Dunántúl, 1930. április (20. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-25 / 93. szám

4. oldal. DUNÁNTÚL F 2 n l c K, 1930, április 23, Nagy érdeklődés mellett ma kezdődött meg a b­elvárosi egyházközség szociális kurzusa Ma hárman tartottak előadást P­é­c­s, ápr. 24. — A pécsi ka­tolikus kör dísztermében ma dél­után 5 órakor kezdődött meg a­­belvárosi egyházközség által ren­dezett szociális kurzus. Az érdek­lődés olyan nagy volt, hogy a dísz­terem csaknem zsúfolásig megtelt különféle szociális és jótékony munkálkodással foglalkozó egye­sületek tagjaival. Különösen sokan jelentek meg az áldozatos lelkű és minden nemes munkában részt­vevő hölgyek közül. Megjelentek: Romeisz Ferenc prelátus, K­o­­mócsy István kanonok, Sipos István dr. teológiai tanár, a város képviseletében megjelent Nendt­­vich Andor dr. polgármester és E­s­z­te­r­g­á­r Lajos dr. tanácsnok. Ott voltak még: Barsy József nyug. tábornok, K­o­s­z­i­t­s Ákos dr. kormányfőtanácsos, Bl­a­­zsek Aladár dr. h. bányaigazgató,­­valamint a belvárosi egyházköz­ség képviselőtestületének sok tagja. --.­ A szociális kurzust B­a­r­­­í­n­a­i Ferenc esperesplébános nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. Kifejtette, hogy ez a szociális kur­zus is a jövőt kovácsolja. A társa­dalom beteg, tehát orvosságra van szüksége. A beteg részére szánt orvosságot azonban először ma­gunkon kell kipróbálnunk. A mi lelkünkön kell átszűrődni azoknak a tanításoknak, amelyeket ki aka­runk vinni az életbe. Minden re­ménye meg van, hogy a szociális kurzus meghozza a maga áldásait.­­ A lelkes hangú megnyitó után Sipos István dr. teológiai tanár tartott előadást arról, mit tehet­nek a lelkipásztorok világi munka­társai a házasság szentsége és a családi élet érdekében. Első­sor­ban azt fejtette ki, hogy az élet­inek a család az alapsejtje. Ha a család nem egészséges, akkor az állam is beteg. A család akkor egészséges, ha törvényes, mono­­rgám és felbonthatatlan. Ezeknek az érdekében fáradozik állandóan a papság és ennek az érdekében hívja segítségül most a világiakat Ezután azokat a módozatokat ismertette, amelyeknek a segítsé­gével a világi munkatársak segít­hetnek. A tartalmas és magas színvo­nalú előadást lelkes tapssal fo­gadta a hallgatóság. Ezután M­ó­c­s­y M. Gabriella S. M. nővér Budapestről tartott előadást ezel a címmel: A ka­tolikus szociális munka külföldön. Az előadó a karitasz fogalmának ismertetése után (krisztusi szere­tettől áthatott szociális munka) — vázolta Németország, Ausztria, Csehország és Hollandia szociál — karitatív intézményeit és szer­vezeteit.­­ Kiemelte különösen a Német­országban annyira bevált Charitas­­szervezetek öntudatosan kiépített munkáját­ az elberfeldi munkanél­küli-segély rendszerét; a Charitas­­schein (koldulás leküzdésére szol­gáló élelemutalványok) szisztémá­ját; ismertette azután a vörös Gyermekbarát­ gyermekállamait, majd a katolikus Frohe Kindheit mozgalmat. Ausztriában az ifjúság­védelem jegyében dolgoznak a ka­tolikus­­ szervezetek.Rl. fisehoz,­szagban és megszállt felvidéken egyre keservesebb a helyzet, mert a tanítóság képzése feleke­­zetnélküliek kezében van. Az utóbbi években azonban fellendül­tek a katolikus intézmények és ma már az ottani Charitas-szerveze­­teknek több a helyi fiókegyesüle­­tük, mint az államtól agyontámo­gatott Massaryk -Ligának. Hollandia a mintaszerű ka­tolikus szervezkedés hazája. Ott minden katolikus ember tagja a társadalmi szervezeteknek. A két és félmillónyi katolikus lakosság fenntart­ott 34 katolikus napila­pot, több főiskolát és minden falu­ban, községben katolikus népisko­lát. A társadalmi szervezeten kí­vül van a szakszervezet, amely a bérkérdésekkel foglalkozik. A ka­tolikus politikai pártot azonban