Dunántúl, 1931. március (21. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

Ara 24 fillér Fécs» 1981* március 1. Vasárnap XXI. évnyam 49. tsám. SZERK­E­SZTOS EO LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. 1­ELEFON: 29-49. SZÉKI KIADÓHIVATAL. LYCEUM-UTCA 4. SZÁM TELEFON: 32-22. SZÁM HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ELfiPTZETÉSI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN­­. * .d )RA 2 PENGŐ 50 FI­ LEK. EG­YES S. 11 16 FILLÉR, 16 34 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Gustave Hervé Akik éber szemmel figyelték az Egyház sorsát francia földön, azok jól emlékeznek a „Victoire" című véresszájú szocialista lap szerkesz­tőjének, Gustave Hervé-nek ne­vére. Nem volt vezércikke, mely­ben ne ütött volna egyet a keresz­ténységen, katholicizmuson, egy­­házias kultúrán, kléruson. Feltűnt azonban pár évvel ezelőtt, hogy ezek a cikkek elmaradnak. Helyet­tük más témákkal foglalkozik Hervé. A „Victoire” pedig egyre szelídebb hangokat hallat. Most aztán megjelent egy könyv Hervé tollából „Nouvelle Histoire de France“ címem Ez a könyv be­pillantást nyújt ahhoz a nagy, gyö­keres lelki átalakuláshoz, mely ennek a hajdani szeparációvezér­­nek a bensejében végbemegy. Mű­ve előszavában azt írja Hervé, hogy középiskolai történelemtanárainak tanítása szerint Franciaország min­den szerencsétlenségének az oka az volt, hogy papok, püspökök,­­szerzetesek butították a népet, az uralkodók pedig elnyomták. Sze­rencsére 1789-ben sikerült király­ság és klérus eme kettős igáját le­rázni és az egyenlőséget, testvéri­séget és szabadságot uralomra jut­tatni. Hervé ezeket az eszméket fanatikus hévvel szívta magába s mikor maga is tanárrá lett, oly erő­vel és ékesszólással képviselte ezt az irányt, hogy iskolai főhatósága is megsokallotta. Irt aztán egy francia történelmet ugyanebben a szellemben. A tanárság csak úgy szívta magába Hervé történelem­­könyvének eszméit. Kicsi híja, hogy ez a könyv — ártószándékú, isten­telen, komisz könyv — a francia középiskolák tankönyvei sorába nem lett iktatva. Jött aztán a há­ború. És ekkor a hályog kezdett leesni Hervé szeméről. Most pedig ahelyett, hogy tovább is hallgatna, jobbnak és jellemesebb eljárásnak tartja azoknak a szemét is meg­nyitni, akiket annak idején köny­vével és újságjának szellemével maga vezetett félre, így született meg új történelemkönyve. Elsősor­ban tanároknak szánta: „Ha majd könyvemet elolvassák — írja — nem mernek többé megvetéssel szólni Egyházról, papságról, kirá­lyokról és ha a „halhatatlan“ for­radalomról beszélnek majd, hang­fogót tesznek az eddigi dicshimnu­szokra." Különösen érdekes a könyv­ utolsó fejezete, mely az utolsó évtizedek történetével, így a harmadik köztársaság egyház­üldözésével is foglalkozik. „A sze­parációs törvénnyel — írja — győ­zött a szabadkőműves köztársaság. Végrehajtotta antikatolikus és val­lásellenes programm­­­át, azt a programmot, melyet az első köz­társaság csak megtervezni tudott. És mikor győzedelmeskedett, akkor lehetett csak világosan látni azok­­nak a néofezstt tanoknak a­ kovai­­kezményeit, melyeket a 18. század ideológusai, Rousseau, Voltaire, Diderot a világba dobtak, anélkül, hogy törődtek volna azzal a sze­rencsétlenséggel, melyet így okoz­nak. Most lehetett csak megítélni a fa értékét, minthogy­ gyümölcsei láthatókká váltak. Meg