Dunántúl, 1929. december (19. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-20 / 290. szám
XIX. évfolyam, 2£0 .szám. Ára 16 IHWr Pécs, 1929. december 20 Péntek szerkesztésbg LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. TELEFON; 949. SZ/gvl KIADÓHIVATAL | LYCEUM-UTCA 1. SZARi TELEFON; 227 SZÁM H I R D E T É S DÍJSZABÁS SZERINTRAK. rvA at ■i?. ,GYbS SZÁM ti ^ j FILLÉR, 16 OLDALAS t *'LLER- KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZ fiz a pénz, amit külföldi áruért kiadtunk, a magyarság számára végleg elveszett! Pécsi ttGimecsken&tmin 5 iper kanara. BECK LAJOS Pécs, dec. 19. — Fájdalmas fiím indult messze útjára ma este 3 órakor a pécsi belgyógyászati klinikáról. Hangosan zokog a hír. Bejárja az egész várost és az egész pécsi egyházmegyét. Beck Lajos prelátus-kanonok meghalt. Remeg a toll a kezünkben a meghatottságtól, mint ahogy mindenkit szíven talál a szomorú valóság, hogy utolsót dobbant az a nemes szív, amelyben nem volt más csak jóság és szeretet mindenki számára. Ragyogó értékek elvesztését jelenti Beck Lajos prelátus halála, úgy szerette a szegényeket, mint ahogy azt. Krisztus tanította. Egész szívvel, egész lélekkel. Anyagi javait két kézzel szórta a rászorulók közé. Ami szeretet és jóság volt a szivében mind másnak jutott. Mindenkit szereteck Lajos prelátuskanonok 1855. augusztus 31-én született és 1879. november 9-én szentelte pappá Dulánszky Nándor, akkori pécsi püspök. Nyolc esztendeig Baranyabánban volt káplán, amikor a pécsi székesegyházhoz nevezték ki karkáplánnak. Itt kilenc évet töltött, amelyből az utóbbi két év alatt sekrest feigazgató is volt. 1895-ban Nagybicsérdre került plébánosnak és itt 27 esztendeig volt híveinek a szó legnemesebb értelmében vett lelkipásztora, igazi atya. Ugyanez idő alatt 1909-től 1926-ig a keresztény szeretet országos gyermett és mindenki szerette. Vannak, akik többször sírni látták. Sírt, mert nem adhatott annyit, amennyit szeretett volna. Krisztus szíve szerint való pap volt. Megtett mindent az Úr dicsőségére és semmit nem mulasztott el, hogy jót tehessen. A szegények áldani fogják a nevét és megsíratják. Ez az egybeolvadó részvét és könnyes fájdalom veszi körül koporsóját és kíséri el utolsó útjára. A pécsi egyházmegye súlyos veszteségéből és gyászából mindenki részt kér magának. Az ő nemes jó szíve mindenkié volt és így mindannyiunk nagy halottja. A székesegyház nagy harangja talán azért is szólt ma este búsabban, mert olyan ember halálát hirdette, akit mindenki gyászol... megvédő műve egyházmegyei szervezetének igazgatója. 1911-től kezdve tizenkét esztendőn át a szentlőrinci kerület esperesi tisztét is ellátta. 1918-ban címzetes, 1923-ban pedig valóságos kanonokká nevezték ki. Ugyanekkor a székesegyházi plébánia vezetését is átvette az egyházmegyei főtanfelügyelőséggel együtt. 1924-től 1927-ig a pécsi kerületnek is ő az esperese. 1924-ben Boldogságos Szűz Máriáról nevezett apari préposttá, a következő esztendőben szentszéki bíróvá nevezik ki. 1927-ben pedig a pápa őszentsége házi főpapjai sorába iktatta. Életrajza Betegsége és halála A csupaszív főpap, akinek magyaros vendégszeretete közismert volt, körülbelül három hónapnal ezelőtt kezdett betegeskedni. Orvosai bízták felgyógyulásában. A betegség azonban tovább terjedt szervezetében és körülbelül három héttel ezelőtt a belgyógyászati klinikára szállították. Az egész város aggodalommal leste a klinikáról kiszivárgott híreket. Egyik hír sem volt biztató. A zárdapolgári és elemi iskola növendékei nem szűntek meg imádkozni rám,intásig szeretett igazgatójukért. Az orvosi tudomány mindent megtett, amit lehetett. A Gondviselés azonban másként határozott. A betegség napról-napra sorvasztotta életerejét és az utóbbi pár nap már csak csendes haldoklás volt, a számára. Nem sélt mentség. Ma délben megkezdődött az aggónia és este 8 órakor szén csendesen visszaadta áldott jó lelket Teremtőjének. Hófehér lélekkel állt a Mindenható elé, hogy elmondhassa: mindent megtettem, amit Krisztus tanított. A halálhír villámgyorsan járta be a várost és mindenütt mély