Dunántúl, 1928. augusztus (18. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

XVIII. évfolyam, 173 szám. előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán egy búza 2 Pengő 50 fillér Egyes szám ára 15 oldalas 24 ill. . ^ Kéziratokat nem adunk . Ara 15 fillér Pécs, 1928. augusztus 1. Szerda. Szerkesztőség Lyceum­-utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum­ utca 4. sz. Kiadóhivatal telefonja: szdlfíi Hirdetés díjszabás szerint. A szövetkezetek szövetsége írta: Kirschanek Ödön. A Baselben 1921-ben megtar­tott nemzetközi szövetkezeti kon-g­resszus Gide indítványára azt a­atározati javaslatot fogadta el, hogy a háború ellen a leghatható­­sabb fegyver a szövetkezeti szer­vezkedés és a szövetkezeti szel­lemben való nevelés. Ugyanerre az álláspontra helyezkedést. Az 1­925-ben Párisban megtartott szö­vetkezeti kongresszus, mely azt a határozatot mondta ki, hogy a modern társadalomgazdasági fej­lődésben a szövetkezeti szervez­kedés a nemzeti béke és kibékü­lés egyetlen elképzelhető esz­köze. És még a béke idejében a Glasgowban 1913-ban megtartott nemzetközi szövetkezeti kon­gresszus a világ lelkiismeretét rá­­togatta, mikor azt a tényt szö­gezte le, hogy a fegyverkezés és a nemzetközi konflikusok abban a mértékben fognak csökkeni, semily mértékben az emberiség g­azdasági­, és szociális életét, a következ­eti eszmék fogják át­­atni. A szövetkezés a munkás­osztály életviszonyain akar javí­tani, építeni és nem rombolni és az emberiség szolidaritását nem­zeti és nemzetközi alapon akarja felélni.­­ A szövetkezés abból indul ki, hogy a kapitalizmus mint gazda­sági rendszer a túlhajtott verseny következtében az­ emberekben az á­llati ösztönöket fejlesztett ki. Il Totominac megállapítja, hogy a­­világháborút nem a szegénység­­es ínség idézte elő, hanem a leg­nagyobb, leggazdagabb és gazda­ságilag leginkább kifejlett nemze­tek. Miért? Mert a vad ösztönök hajtották reá őket. Az irigység, a féltékenység, a bosszúvágy, a ki­zsákmányolási ösztön. Amint a társadalmi fejlődést nemcsak gaz­dasági, hanem elsősorban erkölcsi okok mozdítják elő, úgy a társa­dalmi fejlődésben beálló zökkené­seket is erkölcsi okok idézik elő. A kapitalizmus gazdasági rend­szere a gazdasági tevékenység előnyeit egy társadalmi osztály, a­­kapitalista osztály javára bizto­sítja, azért van a társadalmi bé­kétlenség, a tömegnyomor, min­denki versenytársa és ellensége a másiknak, osztály, osztály ellen, nép, nép ellen küzd. Angliában a munkásosztály teljes szabadságot és politikai egyenrangúságot él­­­vez, a kormányzást is már magá­hoz ragadta, mégis a Sweating­­Commission, a munkaadók visz­­szaéléseinek felkutatására kikül­dött bizottság a munkásosztály helyzetéről hajmeresztő dolgokat hoz nyilvánosságra, azért állapítja meg a páposi szövetkezeti kon­gresszus, hogy­ mert kevesen sok­kal bírnak, sokan kevéssel. A javak termelésének folyama­tába tehát más gazdasági formát kell beállítanunk, olyan formát, mely a testvériségre és az embe­rek szolidaritására van alapozva. Ez a gazdasági forma megtanít minket arra, hogy egyéni érdeke­inket az összesség érdekeinek vessük alá. Kapitalista elméletek­kel és érzelmekkel telített ember­társaink efölött csodálkozni fog­nak és azt kérdezik, hát ez is le­hetséges? Lehetséges-e, hogy az embereknek közös érdekeik és közös céljaik legyenek? Lehetsé­ges-e, hogy gazdasági tevékeny­ségemet az erkölcs és a törvény is korlátozza? Lehetséges-e, hogy a versenyfeltételek úgy alakulja­nak ki, hogy a létért való küzde­lemben mindenki megállhassa a helyét? Igaz, amíg emberek lesz­nek, tökéletes erkölcsi állapot so­­hasem­ lesz, de sok, sőt minden le­hetséges, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy testvérek va­gyunk az Urban és szegények mindig lesznek közöttetek. Két irányzat van, mely a társa­dalmi bajok megszüntetésére tö­rekszik. Az egyik a szocializmus, a másik a szövetkezeti szervezés. A szociálizmusnak az az irány­zata, melyet a szociáldemokrácia képvisel, a társadalmi rend meg­javítására képtelen. Két nagy té­vedésből indul ki. A marxi taní­tás szerint azt hiszi, hogy a tár­sadalmi fejlődés kizárólagos té­nyezője az anyagi fejlődés, az er­kölcsi tényezőket és különösen a vallásból eredő erkölcsi tényezők hatását vizsgálódása köréből ki­zárja és ezekről tudni nem akar. Ennek következménye a vallásta­lan és kommunista irányzatok az anyagi­ fejlődést hátráltató mű­ködése. Második tévedésük, hogy az új gazdasági rendet a verseny kizárásával akarják megterem­teni. A magántulajdon megszünte­tése és az összes, termelési esz­közök elközösítése nem gazdasági rendet, hanem gazdasági