Dunántúl, 1930. november (20. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-08 / 254. szám
. oldal." Revolverrel apósára lőtt egy hosszúhetényi földműves A fegyvert használd vöt a csendőrség őrizetbe vette Pécs, nov. 7. — Véres és könnyen végzetessé válható családi veszekedés játszódott le tegnap Hosszúhetény községben. Egy szangvinikus fiatal gazdálkodó revolverrel rálőtt apósára, akinek a mellébe hatolt a golyó. A sebesült gazdát Ferenc Miklósnak hívják, aki együtt lakott vejével, Flóris Györggyel. Az após és vő nem voltak egymással jó viszonyban és a ház gyakran volt hangos a veszekedéstől. Tegnap megint összekapott Ferenc Miklós és a veje. Szó szót ért és ennek során az após rátámadt vejére. Flóris György erre előkapta revolverét és a fegyverert rásütötte apósára,A golyó Ferenc Miklós mellébe hatolt és a jobb bordák között jött ki. A súlyosan sérült Ferenc Miklóst beszállították a sebészeti klinikára, míg Flóris Györgyöt a csendőrség őrizetbe vette. A nő a csendőrségen beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy apósa provokálta ki belőle azt, hogy fegyverhez nyúljon. Iparosgyűlés lesz vasárnap délelőtt Pécsett Pécs, nov. 7. — Az iparos társadalom súlyos helyzete megmozdulásra készteti Pécs iparosságát. A Pécsi Ipartestület vezetősége vasárnapra gyűlést hívott egybe. A szétküldött meghívó ezeket mondja: A mai közgazdasági állapotok teljes sivársága, a nagy munkanélküliség, a túlfokozott közteherviselés, az általános tőke és hitelhiány arra készteti és kötelezi a testület elöljáróságát, hogy megfelelő kezdeményező lépéseket tegyen a helyzet orvoslása céljából. E végből folyó évi november 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza közgyűlési termében demonstratív iparosgyűlést tartanak a következő tárgysorozattal: A mai gazdasági helyzettel szemben való magatartás: a) a munkanélküliség kérdése, b) a kisipari hitel kérdése, c) a közterhek kérdése. A gyűlésen való részvételét bejelentette Bikcs Lóránt dr., az Iparosok Központi Szövetkezetének igazgatója, Kovalóczy Rezső dr., az Országos Kézműves Testület főtitkára. — Iparostársak! — mondja továbbiakban a meghívó. — A legsúlyosabb kérdésekkel foglalkozunk, azokban kell könnyebbülést, segítést kivívnunk. Ezt csak egyesített erőivel úgy lehet, ha a gyűlésen minden iparos részt vesz, hogy lássák az illetékesek, nem egy két iparos érdekéről, exisztenciájáról van szó, hanem mindenkiéről. Az összehívók Márovits Andor ipartestületi elnök és Erdős igaz( jegyző.) . mT7vominformf771 Beszélgetés Mécs Lászlóval királyhelmeci otthonában Juszt Béla fővárosi tanár és esztétikus, aki Mécs László magyarországi felolvasásainak lelke és mozgatója, írta ezt a szép, hangulatos interjút a Dunántúl olvasói számára. A dolgozószobában költői rendetlenség, könyv, könyv hátán az íróasztalon és kéziratok fehérsége. A háttérben hatalmas könyvszekrény, a falon feszület. Édesanyja fogad, Mécs László egy szomszédos faluban van, haldoklóhoz hívták. Elbeszélgetek ezzel a szelíd, jóságos tekintetű anyával, akiről a költő a „Királyfi három bánatát" írta, a gyermeki szeretet örökszép elégiáját, s amint az elmúlt évek emlékeit idézi fel, László gyermekével, az első sikereket, szavalóesték forró hangulatát, akartlanul is bennem zsong a versfoszlány: „.. .A másik bánatom: hogyha ő majd holtan fekszik a föld alatt virággá feszültan, senki se tudja majd, hogy királyfi voltam." Mécs László belépett. Elfogódottan állok magas alakja előtt. Szemeiből csupa nevetés és jóség sugárzik felém. Átölel. — Isten hozta, mindig örülök, ha házunkba vendég jön. Olyan ritka a határon túli látogató, hogy