Dunántúl, 1931. február (21. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
XXI. évfolyam 26. szém. Ara 24 fillér r#c*, mi. február 1. Vasárnap _:2mUHTUL gggghgsrrOsea LYCEUM-UTCA 4. SZARfe TELEFON: 29-49. KIADÓ HIVATAL LYCEUM-UTCA 4. SZÁM TELEFON: 32-22. SZÁM HIRDETÉS díjszabás szerint Álhírek egy állítólagos francia demarsról Budapest, jan. 31. — Több budapesti lap és külföldi sajtótudósító ügynökség a budapesti francia követnek Bethlen Isttváll gróf, miniszterelnöknél tett látogatásával kapcsolatosan olyan híreket terjesztett, mintha ez a látogatás egy diplomáciai jegyzék átadásával függött volna össze a miniszterelnök legutóbbi bécsi látogatása miatt. A Magyar Távirati Irodát a legilletékesebb helyen felkérték annak közlésére, hogy ezek a hírek minden komoly alapot nélkülöznek és nem egyebek felelőtlen és lelkiismeretlen szenzációhajhászásnál. A budapesti követ kormányától semmiféle olyan utasítást nem kapott, hogy a magyar kormány elnökétől ebben a kérdésben felvilágosítást kérjen vagy ebben az ügyben tárgyaljon. Németország harca a munkanélküliség ellen Külön bizottság tesz ja aszot a kormánynak Berlin, jan. 31. (Wolff.) — A világon és Németországban is nagy mértékben uralkodó munkanélküliség hozta magával, hogy a lakosság minden rétegéből tervek érkeznek a munkanélküliség megszüntetése érdekében. A birodalmi kormány elhatározta most, hogy a munkanélküliség megoldására külön bizottságot küld ki, amely az alapvető okokat megvizsgálja és javaslatot tesz a kormánynak. A bizottság ez év február 5-én tartja első ülését. Genf, jan. 31. (MTI.) — A nemzetközi munkaügyi hivatal igazgató tanácsa ma délelőtt foglalkozott a kiküldött különbíróságnak a munkanélküliségről szóló jelentésével. A munkanélküliség okait,•rmelyek, jelenleg az egész világon észlelhetők, de különösen egyes országokat igen érzékenyen sújtanak, a jelentés a következőkben látja: • • a) Túltermelés a mezőgazdasági terményekben, a mezőgazdasági termékek rendkívül alacsony ára, a gazdatársadalom vásárlóképességének csökkenése, s az utóbbi A munkanélküliség okai körülmény következtében az ipari cikkek forgalmának kisebbedése. b) Egyes ipari készítményeknél a termelés és fogyasztás kiegyensúlyozatlansága. c) Az aranykészletek aránytalan elosztódása. A pénzforgalom elégtelensége, a hitelellátás nehézségei. d) Az ezüst árának hanyatlása, ami az ezüstvalutával bíró országok vásárlóképességét nagyban csökkentette. e) A termelési költségek túlságosan magas volta, ami földrajzi, fizikai és egyéb körülmények folytán egyes országokban előállt. f) ; • •A velési területek fejlődése következtében okozott megrázkódtatások, a nemzetközi áruforgalomnak mesterséges eszközökkel való megakadályozása és az általános nemzetközi eladósodás. g) A még szűk területek kihasználásának nehézségei. A bizottság felszólította a nemzetközi munkaügyi hivatalt, hogy keresse a Népszövetséggel a szoros együttműködést, igyekezzék a munkanélküliséget megszüntetni, illetőleg enyhíteni. *f"K?ZV4iiiiYTTÍXrYiirékYTÍVrTiwViViíVi 114.600 embert segélyezett Budapesten a népjóléti minisztérium nyomorenyhítő akciója Kimutatás az ország területén folyó nyomorenyhítő akció eddigi eredményeiről Pécs, jan. 31. — Illetékes helyről a következőkben tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát a népjóléti miniszter vezetése alatt álló nyomorenyhítő akció eddigi működéséről: Minden vármegyében és minden városban megalakult a nyomorenyhítő akció intézősége, ugyanígy a kisebb községekben is igen sok helyen. A főváros területén fokozott mértékben folyik jelenleg is az akció, összesen 17.600 gyermeket étkeztetnek részint a fővárosi, részint az állami és magániskolák, valamint az óvodákban is. A felnőttek számára hasonló akció folyik. A fővárosban 37.580 egyén veszi igénybe étkeztetési akciót. Az Országos Stefánia Szövetség intézetei által különösen azoknak az anyáknak, akiknek csecsemőik vannak, 5000 személy részére osztatott kiingyen tej. Ezenkívül még 600 olyan csecsemőt táplálnak, akit az anyja maga táplálni nem tud. A kormányzóim ő főméltósága 14.000 gyermeket látott el ruhaneművel. Az akciót főkép az iskolanővér intézmény végzi. 