Dunántúl, 1929. december (19. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

2. oldal. dunantűt: Vasárnap, 1929, december 1. télehmérgezés az oláh állami iskolákban Magyargyűlöletre tanítják a magyar gyermekeket - "Hogyan képzelik el Bukarestben jó lelkek közeledését a magyarokkal való kibékülést, a harmóniát, a váll­vetett munkát, a konszolidációt, ami­kor folyton gyalázzák és becsmére­lik a magyarokat. Miképpen értel­mezhető ,őszinte barátság ott, ahol az egyik fél állandóan hátba tá­madja és megrágalmazza a másikat? Nem az oláh politikáról beszélek, mert ott már megszoktuk a sértést, a gyanúsítást, a lehetetlen állításo­kat, fel sem vesszük, ha egyik vagy másik elvakult képviselő az oláh parlamentben a vádak pergőtüzét szórja ránk. Azonban azt már meg sem tűrhetjük szó nélkül, hogy az iskolákban az ártatlan gyermekek lelkét mérgezze meg a gyűlölet és a tendencia. Ezen nem mosolyogha­tunk fölényesen, itt lármáznunk és kiabálnunk kell, mert égbe kiáltó bűnnel állunk szemben. Többek között, Aradon a magyar szabadságharc dicső vértanúinak vá­rosában az oláh elemi iskolai törté­neti könyv, amely a tanügyi hatósá­­­gok által jóváhagyott tankönyv, a legalávalóbb hangon ír a magyarok­ról. , "!" Még akkor is súlyosan elítélő lenne ez a tendenciózus hazugság, ha Romániában nem lakna kétmillió magyar. Mennyivel fájdalmasabb, hogy az oláh elemi iskolába járó ma­gyar anyanyelvű tanulóknak azt kell tanulniok, hogy a fajuk söpredék és hogy a magyarok leölik és megeszik foglyaikat. 1 . " Úgy látszik ezt a lélekmérgező­­anyagot szándékosan plántálják bele a gyermekek szívébe, mert nemcsak a történelem, hanem a földrajztudo­mány is, gondoskodik arról, hogy a felnövő generáció megvesse és le­nézze a magyarokat. Ennek bizonyí­tására álljon itt néhány idézet Za­har­e­s­c­u professzor földrajzköny­véből, amelyet Aradon a harmadik gimnáziumban használnak: ,,Hazánkat különböző országok veszik körül, ezek lakói a magya­rokat kivéve szlávok, vagy elszlávo­­sodott népek. Mutassunk rá néhány szóban ezen népek eredetére: A szlá­vok eleinte vad életet éltek. Osto­bák voltak, energia nélküliek s ezen okból a barbár betörők, mint a hu­nok és avarok előre tették őket a harcban, mikor támadtak, éppen úgy, mint ahogyan a németek tették az utóbbi háborúban, midőn az ost­romoknál előre helyezték a törökö­ket és bulgárokat, valóságos sánc csordaként használva fel őket". No és most jönnek az apró, karika­lábú, kegyetlen magyarok. „A magyarok éppen úgy, mint a bulgárok tatár-finn eredetű nép. (Eddig finn-ugor volt, most avan­zsáltunk). Midőn Európába jöttek, a pusztában telepedtek meg, mert ezen hely hasonlít leginkább az ázsiai steppékhez, ahonnan elindultak. Eleinte félelmet gerjesztő „külsejük volt, aprók, karikslábúak, kis sze­mük erősen belemélyedt szemü­re­­gükbe, szakállt­alanok és roppant ke­gyetlenek voltak. A civilizáció első elemeit éppúgy, mint a szlávok a Dá­ciában tartózkodó román elemektől vették,­­ de ma, miután a németek­kel, románokkal, szerbekkel és hor­­vátokkal összekeveredtek, odajutot­tak, hogy elfogadható termetük és külsejük legyen, hogy házakban lak­janak és nem lovakon, avagy sát­rakban, hogy előrehaladott kultúrá­juk legyen és vendégszeretőek le­gyenek.­­ Azonban hiúk és nem tudják el­felejteni Ardealt (Erdélyt) amelyet­ önkényesen ezer évig bitoroltak“. „A magyarok kb. 1.700.000-en vannak. A városokhoz közel élnek, ahol kereskedelemmel és iparral fog­lalkoznak, vagy mint szolgák mű­ködnek. A legtöbb magyarunk Er­dély átcsatolása folytán nekünk van, melyek itt mint betörők (navalítok­) tartózkodnak. A székelyeket ide a XII-ik században a teuton lovagok hozták be, hogy kelet felé strázsául szolgáljanak. Ezek a románokhoz hasonlítanak viseletre, lakásra, fog­lalkozásra, sőt népdalaikra nézve is, meg a házimunkában, csak éppen a nyelvük és vallásuk üt el tőlünk.