én vagyok kénytelen Budapestre utazni. Tegnap jöttem meg magyarországi szavalókörutamból, a nagy zaj, tömegek, utazás után még szokatlan a csend. — A Szent István Aakdéroián tartottam meg székfoglalómat. Jól esett a közönség szeretete, örömmel láttam a sok tisztviselőt és diákot, akik eljöttek, hogy ott hallgassanak meg, mert nem kell belépőjegyet fizetni. A szavalás után egy diák jött hozzám s elmondta, hogy már régóta szeretett volna eljönni egy szavalóestémre, de nem lehetett a pénz kenyérre, életre is alig futja. Most is gyalog jött be Kelenföldről. És jól esett az a szeretet, melyet az Akadémia nevében Sajó Sándor juttatott kifejezésre. —■ Igen, jól tudom és higgye el, mindig nagyon fájt, amikor éppen katolikus részről vádoltak meg, hogy nem vagyok katolikus szellemű költő. Nem tehetek róla: ez én katolikumom nagyon távol van attól az iránytól, melyet Paul Claudel sekrestyés költészetnek nevezett el. Az én költészetem egyetemesen katolikus, minden álszemérem és kicsinyesség nélkül. De én ép olyan távol állok egy Rilke ködszerű spirituális költészetétől is. Irigylem a franciákat, hogy mernek és tudnak az egyetemes katolikumból táplálkozni kulturális vérkeringésükhöz. Nálunk, sajnos, egy-két kivételtől eltekintve, csak féltehetségek mernek „katolikus írók“ lenni s így kompromittálják az egészet sekrestyekatolicizmusokkal. — Az előbb Claudelt említette, főtisztelendő úr. Milyen természetűek az olvasmányai? — Sokat olvasok s meglehetősen rendszertelenül. Nagyon érdekelnek a háborús regények, de mindig kiábrándulva teszem le a könyvet; hiányzik belőlük az egész ember. Egy szó sem esik például egyikben a tantotóm,-vagy hadifogoly vallási arculatáról, mely mégis csak betölti emberségünk ötven százalékát, akár pozitíve, akár negative. Szívesebben olvasom a régieket! itt van íróasztalomon Rabelais Gargantusja, német fordításban olvasom, mert a középkori francia szöveget nehezen értem meg. A modernek közül főleg a német költőket ismerem, a franciákból Verhaerent, Claudelt. Valéry néhány költeményét is olvasom,de nagyon távol állok az ő intellektuális, hidegfényű világától. Nekem a költészet lelket, életet jelent, Valéryrál és költőtársainál hiányzanak a mély emberi érzések, mindig a művész a fő, aki mindenáron újat akar alkotni nyelvben, gondolatban és formában. Ez a tragédiája egész újabb líránknak. Az embernek millió vonása, arca, lényege van, — ők csak egyet stilizáltak ki belőle, belőlünk: a művészt. Egy lépés mégis ott állunk az izmusok őrületénél, a költészet csődjénél. — Az életéről mondjon valamit, fölisztelendő uram. — Nézze, az én sülíső életem a hétköznapok cselédarcú egyhangúságában telik el: misét mondok híveimnek, keresztelést, gyóntatok, vígasztalok és temetek. De van egy belső életem is, mint mindenkinek: sok küzdés önmagammal, szenvedések, megmagyarázhatatlan halálszorongás. De ezt nem panaszként mondom, mert erősen vallom, hogy az ember valami rettenetes. Istenellenes anyagból van összegyúrva s hiába, az Istennek sincs jobb eszköze, hogy magáévá tegyen, csak a szenvedés. Brutális dolog, de jó. Egész életünk itt dől el: hogy állunk szemben a szenvedéssel? Aki a szenvedést be tudja illeszteni Isten nagy céljaiba, vagyis szeretetté tudja átformálni, embersége megnő, nagy malmokat tud hajtani a fekete víz ... Az élet nagyon különös dolog, melyről nehéz szatírát nem írni s a szatírának a címei: gyönyör-hajhászás, átok, öngyilkosság. Az élet értelmetlenségéből csak a vallás tud olyat alkotni, amitől emberségünk terebélyesedik. — Láttam a budapesti könyvkirakatokban fötisztelendő ■ úr legújabb verskötetét. — Négy