Dunántúl, 1928. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

Kedd, 1928. október 2. DUNÁNTÚL APOLLO mrrmmmr Kedd, október hó 2. Utoljára! Ham And Eggs híres burleszk-világattrakciója ! Másfél órás kacagás! Másfél órás kacagás! RUMMY VILÁGHÁBORÚ Burleszk-vígjáték világattrakció 10 felv.-ban. Főszerepben: HAM AND EGGS és MYRNA LOY. Előadások: fél 5, Q, fél 8 és 9 órakor. A két utolsó előadás teljes zenekarkísérettel ! PARKMOZI: Szünet­ hozta a proletarizmust, mert a független, szabad emberek a ma­guk gyengeségére bízva nem tud­tak megélni. Hosszú időre volt szükség, amíg a katolikus vallás áttörte az államférfiak megkér­­gesedett szívét és azt mondta, nem szabad az embereket ma­gukra hagyni, hanem törvényt kell hozni arról, mit szabad az erősnek és hogyan kell támogatni a gyengét. Még ma is a szegény tömegek nagy számban pusztul­nak el egy modern állam kereté­ben is. A kereszténység azonban addig nem nyugszik, amíg ezt az állapotot meg nem szünteti, amíg olyan, törvényeket nem hoz, ame­lyek a szegény emberek jogát, vé­delmét szolgálják, amelyek meg­gyógyítják a szegényt és meg­erősítik annyira, hogy magában is megélhessen.­­ Ez a program azt kívánja, hogy a gazdag menjen a maga szövetségébe, a munkás a keresz­­tényszocialistákhoz, az iparos az ipartestületbe és mindenki abba az egyletbe, ahova tartozik. Ott oktatni és nevelni fogjuk, hogy a rá az életben leselkedő vesze­delmeket felvilágosodott fejjel maga meglássa és legyen annyi ereje, hogy szembe szállhasson velük. Ez a katolikus napok célja. Véget akarunk vetni annak, hogy a katolikus magyar csak villa­­moskalauz, levélhordó, bankszol­ga legyen, csak olyan állásokba jusson, ahol sok a munka, kevés a kenyér. Nem maradhatunk meg eben a koldussorsban, nem fé­rünk el ezen a kis darab földön, egymás elől esszük el a kenye­ret. Kalapot emelek a külföldiek segítsége előtt, de bármilyen ha­talmas legyen is egy ember, nem tud egy országon segíteni, hanem csak a nemzet maga, ha talpra áll. A magyar fát, vasat, sót, a Bánátot, Bácskát vissza kell ve­rekednünk, szükségünk van rá­juk, mert nélkülük nem élhetünk meg.­­ Vigyázzon a magyar állam minden tényezője, ne ébressze a katolikusokban azt a hitet, hogy nekik ebben az országban keve­sebb joguk van, mint másoknak. Becsülje meg a katolikust a ma­gyar állam, hogy a jövőben is mindig ott legyünk, ahol a gyár államnak szüksége lesz ránk. Bánjon velünk úgy, ahogy megérdemeltük, ahogy az ország sorsa megköveteli, ahogy a törté­nelem és többségi jogunk elő­írja. Délután az orsolyiták gyö­nyörű zárdájának hatalmas udva­rán a nők részére volt gyűlés. Az udvart teljesen benépesítette a nők serege. S­z a 11 é­s Jánosné üdvözlő szavai után Virág Fe­renc megyéspüspök fordult köz­vetlen szavakkal a megjelentek­hez. Beszédének gondolatmene­tét az alábbiakban adjuk: — Fáradságos bérmakörútról jött, hogy itt lehessen, örül a lelke, mert érdeklődést lát az Anyaszentegyház iránt. Ezt az érdeklődést tapasztalta bérma­­körútján is mindenütt, ahol meg­fordult. A népben meg van a vallásos lelkűlét, de azért mégis szükség van ezekre a katolikus napokra, hogy befelé dolgozzunk, hogy