“ Amint látjuk, a román elemi is­kolai, sőt a középiskola tankönyvek­ben is azt tanítják a magukat tu­dósoknak képzelt professzorok, hogy a magyarok vadak, barbárok, ázsiai hordák ivadékai, megölik és meg­eszik foglyaikat, görbelábúak és ferdeszemüek, betörök és hogy ál­landóan vigyázni kell rájuk. Nem és nem! Ezt már nem hallgatjuk nyu­godtan, mert ez a húsúnkba, a vé­rünkbe vág. A felnövő generáció a magyarokban, szóval a Romániában élő testvérnépben fenevadat, ször­nyeteget lát, mert éveken át azt ta­nulta és még ki tudja meddig fogja, tanulni, ha tovább is ölhetett ke­­­zekkel nézzük ezt a nemzetpusztí­­tást. Ez nem kitalálás, hanem keserű és szomorú igazság. Az oláh törté­nelmi és földrajzkönyvek hemzseg­nek, a szörnyűbbnél-szörnyűbb rá­galmaktól. Bárki meggyőződhet állí­tásaim igazságáról, ha kezébe veszi a tankönyveket és lapoz azokban. Pedig a magyar éra alatt úgy em­lékszem egyetlen iskolai tankönyv­ben sem írtak az Erdélyben élő ro­mánokról sértőt, hazugot, becsmér­lőt, nem nevezték el őket söpredék­nek, fenevadaknak, barbároknak. A magyar kormányok a politikát soha­sem hurcolták be az iskolába és nem mérgezték meg a gyermekek lelkét. Nem kérünk mi dicséretet, csak igazságot, amihez jogunk van és ami­hez görcsösen ragaszkodunk. Az Erdélyben szenvedő kétmillió magyar, intelligens kultúrember, nem pedig görbelábú fenevad. A politi­kai arénában gyalázhatnak bennün­ket, nem törődünk vele. De az is­kola szent és a tanító és tanár csak igazságot önthet az ártatlan és fo­gékony gyermeklelkekbe! Ennek a szörnyű veszettségnek egyedüli széruma a békerevízió, amit kitartással és egységesen az ed­diginél százszorta erősebben, han­gosabban kell a nagyhatalmaknál követelnünk. H. G. i­ooj?w • ekkora ellentér ráxLu­bjc­4i 'gyiép. Szeretnénk, ha Ön is egy világmárkás eredeti TELEFUNKEN rádióberendezés boldog tulajdonosa lenne és fogalmat nyerne arról, hogy­ 1929-be­n Tel­éjünkén mit nevez rádióvételnek. Ebből a célból a 3-csöves „Telefünk­en 10“ készülékünket csövekkel (2 drb. RE 051, 1 drb. RE 124) és a közkedvelt „LG66“ kónusz­ hang­­szóróval együtt 131*70 P helyett . 100 F ár­on bocsájtjuk rendelkezésére. Hangsúlyozzuk, hogy a készülék külföldi állo­­mások hangszóróvételére is alkalmas. Kérjük, nézze és hallgassa meg kereskedőjénél berendezésünket A többit a készülékre bízzuk. Beszél az magáért! TELEFUNKEN a vezető világmárka ! A magánalkalmazottak­ Biztosító intézeti tagjainak választására kiküldött szavazatszedő bizottságok Pécsett és Baranya vármegyében Pécs, nov. 30. — A Magán­alkalmazottak Biztosító Intézete közgyűlési tagjainak 1929. évi de­cember hó 15-én történő választá­sát lebonyolító szavazatszedő kül­döttségek a következő helyeken működnek: •­­ A pécsi szavazatszedő küldött­ség (pécsi kér.­pénztár helyisége, Pécs Munkácsi­ utca 19. szám. El­nök: Karsay Aladár s. titkár, helyettes elnök: Károly Gyula szv. tanácsos, Munkaadó tagok: Márovits Andor épít. vállalkozó, Mond­schein Béla részvénytársasági igazgató, Perr Viktor, az Eme­­ricanum igazgatója. Munkavállaló tagok: Fischer Jakab kereskedősegéd, Stam­­ler Béla ker. szoc. szakszervezeti ker. titkár, Tass Endre könyvelő. Jegyző: Vlasics Andor iroda­­főtiszt, helyettes jegyző: Kört­vé­l­y­e­s­s­y Pál iroda s. tiszt Mohácsi szavazatszedő küldött* ség, (Mohács az O. T. I. kirendelt* ség hivatalos helyisége, Horthy, M. utca 40. szám­) Elnök: Popo­­v­i­t­s József számvizsgáló, he­ lyettes elnök: Boros Gábor, számellenőr. Munkaadó tagok: Halász László kereskedő, Simon Gyula kereskedő, Thonhauser An­­tal gőzmalomtulajdonos. Munkavállaló tagok: S­t­r­é­m Imre könyvelő, Walter Jenő kereskedősegéd, W­i­n­d­t Ferenc vaskereskedősegéd. Jegyző: L­őd­v­e­y Kálmán számtiszt, helyettes jegyző: G­ö­n­d­ö­c­s Imre napi*, díjas. Siklósi szavazatszedő küldött­­ség: (Siklós községháza). Elnöki Bur­ián János szv. főtanácsos, helyettes elnök: Hónig Ferenc, dr. s. fogalmazó.­­ Munkaadó tagok: G­ö­t­z Károly gyógyszerész, Igerth Antal vaskereskedő, Österreicher­ Albert kereskedő. Munkavállaló tagok: Schwaab József pénzint. gyakornok, Szen­derkényi Ferenc irodai alkal­­mazott, U­n­g­á­r István könyvelő. Jegyző: Rónaky József szám* tiszt, helyettes jegyző: Pabst Béla díjnak. Jó szemüveggel jól lát. Cégünk 1891 óta specialista jó szem­­üvegek készítésében. illssss

Next