Dunántúl, 1929. február (19. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

t. 2. oldal, DUNANTtIC Péntek) 1929. február 1. A pécsi kereskedelmi és iparkamara felíratban kéri a kamarák ellen elhangzott vádak megvizsgálását A pécsi iparosok támogatása és a kéményseprési díjak megállapítása szerepelt a kamara közgyűlésen . Pécs, jan. 31. — A pécsi ke­reskedelmi és iparkamara V­i­s­­nya Ernő kincstári főtanácsos, felsőházi tag elnöklete alatt, ma. d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tartott. Napirend előtt V­i­s­n­y­a Ernő elnök a kereskedelemügyi miniszter meghúzásából meleg szavak kíséretében átadta Beck János 70 éves cipészsegédnek, aki 50 év óta Reisch János pé­csi cipészmesternél, illetve ennek, halála óta üzleti utódánál J­u­s­z­­tusz Jakab pécsi cipészmester­nél, továbbá G­á­b­e­r Antal 63 év­es bádogos­segédnek, aki 37 év óta Csukás Zoltán pécsi bádo­gosmesternél van egyfolytában al­kalmazásban, a miniszter által ne­kik adományozott 100—100 pengő jutalmat és elismerő oklevelet. Az ugyancsak kitüntetett B­a­­lázs János marcali timársegéd­­nek és Sztepánek János drá­­vapalkonyai téglavetőmesternek kitüntetésüket a kamara az ille­tékes helyi hatóságok útján fogja megfelelő formában eljuttatni. Az elnök üdvözlésére a kitüntetettek és munkaadóik nevében Csu­kás Zoltán mondott szép szavak­ban igen hálás köszönetet. A napirend során V­i­s­n­y­a Ernő elnök megnyitójában meg­emlékezett a kamara legutolsó közülése óta­ történt események­ről. Az elnöki előterjesztések után napirend előtt R­u­z­s­i­n­­s­z­k­i Béla kamarai beltag tette szóvá a pécsi fa- és fémipari szak­iskola építési részmunkálatainak kiadása kapcsán a pécsi iparoso­kat ért sérelmeket és kérte, hogy az elnökség foglalkozzék a kérdéssel és amennyire lehet legalább a jövőben hasonló munkálatok kiadásánál a pécsi iparosok érdekeit minél hathatósabban védelmezze meg. Az elnök válaszában hangoztatta, hogy ezúttal is a legerélyesebben közbelépett, ha közbelépése saj­nos minden tekintetben ered­ményre nem vezetett, ennek a rajta kívül vannak az okai. A ka­mara mindenesetre a­­ legintenzí­vebben foglalkozni fog a kérdés­sel és javaslatait már egy legkö­zelebb tartandó osztálygyűlésen az érdekeltség tárgyalásra fogja bocsátani. A titkári előterjesztések során a főtitkár megemlékezett An­­schau Antal pécsváradi kama­rai tag, február 2-án tartandó ezüstmenyegzőjéről és a kamara közülése nevében legjobb kíván­ságait fejezte ki. Majd a kézmű­ves kamara kérdése kapcsán elő­terjesztést tett, amely többek kö­zött ezeket mondja: A fizetésképtelenség jogának újabb szabályozása tárgyában tett részletes előterjesztést a közülés ugyancsak egyhangúlag elfogadta. Pécs szab. kir. város kéménysep­rési díjszabályzata tárgyában a kereskedelemügyi miniszter kér­désére a közülés azt a javaslatot fogadta el, hogy Pécsett a földszintes kémé­nyek egyszeri tisztítási díja 22 fillérben, emeletes házi kéményé pedig 30 fillérben állapíttassék meg. A varrógépekre vonatkozó meg­rendelés gyűjtési kedvezmény fenntartását a közülés továbbra is biztosítandónak mondta ki. A közülés kimondta, hogy az Országos Társadalombiztosító In­tézetre vonatkozó törvények revízióját kívánja a társkamarák bevonásával. Felirattal fordul a közülés a társkamarákkal egyide­jűleg a népjóléti és munkaügyi minisztériumhoz és kéri, hogy az Országos Társadalombiztosító In­tézet vidéki szerveinél befolyó