anar­chiát teremtenek, amint azt szo­morú tapasztalásból tudjuk. A termelés folytonosságához ver­seny kell, mely fejlesztőleg hat az ember összes lelki és fizikai ké­pességeire. Aki ezt tagadja, az le­tagadja az ember életképességé­nek alapját az emberi lélek léte­zését. Még inkább tévednek, mi­kor a tőke önzésének neki szege­zik a munka önzését és a terme­lési anarchiát a munka érték­­többletének politikai célokra való lefoglalásával akarják megszün­tetni. U­gyanezt teszi a kapitaliz­mus és gazdasági szervezetei is. Más a szövetkezés. A szövet­kezés abból indul ki, hogy az em­bert gazdasági tevékenységében az erkölcs törvényei irányítják. Ez tehát egy emberséges irányzat, mely a termelés és értékesítés te­rén kiküszöböli a társadalmi el­lentét és elégedetlenség forrását, a kereseti elvet. Megnemesíti a gazdasági tevékenységet, mert a szövetkezeti termeléssel, a szö­vetkezeti és szociális tőke gyűjté­sével a gazdasági tevékenység ál­dásaiban nem a­ szervezett tőke, sem a szervezett munkás, hanem az egész társadalmat részesíti. Az elfajult verseny helyébe a nemes versenyt állítja és ezzel a gazda­sági válságoknak veszi elejét. A termelés terén megvalósítja az etikailag kifogástalan termelési rendet és ezzel megvalósítja a szociális termelést, mely társada­­lomgazdaságilag minden produk­tív osztályra nézve az egyenlő termelési feltételek megvalósítá­sára törekszik. A szövetkezetek nemzetközi szövetsége zászlaja a szivárvány békeszíneiben pompázik. Ez je­lenti a népek és a társadalmi osz­tályok kibékülését. Van-e ember, aki ezt nem akarná? BnBHaBBHnBHBiiaflnBBiBanaaBaHiiflBBaBBMBBaBEsiiBflBiaaBggGsmaBtEses&aBB Nobile és társai útban hazafelé B­é­c­s, júl. 31. — (Bécsi­ Távirati Iroda). Az olasz sarkexpedíció tagjai ma reggel menetrendszerűen a berlin­­római gyorsvonattal a két utolsó kocsiban áthaladtak Insbruckon. A vonat 8 percig állt. Nobile és társai úgy látszik aludtak, mert a kivilá­­gítatlan, lefüggönyözött kocsikból senki nem szállt ki. A perronon csak az állomás személyzete és néh­ány utas volt, Brennenél körülbelül 40 személy üdvözölte ünnepélyesen Nobilét. Nobile és társai 7 óra 30 perckor átutaztak Trenton. A pályaudvaron tiszteletükre nagy tömeg jelent meg, amely lelkesen tüntetett a sarkutazók mellett. Virágcsokrokat dobtak a kocsikba és elénekelték a Giovinez­­zát. Mussolini miniszterelnök megbízta a bexzeni pefektust, hogy a Brenner pályaudvaron tolmácsolja a­ fascista Olaszországnak olasz területen első üdvözletét a sarkvidéki expedíció megmenekült tagjai előtt. 99999999999909999999999999909999999999999999999999999? Titulescu hosszabb szabadságra megy Budapest, júl. 31. — Bukaresti jelentés szerint a hivatalos lap mai számában megjelent közlemény sze­rint Titulescu egy hónapi szabad­ságra megy. Távollétében Bratianu helyettesíti. A francia sajtó Titulescu lemondását különféleképpen magya­rázza. ' ** ' A lemondás mögött elsősorban politikai és nem egészségügyi ... A okokat látnak. Azt hiszik, hogy a hosszabb szabad­ság oka az, hogy . , , A Titulescu nem akar " a Népszö­­­­­­vetség szeptemberi ülésén részt, venni, mert előrelátja, hogy az optánsper­­ben Magyarország részéről újabb he­ves offenzíva indul meg. 99999090000999999990999009 Az új székesfehérvári tankerületi főigazgató Budapest, júl. 31.— A kor­mányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előtejesztésére Mátray Ru­dolfot a székesfehérvári ciszterci­­reálgimnázium igazgatóját a székes­­fehérvári tankerü­let főigazgatójává nevezte ki. Kassai Vidor meghalt Budapest, júl. 31. — Kassai Vidor, a Nemzeti Színház nyugalma­zott tagja, Vácon 86 éves korában meghalt. Kassai Vidor 1899-ben vo­nult nyugalomba. Nyugdíjaztatása óta valóságos remete életet élt. Néha napokat festegetéssel töltött és kisebb cikkeket is írt. Néhány évvel ezelőtt megcsináltatta saját koporsóját és azóta ebben aludt. Fél esztendővel ezelőtt lépett utoljára színpadra, amikor Szilveszter éjszakáján a Já­nos vitézben játszott és pontban éjfélkor ő köszöntötte az 1928-as esztendőt. Régi vesebaja most ki­újult és néhány nappal ezelőtt a váci kórházba vetette fel magát. Itt érte utol a halál. Temetése holnap dél­után 6 órakor lesz. Löwenstein bankár családja szándé­kos emberölés címén feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen Budapest, júl. 31. _ Párisi je­lentés szerint Löwenstein bankár családja feljelentést tett a boulognei ügyészségen szándékos emberölés címén. A halott bankár egyik sógora kijelentette, hogy Löwensteinnek igen sok ellensége volt Franciaországban és Belgiumban és a család tagjai azt hiszik­, hogy a bankárt megölték.

Next