Dunántúl, 1929. július (19. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

Vix. évfolyam, 146. szám. Ára 16 fillér Pécs, 1929. július 2. Kedd. Szerkesztőség lyceum­ utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal Lyceum«utca 4. az« kiadóhivatal telefonis, 222. szám» Hirdetés díjszavai szerint. előfizetési ár fc*«bos ’»­ in Egyes szí oldalas 24 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Tanár és tanítvány búcsút intenek egymásnak: az út, amely nyolc éven keresztül egy­más mellett kanyargott a matúra kapujáig, most kétfelé válik. A diák, aki embernyi emberré növe­kedett a szálló, vidám, napsuga­ras évek alatt, tele reménnyel, életkedvvel és felszabaduló öröm­mel áll az „új élet", az annyiszor megálmodott „szabadság" kapujá­ban. Most már nem felelőtlenke­dés a cigaretta és nem kell többé engedély a színházba járáshoz. A szürkének képzelt napok zárórá­ját meghosszabbítja az érettségi vizsgálaton nyert adománylevél: nincs többé aggódó féltés, sok­szor terhesnek tűnt jószándékú útbaigazítás, nincs tilalomra, amely eddig minden veszélyre fi­gyelmeztetett. A kirobbanó élni­­vágyás és az ifjúság örök moto­rikus ereje hatalmas iramban len­dít el ezer és ezer ifjút a kopott padok fegyelmezett csendje és rendje mellől. A távolság a búcsú pillanatában évekre nő és kilomé­terekre tágul. A diák kezén még ott a tanári kézszorítás melege, szemén még ott visszfényült az a pillantás, amely a búcsúzás percé­ben aggodalmaskodott a tanár szeméből szerető féltéssel a tá­vozó tanítvány felé, az ellendü­­lést azonban lehetetlen megaka­dályozni. És a tanár, aki sohasem távozik, de minden évben búcsú­zik, csendes rezignációval tekint a rohanók után. ő­ tudja, hogy az ifjúság álmai akármilyen szépek is, rendszerint fordítva igazok­. A diák gályapadnak tekinti azt a nyűtt fenyősalkotmányt, amely mellett nyolc évet görnyedt végig ,és repeső, túláradt örömmel kö­szönti azt a percet, amelyben ő az „aranyszabadság" elérkezését látja. A tanár tudja, hogy a diák, az ifjú élet igazi rabsága ott kez­dődik, ahol az élettel szemben ki­kerülhetetlen és kérlelhetetlen kötelezettségeket kényszerít vál­lalni az a tizennyolcéves ifjú, akit ezután már nem ér több korholás, csak ökölcsapás. A tanár áll, mint Fárosz az éjszakában és mielőtt tíz és tízezer ifjú erejében való mohó bizakodással veti törékeny hajóját a háborgó hullámokra, a Fárosz áll és messze hinti biztató, segítő világosságát. Áll egyedül, vihar és vész közepette a sziklák rendületlenségével, egyetlen pa­rancsnak engedelmeskedve: vilá­gíts, önmagad elégetve ... Az érettségi vizsgálatok ünnepi hangulatában is alig esik szó arról a heroszi teljesítményről, amellyel a tanár tudása, lelkiismeretessége, féltő, aggódó szeretete egyengeti százezernyi ifjú életét annyi hosz­­szú éven keresztül. Még szavak­ból is fukar kézzel fonják a fáradt homlok köré azt a babérkoszorút, amely őket, mint legjobbjainkat ékesíthetné. A tanítvány néha ve­zérigazgatói székbe, néha minisz­teri székbe kerül, néha autón fi­gyel el a volt tanár köszönése mellett és sokszor palotában pi­hen el a tanárélet nyomasztó, fá­rasztó, lelket gyilkoló gondjai előtt. És sokszor megfelejtkezik arról, hogy minden képesség, amellyel megáldatott, a „gálya­­pad” rabságának idején edződött benne kemény acéllá, amelyből aztán fegyvert lehetett kovácsol­ni, az élet küzdelmes napjaiban. Pécs, júl. 1. — Pécs város közalkalmazottainak régi vágya és kívánsága, hogy­ Pécs a lakbérosztályba kerüljön. "Ezt a méltányos és jogosult kívánságot a nehéz gazdasági viszonyok mel­lett még számos más körülmény is támogatja, így az, hogy Pécs egye­temi város, ítélőtáblái és üzletve­zetőségi székhely és minden jog­címe meg­van arra, hogy az évek óta kérelmezett magasabb lakbéroszályba lépjen elő. Ennek a mozgalomnak az érde­kében már eddig is számos lépés történt. Vitéz Keresztes Fi­scher Ferenc dr. főispán, Nendtvich Andor dr. polgár­­mester, V­i­s­n­y­a Ernő felsőházi tag, Oberhammer Antal kép­viselő úgy Bod János volt és Wekerle Sándor jelenlegi pénzügyminiszternél nem egyszer szorgalmazták, hogy ebben a nagy fontosságú kérdésben végre ked­vező döntést hozzanak Pécs szá­mára. Hogy ez eddig még sem történt meg, azt nem az illetékes pécsi tényezők rovására kell írni, akik szívükön viselték és viselik a pécsi tisztviselők érdekeit. Ez előzmények után történt, hogy a közelmúltban a pénzügy­­miniszter bejelentette, hogy a költségvetési feleslegként mutat­kozó három és fél millió