Dunántúl, 1929. február (19. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
t. 2. oldal, DUNANTtIC Péntek) 1929. február 1. A pécsi kereskedelmi és iparkamara felíratban kéri a kamarák ellen elhangzott vádak megvizsgálását A pécsi iparosok támogatása és a kéményseprési díjak megállapítása szerepelt a kamara közgyűlésen . Pécs, jan. 31. — A pécsi kereskedelmi és iparkamara Visnya Ernő kincstári főtanácsos, felsőházi tag elnöklete alatt, ma. d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tartott. Napirend előtt Visnya Ernő elnök a kereskedelemügyi miniszter meghúzásából meleg szavak kíséretében átadta Beck János 70 éves cipészsegédnek, aki 50 év óta Reisch János pécsi cipészmesternél, illetve ennek, halála óta üzleti utódánál Jusztusz Jakab pécsi cipészmesternél, továbbá Gáber Antal 63 éves bádogossegédnek, aki 37 év óta Csukás Zoltán pécsi bádogosmesternél van egyfolytában alkalmazásban, a miniszter által nekik adományozott 100—100 pengő jutalmat és elismerő oklevelet. Az ugyancsak kitüntetett Balázs János marcali timársegédnek és Sztepánek János drávapalkonyai téglavetőmesternek kitüntetésüket a kamara az illetékes helyi hatóságok útján fogja megfelelő formában eljuttatni. Az elnök üdvözlésére a kitüntetettek és munkaadóik nevében Csukás Zoltán mondott szép szavakban igen hálás köszönetet. A napirend során Visnya Ernő elnök megnyitójában megemlékezett a kamara legutolsó közülése óta történt eseményekről. Az elnöki előterjesztések után napirend előtt Ruzsinszki Béla kamarai beltag tette szóvá a pécsi fa- és fémipari szakiskola építési részmunkálatainak kiadása kapcsán a pécsi iparosokat ért sérelmeket és kérte, hogy az elnökség foglalkozzék a kérdéssel és amennyire lehet legalább a jövőben hasonló munkálatok kiadásánál a pécsi iparosok érdekeit minél hathatósabban védelmezze meg. Az elnök válaszában hangoztatta, hogy ezúttal is a legerélyesebben közbelépett, ha közbelépése sajnos minden tekintetben eredményre nem vezetett, ennek a rajta kívül vannak az okai. A kamara mindenesetre a legintenzívebben foglalkozni fog a kérdéssel és javaslatait már egy legközelebb tartandó osztálygyűlésen az érdekeltség tárgyalásra fogja bocsátani. A titkári előterjesztések során a főtitkár megemlékezett Anschau Antal pécsváradi kamarai tag, február 2-án tartandó ezüstmenyegzőjéről és a kamara közülése nevében legjobb kívánságait fejezte ki. Majd a kézműves kamara kérdése kapcsán előterjesztést tett, amely többek között ezeket mondja: A fizetésképtelenség jogának újabb szabályozása tárgyában tett részletes előterjesztést a közülés ugyancsak egyhangúlag elfogadta. Pécs szab. kir. város kéményseprési díjszabályzata tárgyában a kereskedelemügyi miniszter kérdésére a közülés azt a javaslatot fogadta el, hogy Pécsett a földszintes kémények egyszeri tisztítási díja 22 fillérben, emeletes házi kéményé pedig 30 fillérben állapíttassék meg. A varrógépekre vonatkozó megrendelés gyűjtési kedvezmény fenntartását a közülés továbbra is biztosítandónak mondta ki. A közülés kimondta, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézetre vonatkozó törvények revízióját kívánja a társkamarák bevonásával. Felirattal fordul a közülés a társkamarákkal egyidejűleg a népjóléti és munkaügyi minisztériumhoz és kéri, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet vidéki