Dunántúl, 1930. április (20. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
2. oldal. DUNÁNTÚL ! Kedd, 1930. április 1. Hatalmas sikere volt a katolikus kör 2§§-ik jubiláris estjének Bitter Illés emlékezése a kör életindulásáról Pécs, márc. 31. — Az a közönség, amely tegnap este a belvárosi katolikus körben lelkes ünneplésben részesítette egy estély illusztris előadóit, a csillogó díszterem ünnepi hangulatában egy olyan kultúrteljesítmény előtt hajtotta meg az elismerés zászlaját, amely kétszázötven ragyogó sikerű előadói estén keresztül sugározta szét a hit melegét, a tudás világosságát és a művészet szépségét. A katolikus kör kétszázötvenedik estjének jubileumi ünnepe jelentős dátum a város kultúrtörténetében, ahogyan esemény volt mindazon vasárnapokon egy-egy olyan estély, amelyen a nagykoncepciójú program előadói megszólaltak. Ezt a kétszázötven ünnepestét a szó, a szív, a zene és művészet hivatottképviselői töltötték ki az áhítatos magunkbar mélvedésre rendelt időkben. Erről a pódiumról kétszázötven estén keresztül minden szépség olyan tökéletes interpretálásban adatott vissza, hogy megértjük azt a frenetikus sikert, amely domináló vonása volt a tegnapi jubiláris estnek. Ez a lelkesség és ragaszkodás, amely a kör kultúrprogramjába vetett hit ésbizakodás, ragyogó igazolása volt, bizonnyal további és még fokozottabb tevékenységre fogja serkenteni a kör kitűnő vezetőit, akiknek tegnap érezniök kellett: maradandót alkottak ezzel a kétszázötven esttel. A kör békebeli élete ragyogott föl vasárnap este. Ott volt a kör régi, de lelkesedésében, hitében ifjú igazgatója Bitter Illés, ma főigazgató, clairvauxi apát, aki a múlt fátyolét lebbentette fel és a szeretet melegségével rendezett díszes emlék felvonulását. Művészek jöttek a fővárosból, hogy a gondolat szépségét a muzsika finomságával csipkézzék körül. És amikor így feldíszítették énünk benső hangulatát, pécsi énekkar szárnyaltatta fel a lelkeket a magasba. Szép volt, gyönyörű volt, feledhetetlen volt ez a jubiláris estély dicsőségére a körnek, a vezetőségnek, a rendezőknek. A köri estélyek vonzó varázsát a jubileum sokszorosan felfokozta. Zsúfolásig megtelt a díszterem, karzat, folyosó. Virág Ferenc megyéspüspökkel az élén ott volt a pécsi katolikus társadalom sok kitűnő képviselője. Az estélyt a szavalás művészitökéletesítője Somogyváry József dr. vezette be. A finom, halk szavú papköltő Kocsis László, remekbe készült Prológusának volt a hangszórója. Somogyváry dr., aki minden készséget, színt, érzést hanggá elevenített. Zúgó, megújuló taps jutalmazta sikerét. Az egyes zeneszámok között Bitter Illés clairvauxi apát, a kör volt igazgatója, lelke, estélyeinek rendezője, minden pécsinek szívéhez nőtt igaz barátja ült a felolvasó székhez és a szépséges gondolatok, a melegséggel átfűtött szavak a szivéből keltek szárnyra. Ezeket mondotta: Bitter Illés emlékbeszéde — Mélyen meghat, hogy 18 évi távollét után sem felejtettek el egészen, sőt alkalmat adtak arra, hogy ezen az ünnepélyes esten körükben megjelenhessen.1. Én tulajdonkép még mindig pécsi vagyok: nincs nap, amikor ide nem gondolnék s nincs olyan öröme a városnak, egyeseknek és az összeségnek, ami ne* jkem is ne leüti az örömem. S a bánat napjaiban is együtt éreztem a jókkal. Ikét dolog van, amit nem lehet elfelejtenni s amivel nem lehet betelni: a hegy jé* a harangzúgás* Az