már ismét közösen alkotja a mun­kások és munkaadók csoportja. Ha párhuzamot vonnánk a ma­gyar és külföldi munka között,­ örömmel kellene megállapítanunk,­ hogy egyáltalán nem maradunk külföldi katolikus testvéreink mö­gött, sőt több tekintetben évti­zedes múltra tekinthetünk már vissza, olyan munkaterekre, ahol a külföldiek csak most teszik az első lépéseket. A harmadik előadó Gobbi Gyula dr. kormányfőtanácsos, a pécsi gyermekmenhely igazgatója tartott előadást a magyar állami és társadalmi gyermekvédelemről. Közel fél órás előadásában részle­tesen ismertette mindazokat az in­tézkedéseket, amelyekkel az ál­lam, intézményesen kívánja meg­menteni a gyermeket a jövő szá­mára. Az előadást mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a közönség. Ezzel a szociális kurzus első napja este háromnegyed 7 órakor véget ért. A holnapi előadás is 5 órakor kezdődik. Holnap P. Jagicza Juvenál A világiak apostolkodása és a sze­génygondozás, Érti Kriszta S. M. nővér Az egyházközségi munka praktikuma, végül Esztergár Lajos dr. városi tanácsnok A szo­ciális munka tartalma címen tart előadást. y?YV1VYYYV??YVTVVYY7Y7YYYVVYVVYVVYY7VVYVYYVYTVY7V777YYTYTYVVVV17V77VVVY­mY70­­7 Megalakult a baranyai vitézi szék mezőgazdasági bizottsága Az ipari albizottság pénteken tartja első ülését Pécs, ápr. 24.­­ A súlyos gaz­dasági helyzet terheit egyformán érzi az ország valamennyi társa­dalmi rétege. De kétszeresen ne­héz feladat hárul a vitézi rend földhöz jutott tagjaira, akik most rendezik be gazdaságukat, hogy nehéz munkával tegyék termővé és hasznothajtóvá telkeiket. A föld meghódításának verejtékesen nehéz munkájában a vitézi rend keretén belül szükség van olyan szervezkedésre, amely lehetővé teszi a vitézek egyé­ni boldogulásának és gazda­­sági megerősödésének gya­korlati megvalósítását. Ez a szervezkedés már megkezdő­dött a vármegyei székkapitányok vezetése mellett. Baranyában is megalakult a vitézek megyei gaz­dasági bizottsága, amely a mező­­gazdasági, ipari és kereskedelmi, pénzügyi és jóléti albizottságokra tagozódik. Ennek az alakulásnak az a célja, hogy gazdasági kérdésekben, mint tájékoztató szerv működjék. Ezért a megyei bizottság fenntartja az összeköttetést a vármegyei, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatokkal és az összes gazda­sági vonatkozású szervezetekkel. Feltárja a gazdasági élet terén megnyilvánuló különféle jelensé­geket, nyilvántartja a munkaalkal­makat és betöltendő állásokat. A megyei bizottság elnöke Vitéz P­a­tt­a­y Rezső székkapitány az albizottságok tagjaivá pedig az alábbiakat nevezte ki a székkapi­tány, mint elnök. Mezőgazdasági albizottság: el­nök, Vitéz Kovács Antal nyug. tábornok, a pécsváradi járás vi­tézi hadnagya, tagok Vitéz Megy­­gyesy József nyug. alezredes Pécs, Vitéz Sebők Kálmán uradalmi intéző Görcsöny, Vitéz V­i­s­­n­y­e­y Lajos uradalmi számtartó Siklós, Vitéz Szelenczy Mi­hály dr. ügyvéd Pécs, Vitéz Kiss Lajos vegyészmérnök Pécs, Vitéz K­ö­n­g­y­e­­­i , B­ojty­á 'k János földműves Mária, Vitéz Mol­nár Antal földműves Szalma. Tiszteletbeli tagok: (erre nem vitézek is felkérhetők.) S­z­a­j­d­i Ernő gazdasági akadémiai tanár Pécs, G­u­­­n­e­r Elemér várme­gyei gazdasági felügyelő Pécs, T­o­­­d­y Zsigmond gazdasági egye­sületi titkár Pécs, meghívott tag Kohorits Ferenc a gazdák biz­tosító intézetek pécsi vezetője. Ipari albizottság: elnök Vitéz Felszeghy János kir. ügyész­ségi elnök, a pécsi járás vitézi hadnagya, tagok Vitéz Gedeon Sándor mérnök Pécs, Vitéz M­é­­r­a­y József mérnök Pécs, Vitéz Csurgó Lajos mérnök Pécs, Vitéz S­z­i­v­é­r Károly postatitkár Pécs, Vitéz D­u­n­a­s­z­e­n­t­g­y­ö­r­g­yi Gusztáv mérnök Pécs, Vitéz M­a­­j­o­rl­a­s­­i József üzletvezető Pécs, Vitéz Drávai József