ti­zenhárom próbás hívei legyenek az Anyaszentegyháznak. — Ma még sok a kívánni való, mert aki római katolikus, még nem egy velem, nem a szemé­lyemmel, hanem az Anyszentegy­­házzal. Még sokan vannak, akik­— Ne csüggedjünk, hogy kárba vesz a munka, mert kicsinyek va­gyunk. De sokan vagyunk. Mi győzni fogunk nem a nagy po­litikusok által, hanem a magyar nép nagy tömegének állandó foly­tonos munkájával. Én hiszek a népnek ebben az erejében, erre tettem fel életem munkáját. So­hasem a felső tízezerben láttam az ország üdvösségét, hanem a nép millióiban. Ezeket kell ön­védelemre megtanítani. Az Ur­nák szellemében kell élnünk, a hatalmasnak a szegényt segíteni, az okosnak a tanulatlant ve­zetni. Ha Krisztus nyájában az emberek egyformák lesznek, hit­ben, egymás iránti szeretetben, nemcsak a katolikus egyház lesz nagy, hanem az ország is. A megismétlődő zajos tapssal fogadott hatalmas beszéd után É­ry Márton képviselő záró­sza­vaival ért véget a hatásában fel­emelő és impozáns délelőtti nagy­gyűlés. Délben Magyar Béla plébá­nos, a dombóvári katolikus nap megszervezője látta vendégül az egybegyűlt előkelőségeket. A házigazda Németh István és Kecskés Károly káplánok se­gítségével valóban szeretetre méltó figyelmességgel látta el a vendégeket. nek más a hite, más a gondolko­zása, mint az egyházé. Mindad­dig míg nem leszünk egyek a ta­nításban és a hitben az Anya­­szentegyházzal, nem tarthatjuk magunkat igaz hívőknek. _— Hogy miképen álljunk a vi­lág elé, hogyan védjük igazsá­gainkat ezek a gyűlések hivatásai és addig nem nyugodhatunk, míg egészen hűséges tagjai nem va­gyunk az Anyaszentegyháznak. A felzugó éljenzés után É­r­y Mártonné Angster Mária rend­kívül magasztos és kiváló Szó­noki készségről tanúskodó elő­adást tartott az Oltáriszentség tiszteletéről. Az Oltáriszentség nem jelkép, hanem valóság. Ez ad békét, örömet, megnyugvást és vigasz­talást. Ehez kell fordulni az élet minden viszontagságában, ennek tiszteletére kell nevelni gyerme­keinket is, ha szebb jövendőt akarunk. A nagy tetszéssel találkozott beszéd után P. B­ő­­­e Kornél a nők hivatásáról szólott ugyancsak nagy hatást érve el,­hoz, amely az adóalapnál az el­tartandó családtagok számához igazodik és így létesülhetnek rá­juk kedvező hiteltörvények. Be­szédét tetszés kísérte. É­r­y Márton országgyűlési képviselő az elmondottak meg­­színtelésére és összetartásra hívta fel a hallgatóságot. Egyúttal köszönetet mondott a megyés­püspök megjelenéséért. Virág Ferenc megyéspüspök szólt ezután az összegyűlt ka­tolikus férfiakhoz. Viseljék szí­vükön azt a törekvést, hogy a ka­tolikus hitélet ne fejlődjék visz­­szafelé, hanem mindenki töreked­jék magában az evangéliumi lé­lek kialakítására. Most befeje­zett bérma útján többfelé tapasz­talta, hogy kevés a katolikus templom. Itt Dombóváron is az a helyzet, hogy a kicsiny templom­ban a híveknek csak egy jelen­téktelen része fér el. A katolikus öntudatnak ezen segíteni kell. Dolgozzanak azon, hogy minden katolikus csoportnak meg­legyen a maga temploma. Munkájuk eredményétől függ a kegyúri se­gítség is. Többfelé építenek templomot most az egyházmegyé­ben és ebben az élő hit