egyik arra való, hogy az ember ellásson róla messze, igen messze, a másik pedig nem hagyjatíz emberrel elfelejtetni mindazt, amiből prilze van a harang: nem engedi elfeledni a vasárnapokat, ünnepnapokat,Isten üzeneteit, az emlékeket, a lélekcsodálatosan mély pillanatait. Boldog !Pécs! Drága, ősi szép földem, ifjúságom, reményeim, első lángjaim szent földje, de áldott vagy a városok között, mert Vári hegyed s van másvilági ércű és nefelejts harangzúgásod! Szeged város felett, leng és álmodik a róna búzavirágos lelke! Veszprémben sok a múlt, amely emlékeivel szinte elönti annak egész életét! Más városok, mint Esztergom mellett folyók suhannak és áramukban metisze várak édes legendáit hordozzák és vetítik rá a város napjaira. — Pécsre vigyáz az öreg hegy és a székesegyház. Nincs még egy ilyen hegy és nincs még egy ilyen istenház. A spanyol hegyek misztikusak... Az olasz hegyek fölött Caesarok és Assziszi Ferencek utáni lelke szárnyal... A svájci Alpesek óriási vonulatain Byron és Rousseau sötét kétségbeesése cikázik...!A Mecsek az új szövetség fényében égő a magyar hegy. Arra való, hogy köveiből készüljön a nyolc boldogság krisztusi háza: arra való, hogy csendes, de erősházak, otthonok szülessenek meg belőle; arra való, hogy kolostorok, könyvtárak, iskolák, egyetemek hűséges, erős hontartó szállásai támadjanak ki termékenységéből. Milyen boldog város, ahol minden ház hegyből, tehát magasságiból, égközelségből, tehát eszményi arányokból való. S ha arra gondolok, hogy mindezt mint valami szent hevület atgí fittól ! karttsgzúgí! * testálom- ból kicsapódó áhitat és buzgóság, meg tudom érteni és újra átérzem, hogy mit jelentett az, amikor a magyar ezer esztendő jubileumán új köntösében jelent meg a pécsi székesegyház. Talán ugyanazt, amit ezer évvel ezelőtt, amikor először szállt ég felé a pécsi földről a megkeresztelt magyar szó s amikor Pécsett először szóltak magyarul az Istenhez. Új honfoglalást, új eljegyzést jelentett a szent kereszténység és magyar föld között, de új igényekkel, új vágyakkal. Ha ezer évvel ezelőtt az első templom itt azt értelmezte, hogy a vad viharok magyarjából megszületett a lélek magyarja, akkor az új székesegyház megjelenése a városnak önmagáról adott legszebb ténye volt, így indult útjára, így kezdte el nevelni maga körül a világot a restaurált, a megifjult pécsi dóm. S ez a restaurált dóm itt csodálatos szimbólum lett. Bizonyára nem véletlen, hogy amikor elkészült, akkor kezdődött Európaszerte a vallási megújhodás, a filozófiában a metafizikai idealizmus, a költészetben a csődbe jutott naturalizmust áttörő spiritualizmus. Nálunk, idehaza Esztergomban ekkor él egy különös, lelkes fiatal pap. Minden csütörtökről virradó éjjelt átvirraszt a szeminárium kápolnájának Oltáriszentsége avagy a folyosók durva fakeresztje előtt. Szemét lesütve szokott fölmenni kispapjaival a bazilikába. Sírva fakad, amikor a bazilika korinthusi oszlopai alól föltekint a magyar égre, avagy végigtekint a lelki élet magyar ugarján. S nemsokára egy könyv jelenik meg tőle, amely „a lélek leheletét“ intonálta a magyar" életre. A könyv címe A diadalmas világnézet volt. S a név, melyet meghozott s amely azóta mindnyájunk himnusza: Prohászka Ottokár. — Ezek a lelki hullámok szimbolikusan találkoztak össze az új bazilikában s csaptak ki belőle sugalló erővel. Ebből a sugallásból született meg 1694-ben