molnárse­géd Pécs, Vitéz G­á­r­o­s­i Béla fod­rász Pécs. Pénzügyi albizottság: elnök Vi­téz B­a­r­l­a­y János nyug. ezre­des Pécs, tagok Vitéz V­i­s­y Imre dr. ügyvéd Pécs, Vitéz A­l­p­á­r Lajos banktisztviselő Pécs, Vitéz Kenedi János villanygyári tiszt­viselő Pécs, Vitéz Láncossy Boldizsár adótiszt Pécs, Vitéz Muhi Gyula üzletvezető Pécs, Vitéz Marosszéki Ferenc gépkezelő Pécs. Jóléti albizottság: elnök Vitéz Barsy József nyug. tábornok Pécs város vitézi hadnagya, ta­gok: Vitéz N­á­n­a­y Lajos dr. ny. alezredes Pécs, Vitéz R­o­z­g­o­­nyi Lajos városi tisztviselő Pécs, Vitéz Csokonay Sándor torna­tanár Pécs, Vitéz S­z­é­k­y Pál ké­­pezdei tanár Pécs, Vitéz Antal Aladár dr. DGN­T tisztviselő Pécs, Vitéz Pintér Lajos raktárkezelő Pécs, Vitéz Szekeres József nyug. rendőr Pécs. Az ipari albizottság holnap pén­teken délután, a pénzügyi albizott­ság április 30-án, a mezőgazdasági albizottság­ május 2­2-ára­ tartja első ülését. • D. u. 8. Búzaszentelő körmenet a székesegyházból a budai városi plé­­bániatemplomba. D. u. 4. A pécsi oltáregylet gyű­lése a nőzárdában. D. u. 115. Előadás a bábaegyesület ülésén a szülészeti klinikán. D. u. 5. Szociális előadások a pécsi katolikus körben.­­ Búzaszentelés. Április 25-éig szent Márk evangélista napján az Egyház körmenetet vezet a mezőre, hogy megáldja a kizöldült új termést. Pécsett a búzaszentelő körmenet a székesegyházból . Mindenszentek litániájának éneklése közben vala­melyik plébániatemplomhoz szokott vonulni és ott folyik le a búzaszen­­telési szertartás és szentmise. Ez évben a körmenet az Ágoston téri plébániatemplomhoz megy. A kör­menet reggel 8 órakor indul Lo­se­h­e­r­­ Kázmér sekrestyeigazgató vezetése alatt. — A kormányzó köszönete Pécs társadalmi egyesületeinek üdvözlé­sére. Nendtvich Andor dr. Pécsi sz. kir. város polgármestere, a kö­­­vetkező átiratot intézte Visy László dr. ny. főispánhoz, a Pécsi­ Nemzeti Kaszinó elnökéhez: Magyar­ország főméltóságú kormányzó ura­’ kabinetirodájának meghagyása foly­­­tán, van szerencsém értesíteni Mél­tóságodat, hogy a Kormányzó U­. Ö Főméltósága, a kormányzásán áll 10 éves jubileuma alkalmából, Péc­sz, kir. város nemzeti alapon állós társadalmi egyesületeinek egyetemes­ díszközgyűléséből előterjesztett sze-­­rencsekívánatokat, köszönettel fo­­­gadni méltóztatott. s d — A 60 éves Krászt Sándor ün­neplése Budapesten, Ernszt Sán­dornak, a magyar közélet egyik sú­­­lyos jelentőségű férfiának országos­ ünnepséget rendeznek tisztelői az ő gazdag munkássága életének 60 éves fordulója alkalmából. Ernsz­t Sándor, aki a katolikus közélet elsői nagyjaitól örökségképpen vette át a­ katolikus közügyek és szervezet ' élet irányítását. 1870. április 21-éng született a nyitramegyei Galgócon.­­ Sokat járt külföldön, tanulmányoz­­­ván a szervezeti életet, hogy széles­­, körű teoretikus ismereteit gyakorla­­­tivá erősítse, sokat írt újságokba,* folyóiratokba. Könyvet írt „Kamat“ címmel, mely széleskörű pénzügy*­ és közgazdasági szakismeretemelő tükre. Később ugyancsak éleslátásra valló könyve jelent meg: „A ke­­resztény politika egy esztendeje1. Alig 30 éves korában a képviselőimé egyik legfiatalabb tagja volt. Ernszti Sándor a politikai élet gyorsan vála­t­kozó emberei között azok közül az igen kevesek közül való, akik 30 esztendő óta képviselők. Nagy sze­­­repe volt a keresztény politikai gon­­dolat előkészítésében és győze­lemre juttatásában. Az ünnepségen( amely 26-án, délután 5 órakor a fővárosi Vigadóban lesz, bizonyára, sokan fogják tisztelettel körülvenni nemes alakját.­­ A bábaegyesület pécsi fiókjai ezúton értesíti tagjait, hogy rendes havi ülését és továbbképző előadá­sát e hó 26-án, délután fél 5 órakor tartja a szülészeti klinika tantermé­ben,

Next