kezdtük is­merni, hogy a szabadelvű iskolák nemcsak antiklerikálisokat és is­tenteleneket neveltek, hanem forra­dalmi szocialistákat. Még egy más felfedezést is tettünk. Azt, hogy az országnak ez a rendszeresített el­­kereszténytelenítése meglazítja az erkölcs kötelékeit, minden társa­dalmi osztályban régi pogány er­kölcsöket honosít meg és mint en­nek az erkölcstelenségnek termé­szetes folyománya, megállt népünk szaporodása. Nincs az a Népszö­vetség, mely egy népet, ha ez a kereszténységből a pogányságba esett vissza, a pusztulástól meg tudja menteni. Az ilyen népnek el kell tűnnie." őszinte, igazságot akaró és az igazságot megtaláló, becsületes Írás tervének, a kereszténységhez visz­­szatérő ősz politikusnak könyve. Hazájában és a nyugateurópai kul­­túrnemzetekben óriási feltűnést kel­tett. (sk) VAAAAAAAAA, 4*A A14 A A *4 A1 * 4 A 4A A­AA A A A 4* 1 Megalakult és tisztikart választott a Magyar Jogászegylet Gazdasági Intézetének pécsi csoportja A gazdasági élet és a jog aktuális problémáiról beszéltek az előadók Szászy Béla dr. államtitkár és a fővárosi vendégek ma délben érkeztek Pécsre Pécs, febr. 28. — Ma délután 6 óra­kor a pécsi jogász és gazdasági -újág, valamint a közigazgatási hatóságok ve­zetőinek és tagjainak jelenlétében­ ala­kult meg a Magyar Jogászegylet Gazda­ságjogi Intézetének pécsi csoportja. Az alakuláson az egyetem aulájában meg­jelentek a ma déli gyorsvonattal érke­zett fővárosi vendégek, Szászy Béla dr. igazságügyi állam­titkár, a Magyar Jogászegylet elnöke, Nyulászy János dr. kormányfőtaná­csos, ügyvéd, K­u­n­c­z Ödön dr., egye­temi tanár, a Gazdasági Intézet igaz­gatója, Király Ferenc dr., az Orszá­gos Ügyvédszövetség ügyvezető alelnö­ke, Biró László dr., az Országos Ügy­védi Szövetség alelnöke, Kollár László dr. ügyvéd a Magyar Jogászegylet főttkára. Szentes Lajos dr. ügyvéd, a Kereskedelmi Jog szerkesztője. Nyu- l­á­s­z­y Alajos dr. és K­e­­­e­sre­n Sán­dor dr. ügyvédek. A pécsi társadalom előkelőségei közül jelen voltak: Igaz Béla dr., prelátus, Madarász István dr. és V­i­s­n­y­a Ernő dr. felsőházi tagok, Félix Antal dr. ítélőtáblás elnök, Vasváry Fe­renc dr., Pázmány Zoltán dr., M­i­­­h­á­lf­f­y Ernő dr., I­r­k Albert dr., W­i­n­k­­­e­r János, T­o­l­n­a­i Vilmos dr., Mansfeld Géza dr., Holub József dr. egyetemi tanárok, vitéz F­el­sz­e­g­­­­y János ügyészségi elnök, Fi­sche­r Béla al­spap, M­akay István b.; polgármester, Bolgár Tivadar, Te­­desco Viktor és Eötvös Jenő bank-­ igazgatók, Imrei­­ Imre ítélőtáblás ta­­­nácselnök, Nemes Vilmos dr. az ügy-­ védi kamara elnöke, Szabó János dr.; ügyvéd, az országos ügyvédszövetség pécsi osztályának, elnöke, továbbá a bí­rói, ügyészi és ügyvédi kar számos ki­tűnősége. . Az alakuló közgyűlést Falu­helyi Ferenc dr. egyetemi tanár­­ vezette be és nyitotta meg. A jog és a gazdaság viszonossága — B e r o t z h e i m er, ez a korán el­halt nagy német idealista jogbölcsész a múlt század utolsó évtizedében már hir­dette a jognak és a gazdaságnak feltét­len viszonosságát. Akkor még nem volt világháború és nem volt gazdasági vi­lágválság. Azóta azonban a gyakorlati élet szomorú jelenségei is sokszorosan beigazolták ennek a tanításnak igazsá­gát.­­ A Magyar Jogászegylet, a magyar jogászságnak ezt a legelőkelőbb társasá­gát is ennek a tanításnak igaza hatotta át, amikor két évvel ezelőtt kedves ven­dégünknek, Ku­n­z Ödön dr. egyetemi professzor úrnak kezdeményezésére megalakította a Gazdasági Intézetet és ezzel ennek az előkelő testületnek mun­kásságát rávezette arra az egyedüli he­lyes útra, amelyen a magyar jogász en­nek a szerencsétlen országnak javát és boldogulását legjobban előmozdíthatja.­­ Azt hiszem, hogy az egész pécsi jogászságnak őszinte érzelmeit tolmá­csolom, amikor a Magyar Jogászegylet körünkben ma megjelent nagyérdemű vezetőségének, köztük elsősorban a Ma­gyar Jogászegylet mélyen tisztelt elnö­kének, Szászy Béla dr. igazságügyi államtitkár úr őnagyméltóságának a pé­csi jogászság őszinte háláját jelentem ki azért, hogy közvetlenül­­a Gazdaságjogi Intézetnek megalakulása után megtették a kezdeményező lépéseket abban az irányban, hogy ennek az Intézetnek első vidéki csoportja ebben az ősi kultur- és pár excellence jogászvárosban jöjjön létre. — Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nemcsak mi jogászok, de a város glstsSSk VíUísk «áiivsiZi együtt dolgozó irányító tényezőin is tel­jes mértékben átérzik a pécsi fiók Inté­zet megalakításának nagy jelentőségét e határváros gazdasági életének megerősí­tésére. Ezután F­a­­­u­h­e­­­y­­ professzor a megjelent fóvárosi és pécsi vendégeket köszöntötte, majd az elnöks­ég elválla­lására Bozóky Géza dr. egyetemi rektort, a jegyzőköny vezetésére pedig Müller István dr.-t kérte fel. Bozóky Géza dr. rektor lett a pécsi csoport elnöke Müller István dr. ügyvéd jegyző­­könyvvezető ezután felolvasta a­­ pécsi csoport megalakulására vonatkozó hat­­tározati javaslatot. Ezt követőleg a pé­csi csoport ügyeinek vezetésére az ala­kuló közgyűlés három év tartamára el­nököt és igazgatóbizottságot­ választott. Az előkészítőbizottság a Gazdasági In­tézet elnökségével egyetértésben a kö­vetkező tisztikart választotta meg. Elnök: Bozóky Géza dr. egyetemi ny. r. tanár, ügyvezető-igazgató: Falu­helyi Ferenc dr. egyetemi ny. r. tanár, az igazgató­bizottság tagjai: Bőgős Lajos ítélőtáblái bíró, Dőry Dénes dr. törvény­­széki bíró, Feszti Nándor ítélőtáblái ta­nácselnök, Gombos Ede dr. ügyvéd, Günther­ Mihály dr. a pécsi keresk. és iparkamara főtitkára, Kelemen Mózes dr. ügyvéd, Lutz Miklós dr. tvszéki bíró, Mihálffy Ernő dr. egy. ny. r. tanár, Sza­bó János dr. jogtanácsos, az Országos Ügyvédszövetség pécsi osztályának el­nöke, Vasváry Ferenc dr. egy. ny. r. ta­nár, Visnya Ernő, felsőházi tag, a Pécsi Takarékpénztár .szokn­aalatoja, lillát. Dőry Dénes dr. kir. tvszéki bíró, Bozóky Géza dr. megalakultnak mondotta ki a pécsi csoportot, majd fel­kérte Király Ferenc dr. fővárosi ügy­védet előadása megtartására. Király Ferenc, dr. nagy érdeklődés mellett ismertette meg a hallgatóságot a gazdasági intézet megalakulásával, tör­ténetével és hatalmas munkaprogramjá­val. Ezután általános figyelem közepette Szászy Béla dr. igazságügyi államtit­kár tartotta meg nagyértékű előadását. Meleg hangon mondott köszönetet az alakulás iránt megnyilvánult érdeklő­désért, majd a vidéki és a fővárosi jogász­ság viszonyáról, a vidéki jogászok szép­­ hivatásáról mondott frappáns és m­é­­lyenjáró megállapításokat. A magyar jogászegylet és annak gazdaságjogi intézete közelebb akar­ja hozni a vidék és főváros jogász L­igát és az erők egyesítése mellett a testvéri érzések kiépítése a célja. Szólt a jog és a j&sdasiáli­gisz kapcsolatától. "

Next