Dunántúl, 1930. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

XX. évfolyam, 26. pzsm­. *~~~--------------U­miuii ii wir m­­inimiiiiim Ara T fi fillér Pécs, 1930. február 1. Szombat mmmmjFsaasm ......................... SZERKESZTŐ 3 BTf LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. TELEFON: 9497szjM KI A P Ó U ÍV A T aTi LYCEUM-UTCA 4. SZAAj TELEFON: 222. SZÁM HIRDETÉS díjszabás szerint: clOpi ■ KA2HO VAOY_ HORA '/ A magyar gyümölcstermesztés írta: Moser Ernő dr. országgyűlési képviselő Gyümölcstermesztés a jelszó. Gyümölcsfát ültessünk ez a mező­gazdasági átorientálódás egyik fe­jezete. A gyümölcsös a nagy jövedel­met biztosító üzemág, hangzik or­szágszerte avatott és avatatlan szájból, meggyőződésből, va£y meggyőződés nélkül, pusztán de­magóg módon. És lám tényleg nagyban folyik a telepítés, min­denki ültet és telepít. Faiskolák keletkeznek és ontják a fiatal cse­metéket, állami tömeg­fásítás in­dul, — azután? Marad minden úgy, mint idáig volt: várjuk a bő­séges Isten áldást. Várjuk és várni fogjuk, hogy mikor kezd majd te­remni a növekvő fa anélkül, hogy ráeszmélnénk arra, miszerint ápolni is kell a fiatal fát a zsenge csemetét,, védeni kell az ellensé­gek ellen, útját kell állani a ro­varok és gombák rombolásának. De a védekezésre már nem telik, de nem is gondolunk rá s nem is vesszük komolyan a sok intő szót, hogy ez bizony szükséges, hogy tovább kell költeni a fára, hogy tényleg teremjen és jövedelmet hozzon a várt jövedelmet! Mert az elhanyagolt, magára hagyott fa sínylődik, nagy része kipusztul, ezt újra pótoljuk — kezdve elöl­ről a komolytalan játékot. E közben a már régebbi telepí­tésekből még megmaradt javaker­­tteli fák, melyek kellő ápolás mel­lett igen nagy terméseket hozhat­nának, mindinkább ritkulnak, ki­dőlnek, pedig nagy tömegüknél fogva rengeteg vagyont képvisel­nek országszerte és temérdek jö­vedelmet hozhatnának az ország­nak külföldre irányított irigyelt zamatú magyar gyümölcsükkel. És most, mikor éppen emiatt a szomorú állapot miatt saját piaca­inkon az amerikai és ausztráliai alma már terjedni kezd, hirtelen, mint villám az égből, megjelenik határainkon a példásan szerve­zett és gyönyörűen feltálalt orosz trim­alma és körte export. Ko­moly készülődés ez az orosz gyü­mölcstermelők szövetkezete ré­széről, hogy a jövő évben, már a magyar piacot is elárasszák olcsó, de csinosan amerikai módra cso­magolt tömegeikkel. Magyaror­szágon az Isten áldotta gyümölcs­termő területeken orosz almát fognak árulni. Ezt a szégyent ne tűrjük! Itt az ideje szervezkedjünk, szövetkez­zünk és magunk segítsünk önma­gunkon, ne várjuk mindig mástól a csodát, ne várjuk mindig egye­dül a kormánytól a segítséget, bár­ az mindent elkövet, amit lehet, magunk kezdjük meg a már meg­lévő termő gyümölcsfák ápolását, hogy lerongyolt termőképessé­günket helyreállítsuk. Ápoljuk és védjük­ meg fáinkat, ne sajnáljuk azt a kis költséget, mert hamaro­san 20—30-szoros terméseket io­Budap­est, jan. 31. — A képvi­selőház mai ülését jóformán üres padsorok mellett nyitotta meg Al­­mássy László elnök. Az elnöki előterjesztés során bejelenti, hogy Komárom és Esztergom, közigazga­tásilag egyelőre egyesített várme­gyék­­, főügyésze megkeresést inté­zett a képviselőház elnökségéhez Csík József mentelmi jogának fel­függesztése tárgyában. Bemutatja a Háznak Bihar vármegye közönségé­nek feliratát­ az alacsony gabona­árak megszüntetése tárgyában és Vas vármegye közönségének felira­tát a balatoni játékkaszinó felállí­tása ügyében. A feliratot a Ház elő­zetes tárgyalás és jelentéstétel vé­gett a kérvényt bizottságnak adja ki. A mai napirenden a fővárosi tör­vényjavaslat általános vitájának folytatólagos tárgyalása szere­pelt. Az első felszólaló Rothenstein Mór volt. — Ha végignézünk ezen a fényes termen — mondotta — meg kell állapítani, hogy ez nagyon is stíl­­szerű ahhoz a rendszerhez, amely ebben az országban uralkodik. Be­következett ma itt is a reakció a tegnapi ülés után. Esztergályos János: A teg­nap esti után. Jánossy Gábor a szocialisták felé, ahol csak hárman ültek a pa­dokban: — Nézzen körül a saját portáján. Esztergályos: Aránylag mégis többen vagyunk. Rothen­stein Mór: Sokan vol­tak, akik jóhiszeműen bíztak abban, hogy a hosszúra nyúlt karácsonyi szünet a belügyminisztert arra fogja­­kényszeríteni, hogy­­ ezt a törvényjavaslatot átdol­gozza és a mai kornak megfele­lően hozza a törvényhozás elé. Esztergályos János: Te nem ismered Bélát, aki elmúlt 