pengőt a tisztviselők lakáspénzének felja­vítására fordítják. Ez a nyilatko­zat országszerte nagy visszhangot adott és Pécsett is újból fellán­golt a reménykedés, hogy a ma­gasabb lakbérosztályba való so­rolás már nem késhet soká. Ezzel egyidejűleg Pécsett befejezett tényként kezdtek beszélni arról, hogy Kaposvár város magasabb lakbérosztályba kerül, mert erre a kormánytól ígéretet kapott. Ez a hír természetesen nagy port vert­­ fel és azt a látszatot keltette, mintha Pécs újra alul maradt vol­na Kaposvárral szemben. -J A tanár tovább koplal a nyomo­rúság száraz kenyerén, de minden évben útravalót ad egy sereg ifjú­nak. Utravalót egy egész életre. Mert az élet igazságai nem lehet­nek mások, mint az iskola igazsá­gai. A becsületességre, hűségre, jóságra, szeretetre való nevelés útravaló, kenyér és fegyver egy­szerre. Világosság, iránytű, bizta­tás és bátorítás minden vihar kö­zepette. A diák akárhogyan siet is el az iskola padjaiból, vessen hátra egyetlen pillantást a ta-' A kérdéssel kapcsolatban a Du­nántúl munkatársa beszélt Ober­­haidner Antal képviselővel, aki többek között a következőket mondotta: — Még korai beszélni arról mintha Kaposvár magasabb lak­bérosztályba került volna. Az, hogy a feleslegként mutatkozó 3 és fél millió pengőt milyen módon osztják fel, most áll tárgyalás alatt a pénzügyminisztériumban. Ennek a tárgyalásnak eredménye egy döntő körülménytől függ. Át­tanulmányozzák minden város tisztviselőinek lakásviszonyát. Ahol a tisztviselők nagy szá­zaléka aranybéres lakások­ban lakik, ott aligha várható magasabb lakbérosztály. Pécs adatai is vizsgálat alatt álla­nak és ennek a kimenetelétől függ a magasabb lakbérosztály sorsa.­­ Egyébként a kérdés még ebben a hónapban országos viszonylat­ban eldöntésre kerül, mert az augusztusi lakbérnegyedre eső összeget, már az új lakbérosztály beosztás szerint folyósítják. Szívesen adtuk vissza O­b­e­r­­h­am­mer képviselő nyilatkoza­tát, amelyet még a magunk ré­széről ki kell egészíteni azzal, hogy az úgynevezett áttanulmá­nyozás és statisztikai adat egybe­vetés bármiképen is világítsa meg a lakbérek számarányát, az a közalkalmazottakra nézve ér­dektelen. Pécs városa és Pécs közal­kalmazottai nem mellőzhetők statisztikai tévedések miatt. Nem lehet, hogy N. N. tiszt­viselő Szombathelyen, Kecs­keméten, vagy Kaposváron nagyobb lakbért kapjon, mint X. Y. tisztviselő Pécsett, amikor ennek a tisztviselő­nek­ ac IrrtT alk­almaznt­tnak­ a zárja felé. És érezze meg annak búcsúzó pillantásán azt az aggódó féltést és szeretetet, amely hosz­­szú éveken keresztül kifogyhatat­lan türelemmel nyesegette le róla mindazt, ami nem tehette volna a Teremtő művéhez hasonlatossá. Érezze meg eben az utolsó pillan­tásban azt a feléje áradó szerete­tet, amely a volt tanár szívében — mint isteni szikra — sohasem fog kialudni. És viszonozza hasonló­val: fizetése éppen olyan csekély, mint más városban, amikor Pécsett drágábban él, mint Kaposváron, vagy Szombat­helyen. -­ Nem lehet a lakbéreket a tényleg fizetett összeg változata szerint megállapítani és bizonyos csekély előnyöktől az ország legnagyobb vidéki városának közalkalmazott társadalmát elütni. Az állam a mutatkozó feleslegből nem a ház­­tulajdonosoknak kíván adni, ha­nem a közalkalmazottaknak, már­pedig itt nem lehet más döntő szempont, mint az, hogy egy na­gyobb városban még jobban rá vannak utalva a segítésre, mint kisebb helyen. És ha Pécs város társadalmát elütik ettől az állami háztartásban alig számottevő cse­kély előnytől is, akkor a pécsi közalkalmazottak elkeseredett hangulatában olyan változást jó­solhatunk, amelynek igazán nem tudnánk örülni. Júliusban dúl el várjon bekerül-e Pécs a magasabb lakbérosztályba ? Oberhammer Antal képviselő szerint az erre vonatkozó adatokat most vizsgálják felül a pénzügyminisztériumban £ taptsjyttmJAtflima 10 oldal A magyar pavilion nagy sikere a barcelonai kiállításon Barcelona, júl. 1.­­— Magyar­­országnak a kiállításon rendkívül nagy sikere van. Valamennyi lap kri­tikusa igen meleghangú cikkekben emlékezik meg a magyar pavilion, kiválóságáról. Az egész kiállításon vasárnap a magyar pavilionnak volt a leg­nagyobb vonzóereje. Mindenütt a terre hungarot és a poéra­dorot emlegették. A magyar kiállítást a látogatók ezrei nézték meg és állandóan nagy tömeg hul­lámzik a magyar pavilion gyönyörű perspektívájú termeiben. A magyar kiállítás belső tartalma általános el­ismerést aratott és a kiállítás látoga­tottsága igen nagy. . .

Next