díjfölöslegeket a jövőben ne a bu­dapesti, hanem a Pénzintézeti Központ által ajánlott vidéki pénzintézetek­nél helyezze el olcsó kama­tozás mellett. És végül ugyancsak fölterjesztés­ben kéri, hogy az Országos Társa­dalom Biztosító Intézet vidéki, szerveinél felmerülő, besze­rzése­­ket és pedig nyomtatványokat, papír-írószert, kötszert, gumi­árut, orvosi műszert, gyógyászati segédeszközöket és gyógyszere­ket az erre vonatkozólag kiadott rendelet visszavonásával, továbbra is a helyi ipar és kereskedelem igénybevételé­vel szerezze be. Elhatározta a közülés, hogy a mértékhitelesítés túl magas díjai­nak mérséklése iránt a kereske­delemügyi miniszterhez indokolt felterjesztést intéz. A közülés felterjesztést intéz az igazságügyi minisztériumhoz és kéri, hogy a már régen tervbe vett pé­csi igazságügyi palota felépí­tése haladéktalanul megkez­dessék és egyidejűleg a bírói és kezelői személyzet szapo­rítása iránt is gondoskodás történjék, mert mindezek a közgazdasági ér­dekeken felül fontos szociális ér­dekek. Végül egyhangúlag hozzászólás nélkül a közülés megállapította a kamara 1929. évi költségelőirány­zatát 99,758 pengő bevétellel és 99,716 pengő kiadással az eddigi 4%-os illetékkulcs fenntartásá­val. A ketülés d. u. 6 órakor vég­ződött. A kamarák nem hagyják magukon száradni a rágalmakat­ ­ A kereskedelemügyi miniszter azon inté­zkedése óta, hogy a magyar­­országi ipar­testületek szavazzanak le arra a kérdésre, mit akarnak: Kéz­műves Kamarát-e, Kézműves Testü­letet-e vagy a kereskedelmi és ipar­kamarák 3-ik, kézműves ipari szak­osztályának felállítását, kortesvilág állt be Magyarországon.­­ Szomorúan kell megállapíta­nom, hogy mint minden választási harc, ez a mostani ipartestületi sza­vazás is több tisztességtelen és tör­vénytelen tényt tud felmutatni, mint amennyire egyáltalán szükség volt, ha ugyan szabad számolnunk a nem tisztességes és nem törvényes té­nyekkel is egy ilyen kampányban.­­Amikor a legtöbben hangoztatták, hogy igenis az iparosságnak a ke­reskedelmi és iparkamarákra ezután is szüksége van, az iparosoknak eszük ágában sincs, hogy a kereskedelmi és iparkamarákból kiváljanak, a Kézműves Kamara propagálói mégis úgy állították a kereskedelmi és iparkamarákat az iparosság elé, hogy ezek feladatkörüket soha be nem töltötték, összetételüknél fogva soha a kisiparos érdekeket nem védték, tisztán csak arra voltak és vannak, hogy minél jobban fizetett tisztviselőik az iparosság keservesen megkeresett filléreiből dáridózzon! 32—24.000 pengős fő és egyéb titká­rokat alkalmaznak.­­— Az ipartestületi szavazás ered­ményéről hiteles adataink még nin­csenek. Eltekintve a szavazás mód­jának hiányairól, amelyekre felter­jesztésben rámutattunk, kétségtelen­nek látjuk, hogy ennek a­ mostani szavazásnak eredményeként Magyar­­országnak aligha akadhat kereske­delemügyi minisztere, aki akár a kézműves kamarát, akár a kamarák 3. osztályát felállíthassa, a­ meggyő­ződésünk, hogy még az ipartestüle­tek reformját is késleltetni fogja ez a szavazás. Az azonban lehetetlen, hogy a kamarák a rájuk szórt rágal­makat egyszerűen magukon hagyják száradni. Ha valamelyik kamara visszaélt törvényes hatáskörével, bűnhődjék meg érte, de vádakat általánosí­tani, ártatlan kamarákat sértegetni megtorlás nélkül nem lehet. Méltóz­­tassék­ elhatározni, hogy a kamara kérje a kereskedelem-, ügyi minisztertől, hogy a kama­rák ellen elhangzott vádakat