Dunántúl, 1929. december (19. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
2. oldal. dunantűt: Vasárnap, 1929, december 1. télehmérgezés az oláh állami iskolákban Magyargyűlöletre tanítják a magyar gyermekeket - "Hogyan képzelik el Bukarestben jó lelkek közeledését a magyarokkal való kibékülést, a harmóniát, a vállvetett munkát, a konszolidációt, amikor folyton gyalázzák és becsmérelik a magyarokat. Miképpen értelmezhető ,őszinte barátság ott, ahol az egyik fél állandóan hátba támadja és megrágalmazza a másikat? Nem az oláh politikáról beszélek, mert ott már megszoktuk a sértést, a gyanúsítást, a lehetetlen állításokat, fel sem vesszük, ha egyik vagy másik elvakult képviselő az oláh parlamentben a vádak pergőtüzét szórja ránk. Azonban azt már meg sem tűrhetjük szó nélkül, hogy az iskolákban az ártatlan gyermekek lelkét mérgezze meg a gyűlölet és a tendencia. Ezen nem mosolyoghatunk fölényesen, itt lármáznunk és kiabálnunk kell, mert égbe kiáltó bűnnel állunk szemben. Többek között, Aradon a magyar szabadságharc dicső vértanúinak városában az oláh elemi iskolai történeti könyv, amely a tanügyi hatóságok által jóváhagyott tankönyv, a legalávalóbb hangon ír a magyarokról. , "!" Még akkor is súlyosan elítélő lenne ez a tendenciózus hazugság, ha Romániában nem lakna kétmillió magyar. Mennyivel fájdalmasabb, hogy az oláh elemi iskolába járó magyar anyanyelvű tanulóknak azt kell tanulniok, hogy a fajuk söpredék és hogy a magyarok leölik és megeszik foglyaikat. 1 . " Úgy látszik ezt a lélekmérgezőanyagot szándékosan plántálják bele a gyermekek szívébe, mert nemcsak a történelem, hanem a földrajztudomány is, gondoskodik arról, hogy a felnövő generáció megvesse és lenézze a magyarokat. Ennek bizonyítására álljon itt néhány idézet Zaharescu professzor földrajzkönyvéből, amelyet Aradon a harmadik gimnáziumban használnak: ,,Hazánkat különböző országok veszik körül, ezek lakói a magyarokat kivéve szlávok, vagy elszlávosodott népek. Mutassunk rá néhány szóban ezen népek eredetére: A szlávok eleinte vad életet éltek. Ostobák voltak, energia nélküliek s ezen okból a barbár betörők, mint a hunok és avarok előre tették őket a harcban, mikor támadtak, éppen úgy, mint ahogyan a németek tették az utóbbi háborúban, midőn az ostromoknál előre helyezték a törököket és bulgárokat, valóságos sánc csordaként használva fel őket". No és most jönnek az apró, karikalábú, kegyetlen magyarok. „A magyarok éppen úgy, mint a bulgárok tatár-finn eredetű nép. (Eddig finn-ugor volt, most avanzsáltunk). Midőn Európába jöttek, a pusztában telepedtek meg, mert ezen hely hasonlít leginkább az ázsiai steppékhez, ahonnan elindultak. Eleinte félelmet gerjesztő „külsejük volt, aprók, karikslábúak, kis szemük erősen belemélyedt szemüregükbe, szakálltalanok és roppant kegyetlenek voltak. A civilizáció első elemeit éppúgy, mint a szlávok a Dáciában tartózkodó román elemektől vették, de ma, miután a németekkel, románokkal, szerbekkel és horvátokkal összekeveredtek, odajutottak, hogy elfogadható termetük és külsejük legyen, hogy házakban lakjanak és nem lovakon, avagy sátrakban, hogy előrehaladott kultúrájuk legyen és vendégszeretőek legyenek. Azonban hiúk és nem tudják elfelejteni Ardealt (Erdélyt) amelyet önkényesen ezer évig bitoroltak“. „A magyarok kb. 1.700.000-en vannak. A városokhoz közel élnek, ahol kereskedelemmel és iparral foglalkoznak, vagy mint szolgák működnek. A legtöbb magyarunk Erdély átcsatolása folytán nekünk van, melyek itt mint betörők (navalítok) tartózkodnak. A székelyeket ide a XII-ik században a teuton lovagok hozták be, hogy kelet felé strázsául szolgáljanak. Ezek a románokhoz hasonlítanak viseletre, lakásra, foglalkozásra, sőt népdalaikra nézve is, meg a házimunkában, csak éppen a nyelvük és vallásuk üt el tőlünk.