ez a Katolikus Kör is. Egy kissé engedték — itt e pontnál megremegt, lelkem. Sokan álltak annál a kis épüli létnél, amely a székesegyházat építő művészeké volt s amely bölcsője lett a katolikus körnek. Sokan... némelyek öreged, halkan, de forrón égők, az élet ezüstjével elborítva... mások daliás férfiak, frissek, dinamikusak. S a bölcsőlátók és ringatók között ott voltam én is. Ami akkor voltam, most sem változott meg bennem, de fáj az, hogy körülöttem kisebb lett az a világ, amelyért ez a székesegyház jött s a harangok lelkemben már csak emlékvilágot zúgnak tele. Hiszek abban, hogy emlékezet tartja össze a világot. De azért mégis jó volna, jobb volna, ha most is itt volna s önök is látnák a jó Ilanny Gábor, Incződy Dénes, Kelemen Mihály, Körmendy Károly, Mihálffy Árpád, Walter Antal alakjait, amint a kis egyszerű otthont elhagyva 1898 jan. 6-án bevonultak ebbe az új palotába. És milyen jó lenne, ha itt volna az én leghűtéégesebb munkatársam, Báter János, aki annyi önfeláldozással, annyi meggyőződéssel és szeretettel dolgozott... És itt lenne... de ki tudná mind elsorolni, akik az új szellem ébresztésében annyit fáradoztak. —Mert ez a palota nemcsak létében volt új. Ez a palota Pécsett új embertípust, új világszemléleti lélekalakulatot, új lélekjárást hozott és jelentett Pécs városa sem volt ment a századvég kifáradt és eszménytelen életformájától. S amikor a Katolikus Kör jött, tulajdonképen azzal az igénnyel indult el, hogy ezzel a kész és megmerevedett szellemmel szálljon szembe és ezt a megalkuvó, gerinctelen, férfiatlan embertípust próbálja meg átváltoztatni. Ezért szinte egészen új volt a megjelenésében az az igyekezete, hogy szakítson a katolikus körök tipikusan önmintázó módszerével s több legyen, mint sablonos társadalmi kaszinói szórakozás. E szándékból születtek meg a felolvasóesték, amelyek Pécsett bemutatták mindazokat a férfiakat, akik a lélek új leheletét hordozták magukon, akiknek a nyomában egy új világnézet elemei suhogtak és világítottak. A Gondviselés különös intését kell abban látnunk, hogy e férfiak működése után kezdett megmozdulni a föld Pécsett is s meg mert jelenni itt is az új férfi, aki már több volt, mint társadalmi konvenció és hagyomány, akin kiragyogtak a világnézet aktív vonásai. Ki tudná elfelejteni azokat az ünnepnapokat, melyeket Pécsre hozott Wosinszky Mór, Mihályfi Ákos, Fass József, Dudek János, Ruschek Antal, Zichy János, Buttykay Antal és Farkas Edit... és... és... a diadalmas énekes: Ottokár püspök. Micsoda új tűz-járás, lélek-fakadás volt itt, amikor egy-egy ilyen felolvasóestére, vagy konferencia után mindenki önmagának legelrejtettebb énjére ébredt, és itt e fényes teremben és ott a székesegyházban a katakombákra emlékeztető áhitat fakadt fel a szívekben! Mintha mindenki eljutott volna arra a biztos alapra, amelyen ez a dóm áll s amely benne él minden emberben, ha le tud odáig ásni: az őskereszténységig. — Ez a munka azonban nem volt zavartalan. Más szándékok is éltek és kerestek itt érvényesülést. S ha valakinek, nekem szabad ezekről szólnom, aki most már bizonyos történelmi távlatból tekintek vissza e múltra. Voltak itt meg-nem-értések, kicsinylések, támadások. S ez természetes. Fájt bizonysok helyen, hogy a társadalomban, politikában, városi életben, sajtóban, egyesületekben valami új hang csengett, új levegő árama csapott szét. Valami, ami