Dunántúl, 1930. március (20. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

2. oldal. I­ nnn ANTA!. Szombat, 1930. március 1. Pécs Ünnepli a kormányzót ■■ TI Ili ■nwillll Mf 1irnr""ll’,^<gH0tEWfTIT»IWWi m — A város zászlódisszen — Az egész társadalom megmozdult az ünneplésre ] A pécsi egyetem délelőtt díszközgyűlést tartott — Miután a társadalom­­ együttes diszülésen kódolt a kormányzónak­­ Pécs, febr. 28. — Mára zászló- díszbe öltöztek Pécs házai és ün­nepi hangulat ömlött el a város utcáin. Az ország kormányzóját, a nemzet megmentőjét ünnepli a tö­rök dúláson, szerb megszálláson átesett ősi magyar város. Délelőtti az egyetem, délután a társadalmi, szervezetek tartottak díszgyűlést a kormányzó tíz éves jubileuma alkalmából. A hála, a szeretet és a hódolat ünnepe volt ma délelőtt az a mél­tóságteljes lefolyású díszközgyű­lés, amelyet a pécsi Erzsébet egyetem rendezett Horthy Mik­lós kormányzó jubileuma alkalmá­ból. A díszközgyűlést megelőző­leg délelőtt 9 órakor D­om­bro­v­s­z­k­y Imre dr. egyetemi tanár hálaadó ünnepélyes szent­misét mondott az egyetemi temp­lomban, amelynek padsoraiban ott láttuk az egyetem tanári karát,­­a város előkelőségeit és az ifjúsá­got. .­­ A hódoló közgyűlésre már fé­lóra előtt kezdtek gyülekezni a meghívott vendégek. Megjelentek ís Virá­g Ferenc­­ megyéspüspök, Gebauer Miklós dr. apát, püs­­­pöki irodaigazgató kíséretében, [Félix Antal ,dr. táblai elnök, N­e­n­d­­­v­i­c­h Andor dr. polgár­­mester, Fischer Béla alispán, f—’ .— Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! * Öröm­­­ünnepre gyűltünk össze ma, — kezdte be­szédét Weszsly rektor, — mert öröm­­napja a magyar nemzetnek sz a­r­ap, me­lyen Horthy­ Miklóst a magyar nemzet kormányzóvá választotta. Tíz esztendő telt el ezen emlékezetes nap óta, tíz ne­­­héz esztendő, tíz küzdelmes esztendő, de egyúttal tíz reményteljes esztendő, Ma­gyarország történetének tíz oly fontos esztendeje, melyhez hasonlót talán csak a honalapítás idején és a tatárjárás után, a második honalapításkor élt át ez a so­kat sújtott, szegény nemzet. A világhá­ború utáni összeomlás nagy khaoszában, midőn idegen megszálló hadak tépdesték szegény hazánk testét, s az elalélt ma­gyarság lelki iránytűje a nagy zivatar­ban riadtan nyugtalankodott jobbról­­balra, könnyelmű kalandorok prédája lett az elalélt nemzet. — Mily megnyugvás volt ekkor a magyarság számára látni a daliás ve­zért, aki mint egykor Árpád, az első honalapító, fehér lován, a nemzeti had­sereg élén, bevonult Budára. A bevo­nuló nemzeti hadsereg útvonalát min­denki egy boldog jövendő perspektívájá­ban látta meghosszabbítva, ez az út az, mely a kibontakozáshoz vezet, amely egy boldogabb jövendő felé mutat. — Midőn tíz évvel ezelőtt a nemzet­gyűlés Horthy Miklóst kormányzóvá vá­lasztotta, a lelkek megnyugodtak, úgy érezték, hogy meg­van a magyar jö­vendő szilárd alapja, s megindult a nem­zeti újjáépítés munkája. Az ellenséges államoktól körülvett, — belső ellensé­gekkel is küzdő, — a külföld által ma­gára hagyatott, — barát nélkül álló, sze­­ntaár Ferenc dr. postafőigaz-­ gató, I­m­r­e­f­i Imre ítélőtáblás ta-­­­nácselnök, B­e­k­s­i­c­s Olivér a­­ Zrínyi Akadémia főigazgatója,­­ Madarász István dr. felsőházi­­ tag, Karlik János ezredes,­ 1 V­i­s­y László dr. ny. főispán,I .Varga Nagy István ny. ítélő-­ táblai tanácselnök, F­e­l­b­e­r Ar­­­túr ny. kir. főügyész, Török La­jos rendőrfőtanácsos, Neusied­ler Antal ny. c. kúriai bíró­,­­ K­r­i­e­g­l Nándor táblabíró, P­i­n­­tér Ferenc ny. árvaszéki elnök, P­i­a­t­s­e­k Emil dr. ny. miniszteri osztálytanácsos, Balogh István dr. kir. főügyészhelyettes, B­e­­recz Fidél irgalmasrendi házfő­nök, B­a­r­y Zoltán dr. kir. ügyész, Lovász Pál dr. a társadalombiz­tosító titkára, Széll Zsigmond állomásfőnök, Fábián Jenő postaigazgató, Ver­tán Emil dr. főorvos, egyetemi magántanár