Dunántúl, 1929. május (19. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

XLV *vfolyam, 98. szám. d­­u Egy­­ Egyes Kéziratokat nem adunk vimna. 37 'lek. .Mohács Ara 16 fillér Pécs, 1929. május 1. Szerda. Szerkesztéség Lyceum-utca 4. n. Szerkesztéség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal Lyceum-utca 4. sz. Kiadóhivatal telefonja, 222. szám( Hirdetés díjszabás szerint. Az édes otthon írta: Vitéz Nagy Iván dr. Csak néhány hét még­is kitá­rulnak a ’ gimnáziumok kapui, hogy küszöbükön át az é életútra lepjen egy vidám, boldog, vágyak­tól és álmaiktól feszülő izmú, ifjú­sereg — a maturusok sok ezernyi tömege. Hátuk mögött a diákos csínyek, önképzőköri szárnypró­bálgatások, drukkos számtanórák közepette eltelt nyolc hosszú esz­tendő, melynek örök szépségeit most még nem is tudja értékelni a kiinduló sereg, csak akkor, — de akkor, majd biztosan, — ha a homlokokon megjelennek már az első ezüstszálak, és elérkezik a téli esték visszaemlékező kan­­dallózásainak ideje. Előttük a pálya ... Belőlük lesz­nek majd, egyszer a híres mérnö­kök, a nagy jogászok, a katedrák tteves tudósai, orvosok,­­ akik az emberiség jótevőinek készül­nek, muzsikusok és más művé­szek, akik hírt, dicsőséget szeres­nek a magyar névnek és a bubi­­frizurás leányokból munkások lesznek a hivatalokban, tanárnők az iskolákban, de lesznek közü­lük gondos anyák is a magyar jövő áldott élű asszonyai... De míg a gyerekek és az örö­müket osztó szülők is boldog ret­tegéssel várják az érettségi nagy napját, néha-néha gondok felhője takarja el előlük a májusi napot. De aztán? ... Mi lesz azután? ... Egyetemre kell menni a fiúnak, a leánynak ... Miből? ... S hová? Eddig itt éltek a szemünk előtt, az éd­es otthon fészkében, apai Szi­gor, anyai dédelgetés járt nap-nap után. De mi lesz az ősszel? A nyüzsgő főváros elnyeli könnyen a búkat és ki tudja, milyen környe­zetbe fel kerül a leány is, a többi városokban.­­ Száz és száz apa és édesanya szorongó lelkének, mi választ adunk, Budapesten és a vidéki egyetemi és főiskolai városokban négyezer ágy várja a kollégiu­mokban, internátusokban és diák­otthonokban az ősszel beiratkozó sereget. És, ahogy, valamikor el­indultak az ekhós szekerek Nagy­­e­nyed felé, ahogy felpakkolták a studenseket a jezsuiták nagy­­szombati intézetébe Pápára, vagy Debrecen ősi református kollé­giumába, kevés hazai pogácsával, pár pengő forintokkal, de sok­­sok apai tanáccsal, édesanya­­csókkal, úgy küldhetik megnyu­godott szívvel ma is, a vidéki ma­gyar családok lányaikat, Kaikat a mostani diákotthonokba. A 4000 ágy azt jelenti, hogy az egész magyar egyetemi ifjúság közül egyharamda talál magának helyet az állam, az egyházak és a társadalom által fenntartott inté­zetekben. Klebelsberg Kupó gróf nagyszerű elgondolása, hogy az egyetemeken nemcsak tanuljon, de nevelődjék is a fiatal nemze­dékek vegelnemelő sora, minden újabb diákotthon új szobájának berendezésével közeledik az ide­ális megvalósulás felé. A kultusz­miniszter által életre hívott bu­dapesti és szegedi Horthy Miklós­­kollégiumban, meg a Sarolta Le­ányotthonban több, mint 900 diák és diákleány talál igazi otthont, szülőt pótló felügyeletet, komoly irányítást. • ,­­ Szegeden 300 fiú és 200 leány­hallgató részére van intézeti hely, tehát az­ egyetem összes hallga­tóinak fele érzi ott a magyar ál­lam támogató kezét.­ Debrecen és Pécs 300—300 internátusi helyé­ I­ Budapest, ápr. 30. — A kép­­viselőház mai ülésén Gál Jenőnek a rehabilitációról szóló indítványát tárgyalták. Gál Jenő kifejtette, hogy az igazság szolgálatában készítette el javaslatát. Meg kell adni a bíró­nak azt a jogot, hogy ne ítélje el és társadalmilag ne tegyen tönkre olyanokat,­akiket bűnösnek talált. Lehetővé kell tenni, hogy vissza­térhessenek az életbe azok, akik felett talán egy fiatalkorú bot­lás miatt ítélkeztek. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter sajnálattal bár, de kijelenti, hogy az indítványt nem találja alkalmasnak arra, hogy azt a törvényhozás tár­gyalja. Az igazságügyminisztérium a rehabilitációs törvény előkészítésé­vel és ezzel rövidesen a Ház elé jön. Lehetetlen, pusztán azon az alapon, hogy az elítélt elszenvedte a bünte­tést és bizonyos idő eltelt, rehabili­tálni. A rehabilitációhoz érdemekre is van szükség­ Az erkölcsi bizonyítványok tekinte­tében kijelenti a miniszter, hogy itt bizonyos könnyebbségeket kell élet­beléptetm. Kéri Gál Jenőt, vonja vissza a javaslatát. Gál Jenő a miniszter kijelentéseit indokoltaknak tartja és, javaslatát visszavonja­ Ezután Örffy Imre előadó ismerteti a földadó, jövedelemadó,"vagyonadó, kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó­­ módosító tör­vényjavaslatot, amelyet a Ház álta­lánosságban vita nélkül fogadott el. A részletes tárgyalásnál az első 8 szakaszt a Ház eredeti szövegében fogadta el. A 9. szakaszn­ál Wolff ••Károly, hat­.