szerveinél befolyó díjfölöslegeket a jövőben ne a budapesti, hanem a Pénzintézeti Központ által ajánlott vidéki pénzintézeteknél helyezze el olcsó kamatozás mellett. És végül ugyancsak fölterjesztésben kéri, hogy az Országos Társadalom Biztosító Intézet vidéki, szerveinél felmerülő, beszerzéseket és pedig nyomtatványokat, papír-írószert, kötszert, gumiárut, orvosi műszert, gyógyászati segédeszközöket és gyógyszereket az erre vonatkozólag kiadott rendelet visszavonásával, továbbra is a helyi ipar és kereskedelem igénybevételével szerezze be. Elhatározta a közülés, hogy a mértékhitelesítés túl magas díjainak mérséklése iránt a kereskedelemügyi miniszterhez indokolt felterjesztést intéz. A közülés felterjesztést intéz az igazságügyi minisztériumhoz és kéri, hogy a már régen tervbe vett pécsi igazságügyi palota felépítése haladéktalanul megkezdessék és egyidejűleg a bírói és kezelői személyzet szaporítása iránt is gondoskodás történjék, mert mindezek a közgazdasági érdekeken felül fontos szociális érdekek. Végül egyhangúlag hozzászólás nélkül a közülés megállapította a kamara 1929. évi költségelőirányzatát 99,758 pengő bevétellel és 99,716 pengő kiadással az eddigi 4%-os illetékkulcs fenntartásával. A ketülés d. u. 6 órakor végződött. A kamarák nem hagyják magukon száradni a rágalmakat A kereskedelemügyi miniszter azon intézkedése óta, hogy a magyarországi ipartestületek szavazzanak le arra a kérdésre, mit akarnak: Kézműves Kamarát-e, Kézműves Testületet-e vagy a kereskedelmi és iparkamarák 3-ik, kézműves ipari szakosztályának felállítását, kortesvilág állt be Magyarországon. Szomorúan kell megállapítanom, hogy mint minden választási harc, ez a mostani ipartestületi szavazás is több tisztességtelen és törvénytelen tényt tud felmutatni, mint amennyire egyáltalán szükség volt, ha ugyan szabad számolnunk a nem tisztességes és nem törvényes tényekkel is egy ilyen kampányban.Amikor a legtöbben hangoztatták, hogy igenis az iparosságnak a kereskedelmi és iparkamarákra ezután is szüksége van, az iparosoknak eszük ágában sincs, hogy a kereskedelmi és iparkamarákból kiváljanak, a Kézműves Kamara propagálói mégis úgy állították a kereskedelmi és iparkamarákat az iparosság elé, hogy ezek feladatkörüket soha be nem töltötték, összetételüknél fogva soha a kisiparos érdekeket nem védték, tisztán csak arra voltak és vannak, hogy minél jobban fizetett tisztviselőik az iparosság keservesen megkeresett filléreiből dáridózzon! 32—24.000 pengős fő és egyéb titkárokat alkalmaznak.— Az ipartestületi szavazás eredményéről hiteles adataink még nincsenek. Eltekintve a szavazás módjának hiányairól, amelyekre felterjesztésben rámutattunk, kétségtelennek látjuk, hogy ennek a mostani szavazásnak eredményeként Magyarországnak aligha akadhat kereskedelemügyi minisztere, aki akár a kézműves kamarát, akár a kamarák 3. osztályát felállíthassa, a meggyőződésünk, hogy még az ipartestületek reformját is késleltetni fogja ez a szavazás. Az azonban lehetetlen, hogy a kamarák a rájuk szórt rágalmakat egyszerűen magukon hagyják száradni. Ha valamelyik kamara visszaélt törvényes hatáskörével, bűnhődjék meg érte, de vádakat általánosítani, ártatlan kamarákat sértegetni megtorlás nélkül nem lehet. Méltóztassék elhatározni, hogy a kamara kérje a kereskedelem-, ügyi minisztertől, hogy a kamarák ellen elhangzott