“ Amint látjuk, a román elemi iskolai, sőt a középiskola tankönyvekben is azt tanítják a magukat tudósoknak képzelt professzorok, hogy a magyarok vadak, barbárok, ázsiai hordák ivadékai, megölik és megeszik foglyaikat, görbelábúak és ferdeszemüek, betörök és hogy állandóan vigyázni kell rájuk. Nem és nem! Ezt már nem hallgatjuk nyugodtan, mert ez a húsúnkba, a vérünkbe vág. A felnövő generáció a magyarokban, szóval a Romániában élő testvérnépben fenevadat, szörnyeteget lát, mert éveken át azt tanulta és még ki tudja meddig fogja, tanulni, ha tovább is ölhetett kezekkel nézzük ezt a nemzetpusztítást. Ez nem kitalálás, hanem keserű és szomorú igazság. Az oláh történelmi és földrajzkönyvek hemzsegnek, a szörnyűbbnél-szörnyűbb rágalmaktól. Bárki meggyőződhet állításaim igazságáról, ha kezébe veszi a tankönyveket és lapoz azokban. Pedig a magyar éra alatt úgy emlékszem egyetlen iskolai tankönyvben sem írtak az Erdélyben élő románokról sértőt, hazugot, becsmérlőt, nem nevezték el őket söpredéknek, fenevadaknak, barbároknak. A magyar kormányok a politikát sohasem hurcolták be az iskolába és nem mérgezték meg a gyermekek lelkét. Nem kérünk mi dicséretet, csak igazságot, amihez jogunk van és amihez görcsösen ragaszkodunk. Az Erdélyben szenvedő kétmillió magyar, intelligens kultúrember, nem pedig görbelábú fenevad. A politikai arénában gyalázhatnak bennünket, nem törődünk vele. De az iskola szent és a tanító és tanár csak igazságot önthet az ártatlan és fogékony gyermeklelkekbe! Ennek a szörnyű veszettségnek egyedüli széruma a békerevízió, amit kitartással és egységesen az eddiginél százszorta erősebben, hangosabban kell a nagyhatalmaknál követelnünk. H. G. iooj?w • ekkora ellentér ráxLubjc4i 'gyiép. Szeretnénk, ha Ön is egy világmárkás eredeti TELEFUNKEN rádióberendezés boldog tulajdonosa lenne és fogalmat nyerne arról, hogy 1929-ben Teléjünkén mit nevez rádióvételnek. Ebből a célból a 3-csöves „Telefünken 10“ készülékünket csövekkel (2 drb. RE 051, 1 drb. RE 124) és a közkedvelt „LG66“ kónusz hangszóróval együtt 131*70 P helyett . 100 F áron bocsájtjuk rendelkezésére. Hangsúlyozzuk, hogy a készülék külföldi állomások hangszóróvételére is alkalmas. Kérjük, nézze és hallgassa meg kereskedőjénél berendezésünket A többit a készülékre bízzuk. Beszél az magáért! TELEFUNKEN a vezető világmárka ! A magánalkalmazottak Biztosító intézeti tagjainak választására kiküldött szavazatszedő bizottságok Pécsett és Baranya vármegyében Pécs, nov. 30. — A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete közgyűlési tagjainak 1929. évi december hó 15-én történő választását lebonyolító szavazatszedő küldöttségek a következő helyeken működnek: • A pécsi szavazatszedő küldöttség (pécsi kér.pénztár helyisége, Pécs Munkácsi utca 19. szám. Elnök: Karsay Aladár s. titkár, helyettes elnök: Károly Gyula szv. tanácsos, Munkaadó tagok: Márovits Andor épít. vállalkozó, Mondschein Béla részvénytársasági igazgató, Perr Viktor, az Emericanum igazgatója. Munkavállaló tagok: Fischer Jakab kereskedősegéd, Stamler Béla ker. szoc. szakszervezeti ker. titkár, Tass Endre könyvelő. Jegyző: Vlasics Andor irodafőtiszt, helyettes jegyző: Körtvélyessy Pál iroda s. tiszt Mohácsi szavazatszedő küldött* ség, (Mohács az O. T. I. kirendelt* ség hivatalos helyisége, Horthy, M. utca 40. szám) Elnök: Popovits József számvizsgáló, he lyettes elnök: Boros Gábor, számellenőr. Munkaadó tagok: Halász László kereskedő, Simon Gyula kereskedő, Thonhauser Antal gőzmalomtulajdonos. Munkavállaló tagok: Strém Imre könyvelő, Walter Jenő kereskedősegéd, Windt Ferenc vaskereskedősegéd. Jegyző: Lődvey Kálmán számtiszt, helyettes jegyző: Göndöcs Imre napi*, díjas. Siklósi szavazatszedő küldöttség: (Siklós községháza). Elnöki Burián János szv. főtanácsos, helyettes elnök: Hónig Ferenc, dr. s. fogalmazó. Munkaadó tagok: Götz Károly gyógyszerész, Igerth Antal vaskereskedő, Österreicher Albert kereskedő. Munkavállaló tagok: Schwaab József pénzint. gyakornok, Szenderkényi Ferenc irodai alkalmazott, Ungár István könyvelő. Jegyző: Rónaky József szám* tiszt, helyettes jegyző: Pabst Béla díjnak. Jó szemüveggel jól lát. Cégünk 1891 óta specialista jó szemüvegek készítésében. illssss