Dunántúl, 1929. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
r Irta: Darányi Kálmán dr. miniszterelnökségi államtitkár Tíz évvel ezelőtt vált szomorú ténnyé Magyarország feldarabolása. Sötét kétségbeesés és némalehetetlenség szállotta meg millió két millió magyar szívét. Sokáigazt hittük, hogy ezeket a borzalmas időket nem éljük túl. Az elmúlt évtized küzdelmeiés eredményei visszaadták a nemzet hitét. Sikerült az országban politikai nyugalmat teremteni éselértük azt, hogy olyan feladatotoldhattunk meg, mely nem pártoknak az ügye volt, hanem a nemzeté. A pénzügyi egyensúly helyreállítása kétségkívül önfeláldozást követelt a társadalomtól. De hol volnánk ma, ha a gazdasági anarchiát, amelybe az országot a békeszerződés döntötte, nem váltja fel az erőtényezők összefogása? Még ma is az újjáépítés első felénél, az államháztartás szanálásánál kellene vesztegelnünk. A gazdasági élet talpraállítása a vállalt kötelesség másik fele, s én bízom az erre irányuló politika céltudatos vezetésében, mely alapgondolattá tette, hogy közterheink tovább ne növeltessenek. A beruházások viszszaadják a köznek, amit verejtékkel adózott a polgárság az államnak, amelynek erkölcsi és anyagi hitelétől függ az ő jóléte is. Magyarország nem áll utolsó helyen Európában közgazdasági viszonyaival, a tőkeképződés megindult, fejlesztjük a belső fogyasztást az ipar és kereskedelem javára. Erőre akarunk kapni, mert ez a legfőbb jó, amitől boldogulásunkat várhatjuk! De erőt csak attól nyerhetünk, ha félretesszünk mindent, ami megoszthatja a nemzet fiait lélekben és felfogásban. A külpolitikának is legjobb hátvédje az egységes társadalom és ha mutatkoznak eredmények e téren, az nem kis mértékben köszönhető a mostani felelős közhatalom kézléitől vallott ily irányú törekvésének. Sokszor halljuk, hogy az együttműködés kimélyítését a parlamenti többség és az ellenzék között a sajtóban annyit hangoztatott úgynevezett szabadságjogok helyreállítása tehetné teljessé, •elfelejtik itt, hogy a visszatérés arra a lelki alapra, melyen az ország a háború előtt állott, csak a sajtóra és a gyülekezési jogra nézve szükséges reformok törvényerőre emelésével valósulhat meg; de ekkor meg is szűnik a kivételes hatalom utolsó maradványa, melyet köztudomásilag a forradalom utóhatásai miatt kellett fenntartanunk. A magyar nemzet hagyományaiból fakadt őszinte demokrácia nem kiált külföldi segítségért, hanem halad a maga egyenes útján. Ütemét azokra kell bíznunk, akiket nem kábítanak el idegen példák, mert tudják jól a nemzetek irányító faktoraival való érintkezésük révén, hogy a magyar igazság elismerése és érvényesülése ezektől a momentumoktól mennyiben függ. A közvéleményt tévedésbe lehetett egyszer ejteni; másodszor nem kér belőle az ország, így vagyunk azokkal is, akik a békerevízió gondolatát kompromitálják, mikor a nemzet belső politikai berendezkedésében vélnek okokat találni, amik szerintük ezt a törekvést késleltetik. E kérdés a magyarság egyeteméé, amelyet az igazságtalanságok jóvátételével azoknak a hatalmaknak kell megoldaniuk, akik részesei voltak a Magyarországi kényszerített béke szerzésének. Gondosan őrt állott a magyar politika eddig minden alkalommal, hogy a nemzetközi tárgyalásokon semmi olyan ne essék, ami útjában állhatna később az erre vonatkozó kezdeményezés szabadságának. El kell jönnie az időnek mielőbb, amikor érett gyümölcsként fogjuk leszakítani a magyar igazság érvényre jutását. Addig szociális életünkön és kultúránk kimélyídésén fáradozunk. Mindkettő a nemzeti erőgyűjtés belső sugallatából emelkedett vezető gondolattá. Az új esztendőért felszálló fohász ünnepi áhítatába belevegyülhet ma már a jövő jogos reménye, amelynek élő tartalmat a nemzet munkájával életre hívott reális alkotások adnak. évfolyam, 1. szám. Ma: Képek a nagyvilágból Ára 24 fillér Pécs, 1929. január 1. Kedd. ^ HI M ANTI M I li IPB || II H 8 fi ® ixatokat nem adunk riesza, Wi&Bäa Mm ral iH ma 81 ||1 fill Tß&Smß ®||||||g SzerKesztoség Lyceutn-utca 4. si* Szerkesztőség telefonja öv. szám. Kiadóhivatal: Lyceummica 4. SZ* Kiadóhivatal telefonja: 222. szám* Hirdetés díjszabás szerint. ------------------------------------------------- --------------------------------------------------— — — — —— — — ■■■■1 Pécs, dec. 31. — Mire e sorok napvilágot látnak, beköszönt az új esztendő, amelyet új reménységekkel vár a város valamennyi lakója. Könnyű volt a válás az ó esztendőtől, mert a sok megpróbáltatás és keserűség mellett kevés volt az öröm. De a sok szép terv és remény romjain új tervekkel, az élni akarásnak nagyobb lendületével indulunk neki az 1929. évnek, amely még nem tudjuk, kellemes meglepetéseket, vagy megpróbáltatásokat tartogat-e a számunkra. Egy azonban bizonyos. A vállvetett munka, a lankadatlan kitartás, a közös megértés mindig meghozza áldásos gyümölcsét. Ha a város minden egyes lakója szeretetben és békében összetart, minden akadályt el lehet hárítani a tervek és a reménységek megvalósulásának útjából. Munkatársunk ma délelőtt felkereste Nendtvich Andor dr. polgármestert és felkérte, nyilatkozzék a Dunántúl olvasói számára a város jövő évi munkaprogramjáról, melg csak a legfontosabbakat említsem. Megvalósítottuk az általános csatornázást több mint felében és ezzel ez a régi közszükséglet végső megoldást nyert. Nagy mértékben kibővítettük a vízvezetéket és 8 új mély kutat létesítettünk és ezzel az ügy 20 évre lekerül a napirendről. Ezután mintegy 300 kis és nagy lakást építettünk és ezzel lényegesen enyhítettük a lakásínséget. Az Ispitaaljában egy új modern városrésznek vetettük meg az alapját. Elkészült az utcahálózat és legnagyobb részét közművekkel elláttuk. Sok utcát végleges burkolattal láttunk el és megépítettük a nagy erdei műutat. Behoztuk a város egész területére a villanyvilágítást, azonkívül megkezdtük a villanytelep és a gázgyár átalakítását. A város építési telekhálózatát nagy értékű telkek megvásárlásával gyarapítottuk. A Gyárvárosban nagy anyagi támogatással templom épül. Elemi iskolákat és óvodákat létesítettünk. A tűzoltói laktanyát kibővítettük és azt géperejű szerekkel cseréltük fel. Megépítettük a mentőállomást és azt autóval láttuk el. Géperejű utcaseprőgépeket és öntözőkocsikat szereztünk be. Mindezek a beruházások 9 millió pengőt emésztettek fel, amelyet részben kölcsönök, részben pedig a költségvetés keretében fedeztünk. Ezen alkotások nélkül a város közgazdasági élete elvérzett volna. A további építés nem mehet ilyen ütemben. Az alkotások terén kis pihenőt kell tartanunk, mert bár az említett beruházások produktívak voltak és amely befektetések maguk fedezik a beruházási tőke kamatait és amortizációt, mégis ezek is a város polgárságának teherbíróképességét igénybe vették. Ezt a teherbíróképességet kímélni kell, mert annak túlfeszítése nagy kihatással volna arra. De azért nem állhatunk meg a haladás terén. Itt nem lehet megállás, mert az a visszafejlődés első lépcsője volna. A tempó tekintetében azonban megfontolásra int a nehéz közgazdasági helyzet, a súlyos megélhetési viszonyok és a hitelviszonyok súlyos volta. De viszont át kell éreznünk, hogy sokkal nagyobb válsággal és megrázkódtatással járna a város közgazdasági életére a beruházási politika megszüntetése, mint a polgárság teherbíróképességének óvatos igénybevétele. Ennek átérzésével foglalkoznunk kell tovább folytatni ez a jól bevált gazdasági politikát. Be kell fejezni egyes nagyobb folyamatban levő közműveket és nem zárkózhatunk el egyes közszükségletek megvalósítása elől. — Az 1929. évben 1. folytatjuk a csatornahálózat és vízműbővítés kiterjesztését részben a rendelkezésre álló hitelek felhasználásával. 2. Folytatjuk a villanytelep és gázgyár modernizálását és kibővítését. 3. Folytatjuk a közvágóhíd modernizálását és kibővítését. 4. Az egyetemi tanárok ré-T iitaiBHiiiiiii Hiiii Pécs város 1929-ben Nyilatkozatok a jövő évi munkaprogramról Nendtvich Andor dr. polgármester nyilatkozata így hangzik: — A legutóbbi 4—5 év Pécs életében a nagyszabású alkotások jegyében folyt le. Ezen idő alatt hatalmas közműveket és intézményeket valósított meg és nagy beruházásokat teljesített, amelyek nemcsak közgazdasági, kulturális, szociális és közegészségügyi téren jelentenek nagy haladást, de termékenyítőleg hatottak Pécs közgazdasági életére is. Lapunk mai száma 20 oldal