Dunántúl, 1930. december (20. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-02 / 274. szám
XX. évfolyam 274. szám. Ára 16 fillér Pécs, 1020. dacember 2. Kedd SZERKESZTflSgg LYCEUM-UTCA 4 SZÁM. TELEFON :~949TSZX^1 KIADÓHIVATAL. LYCEUM-UTCAA SZÁM TELEFON: 222. SZÁM HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Lesújtó kritika Hangzott el tegnap a bolseviki Oroszországról. Ebben az esetben nem polgári ideológiát képviselő egyén, nem valami javíthatatlan „burzsuj" a nyilatkozó, de az európai munkásmozgalom, egyik évtizedek óta kiemelkedő vezéregyénisége, Vandervelde volt belga miniszterelnök, a II. Szocialista Internacionalé elnöke mondja: „Francia, belga vagy angol munkások két hétig sem bírnák ki ezt az uralmat..." A volt szocialista miniszterelnök öt hónapig volt oroszországi tanulmányúton. Várjon mit láthatott a „munkásság paradicsomában", hogy végső tanúságképpen ilyen keserű megnyilatkozásra fakadt egész Európa nyilvánossága előtt? „Az orosz kormány, amely monopolizálta a külkereskedelmet, az ország termékeit mélyen a világpiaci árfolyam alatt adja el a külföldnek. Ez képezi a dömping alapjait" — mondja Vandervelde, aki többek között még így festette le a szocialista paradicsomot: „A megélhetési viszonyok igen rosszak, a munkabérek alacsonyak, az ipari termékek, rossz minőségűek és nagyon drágák. Az áruházak előtt a vásárló közönség sorfalat áll. A húsban, zsírban és vajban nagy hiányok mutatkoznak. Európai munkások két hétig sem bírnák ki ezt az uralmat, amely emellett még a lakosságot minden szabadságtól megfosztja." Nincs semmi okunk rosszindulatú elfogultsággal vádolni Vandervelde urat, aki annak a politikai iskolának II-ik osztályát járja, amelynek III-ik fokozatából ez a kétes hírű népjólét kivirágzott. Ha valakinek, neki el lehet hinni, hogy Oroszországban még gerszli sem fakadt a szociális termelésből, hogy Oroszország népe egy állandó, testet és lelket nyomorító éhség permanenciájában él, hogy az üzletek üresek, de a börtönök túltömöttek, hogy a gyárak állanak, a mezőkön a sivatag képe kisért, a lakások hitetlenek, hogy Moszkva utcáin százezer kivert gyermek csatangol s hogy a vészbíróságok termei zsúfoltak és a G. P. U. hírhedt pincéiben mindennap tizzel és százzal szaporodik a mártírok száma. A guruló cservonecz már megtalálta az európai sajtóban azt a hárfahangot, amely mélán és kibékítően igyekszik a bolsevizmus ideáljai mellé odaszelidíteni az európai közvéleményt. Néha Párisban, néha Londonban röppen fel egy-egy nyilatkozat, amely arról igyekszik meggyőzni a tájékozatlan európai közvéleményt, hogy „nem is olyan veszedelmes az a dolog Oroszországban." Hol itt, hol ott támadnak „elméleti kommunisták", akik a lenini vízió szörnyű megvalósulásaiban hajlandók az „Új Európa" útjainak kibontakozását, a „progresszió" az „evolúció” és a „történelmi igazság" diadalmaskodását látni. A naiv képzelődőknek, a hiszékeny álomkergetőknek, a detail „társadalombölcselők",-nek, a minden idők és kalandorok örök balekjeinek figyelmébe ajánljuk Vandervelde megfigyeléseit. Ha a tényeknek, az éhező, pusztuló orosz milliókról annyiszor elmondottaknak nem hisznek, hínniök kell és hinni fognak annak, amit a szocialista Vandervelde mondott el öthónapos tanulmányútja után a vörös Oroszországról. A véres Oroszországról. {) »Az elszakított magyar milliók felszabadítása olyan bizonyos, mint a holnapi napfelkelte' ■i—i wen—' ■ ■ ■ Vasárnap leplezték le Rákosi Jenő budapesti szobrát Budapest, dec. 1. — Vasárnap délben leplezték le Budapesten a Nagykörúton Rákosi Jenő ércszobrát, olyan fényes ünnepségek keretében, amelyre az egész világ felügyelt. Elküldötte k képviselőjét, Ward Price-t a Daily Mail főszerkesztőjét Rothermere lord a magyarság nagy barátja is, akinek az áldozatkészsége hozta létre a szobrot. Az ünnnepséget az Operaház énekkara nyitotta meg a Himnusszal. Utána Ward Price főszerkesztő tolmácsolta a nemes lord üzenetét. — Lehetne-e Magyarország iránti mélységes érzéseimnek jobb tanújelét adnom — tolmácsolta Ward Price a Lord szavait, — mint Rákosi Jenőnek ez az emlékműve, azé a Rákosi Jenőé, aki a magyar szabadság lánglelkű és lankadatlan apostola volt és aki hosszú és ragyogó pályájának