részvétet keltett. A székesegyház nagy harangja megszólalt, hogy hirdesse a pécsi egyházmegye nagy gyászát. Akik érezték jó szivének a melegségét, bizonyára könnyes szemekkel imádkoztak érte. Imát érdemel, mert Krisztus szive szerint való pap volt és szívből fakadó könnyet, mert csupaszív ember volt. Temetésérenatkozólag még nem történt rézkecsésro-in-Budapest, dec. 19. — A képviselőház ma folytatta a fővárosi törvényjavaslat általános vitáját. Bródy Ernő felszólalásában visszapillantást vetett az alkotmány fejlődésére és a székesfőváros képviselőtestületének működésére. Nem érti miért kell Budapest főváros közéletéből a nyilvánosságot kizárni. Fábián Béla: Mert Haggenmacher féle erdők vannak. Miháffy Vilmos: Ott megvan a nyilvánosság, ahol kell. Fábián Béla: Ahol nincs nyíltság, ott lopnak. Kinóssy Gábor Hol vagyunk, a slággenmacher féle erdőbe? Tessék megmondani, hogy kik loptak és azok börtönbe kerülnek. Fábián Béla: Minden panama ellen nyilvánossággal lehet védekezni. Bródy Ernő: A Haggenmacher féle erdővételt nyilvánosan tárgyalták és az ellenzék teljesítette kötelességét, úgy, hogy reméli, hogy megakasztották ennek az erdőnek megvételét Fábián Béla: Az Új Nemzedék belerúgott és nem merték megcsinálni. Jánossy Gábor: Micsoda kifejezés ez belerúgott? Scitovszky belügyminiszter: Nem négylábú. Gaál Jenő: Azt kell megtudni, hogy van e provízió emellett. Scitovszky belügyminiszter Hogyha van tessék megmondani, de a nyilvánosság előtt, nem pedig a mentelmi jog védelme alatt, vagy van nyilvánosság, vagy nincs. Vagy van felelősség, vagy nincs. Gaál Jenő: Akkor egy helyben vagyunk. Scitovszky: Én mindig itt voltam, talán a képviselő úr érkezett most ide. Bródy Ernő ezután a javaslatnak egyes rendelkezéseit bírálja és azt hangoztatja, hogy a javaslatnak az a célja, hogy a főváros képviselőtestületét elsorvassza. A törvényjavaslat nem más, mint szakaszokba öntött gyűlölet. Csontos Imre szólal fel ezután- Sajnos egyesek nincsenek tisztában azzal, hogy a kormánynak is van beleszólása abba, hogy a főváros hogyan irányítja politikáját. Módunkban volt tapasztalni a főváros politikáját, láttuk a román megszállás következményeit. Az urak ebben a fővárosban teljesen meg voltak kótyagosodva. (Nagy zaj.) Eródy Ernő: Maga kótyagosodott meg! Csontos Imre: Az ország nagy része esett el emiatt a politika miatt. Bródy Ernő: Beszéljen inkább a titkos szavazati jogról! Csontos Imre: Beszélek én arról is, most azonban arról van szó, hogy lehet-e a nemzet millióit magukra bízni, mert ennek a népnek a félrevezetésével tartják fenn magukat Csak gondolkozzanak azon, milyen politikát folytattak maguk a frank perben. Gaál Jenő: Honnan ismeri a frank pert? Jánossy Gábor: Hagyják be.,szélni! ! Csontos Imre: Amikor Magyarország a győztes hatalmak nyoomásaalatt szenvedett, a maguk politikája arra irányult, hogy a magyar kormány , belekeveredjen a frank perbe, hogy ezzel még több ellenséget szerezzenek a nemzetnek. Éket vertek a nemzet boldogsága közé. Propper: Ne beszéljen a mai,gyár nemzet nevében. Szabó Sándor: A padsorok elé megy és onnan kiáltja Propper felé: Hát maga kinek a nevében beszél. Édes Antal: Hogy mer ilyen vakmerőséget elkövetni. Szabó Sándor: Maguk ne beszéljenek nekem jogról, mégis csak lehetetlen így terrorizálni. Jánossy Gábor felugrik helyé- ről és úgy kiáltja a baloldal felé: Uraim itt a karácsony, legyünk be,kességben. Szabó Sándor: Ilyen áron nem kell nekem karácsony. Gaál Jenő: Ez mégse méltó a magyar parlamenthez, hogy hordók tetejéről beszéljenek. (Viharos ellentmondás a jobboldalon) Tankovics János: Ezt hallottuk tegnap. Csontos Imre: Budapest viselkedése kihat az egész országra. Olyan kormányzati intézkedésre van tehát szükség, hogy a múlt politikája ne ismétlődhessék. Gaál Jenő: Ezt bízzák csak Bu-dapestre. Tankovics János: Jól néznénk ki. Jánossy Gábor: Budapest a nemzeté, nemcsak Budapestté. Csontos Imre: Budapestet nem lehet kiszakítani a ország testéből. Az ellenzék ma ismét botrányos jeleneteket rögtönzött a Házban a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásánál