Dunántúl, 1931. február (21. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

­Vasárnap, 1931. február 1. DUNÁNTÚL Vasárnap, február 1. Utoljára HARRY PIEL első hangos kalandorfilmje VAGY D PMORENO, Izgalmas kalandor dráma Rapallo-tól Milano-ig, Szereplők: Carlo Morreno a szélhámos HARRY PIEL, Egon, a valonai herceg HARRY PIEL,­ Hohenberg báró HANS JUNKERMAN Színhely: Genua, Rapallo, Milano Paramount hangos híradó (TELEFON 20-40 SZ.) § A P 0 L L 0 Hétfő-kedv­­szerda, febr. 2­3­4 AZ UFA BÁJOS HAN­GOS FILMÚJDONSÁGA: SZERETLEK & SZERETSZ SZERET!!! Vidám daljáték a heidel­­bergi diákéletből. .—: F­Ő­­SZEREPBEN: WILLY FORST, BETTY BIRD és HANS BRAUSEWETTER. UFA hangos híradó. Aktualitások. (TELEFON 20-46 SZ.) Előadások vasárnap és hétfőn: 3, 5, 7 és 9 órakor.­­ Előadások kedden és szerdán:1,3, 3, 7 és 9 órakor. (TELEFON 19-51.) Parkmozi .wmgsBSBBBBSSSBSSBBSSBSBSBBL Vasárnap­ hétfő, február 1­ó 1-2. A „Szent Hegy“ testvérfilmje: El PALI) (A FEHÉR VOOD A kitartás és baráti önfeláldo­zás dicshimnusza­ az eget­­ostrom­ló svájci hegyóriások és gleccserek útvesztőjéből. IRTA: VAJDA LÁSZLÓ. Szereplők : LENI RIEFEN­STAHL, GUSTAV DIE­EL és ERNST PETERSEN Don Juan a víz Borleszk­ alatt. Előadások 5,15,6,1/28, 8 órakor A délután 3 órait kivéve valameny­­nyi előadás teljes zenekarkisérettel. Parfümrő­: Hsadén, február 3-án SZÜHEI. Pécs, jan. 31. — Néhány hét­tel ezelőtt egy jólöltözött és szug­­gesztív beszélő képességgel meg­áldott kereskedő jelent meg egy közismert pécsi ügyvéd lakásán. Itt előadta az ügyvédnek, hogy a­ Balaton mellett nagykiterjedésű sástermelése van, kitűnő össze­köttetésekkel rendelkezik és ér­tesülései szerint a legközelebbi idényben a feldolgozott gyékényt­­ különösen az olasz piacon kitűnő­en lehet majd értékesíteni. A ke­reskedő előadta, hogy a kitűnő­nek ígérkező üzlet lebonyolításá­hoz mindössze 25.000 pengőre vol­­­­na szüksége. Nem is túlságosan hosszú tárgyalás, után: az ügyvéd 25.000 pengővel betársult az üzletbe s aztán türelmesen várt a beígért haszonra, amely azonban egyre késett. Türelmetlen sürgetésére állandóan a legkülönbözőbb me­sékkel és kifogásokkal igyekezett a pénzestárs bizalmát ébrentar­­tani, az ügyvéd azonban végre is megtette feljelentését társa ellen csalás miatt. A rendőrség részletes kihall­gatása után őrizetbe vette az angresszista gyékénykereske­dőt, akit kihallgatása után a pécsi ki­rályi ügyészségre kísértek át. A kereskedő ezideig tagadásban van, de a feljelentés adatai és a rend­őri nyomozás által produkált bi­zonyítékok alapján a vizsgálóbíró ma kihirdette előtte az előzetes letartóztatásról szóló végzését. A letartóztatott kereskedő a határo­zattal szemben felfolyamodással élt a vádtanácshoz. Gyékánynagytermelés 2­25.000 pengős csalás ügyében folyik ez eljárás a Heldben Magyar Komárom és cseh Komárom harca a közös vízművekért Pl csehek a vízmű lezá­rásával fenyegető­znek Pozsony, jan. 31. (MTI.) — A Híradó írja: A komáromi járási hivatal a Magyar-Komárom részére való vízszolgálatot be akarja szün­tetni. Ugyanis mindkét városnak közös vízműve volt, ami most Szlo­­venszkó területén fekszik s amely még most is mindkét várost ellátja vízzel. Magyar-Kom­áromnak hek­toliterenként 40 fillér Vízdíjat szá­mítanak fel. Ezt azonban­ most egy koronára emelték fel. Nemfizetés esetén a vízvezeték elzárásával fe­nyegetőznek. A magyar-komáro­miak most azt követelték a magyar kormánytól, hogy interveniáljon a prágai külügyminisztériumban, vagy létesítsen­ külön magyar víz­művet. Ha a megegyezés nem jö­het létre, nincs­­kizárva, hogy a hágai döntőbíróság mondja, ki ez ügyben az utolsó SZDL Vér-, bőr- és idegbajosok a termé­szetes „Ferenc József“ keserűvizet mint igen jó béltisztító szert ered­ményesen használják. Az orvosi tu­domány legjelentékenyebb képvise­lői írják, hogy a Ferenc József víz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve.­­A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban,hi­dro­gériákban és fűszerüzletekben kap­ható. ............ 3. oldal. Ha nincs megelégedve Rádiójával úgy vegye igénybe a RÁDIÓAMATŐR TANÁCSADÓ Ingyenes szolgálatát olvassa el a februári Rádiónyugtát és írjon BUDAPEST 62., POSTAFiÓl 178. Regionális szerződések, preferencia és kontingensek Ezeket (az idegen szavakat egyre sűrűbben halljuk és olvassuk a gaz­dasági kérdések megvitatása során. Különösen most legutóbb, hogy Ausztriával folynak a kereskedelmi szerződéses tárgyalások. Bethlen Ist­ván miniszterelnök nagyszerű bécsi fogadtatása alkalmával is a világ­sajtó jelenlétében odanyilatkozott, hogy az Ausztriával folyamatban levő gazdasági tárgyalások az ezek­ben az idegen szavakban rejlő dol­gok és megoldások körül forognak. Minthogy tehát a legközelebbi idő­ben nagyon sokat fogunk hallani ezekről, hasznos és célszerű azok értelmével és jelentőségével megis­merkedni. Tudni kell, hogy az egyes államok az egymás közt lebonyoluló keres­kedelmi forgalom módját és feltéte­leit kereskedelmi szerződésekben állapítják meg kölcsönös megegye­zéssel. Jelenleg az egész világon az a kereskedelempolitikai rendszer uralkodik, amely az u. n. legtöbb kedvezmény elvére van alapítva. Ez annyit jelent, hogy az egyes államok a velük szerződéses viszonyba lépő másik államnak biztosítják a keres­kedelmi szerződésekben lefektetett külön engedményeken és kedvezmé­nyeken felül mindazt a kedvezményt és előnyt, amely más állam javára, bármely egyéb kereskedelmi szerző­désben le van fektetve. A legtöbb kedvezmény annyit jelent a gyakor­latban, hogy valamennyi szerződéses állam javára szól v­alam­ennyi vám és egyéb kedvezmény. A mai gazdasági világválság azon­ban gyökeresen felforgatta a világ­­gazdasági kapcsolatokat és­ az egyes államoknak ma már nem minden több­ állam nyújt egyforma gazda­sági és üzleti kapcsolatokban gyö­kerező egyforma előnyöket. Ma pél­dául az amerikai óriási gabona világ­export erősen nyomja az európai gabonaexportáló államokat és igy ez utóbbiaknak — közöttük Magyar­­országnak is — már nem érdeke az, hogy Amerikának ellenérték nélkül ugyanazokat a kedvezményeket nyújtsa, mint pl. azoknak az európai agrárimport államoknak, amelyek Magyarországtól sok­ agrárterméket vásárolnak. A legtöbb kedvezmény ma már elkopott eszköze a