- vel pedig, az ottani diákság egy­­harmadának elhelyezésére szol­gál. Egy-egy professzor áll az élén mindegyik intézetnek, és ifjúság­­szerető, gondos tanulmányi fel­ügyelők figyelik és vigyázzák a fejlődő testü­lelkű fiatalokat. Vi­lágos szobák, tágas folyósok, jól felszerelt könyvtárak és olvasó­termek, kedves társalgók, fürdők, tussolok állnak lakóik rendelke­zésére. S mindez csak annyiba ke­rül, amennyit a középosztályú családapák, bizony elég lapos tár­cájából is, nagyobb nehézség nél­kül ki lehet fizetni. Mindössze, havi 50 pengő a lakás és a teljes ellátás egy hónapra, vagy mint­egy 10 pengő csak­ a lakás havon­ként i­goztatja, hogy helyesnek tartja a ke­reseti adó átengedését a községek háztartásának szanálására, kifogá­solja azonban, hogy az összes állam­­nyugdíjasok illetményei után lerótt kereseti adót is a községek segélye­zése alapjára fordítják. Erődi Ernő helyesli Wolff Károly indokait. Krisztián Imre: A fővárosban jólét van(­s Nagy zaj a baloldalon, az elnök Krisztiánt rendreutasítja­. Ezután Krisztián Imre kér szót. Tiltakozik az ellen, mintha szembe akarná állítani a falut a fővárossal. A helyzet az, hogy ezt a csekély 400.000 pengőt, amit a segélyezési alapra akarnak fordítani, a falu népe egyetlen napon, például Szent István napján, visszahozza a városnak, ami­kor itt szerzi be szükségleteit. Ezzel lerójja azt a kereseti-­­ adót, amit a faluban levő iparos fizetett volna. Helyesli a pénzügyminiszter inten­cióit, elfogadja a szakaszt. Csizmadia András utalt arra, hogy a falus sok tekintetben nagyobb a nyomor mint a városokban. A nép kínlódik és lemond a legmini­málisabb igényekről is. A szakaszt elfogadja. Farkas István azt mondja, hogy csak azoknak adnak majd segélyt, akik választásoknál a többségi párt­hoz tartozókra szavaznak.­ * (Zaj a jobboldalon,­ Csontos Imre­­ szintén a szakasz mellett sorakoztatja, fel érveit. Friedrich István nem fogadja el a szakaszt. Négy-ötszázezer, pengőről van itt szó, amit más után is elő le­het teremteni. Ne igyekezzék folyton a kormány a tőzsdét szanálni, adják ezt a pénzt, inkább, a falunak.­­A" fok­város a vidék nélkül "élni nem tud A vidéki egyetemi városok mo­dern intézetei, a ,,kis egyeteme­ken való jobb tanulási lehetőség, ahol a katedráról lelépő tanár a maga 20—40—50 hallgatójával a laboratóriumokban, a boncoló asz­talnál, meg a szemináriumokban, egyénenkint tud foglalkozni, a meg nem fertőzött magyar levegő ott Szegeden, Pécsett és Debre­cenben, mind-mind arra biztatják a vidéki szülőket: küldjétek hoz­zánk a fiaitokat és lányaitokat! A maturandusok napsütéses eget ne felhőzzék hát az őszi gon­­dok­, a szülői ház búcsút bólogató akácos portái helyett szeptem­berre várják már őket kitárt ka­pukkal az Alma Materek új édes otthonai... és a fővárosi képviselők elsősorban a vidék sorsáért aggódnak. Várnai Dániel Farkas István tör­lési indítványához csatlakozik. Wekerle Sándor pénzügyminiszter szólal fel,ezután. Utal arra, hogy nem régóta tartózkodik a képviselőház­­ban és éppen ezért bizonyos megüt­közéssel hallotta azokat a beszéde­ket, amelyek jobb- és baloldalról ebben a szerinte másodrendű kérdés­ben elhangzottak. Wolff Károly szen­vedélyes hangú beszédével a jobbol­dalon felfakaszto­tta a régi sebeket- Sem a jobb, sem a baloldalról el­hangzott megállapítások nem jelzik a kormány álláspontját. Ha mi itt ebben a csonkaország­ban ilyen másodrendű kérdésben ilyen veszedelmes vitákat provo­kálunk, akkor igazán aggoda­lommal kell néznük az egész ország sorsát. Itt csak egy test, csak egy lélek le­hetséges. (Úgy van, helyeslés a jobb­oldalon és középen). Gál Jenő: Kis okok és nagy kö­vetkezmények* . • Wekerle Sándor: Kis dolgok csak kisszerű embereknél okoznak nagy következményeket.­­ A miniszter ezután ismertette a kérdés lényegét. Elmondotta, hogy ezekről az ügyekről a városok és vármegyék háztartásáról szóló tör­vényjavaslatban akartak intézkedni. Minthogy azonban ez­ a javaslat pon­tos előkészítést igényel és még hosszabb ideig tart,­­ míg elkészül, ideiglenesen segíteni kellett azokon az égbekiáltó bajokon, amelyek a vidéken jelentkeznek. (Úgy van, úgy­ van.) " ^ ’ Némely községben még a tiszt* Am melók emmelésére vonatkozó módosító törvényjavaslatot álta»­lánosságban és­­részbe­teiban is «elfogadta a kép­viselőház

Next