és még számosan Pécs város notabi­­litásai közül. Az egyetemi tanács és a tanári kar bevonulása után a reáliskola énekkara a Hiszekeggyel éne­kelte el Szilárd Leó tanár ve­zényletével, majd W­e­s­z­e­l­y Ödön dr. rektor mondotta el köl­tői szárnyalásos ünnepi beszédét, amelyet sokszor szakított meg az aulát zsúfolásig­­ megtöltő közön­ség lelkes éljenzése. gény nemzet megkezdte e gigászi erőfe­szítást, az emberfölötti küzdelmet a maga létéért, egy szebb jövendő ábránd­­képéért, melyet képzelete ragyo­góra festett, s melynek elérésében most már szilárdan hitt és rendü­letlenül bízott. — Ezt a szilárd hitet és rendületlen bizalmat Horthy Miklós nemes egyéni­sége öntötte a lelkekbe. Ö, a Novar, hőse, aki sok viharban és csatában biz­tos kézzel vitte diadalra hajóját, más szilárdan és erős karokkal vette kezübi Magyarország kormányrúdját. Ö volt az aki megteremtette szilárd támaszul i­­ jövő számára a belső békét, s ak­i látnoki szemmel ki tudta válasz­tani azokat a kormányférfiakat, akik s csüggedetlenül, s törhetetlen munka I kedvvel dolgoztak és dolgoznak a ma­i napig hazánk újjáépítésén. S ez a munka megszerezte a magyarság számára a kül­föld tiszteletét. Mert ő volt az, , aki az elhagyottan és résztvevő ba­rátok nélkül álló nemzetnek baráto­kat szerzett, neki köszönhetjük, hogy ma már nem állunk elszigetelten és sárstalanul a vilá­gon, mint tíz év előtt. — S bár ma is küzdelmes és nehéz a mi magyar életünk, de ha visszatekin­tünk arra, hogy Horthy Miklós kormány­zósága idején, tíz esztendő alatt mit tu­dott alkotni ez a szegény magyar nem­zet, akkor hittel, bizalommal és remény­nyel tekinthetők a jövőbe, mely felé kor­mányzónk biztos keze vezet. A kulturá­lis és szociális alkotások egész soroza­tára tekinthetünk ha ezt a tíz éves mű­ködést átpilantjuk. Mi pécsiek is hálás szívvel tekinthe­tünk ezekre az alkotásokra. A pozsonyi egyetem Pécsre helyezése és a íiid®« szanatórium — közülük kettő különösen közel érinti a szívünket. Az egyik, az első tények egyike, a pozsonyi egyetemnek Pécsre való helyezése, s a másik, a legutóbbi, a Mecseken építendő tüdőbeteg sza­natórium. Mindkettő, Horthy Miklós kormányzati­­nak dicsőségét hirdeti. Ma még nincs meg a kellő történeti perspektíva hozzá, hogy ennek a két nagy cselekedetnek a jelentőségét mindenki kellően értékel­hesse. De máris átment az egész nemzet köztudatába, hogy Pécsnek nagy kincse az egyetem, s szálló­igévé lett kultusz miniszterünk egyik jelszava, hogy „Pécs a magyar Heidelberg". És így fog átmenni a köztudatba az a gondolat, hogy a Mecsek tüdőbe­teg szanatóriuma a betegek Mek­kája, a csodabalzsamos levegő ha­zája.­­ Nemcsak az egyetem ide helye­zése, hanem annak felvirágzása is Horthy Miklós kormányzatának tíz évére esik. Egyetemünknek immár 1375 hallgatója van, s a múlt évben már 11.520 beteg fordult meg klinikáinkon. Mindezek ellátására már kevésnek bizo­nyult az egyetem 7 klinikája, 15 önálló tudományos intézete, 42 rendes tanára, 181 asszisztense és segédorvosa, s 57 hi­vatalnoka. De mi reménnyel nézünk a még jövendő évekre, s szilárdan hisszük, hogy ezek hazánk felvirágzásának évei lesznek. A Mecseken felállítandó szana­tórium gondolata is egyetemünk köré­ből indult ki, s boldogok és büszkék lehetünk, hogy a Kormányzó Úr Ő Fönméltósága en­nek megvalósítását is belefoglalta annak a tíz nagy alkotásnak a ko­szorújába, mellyel az ő nemes lelke dísz és külső pompa helyett ezt az örömteljes évfordulót megünnepelni óhajtotta. — Hálát kell adni az Istennek, hogy a magyar nemzetnek e válságos és ne­héz idejében ilyen­ gondviselésszerű fér­fiút állított élére, örvendező szívünk él­t­dik a tisztelet, a hódolat és a hála szent érzelmeivel: „Fény nevére, áldás é­etére". A hosszantartó taps elülte után W­eszely Ödön dr. rektor meg­nyitotta a díszközgyűlést és fel­kérte előadásának megtartására