eddig itt nem volt: világnézeti erő, amely mélyebbről való volt, mint a politikai gravamenek és elnyűtt jelszavak üres patronjai. De arra akkor ezek a támadók nem gondoltak, hogy itt tulajdonlapon új világélet ideje kezdődik. Mert akkor, mikor sokan mosolyogtak azon, hogy vasárnap délutánonként, avagy május elsején a Zrinyi utcából egy kis, de annál forróbb csapat járta végig Pécs utcáit s talán inkább betanítóit iánt tudatos hangon támadta a magyarság és kereszténység történeti eszméjét, bizony kevesen gondoltak arra, hogy itt, ha zavarosan, na torzi-’ tottan is, de egy új világ van útban. És’ Sertki nem gondolt arra, hogy a Katolikus Kör, amikor megalakult, nem abban az értelemben volt reakcionárius, ahogy fekete kávé mellett azt sokan gúnyosan gondolták, hanem reakcionárius volt abban az egyetlen értelemben, amelyben reakcionárius e földön mindenki, aki hisz abban, hogy egyéni és, nemzeti pusztulás mindig akkor következett el, ha tudatlanság és gonoszság előtte tönkre tette a mi, keresztény és magyar eszményeinket. Ilyen értelemben volt, szükséges a Katolikus Kör munkája. — S a lelki renaissancenak mnyen gazdag megnyilatkozása mutatkozott be a Kör munkája nyomán az egész városban! Mintha az alvó katolikus lélek, melyet megzsibbasztott a századvég blazirtsága és közönye, az elmaradt fejlődést behozó lázzal és temperamentummal dobta volna le magáról a rávénhedő holt súlyokat. Megjött Pécsre az imádkozó, lelki életet élő, a nagy isteni benyomások szentségi fonásaiból felbuzogó vallásos ember. "S ez a nagy bensőség valami izzó öntudatossággal csapott ki a homo spirituálisból. A lélek igénye és szándéka kiömlött közéletre, egyesületi életre, tollra, gyakorlati gondolatokra, amelyekből készülnek hétköznapjaink, amelyből kialakul a közvélemény, így szereltük fel a Dunántúl nyomdát, így jelent meg egyszerre Pécsett a Dunántúl, mely elevenségével, bátor nyíltságával, gerinces jellegével új mintáját adta a vidéki sajtónak s a nyilvánosságnak egészen újszerű felfogását és értelmezését nyújtotta. Így született meg az urak kongregációja, amely végső elemzésben a katolikus lelkiségnek egy magasabb kultúráját tűzte ki célul. Ha országos vonatkozásban nézem ez eredményeket, azt mondhatnám róluk, hogy kis lángok, mécsesek. De ezek a kis lángok voltak a mi későbbi világosságaink legnagyobb jóltevő. Ezek fontak később össze minden városban s ezekből csapott fel az a történelmi hőfok, melyben elégett a nemzet történelmének minden szennye és szégyene. S ha későbbi idők hullámzása idején, amikor úgy látszott, hogy minden a férfiasságon múlik, kitűnt, hogy nem a Katolikus Körből támadtak azok, akik segítették ezt a várost elárulni és tönkretenni, amikor kitűnt, hogy voltak itt férfiak, Zichy Gyula, Buzássy Ábík Mosonyi Dénes, Feniczy Ignác stb., akik tudtak hősök lenni egészen a mártiromságig, akkor abban valami része bizonyára volt címek a bilitek. Gftk ekkor piat Nagy húsvéti cipővásár rendkivül olcsó árakkal! Férfi- és női cipők legjobb minőségben, legszebb kivitelben 14*50 17*- 19*50 22*- 24*50 Mindennemű gyermekcipők és szandálok/ ||| 41*.TURUL Cipőgyár Rt. Pécs, Király u. 15. Nemzeti Kaszinó mellett. Ah. V Saját érdeke mindenkinek, mielőtt cipőbevásárlásait eszközli, nagy dús raktárunkat megtekinteni. nagy választékban 4*50, 5*-, 6*-, 6*50, 7* 8*50, 9*80,11'80,12*50 és feljebb nagyságszámok szerint 50