26 éves. Rothenstein Mór: Mindazok, akik ebben a hiszemben voltak, csa­lódtak. Ezután sorra veszi a javaslat egyes rendelkezéseit, különösen élesen bírálja a főispán hatásköré­nek kiszélesítését és az új kerületi beosztásokat. Ez a javaslat minden szabad mozgást lehetetlenné tesz a fővárosban. A fejlődés­­ érdekében gunk látni, olyanokat, amelyekért pénzt ad a külföld, mert a mostani férges termésért pénzt nem ad­nak. Előbb kell jót termelni, aztán akad vevő is. Csak önmegnyug­­tató lusta kifogás, hogy nem érde­mes költeni, mert hiszen nem is­szükség van az autonómiára. A ja­vaslatot nem fogadja el. Budai Dezső: Szükségesnek tartja a javaslatot,­­ de kifogásolja, hogy az autonómia gondolata nincs eléggé kidomborítva. A Főpolgármes­ter túlságosan nagy hatáskört kap. Ezután hangsúlyozta, hogy a fővá­rosi adminisztráció működése csak akkor tud tovább fejlődni, ha az autonómiát biztosítjuk számára. Hír­lapi riportok alapján kritikáit gyako­rolni nem lehet. Ezután hangsúlyozta a főváros jelentőségét a nemzet kulturális és gazdasági életében. Rámutat arra, hogy a főváros saját erején túlmenő terhet vállalt magára, még­pedig a kórházak tekintetében és ezért nem érdemli meg az­ állandó korholást. A fővárosi kórházakban vidéki betegek fekszenek. Udvardy János: Sok megyé­nek nincs is kórháza. Budai Dezső: A népbetegségek elleni küzdelemben a főváros többet tett, mint maga az állam. Hangsú­lyozta, hogy könnyelmű adósságcsi­­nálással nem szabad a főváros gaz­dasági életét csődbe vinni. Bár­mennyire szép is a nagy Budapest programja, egyelőre meg kell maradni az elsősorban fontos szükségletek kielégítésénél. Ezért a tervezett kerületi beosztást nem tartja minden tekintetben meg­felelőnek és ezért kéri a belügymi­nisztert, hogy a ferencvárosi és a józsefvárosi mandátumok számát emelje fel. A törvényjavaslatot kü­lönben a részletes tárgyalás alapján elfogadja. Malasits Géza: Adatokkal iga­zolja, hogy a főváros mindig nagy szolgálatokat tett országos vonatko­zásban és számos szociális intéz­ményt fenntart és továbbfejleszt. E javaslatnak majdnem minden sza­kasza a munkásságnak és a dolgozó polgárok jogainak csorbítását tar­talmazza. A javaslatnak az a rejtett célja, hogy megfojtsa az autonómiát, 10 év óta folyvást a centralizmust építik ki. Ezután bírálja a fővárosi választásokat és közben folyton szó­váltásba keveredett a jobboldali képviselőkkel. Majd azt hangoztatja hogy a főváros fejlődésében érdemes .▼annak a munkásságnak fi,­­­zetik meg a gyümölcs árát. Az oroszok is előbb termeltek és most odatálalják már a szomszé­dunknak Bécsnek árujukat, ahol úgy elfogy, mint a cukor, hát még hogy fogyna el a világ legzamato­sabb almája, a magyar alma, ha volna, a törvényjavaslatnak pedig a mun­­kásság megfélemlítése a célja. A ja­vaslat tulajdonképpen a­ vagyonos osztály harca a szegények ellen. Ki­­fogásolja a főpolgármester számára megállapított hatáskört. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Bod János kereskedelem­ügyi miniszter jelentést terjeszt be a Londonban kötött egyetemes posta­­szerződésről, a minimális munkabé­rek megállapításáról, a nemzetközi munkaügyi szervezet értekezletén elfogadott határozatokról, továbbá az országos útfejlesztési alap keze­léséről. Felkiáltások a szocialistáknál: — Mi van a közmunkákkal minisz­ter úr! Bod: Hát az útépítés micsoda? Ezután felolvassák az indítvány­­könyvet. Sándor Pál és társai és P­e­y­e­r Károly különféle indítvá­nyokat terjesztettek elő. Az indít­ványok napirendre tűzéséről később határoznak. A legközelebbi ülés kedden lesz a mai napirenddel. Az ülés 2 órakor véget ért. Várnai és Peidl jegyző­­könyvi megrovása A képviselőház mentelmi bizott­sága Hajós Kálmán elnökletével ma délelőtt ülést tartott, amelyen Kálmán Jenő ela­dásában foglal­kozott Várnai Dániel és P­e­­­d­l Gyula orszá­gyűlési képviselők ügyé­vel, akiket a házszabályok 193. §-a értelmében a Ház tegnapi ülésén utasított a bizottság elé. A bizottság javasolja a képvi­selőháznak, Várnai Dániel és Peidi Gyula jegyzőkönyvi meg­rovását. A szocialisták élesen támadták a fővárosi javaslatt a Ház mai csendes ülésén A legkötelesen Illést kedden tartják Egry Aurél dr. rendkívüli követ? A parlament folyosóján híre ter­jedt, hogy Egry Aurél dr. felsőházi tagot a közel­jövőben rendkívüli kö­vet s meghatalmazott miniszteri címmel kitüntetik, tekintettel a magyar ügy érdekében tett szolgálataiért. A hírt kormány­körökn­sft. nem erősítették meg­

Next