Dunántúl, 1929. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

r Irta: Darányi Kálmán dr. miniszterelnökségi államtitkár Tíz évvel ezelőtt vált szomorú ténnyé Magyarország feldarabo­lása. Sötét kétségbeesés és néma­­lehetetlenség szállotta meg millió két millió magyar szívét. Sokáig­­azt hittük, hogy ezeket a borzal­­mas időket nem éljük túl. Az elmúlt évtized küzdelmei­­és eredményei visszaadták a nem­zet hitét. Sikerült az országban politikai nyugalmat teremteni és­­elértük azt, hogy olyan feladatot­­oldhattunk meg, mely nem pár­­toknak az ügye volt, hanem a nemzeté. A pénzügyi egyensúly helyreállítása kétségkívül önfel­áldozást követelt a társadalom­tól. De hol volnánk ma, ha a gazdasági anarchiát, amelybe az országot a békeszerződés dönt­­­ötte, nem váltja fel az erőténye­­zők összefogása? Még ma is az újjáépítés első felénél, az állam­­háztartás szanálásánál kellene vesztegelnünk. A gazdasági élet t­alpraállítása a vállalt kötelesség másik fele, s én bízom az erre irá­­nyuló politika céltudatos vezeté­sében, mely alapgondolattá tette, hogy közterheink tovább ne nö­veltessenek. A beruházások visz­­szaadják a köznek, amit verejték­kel adózott a polgárság az állam­nak, amelynek erkölcsi és anyagi hitelétől függ az ő jóléte is. Ma­gyarország nem áll utolsó helyen Európában közgazdasági viszo­nyaival, a tőkeképződés megin­dult, fejlesztjük a belső fogyasz­tást az ipar és kereskedelem ja­vára. Erőre akarunk kapni, mert ez a legfőbb jó, amitől boldogulásun­kat várhatjuk! De erőt csak attól nyerhetünk, ha félretesszünk min­dent, ami megoszthatja a nemzet fiait lélekben és felfogásban. A külpolitikának is legjobb hátvédje az egységes társadalom és ha mu­tatkoznak eredmények e téren, az nem kis mértékben köszönhető a­ mostani felelős közhatalom kéz­léitől vallott ily irányú törekvé­sének. Sokszor halljuk, hogy az együtt­­működés kimélyítését a parla­menti többség és az ellenzék kö­zött a sajtóban annyit hangozta­tott úgynevezett szabadságjogok helyreállítása tehetné teljessé, •elfelejtik itt, hogy a visszatérés arra a lelki alapra, melyen az or­szág a háború előtt állott, csak a sajtóra és a gyülekezési jogra nézve szükséges reformok tör­vényerőre emelésével valósulhat meg; de ekkor meg is szűnik a ki­vételes hatalom utolsó marad­ványa, melyet köztudomásilag a forradalom utóhatásai miatt kel­lett fenntartanunk. A magyar nemzet hagyományaiból fakadt őszinte demokrácia nem kiált kül­földi segítségért, hanem halad a maga egyenes útján. Ütemét azok­ra kell bíznunk, akiket nem kábí­tanak el idegen példák, mert tud­ják jól a nemzetek irányító fakto­raival való érintkezésük révén, hogy a magyar igazság elismerése­ és érvényesülése ezektől a mo­mentumoktól mennyiben függ. A közvéleményt tévedésbe lehetett egyszer ejteni; másodszor nem kér belőle az ország, így vagyunk azokkal is, akik a békerevízió gondolatát kompro­­mitálják, mikor a nemzet belső politikai berendezkedésében vél­nek okokat találni, amik szerin­tük ezt a törekvést késleltetik. E kérdés a magyarság egyeteméé, amelyet az igazságtalanságok jó­vátételével azoknak a hatalmak­nak kell megoldaniuk, akik része­sei voltak a Magyarországi kény­­szerített béke szerzésének. Gon­dosan őrt állott a magyar politika eddig minden alkalommal, hogy a nemzetközi tárgyalásokon semmi olyan ne essék, ami útjában áll­hatna később az erre vonatkozó kezdeményezés szabadságának. El kell jönnie az időnek mielőbb, amikor érett gyümölcsként fogjuk leszakítani a magyar igazság ér­vényre jutását. Addig szociális életünkön és kultúránk kimélyí­désén fáradozunk. Mindkettő a nemzeti erőgyűjtés belső sugalla­tából emelkedett vezető gondo­­lattá.­­ Az új esztendőért felszálló fo­hász ünnepi áhítatába belevegyül­­het ma már a jövő jogos reménye, amelynek élő tartalmat a nemzet munkájával életre hívott reális alkotások adnak. évfolyam, 1. szám. Ma: Képek a nagyvilágból Ára 24 fillér Pécs, 1929. január 1. Kedd. ^ HI M­ ANTI M I l­i IPB || II H 8 fi ® ixatokat nem adunk riesza, Wi&Bäa Mm ral iH ma 81 ||1 fill Tß&Smß ®||||||g SzerKesztoség Lyceutn-utca 4. si* Szerkesztőség telefonja ö­v. szám. Kiadóhivatal: Lyceum­mica 4. SZ* Kiadóhivatal telefonja: 222. szám* Hirdetés díjszabás szerint. ------------------------------------------------- --------------------------------------------------— — — — —— — — ■■■■1 Pécs, dec. 31. — Mire e so­rok napvilágot látnak, beköszönt az új esztendő, amelyet új re­ménységekkel vár a város vala­mennyi lakója. Könnyű volt a vá­lás az ó esztendőtől, mert a sok megpróbáltatás és keserűség mel­lett kevés volt az öröm. De a sok szép terv és remény romjain új tervekkel, az élni akarásnak na­gyobb lendületével indulunk neki az 1929. évnek, amely még nem tudjuk, kellemes meglepetéseket, vagy megpróbáltatásokat tarto­­gat-e a számunkra. Egy azonban bizonyos. A vállvetett munka, a lankadatlan kitartás,­­ a közös megértés mindig meghozza áldá­sos gyümölcsét. Ha a város min­den egyes lakója szeretetben és békében összetart, minden aka­dályt el lehet hárítani a tervek és a reménységek megvalósulásának útjából. Munkatársunk ma dél­előtt felkereste Nendtvich Andor dr. polgármestert és fel­kérte, nyilatkozzék a Dunántúl olvasói számára a város jövő évi munkaprogramjáról, melg csak a legfontosabbakat említsem. Megvalósítottuk az általános csatornázást több mint felében és ezzel ez a régi közszükséglet végső megol­dást nyert. Nagy mértékben kibő­vítettük a vízvezetéke­­t­ és 8 új mély kutat létesítettünk és ezzel az ügy 20 évre lekerül a napirendről. Ezután mintegy 300 kis és nagy lakást építettünk és ezzel lényegesen enyhítettük a lakásínséget. Az Ispitaaljában egy új modern városrésznek ve­tettük meg az alapját. Elkészült az utcahálózat és legnagyobb ré­szét közművekkel elláttuk. Sok utcát végleges burkolattal láttunk el és megépítettük a nagy erdei műutat. Behoztuk a város egész területére a villanyvilágítást, azonkívül megkezdtük a villany­telep és a gázgyár átalakítását. A város építési telekhálózatát nagy értékű telkek megvásárlásával gyarapítottuk. A Gyárvárosban nagy anyagi támogatással temp­lom épül. Elemi iskolákat és óvo­dákat létesítettünk. A tűzoltói laktanyát kibővítettük és azt gép­erejű szerekkel cseréltük fel. Megépítettük a mentőállomást és azt autóval láttuk el. Géperejű utcaseprőgépeket és öntözőkocsi­kat szereztünk be. Mindezek a beruházások 9 millió pengőt emésztettek fel, amelyet részben kölcsönök, rész­ben pedig a költségvetés kereté­ben fedeztünk. Ezen alkotások nélkül a vá­ros közgazdasági élete elvér­zett volna. A további építés nem mehet ilyen ütemben. Az alkotások terén kis pihe­nőt kell tartanunk, mert bár az említett beruházások produktívak voltak és amely be­fektetések maguk fedezik a be­ruházási tőke kamatait és amor­tizációt, mégis ezek is a város polgárságának teherbíróképessé­­gét igénybe vették. Ezt a teherbíróképességet kímélni kell, mert annak túlfeszítése nagy ki­hatással volna arra. De azért nem állhatunk meg a haladás terén. Itt nem lehet megállás, mert az a visszafejlődés első lépcsője volna. A tempó tekintetében azonban megfontolásra int a nehéz közgaz­dasági helyzet, a súlyos megélhe­tési viszonyok és a hitel­viszo­nyok súlyos volta. De viszont át kell éreznünk, hogy sokkal na­gyobb válsággal és megrázkódta­­­tással járna a város közgazdasági életére a beruházási politika meg­szüntetése, mint a polgárság teherbíró­képességének óvatos igény­­bevétele. Ennek­­ átérzésével foglalkoznunk kell tovább folytatni ez a jól be­vált gazdasági politikát. Be kell fejezni egyes nagyobb folyamat­ban levő közműveket és nem zár­kózhatunk el egyes közszükség­letek megvalósítása elől. — Az 1929. évben 1. folytat­juk a csatornahálózat és vízmű­­bővítés kiterjesztését részben a rendelkezésre álló hitelek fel­­használásával.­­ 2. Folytatjuk a villany­telep és gázgyár modernizálását és ki­bővítését. 3. Folytatjuk a közvágóhíd modernizálását és kibővítését. 4. Az egyetemi tanárok ré-T­ iitaiBHiiiiiii Hiiii Pécs város 1929-ben Nyilatkozatok a jövő évi munkaprogramról Nendtvich Andor dr. polgármester nyilatkozata így hangzik: — A legutóbbi 4—5 év Pécs életében a nagyszabású alkotások jegyében folyt le. Ezen idő alatt hatalmas közműveket és intézmé­nyeket valósított meg és nagy beruházásokat teljesített, ame­lyek nemcsak közgazdasági, kul­turális, szociális és közegészség­­ügyi téren jelentenek nagy hala­dást, de termékenyítőleg hatottak Pécs közgazdasági életére is. Lapunk mai sz­á­m­a 20 o­l­d­al

Next