15.000 gyermek részére osztottak ki részint új cipőt, részint pedig a régieket megtalpaltatták. A Máltai lovagrend 15.000 kg kenyeret osztott szét. Ezenkívül van 13 melegedő szoba, ahol levest és kenyeret osztanak ki. A középosztályhoz tartozó leányokat és asszonyokat háziiparban foglalkoztatják, akik kórházak, szegényházak és árvaházak részére készítenek fehérneműeket. A kormányzónő öföméltósága által szétoszlatott 450 vagon fa, továbbá 80.000 kg liszt és 1000 kg zsír. Négyezer család részesült ebben a jótéteményben. Kiosztásra került még 100 vagon szén, 56 vagon burgonya, továbbá 2500 kg vadhús és 1200 liter bornak megfelelő értékű zsír és hús. Ezenkívül a kerületi elöljáróság még hat és fél millió pengővel rendelkezik. A főváros területén összesen 114.600 ember segélyeztetett különböző módon. Hasonló segélyezést folytat a népjóléti minisztérium az ország valamennyi vármegyéjében, különösen a határszéli vármegyékben, ahol nagyobb ínség mutatkozik, így különösen azokon a területeken, ahol a nyáron nagy aszály volt. Mindazonáltal leginkább Budapest vidéke az a hely, ahol különösen szükség van nagyobb szabású segítségre. A minisztérium különösen segélyezi Pest, Békés, Csongrád, Csanád, Borsod, Gömör és Jásznagykunszolnok vármegyéket, de segélyezi a többi vármegyéket is. A károsok közül a legnagyobb tevékenységet Győr fejtette ki. " A DUNÁNTÚL mai msme fS ditjaS A Szent Korona jegyében írta: MOLNÁR KÁLMÁN DR. egyetemi tanár Újból teltünk egy örvendetes lépést abban az irányban, hogy a magyar állam életnyilvánulásainak formáit összhangba hozzuk ősi alkotmányunk szellemével. A folyó év első napján életbe lépett 1930 : XXXIV. t.-c. ezzel a kijelentéssel kezdődik: ,.A bírói hatalmat az állami bíróságok a magyar szent korona nevében gyakorolják.“ Tévedés volna azt hinni, hogy az állami életnyilvánulásoknak elére alakszerűségei olyan merő külsőségek, amiket alig érdemes figyelmünkre méltatni, mert nincs gyakorlati jelentőségük, így csak azok gondolkodnak, akiknek szemhatára az okok és okozatok végtelen láncolatában csupán az első láncszemig terjed, akik csak a közvetlen okozatot bírják figyelemmel kísérni, de az eszméket a maguk széles kihatásaiban átértem, horderejűké mérlegelni nem képesek, akik csupán az aprópénzre felváltott eszmék garasait és filléreit tudják lemérni és értékelni. A szent korona ezeréves történetünk folyamán soha sem volt puszta csecsebecse. Jelentőségét nem az ékszer külső csillogása adta, nem a koronázás szertartásának szinpompás külsőségei biztosították, hanem az, hogy a szent koronát a magyar állam megszemélyesítőjeként s az államhatalom, egészének szuverén birtokosaként tekintették, s a koronázásban a hatalomnak a nemzettől a királyra történő átruházása nyert szemléltető módon kifejezést. Ezért a szent korona körül kijegecesedett nagy közjogi elv: a szent korona tana is olyan alapvető fontosságú és a gyakorlati kihatások szempontjából kellőképen alig értékelhető alkotmányjogi tételeknek volt lapidáris összegezése, amelyek nélkül az ezeréves állami életünk lényegében más lett volna, mint ami volt, s amelyek figyelmen kívül hagyása mellett jövőnk se lenne ezer év dicső történelmének folytatása és továbbfejlődése, hanem új állami élet kezdődnék, amelynek gyökérszálai nem nyúlnak vissza a múlt talajába, s az így induló új életben sem erkölcsi támaszt és önbizalmat, sem igazolást és reményt nem meríthetnénk abból a múltból, amellyel szakítottunk; iránytű nélkül tapogatózhatnánk abban az új világban, amelyben kapzsi ellenségektől körülvéve és kevés baráti szóval biztatva, csak önmagunkra támaszkodhatunk. A Szent korona-tan eszkmeköréből kibontakozó alapvető jogtételek egyikét közjogunk így formulázza: Az állami szuverenitás a szent korona egész testét, annak fejét (király) és tagjait (országgyűlés) egységbe fogó törvényhozó szervben, jelentkezik és hatályosul. Az állam hatalma a