyját, megtört és sírva beis­merte, hogy ő ölte meg az öreg­asszonyt. Édesanyját a szobából a kamrába hurcolta és megfojtotta, azután fejszével több csapást mért rá. A csendőrök az anya­gyilkos N­i­c­s Józsefet beszállí­tották a kaposvári ügyészség fog­házába.

Next