év válogatott termését adta most ki Kassán a Kazinczy Társaság „Az ember és az árnyéka“ címen. Az előző kötetekkel szemben ezt a könyvet az jellemzi, hogy az ifjúság lázongása eltűnt, megtisztultam és megbékéljen egy lépéssel közelebb kerültem az Istenhez. Fómailag is leegyszerűsödtem, ez természetes következménye volt az eszmei tartalom átformálódásának. Tudom előre: megint kommunizmust említenek majd kötetemmel kapcsolatban irodalmi álpróféták, de tiszta lélekkel válaszolhatok: én a Biblia „kommunizmusát" hirdetem, szociális költészetem gyökere az emberszeretet, a testvéri érzés. Én az embert keresem és tisztesen mindenkiben, a koldusban, munkásban, úrban, ezért viszem a szeretetlámpást mindenhova, ezért hirdetem, hogy szeressük egymást.,, Besötétedett. Kint a végtelen októberi eső csapkodja az ablakot. Ülünk egymással szemben, alig látom már az arcát, csak fehér reverendára világít. Behozzák a lámpát, ■*' V *•*' Just Béla Dti MNTSD Szombat, 1939. november 8. D. u. u.5: Előadás az automata telefonról az egyetem fizikai termében (központi épület). D. u. 5: A városi női felsőkereskedelmi iskola Szent Imre ünnepélye a katolikus legényegyletben. Este 7: Egyházzenei hangverseny a belvárosi templomban. Este 7: A gyérnökegyesület összejövetele a Nádorban. Este 8: A bácskai asztaltársaság összejövetele a Nádorban. Este 19: A Polgári Daloskor tea estje a Polgári Kaszinóban. Este 149: Defie előadóestje a budai hát. körben. Bozóky Géza rektort egyhangúlag meghívta a budapesti közgazdasági egyetem, Bozóky Géza dr. egyetemi tanárt, a pécsi egyetem rektorát nagy megtiszteltetés érte. A budapesti közgazdasági egyetem egyhangú határozattal meghívta az üresedésben lévő kereskedelmi jogi tanszékre. Bozóky Géza ma a legkiválóbb magyar kereskedelmi jogász, akinek távozása érzékeny vesztesége lenne a pécsi egyetem- nek ide. Pécs társadalmának is, - j —- Egyházi ének az irgalmas rend - pestigiomában vasárnap reggel 8 órakor: Kegyességgel hívsz, óh Jézus. Dallam: Zsasskovszky énektár, szöveg. Tárkányi B. énekli az irgalmas rend vegyeskara. Szent Imre herceg. Koudela G. Ez nagy szentség valójban Vadas G. összhangosítása, énekli a pécsi dohánygyári munká- sok dalkara. — Korunk művészete és a távol Kelet, Felvinczi Takács Zoltán dr. egyetemi magántanár e hó 10-ére, hétfőn délután 4 órakor tartja harmadik nyilvános előadását a központi egyetem alagsori nagy előadótermében, vetített képekkel. Az előadó ez alkalommal a19. század első felének francia romantikus festőművészetét s különösen, annak legnagyobb képviselőjét, Eugene Delacroixt ismerteti, különös tekintettel a mester keleti vonatkozásaira. — November 16-án hirdetik ki a Virágos Pécs mozgalom nyerteseit. A Virágos Pécs — Virágos Magyarország mozgalom nagybizottsága november 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja a városi székház közgyűlési termében őszi ülését. A tárgysorozat a következő: 1. Megnyitó. 2. Beszámoló a „Virágos Pécs — Virágos Magyarország" ezévi működéséről. 3. Az ezévi virágverseny eredménye és a bíráló bizottság döntésének kihirdetése. 4. Esetleges indítványok. — Bethlen István miniszterelnök beszédének szószerinti szövegét mellékeli a Dunántúl. A múlt héten hangzott el Bethlen István gróf miniszterelnök ajkáról az a hatalmas beszéd, amely egyfelől megnyugtatta a kicsiny hitüeket, más,felől olyan programot jelölt meg, amely kivezet a gazdasági nehéz helyzetből. A miniszterelnök beszéde mindenkit megkapott és olvasóink köréből megnyilatkozó kívánságnak teszünk eleget, amikor a beszédet szószerinti szövegében adjuk technikai okokból a lap mellékleteként..