utolsó, kialvó tüzét is annak a célnak szolgálatába állította, hogy a világ lomha lelkiismeretébe beledörömbölje ennek a megcsonkított országnak jogos követeléseit. Attól a pillanattól kezdve, hogy Magyarországért először síkra szállottam, Rákosi volt az élő kapocs köztem és a magyar nemzet között. Nyolcvanhatéves korában vállalkozott a hosszú útra Budapest és északi Skócia között, hogy meglátogasson engem. Ezzel megtörte azt a fogadalmát, hogy addig nem lépi át a Magyarországra kényszerített új határokat, amíg a trianoni szerződést nem veszik revízió alá. Tette ezt pedig azért, hogy csaknem példa nélkül álló tudását Magyarország megpróbáltatásairól annak a mozgalomnak szolgálatába állítsa, amelyet az országot ért kiáltó igazságtalanságok orvoslására indítottam. Ismereteinek kincsesházából sokat tanultam Magyarországról. — A magyar testvérek száműzetésbe parancsolt millióinak felszabadítása, amiért Rákosi oly hőiesen harcolt, még teljesülésre vár, de én hiszem, hogy kikerülhetetlenül, mint az isteni igazságszolgáltatás egyre jobban közeledik és olyan bizonyos, mint a holnapi napfelkelte. Ward Price főszerkesztő angol nyelvű beszédét Süle Antal tolmácsolta magyarul a közönség szűnni nem akaró tapsorkányától kisérve. Utána oda került a lord hatalmas koszorúja a szobor talapzatára, szallagján a következő felírással: Kedves barátomnak, Rákosi Jenőnek a magyar igazság keresztes lovagjának — Rothermere, Berczell Jenő alpolgármester vette ezután át a szobrot a főváros gondozásába, majd Klebelsberg gróf kultuszminiszter mondott nagyhatású ünnepi beszédet, amelyben többek között a következőket mondoma: — Egész történelnimnk, a régmúlt és a közelmúlt amellett, tanúskodik, hogy egyik legvégzetesebb* forbánk a pártoskodás. Azok a jó magyarok, akik nagy magasságokba tudtak emelkedni, többnyire elfordultak minden pártoskodástól és az egyetemes nemzeti gondolat szolgálatába igyekeztek erősíteni, amely az ő meggyőződése szerint az adott időpontban leginkább szolgálta a nemzet érdekeit. Be kellett következni két kongeniális lélek találkozásának, a revízió nagy angol harcosának találkoznia kellett a revízió magyar képviselőjével. És igazi szépség van abban, hogy amikor a két harcos közül az egyik kidőlt, a másik fejedelmi bőkezűséggel szobrot állít neki. A magyar művelődés nevében köszönetet mondok a nemes Lordnak, hogy Kossuth és Kemény után a harmadik legnagyobb magyar publicistának, Rákosi Jenőnek szobrot emelt. Ezután Márkus Miksa és Lenkey Gusztáv mondottak még beszédet, majd a szobor megkoszorúzása következett. Vasárnap este Ward Pritze, Rothermere lord megbízásából és az ő nevében vacsorán látta vendégül a magyar politikai és társadalmi élet vezető egyéniségeit. Ward'Pits beszéde után magyar részről az első pohárköszöntőt Apponyi Albert gróf mondotta. Hangoztatta, hogy Rothermer lord neve örökre be van vésve a magyar szivekbe. Herczeg Ferenc, Ripka Ferenc ésMárkus Miksa mondottak még beszédet. ............ ■—«I ........... Revízió alá veszik a városi és községi üzemeket Budapest, dec. 1. — Scitovszky Béla belügyminiszter már a legrövidebb időn belül a képviselőház elé viszi javaslatát, amely rendezi a községek háztartását, csökkenti a lakosság terhét, és megadja a lehetőséget, hogy a szorosan vett községi igazgatás költségeinek fedezése, teljes mértékben biztosítva legyen. A nagy- és kisközségeknél a szorosan vett igazgatási kiadásokat egy közös forrásból fogják teljesen fedezni. Egy alapot létesítenek, amelybe befolynak azok a jövedelmek, amelyeket különböző adókból az állam a községeknek engedett át. Ebből fedezik a személyi és dologi kiadásokat. Ez az intézkedő lehetővé fogja tenni,, a pótadók leszállítását, továbbá azt, hogy a községek pótadóját nem közigazgatási költségekre, hanem szociális és kulturális célokra fordíthassák. Sürgőssé tette a javaslatot az, hogy egyes községekben 150—200 százalékra rúg a pótadó. Arra is gondol, hogy a városok és községek háztartásában keletkezett üzemeket alapos revízió alá veszi. A kormány felfogása szerint csupán közhasznú és magánvállalkozás keretein túlmenő üzemeket szabad megtartani. A községi háztartásokra vonatkozó javaslat még kftCÁoanx filett » Hái slá fftfíül