vádakat vizsgálja meg a legszigorúbban, s amelyik kamarát e vizsgálat eredménye szerint jogosulatlanul ért a támadás, hatalmaztassék fel, hogy sajtóper útján vehessen magának elégtételt, ha a támadó lél jobb belátásra nem jutna időközben. Kezdjék meg a pécsi igazságügyi palota építését Az előterjesztést a kamara közülése Merg István, Marovits Andor és Ruzsinszki Béla hozzászólása után egyhangúlag elfogadta. "«Mai ■ Az évad nagy eseményes arga liliom Irta: Bíró Lajos. Rendezte: Korda Sándor Történik Illésházán és Budapesten. Készült: Hollywoodban. Az eredeti magyar ruhákat Mezőkövesdről szállították Hollywoodba. iMIIIIIIUIUMMUULllllllimiHIII Kinevezések a társadalombiztosító pécsi és mohácsi tisztviselőkarában Budapest, jan. 31. • A népjóléti és munkaügyi miniszter az országos társadalombiztosító intézet létszámában a X. fizetési osztályba Boros Gábor mohácsi társadalombiztosító számtisztet számellenőrzé, Kie József dr. honvédtörvényszéki jegyzőt és Lővey Kálmán forgalmiadó ellenőrt a mohácsi kirendeltséghez számtisztekké, a XI. fizetési osztályba Domahidy László havidíjast és Körtvélyesy Pál forgalmiadó ellenőrt a pécsi intézethez írodasegédtisztekké, Takács József forgalmiadó ellenőrt a mohácsi kirendeltséghez kezelővé és Bognár János szolgát másodosztályú altisztté a pécsi intézetekhez nevezte ki. Okolicsányi László pénzügyi számvizsgálót a pécsi intézethez számvevőségi tanácsossá. Nürnbergi mesterdalnokok Wágner Richárd legszebb operája filmen Pécs, jan. 31. — A német titán legszebb zenéje a hangok, csodás harmóniája filmre költve. Ez a világsajtó kritikájának tenorja. Egy ifjúság, a dal, a szerelem örök diadalát hirdeti mesteri játék és zseniális rendezés keretében. A germán tudás a németek törhetetlen és verhetetlen akaraterejével reprezentattiv filmmé avatták e mesterművet, mely szépségével zökkenés nélküli regényességével sorra hódította meg a világ metropolisainak közönségét. Pedig nehéz a rendezőnek a dalszínházak olyan repertoárdarabjához nyúlni, mint Wágner Richárd nürnbergi mesterdalnokai, melyet a nagyvárosok operái rendszerint gálaelőadások keretében, pld. uralkodók látogatásai alkalmával szoktak elővenni. Egy ilyen művet profanizálni nem szabad. A rendező már a Varázskeringőnél levizsgázott és így a németek bátran bízhatták reá ezen nehéz feladatot. Míg az opera 3 felvonás keretében és a partitúra szerint kerül színpadra és kötött beszéd formájában szűkre szabja a cselekmény lefolytatását, addig a rendezőnek bőséges alkalma nyílik ilyen akcióknak elénk tárására, melyre a szövegkönyvben csak vonatkozás történik. Itt válik aztán a kinematográfia a művészet illusztrátorává és megmutatja azt, amit a költő csak elgondolt. Amilyen szép a film, olyan nehéz volt a zenei illusztrációja. A zeneértő közönség tehát nem fog azon csodálkozni, ha a kíséret megfelelő módon és megfelelő helyen felhasználja Wágner Richárd egész kincstárát és bokrétába köti a nagy mester valamennyi művének legdallamosabb és legszebb részeit. Mint alkalmunk volt a próbákon meggyőződni, az Apollo karmestere, Stefanidesz Sándor bravúrosan oldotta meg nehéz feladatát és így előreláthatólag Pécs zenekedvelő nemcsak a filmben, de a zenében is nagy élvezetben fognak részesülni. A filmet csak ma és holnap mutatják be .A szombat délutáni 3 órai előadás kivételel volumenmű zenés.