a legna­gyobb segítségük. Ezek a példák vezéreljék a dombóváriakat is abban a munkában, hogy ,jöjjön el a Te országod". Isten áldását kéri arra a vetésre, amelyet ma jó magvetők elhintettek a lek­kekbe. Végül Entzel János ipartes­tületi elnök mondott köszönetet­ a szónokoknak. Eucharisztikus körménét 8000 résztvevővel Délután 5 órakor Virág Fe­renc megyéspüspök litániát tar­tott, amely után megindult az eucharisztikus körmenet másfél órás útvonalon. A menet elején a vasutas zenekar, a cserkész és a tanuló ifjúság, majd a papság haladt. Az Oltáriszentséget vivő megyéspüspököt a hívek hosszú hosszú sora követte, úgy, hogy teljes negyed óráig tartott, amíg a körmenet elhaladt a virágokkal és égő gyertyákkal díszített ház­sorok között. A menetben több, mint 8000 ember vett részt. Egé­szen beesteledett, amikor a kör­menet visszaérkezett a templom­hoz, amely ekkor impozáns ké­pet nyújtott. A torony keresztje, és az egész homlokzat pompás villanyfényben úszott, amely a szomszéd falvakba is ellátszott. A pompás kivilágítást a helybeli áramfejlesztő telep rendezte. A körmenet után a nőzárda énekkara szerenádot adott a me­gyéspüspök tiszteletére, aki ro­konszenves szavakkal köszönte meg a diáklányok hódolatát. A megyéspüspök ezután autón visz­­szatért Pécsre. A pompásan sikerült katolikus nap rendezése Magyar Béla plébános, T­a­k­á­t­s József fő­jegyző és Havas Béla egyház­­községi világi elnök érdeme, akik önzetlenül sokat fáradtak. M­a­­g­y­a­r plébános mellett N­é­­m­­e­t­h István és Kecskés Ká­roly káplánok, H­e­t­é­n­y­i Alajos dr. hittanár és Petrovics Ede hitoktató munkáltak közre a si­ker érdekében. Virág püspök az orsolyita zárdában tartott nőgyülésen Az iparosság gyűlése Ugyanebben az időben az ipa­rosság részére a közel 700 embert befogadó zsúfolásig megtelt mozi­ban volt gyűlés. Itt F­r­ü­h­w­­­r­t­h Mátyás országgyűlési képviselő hívta fel az iparosok figyelmét arra, hogy ne legyenek közömbö­sek a saját ügyeik iránt, mert en­nek tulajdoníthatják eddigi nehéz helyzetüket. Győzzék le az egy­más iránti kenyéririgységet, tart­sanak össze, keressék a megér­tést az intelligenciával és a föld­míves osztállyal. Ez nem jelenti jogaik feladását, sőt azokért mint jogos igényekért tovább kell küz­deniük, hogy elérjék azokat az iparostörvényeket, amelyek hely­zetükön könnyítenek. Beszédét nagy tetszéssel fogad­ták és­ indítványára üdvözlő táv­. iratot küldtek Hermann Miksa kereskedelmi miniszternek a kéz­műves kamara mielőbbi beter­jesztésére, valamint V­a­s­s Jó­zsef dr. népjóléti miniszternek az aggkori és rokkantsági biztosítás­ok az iparosokra való kiterjesz­tésére vonatkozó ígéretéért. Haller István v. miniszter rámutatott arra, hogy a liberális politika hogyan tette tönkre a kisiparosokat a gyáripar szubven­cionálásával. Kiemelte, hogy a földmíves mellett az iparosság az egyetlen termelő osztály. Össze­tartásra buzdított, mert csak így teremthetik meg azokat a létfel­tételeket, amelyek sorsukon javí­tanak, így tudják felállítani a kézműves kamarát, így juthatnak az adórendszer olyan­ átalakítása- 3. oldal* / IMaUI *esti tisztit!, 110001 Rákóczi­ ut. 30. szám.

Next