vizsgálja meg a legszigorúbban, s amelyik kamarát e vizsgálat eredménye szerint jogosulatlanul ért a támadás, hatalmaztassék fel, hogy sajtóper útján vehes­sen magának elégtételt, ha a tá­­madó lél jobb belátásra nem jutna időközben. Kezdjék meg a pécsi igazságügyi palota építését Az előterjesztést a kamara köz­ülése M­er­g­­ István, Maro­­v­it­s Andor és Ruzsinszki Béla hozzászólása után egyhangú­lag elfogadta. "«Mai ■ Az évad nagy eseménye­­s arga liliom Irta: Bíró Lajos. Rendezte: Korda Sándor Történik­ Illésházán és Budapesten. Készült: Hollywoodban. Az eredeti magyar ruhákat Mezőkövesdről szállították Hollywoodba. iMIIIIIIUIUMMUULllllllimiHIII Kinevezések a társadalom­biztosító pécsi és mohácsi tisztviselőkarában Budapest, jan. 31. •­ A nép­­jóléti és munkaügyi miniszter az országos társadalombiztosító inté­zet létszámában a X. fizetési osz­tályba Boros Gábor mohácsi társadalombiztosító számtisztet számellenőrzé, Ki­­­e József dr. honvédtörvényszéki jegyzőt és L­ő­v­e­y Kálmán forgalmiadó el­lenőrt a mohácsi kirendeltséghez számtisztekké, a XI. fizetési osz­­tályba Domahidy László havi­díjast és Körtvélyesy Pál forgalmiadó ellenőrt a pécsi inté­zethez írodasegédtisztekké, T­a­­k­á­c­s József forgalmiadó ellen­őrt a mohácsi kirendeltséghez ke­zelővé és Bognár János szol­gát másodosztályú altisztté a pé­csi intézetekhez nevezte ki. Okolicsá­n­y­i László pénzügyi számvizsgálót a pécsi intézethez számvevőségi tanácsossá. Nürnbergi mester­dalnokok Wágner Richárd legszebb operája filmen Pécs, jan. 31. — A német ti­tán legszebb zenéje a hangok, csodás harmóniája filmre költve. Ez a világsajtó kritikájának tenor­­ja. Egy ifjúság, a dal, a szerelem örök diadalát hirdeti mesteri játék és zseniális rendezés keretében. A germán tudás a németek tör­­hetetlen és verhetetlen akaratere­­jével reprezentattiv filmmé avat­­ták e mesterművet, mely szépsé­gével zökkenés nélküli regényessé­gével sorra hódította meg a világ metropolisainak közönségét. Pedig nehéz a rendezőnek a dalszínhá­zak olyan repertoárdarabjához nyúlni, mint Wágner Richárd nürnbergi mesterdalnokai, melyet a nagyvárosok operái rendszerint gálaelőadások keretében, pld. ural­kodók látogatásai alkalmával szoktak elővenni. Egy ilyen művet profanizálni nem szabad. A rende­ző már a Varázskeringőnél levizs­gázott és így a németek bátran bíz­hatták reá ezen nehéz feladatot. Míg az opera 3 felvonás kereté­ben és a partitúra szerint kerül színpadra és kötött beszéd formá­jában szűkre szabja a cselekmény lefolytatását, addig a rendezőnek bőséges alkalma nyílik ilyen ak­cióknak elénk tárására, melyre a szövegkönyvben csak vonatkozás történik. Itt válik aztán a kinema­tográfia a művészet illusztrátorává és megmutatja azt,­­ amit a költő csak elgondolt. Amilyen szép a film, olyan ne­héz volt a zenei illusztrációja. A zeneértő közönség tehát nem fog azon csodálkozni, ha a kíséret megfelelő módon és megfelelő he­lyen felhasználja Wágner Richárd egész kincstárát és bokrétába köti a nagy mester valamennyi művé­nek legdallamosabb és legszebb részeit. Mint alkalmunk volt a pró­bákon meggyőződni, az Apollo karmestere, Stefanidesz Sán­dor bravúrosan oldotta meg nehéz feladatát és így előreláthatólag Pécs zenekedvelő nemcsak a film­ben, de a zenében is nagy élve­zetben fognak részesülni. A filmet csak ma és holnap mutatják be .A szombat délutáni 3 órai előadás kivételel volumenmű zenés.

Next