keres­kedelempolitikának és helyébe kell lépnie a szolg­áltatás és ellenszolgál­tatás rendszerének, amely kedvez­ményt nyújt kedvezmény ellenében s amely előnyt nyújt az elbánásban annak­ az országnak, amely viszont nekünk nyújt előnyt és kedvezést. Ez a kereskedelempolitikai rendszer, az xl. a. preferencia. Azt­ a kedvez­ményt, amelyet ellenérték fejében valamely államnak a másik szerződő állam engedélyez, ön önmagának megfizetteti a másik szerződő állam­mal és ezzel előnyben részesíti egy­­­mást a két szerződő fél egyéb olyan államokkal szemben, melyekkel ha­sonló preferenciális szerződésük nem áll fenn. Ezt a preferenciális alapon nyújtott kedvezményt pedig a leg­több­ kedvezményes államok nem kapják meg. Minthogy azonban jelenleg a ke­reskedelmi szerződések nagy háló­zata a legtöbb kedvezmény elvén épül fel, egyetlen egy szerződéses állam sem tűri el, hogy a szerződé­sek tartama alatt valamely vele szerződött állam külön kedvezmé­nyeket nyújtson preferenciális ala­pon valamely másik államnak, de ezt a kedvezményt ő maga, a leg­több­ kedvezményes álllam, ne élvez­hesse. Vagyis a preferenciális keres­kedelem­politikai rendszerre az egy­másra utalt országok majd csak ak­kor térhetnek át, amikor a­­ legtöbb kedvezményes kereskedelmi szerző-­ dések már mind lejártai é­s az álla­moknak a keze nem lesz többé még-­ kötve. Ezért Magyarország sem te­­heti meg máról-holnapra, hogy bár*, mely állammal külön preferenciális­ viszonyba lépjen, mert ennek útjá-­ ban áll a többi államokkal kötött ke-! reskedelmi szerződésekben biztosi»', tolt legtöbb kedvezmény. De a ke-! reskedelempolitika irányítói nagyon' leleményes és találékony emberek,­ akik világszerte azon törik a fejü­l­két, hogy miképpen lehetne az or­­­szágoknak oly szükséges gazdasági­ kapcsolatokat megteremteni még ak-­­kor is, ha e kapcsolatoknak bizonyos­ kereskedelempolitikai szabályok és­ lekötöttségeknek útjában állanak. A kereskedelempolitika művészei és tudósai most újabban a regionális szerződések módszerét hangoztatják és ajánlják, amely szerződéseket bi­zonyos egymásrautalt szomszédos ál­lamok gazdasági­­kapcsolatát és érintkezését vannak hivatva élénkí­teni és bensőbbé tenni. E regionális szerződések rendszerét a Népszövet­ség gazdasági bizottsága is figyel­,­m­ébe ajánlotta az európai államok­nak és így Magyarország a Népszö­vetség szellemében jár el, amikor egyelőre Ausztriával iparkodik re­gionális szerződést kötni. Természe­tes, hogy az Ausztriával való meg­egyezés után az ilyen szomszédos gazdasági szerződést ki lehetne ter­jeszteni a többi államokra is. Ezen a ponton merül fel az ú. n. kontingens-megállapodások eszméje. A két állam egymással megegyezik abban, hogy egy-egy árucikkből mekkora tömegek (súly, darab stb. szerint) szállíthatók a másik állam­ba, bizonyos mérsékeltebb vámtéte­­l­lel. mellett. Ezeket a megállapított­­ árumennyiségeket hívják kontin­­gensnek. PL Ausztria és Magyar­­ország megegyezhetnek abban, hogy Magyarország ennyi és ennyi vagon fát, ennyi és ennyi métermázsa pa­pirost, ennyi és ennyi üveg- és por-, cetonanzit stb. Jaged Ausztriából.

Next