Fínkey Ferenc dr. korona­­ügyészhelyettest, az országos nevű jogászt és az egyetem volt első rektorát. A vendégelőadó gondo­latokban gazdag értekezésének gondolatmenete a következő volt: Fínkey Ferenc dr. a jogtu­dományok itt látóhatárairól —­ A váratlan hosszúra nyúlt háború s annak még kevésbbé várt lesújtó ered­ménye, a rettenetes trianoni békepa­rancs s az azt kísérő gazdasági válság szörnyű érvágást jelentettek a tudomá­nyok művelésére is. Egyfelől töméntelen kárt okoztak, nemcsak anyagiakban, de a fogalmakban, a béke világban kiőrölt eszmékben, másfelől rengeteg új kérdést vetettek fel, új látóhatárokat nyitottak szemeink elé. A jogtudományokban nincs tárgy, mely meg ne érezte volna a világ­háború rettenetes sorscsapásait. Maga a jogtudományok két alapfogalma, a jog és igazság eszméi, az azok szent­ségébe vetet hit rendült meg a négy éves háború s a békeparancs által, a magán­­jogban, közjogban ,a nemzetközi jogban rettenetes eltolódások, másfelől új esz­mék állottak elő. A sötét képek ellenére az előadó nem csatlakozik a pesszimistákhoz és nem habozik kijelenteni, hogy a béke­­diktátumok óta lefolyt 10 esztendő vég­eredményében még­sem bénította meg a jogtudományokat, sőt oly érdekes új problémákat vetett fel, annyi helyes új jogalkotást mutat fel, hogy újból biza­lommal tekinthetünk a jogtudományok jobb jövője felé. Előadó végig tekint a magánjog, köz­jog és nemzetközi jog mezején. A ma­gánjogban örvendetes fejlődést állapít meg úgy­ a szakirodalom, mint a jogalko­tások terén. Illusztrálásai felemlíti a földbirtok helyesebb megosztásának óriás horderejű kérdését, amit törvény­­hozásunk szerencsés kézzel oldott meg. Hivatkozik a magánjogi törvénykönyv új miniszter­ javaslatának a beterjeszté­sére. Hivatkozik a kereskedelmi jog te­rén uralkodó élénk reform mozgalmakra, A közjog terén a parlamentáris kor- ,­mányzás kérdése feletti élénk tudó- j­urányos vitákra. A fassizmusra mely­­ ma az érdeklődés központjában áll. — Reformeszmékkel teljes a közigaz­gatási jog tudománya is ahol az új köz­­igazgatási törvény hatalmas reformokat léptet életbe. Legközelebb jutottunk az új látóhatárok megvalósítása terén a büntető­jogban. Enico Ferri-nek a múlt évben meghalt nagy olasz büntető jo­gásznak éppen 50 évvel ezelőtt megje­lent „Nuovi orizonti“ című híres műve, mely megtámadta a fennálló büntető­jog alapelveit ily értelemben kudarcot val­lott ugyan, másfelől azonban megterem­tette a kriminológiát és a biztonsági intézekedések új rendszerét. A Legtágabb, de legnehezebbb pers­pektíva tárul azonban a nemzetközi jog művelői elé. A Nemzetek Szövetsége, a kisebb­ségek jogviszonyainak becsületes rendezése, a nemzetközi bíráskodás megerősítése, azok az óriási hord­erejű új magyar problémák, melye­ket az új nemzetközi jog teremtett meg. A rengeteg hibák, visszaélések ellenére, melyek e kérdésekben még mindig ural­kodnak, előadó bízik a nemzetközi jog jövőjében s a nemzeti jogok vezéresz­méinek, az igazságosság és az emberies­ség elveinek a nemzetközi viszonyokban is uralomra jutásában. A nemzetközi jog művelőinek, azonban soha sem szabad szem elől téveszteniük e nagy általános kérdések melletti harcaikban nemzeti jog fejlődésünknek érdekeit s azt, hogy A pécsiek is hálás szívvel tekinthetnek a kormányzó évtizedes működésére Magyar g­y­á­r­tiá­n­y­ú közismert, jó minőségű női flór és selyemharisnyák és férfi zoknik gyári rali ár­a. Állandó készlet a Veszprémi, Clyn­ai és Columbia szö­vőgyárak gyártmányaiban. Női harisnyák már 2*50 pengőért. Női selyemharisnyák 5*50 pengőtől. Férfi zok­nik már 1*­1*20--1*50 pengőért. Gyermekharisnyák meg­lepő olcsó árban. R®Sei!Ver­g Izsónál, Kérem a címre ügyelni!! Irgalmasok-utca 8. szám. A déli tender mesebeli széjp­­sége IlimenF­EHÉR ÁRNY A P­A­R­K­M­O­Z­i­ixmm Egy fiatal­irályleány regénye, d­o­l­g­­­a.

Next