Dunántúl, 1928. május (18. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-01 / 99. szám
2. oldal. DUNÁNTÚL Kedd, 1928. május 1. A városi költségvetés jóváhagyását vitatták a mai közgyűlésen A tárgysorozat 36 pontját két és fél óra alatt letárgyalták Pécs, ápr. 30. — A mai városi közgyűlés iránt csak mérsékelt érdeklődés nyilvánult meg. Maga a tárgysorozat is szinte fele annyi ügyet ölelt fel, mint amennyit szokott. A napirend egyes pontjai, ha mindjárt fontos ügyekről szóltak is, mégis nagyobb vita kiváltására kevésbbé látszottak alkalmasnak. Csupán a költségvetést tudomásul vevő belügyminiszteri leirat robbantott ki néhány súlyosabb felszólalást. Az ellenvéleményt hangoztató bizottsági tagok megelégedtek azzal, hogy elaz elsőés egyetlen nagyobb vitát a belügyminiszternek az 1928. évi városi költségvetésre vonatkozó leirata keltette, amelyet Kallcs Antal főjegyző ismertetett. Az első felszólaló Sárkány Ármin dr., azt vitatta, hogy nem annyira az ő felebbezését utasította el a miniszter, hanem inkább a költségvetést nem hagyta jóvá, így a felebbezésnek a tisztviselői fizetések aránytalanságáról szóló részét elismerte a miniszter azzal, hogy nem hagyta jóvá a költségvetés kiadásainak 47,64 százalékát kitevő részét. Nem fogadta el a miniszter az Ullmann-telep költségvetésére vonatkozó első felterjesztést sem, hanem ezt a tanácsnak egy másodikkal kellett pótolnia, amely nem is került a közgyűlés elé. Csupán a vízdíjakra vonatkozó felebbezést utasította el a belügyminiszter, de ennek oka a polgármesteri felterjesztés volt. Elhallgatta azonban a tanács a miniszteri felterjesztés igen érdekes részeit, amelyek súlyos kritikát tartalmaznak a költségvetés egybeállítása ellen. A kiadások 47,64 százalékát kitevő személyi terhek olyan súlyosak a miniszter szerint, hogy ezeket feltétlenül redukálni kell a szervezet helyesebb szabályozásával, vagy a munkaerők jobb kihasználásával. Az önkormányzati teherből Pécs minden lakójára 44,06 pengő, adóalanyonkint 281,39 pengő esik. Ehhez az állami adóteher fejenként 27,71, adóalanyonkint 176,94 pengő, összesen tehát minden embert 71,77 P, és minden egyes adóalanyt 458,33 pengő közteher sújt. Egy másik, súlyos megállapítása a belügyminiszteri feiratnak az, hogy az önkormányzati szolgáltatásokból eredő bevétel összesen 2.428.456 P, vagyis az összbevétel 40,08%-a. A város tehát önálló adóztatási jogát a lehetőség határáig igénybe veszi és háztartásának legerősebb támasza a közszolgáltatásból ered. Lényegesen kevesebb ezzel szemben a városi vagyonból eredő jövedelem. A jövedelmező városi vagyon az 1926-i értékelés szerint 39.294.983 pengő, míg az ebből eredő jövedelem csak 433.300 pengő, tehát a vagyonérték 1,2 százaléka, amii naivon alacsony • Elkerülvemondták a véleményüket. Általában azonban oly nagy volt a közgyűlés iránti részvétlenség, hogy amikor Fischer Ferenc dr. főispán4 óra után néhány perccel megnyitotta a közgyűlést, a választott és virilis bizottsági tagok közül alig voltak húszan a teremben, úgy, hogy ha szavazásra került volna a sor a tanács valamely javaslatával szemben, hiába fogtak volna össze valamennyien, a hivatalból jelenlevő tisztviselő kar többségben volt velük szemben, tétlenül szükséges tehát a városi vagyon jobb kihasználása, ezért felhívja a várost, intézkedjék a vagyon jobb kihasználására. Indítványozza, hogy a jövőben a vízdíjakat és a csatornajárulékokat a költségvetéstől elkülönítve előbb állapítsák meg, akkor kiderül, hogy a fürdőszobára megállapított 70 pengő vízdíj helyett 50 pengő is elég, ami kiderül abból, hogy nem is szed többet a város. Baumann Emil kifogásolja, hogy a tanács ezt a leiratot nem terjesztette a pénzügyi bizottság elé. A polgármester többszöri ígérete ellenére még ma sincs gyorsíró a közgyűlésen, így következik be az, hogy amikor a költségvetést tárgyaló közgyűlésen szót emelt a városi vagyon kevés jövedelmezősége miatt, csak ez a pár szó került a jegyzőkönyvbe. Baumann Emil nagyobb lendületet kíván. A felszólalások nem demagógiát, hanem városi érdeket szolgálnak, ezért szükséges azoknak gyorsíró útján való lerögzítése. Nendtvich Andor dr. polgármester szerint Sárkány felszólalása nem a közgyűlés elé, hanem a miniszterhez intézendő újabb felebbezésbe illett volna. Hangsúlyozza, hogy a többi városokhoz viszonyítva éppen Pécsett a legkisebbek a személyi kiadások. A 40 milliós városi vagyonban 22 millióval szerepelnek azok a városi javadalmak és jogok, amelyeknek jövedelmei egyáltalában nem szerepelnek itt és így állott elő az 1,2 százalékos jövedelmezőség. A város ingatlan vagyonának legnagyobb része erdő, ami természetszerűleg nem hozhat annyit, mint a szántóföld. A miniszter nem bírálhatta egyoldalúan el a felebbezést az ő javaslata alapján. Ennek feltételezése sértő a miniszterre. Más városok költségvetései ellen sokkal több kifogást támasztott a belügyminiszter. A vízdíjak korábban történő megállapításához hozzájárul. Gyorsírót azért nem alkalmaznak, mert megfelelő vitagyorsíró nincs Pécsett. (?) Minden elhangzott szó jegyzőkönyvbe vétele pedig felesleges. Ezek után a belügyminiszter leiratát tudomásul vették. A városi gyámpénztár 1926. évi mérlegének felülvizsgálását tudomásul vették. Kárpáti József erdőhivatali segédtiszt rendkívüli munkadíját a miniszter csak 3 évre visszamenőleg engedélyezte 6QQ jerigő értékben. A szakirányú iparostanonciskoláival kapcsolatos tanoncotthonra a népjóléti miniszter 50,000 pengőt engedélyezett. Az új elemi iskolák Az Ispitaalja-dülőben és az Ullmann-telepen épülő új iskolák ügyénél Gombos Ede dr. súlyosnak látja az egyetemi tanárok részére építendő lakások által a városra háruló kötelezettséget és erről számadatokat kér. A főispán felvilágosítja, hogy a pécsi elemi oktatás végleges rendezése csak így lehetséges, mert ezáltal az Irányi Dániel-téri új elemi iskola is felszabadul. Makay István tanácsnok közli, hogy még csak most folyik az adatgyűjtés, hogy hány egyetemi tanárnak és hiányszobát tartalmazó lakások épüljenek. Ruzsinszky Béla a felső kereskedelmi, reáliskolára és ta Kifogások a költségvetés ellen nítóképzőre vonatkozó ígéretek beváltását sürgeti, de a főispán azt válaszolja, hogy ezek a kérdések még tárgyalás alatt vannak. Makay tanácsnok végül bejelenti, hogy a kultuszállamtitkárok és a polgármester közt folyt tárgyalások eredménye e két iskola megépítése. Vita nélkül A repülőtér felállítása egyelőre Pécsett nem volt lehetséges, de azok szaporításánál Pécs is sorra kerül. A rendészeti főiskolát a Zrínyi reáliskolai nevelő intézetben helyezik el és az első évfolyam már szeptemberben megnyílik. Az összes beruházások az államkincstárt terhelik. A városnak csak a Zrínyi nevelő intézetben elhelyezett 16 tiszt és 12 altiszt lakásáról kell gondoskodnia. A tisztek a Rét utcai városi bérházban kapnak lakást, az altiszteken pedig költözési költséggel segít a város. A gyárvárosi termplomot és plébániát az ott megalakult egyházközség építi. A megyéspüspök már megállapította a plébánia határvonalait. Az áramfeszültség nem változik A villamtelep beruházási költségeiből ez évben 598,220 pengőt kell fedezni részben kölcsönből. Sárkány Ármin dr. felvilágosítást kér, tényleg áttérnek-e a 220 voltos feszültségre és ki viseli ennek költségeit. Nagy Elek villamtelepi igazgató adja meg a felvilágosítást. Csupán az új városi bérházak transformátorának körzetében levő házak villamosvezetékeit szerelték át 220 voltos feszültségre és ennek költségeit a villamtelep fedezi. A motoroknál 190 voltra térnek át, de ezeket át lehet kapcsolni és szerelést nem igényelnek. A háztartásoknál megmarad a 110 voltos áram. A villamos áram díját a decemberi közgyűlés által megállapított 7 filléres ár helyett a tanács 4 százalékkal leszállította. Ez az ár a döntőbizottság határozathozataláig marad érvényben, ami 2 hónapon belül várható. Akkor január 1-től visszamenőleg rendezik a kérdést. Vita nélkül megszavazta a közgyűlés a pénzügyi bizottság által elfogadott póthiteleket. A végleges vízműbővítés május végére, vagy legkésőbb június elejére teljesen befejeződik. A Petrezselyem utcai óvoda építését a bizottság javaslata alapján intézik úgy, hogy 40,000 pengő az ez évi, 14,000 P, a jövő évi beruházásokat terheli. L 11 ke József Szigeti-országút 144. számú telkének parcellázása során 2 új 10 méter széles utcát nyitnak meg. Az új motoros öntözőkocsit a Tendloff-Diettrich cégtől szerzik be. A motoros úti henger ügyét levették a napirendről. Az ipartestületi székház átalakításához 1000 pengővel járul hozzá a város, amit Marton Ferenc ellenez, Ruzsinszky Béla azonban az iparosság nevében hálás köszönettel veszi tudomásul. A Szent Mór kollégium nagyobb telke A Szent Mór kollégium még egy 25 méteres területsáv átengedését kérte. A város 20 méteres sávot át is enged 400 négyszögölnyi nagyságban. Marton Ferenc kifogásolja a bőséges telekadományozásokat, aminek következménye, hogy a dohánygyár nagy konyhakertészetet tart fenn, amire szükség nincs. Gombos Ede azt kérdi, hogy marad-e mé£ telek az igazságügyi palotára. Megnyugtató választ kap. Baumann Emil a Nagy Lajos kollégium sorsa felől érdeklődik. Gyimóthy Gyula örömét fejezi ki az egyetem fejlődésén és a Maurinumnak szívesen adna nagyobb területet is, de helyteleníti a szivarkagyári kertgazdaságot. Piacsek Virgil az iránt érdeklődik, miért nem a legolcsóbb vállalkozó építi a kollégiumot. A felszólalásokra Makay István polgármesterhelyettes válaszolt. A kollégium egyesület ..már eredetileg nagyobb telket kért és a város által adományozott kisebb telken nem tudja keresztül vinni a tervezett nagyszabású építkezést. A Nagy Lajos kollégium részére még 1950 négyszögölnyi telek áll rendelkezésre a szomszédban. A kollégium azonban a jelenlegi Béke-palotába fog kerülni, ha az egyetemi tanárok onnan kiköltöznek. Az építkezés kiadását a Maurinum igazgató tanácsa intézte, a város tanácsa tehát erről nem tud közelebbi felvilágosítást adni. A polgármesteri jelentés A polgármesteri jelentéshez elsőnek Gombos Ede dr. szólalt fel. Az igazságügyi palota ügyét teszi szóvá. Az iránt érdeklődik, ébren tartja-e a város a kérdést és az ügy jelenleg milyen stádiumban van. A csatornázással kapcsolatban emlékezteti a polgármestert, hogy segítséget helyezett kilátásba azok részére, akik 3, bekapcsolást nem tudták élve-