Dunántúl, 1931. március (21. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
Ara 24 fillér Fécs» 1981* március 1. Vasárnap XXI. évnyam 49. tsám. SZERKESZTOS EO LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. 1ELEFON: 29-49. SZÉKI KIADÓHIVATAL. LYCEUM-UTCA 4. SZÁM TELEFON: 32-22. SZÁM HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ELfiPTZETÉSI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN. * .d )RA 2 PENGŐ 50 FI LEK. EGYES S. 11 16 FILLÉR, 16 34 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Gustave Hervé Akik éber szemmel figyelték az Egyház sorsát francia földön, azok jól emlékeznek a „Victoire" című véresszájú szocialista lap szerkesztőjének, Gustave Hervé-nek nevére. Nem volt vezércikke, melyben ne ütött volna egyet a kereszténységen, katholicizmuson, egyházias kultúrán, kléruson. Feltűnt azonban pár évvel ezelőtt, hogy ezek a cikkek elmaradnak. Helyettük más témákkal foglalkozik Hervé. A „Victoire” pedig egyre szelídebb hangokat hallat. Most aztán megjelent egy könyv Hervé tollából „Nouvelle Histoire de France“ címem Ez a könyv bepillantást nyújt ahhoz a nagy, gyökeres lelki átalakuláshoz, mely ennek a hajdani szeparációvezérnek a bensejében végbemegy. Műve előszavában azt írja Hervé, hogy középiskolai történelemtanárainak tanítása szerint Franciaország minden szerencsétlenségének az oka az volt, hogy papok, püspökök,szerzetesek butították a népet, az uralkodók pedig elnyomták. Szerencsére 1789-ben sikerült királyság és klérus eme kettős igáját lerázni és az egyenlőséget, testvériséget és szabadságot uralomra juttatni. Hervé ezeket az eszméket fanatikus hévvel szívta magába s mikor maga is tanárrá lett, oly erővel és ékesszólással képviselte ezt az irányt, hogy iskolai főhatósága is megsokallotta. Irt aztán egy francia történelmet ugyanebben a szellemben. A tanárság csak úgy szívta magába Hervé történelemkönyvének eszméit. Kicsi híja, hogy ez a könyv — ártószándékú, istentelen, komisz könyv — a francia középiskolák tankönyvei sorába nem lett iktatva. Jött aztán a háború. És ekkor a hályog kezdett leesni Hervé szeméről. Most pedig ahelyett, hogy tovább is hallgatna, jobbnak és jellemesebb eljárásnak tartja azoknak a szemét is megnyitni, akiket annak idején könyvével és újságjának szellemével maga vezetett félre, így született meg új történelemkönyve. Elsősorban tanároknak szánta: „Ha majd könyvemet elolvassák — írja — nem mernek többé megvetéssel szólni Egyházról, papságról, királyokról és ha a „halhatatlan“ forradalomról beszélnek majd, hangfogót tesznek az eddigi dicshimnuszokra." Különösen érdekes a könyv utolsó fejezete, mely az utolsó évtizedek történetével, így a harmadik köztársaság egyházüldözésével is foglalkozik. „A szeparációs törvénnyel — írja — győzött a szabadkőműves köztársaság. Végrehajtotta antikatolikus és vallásellenes programmát, azt a programmot, melyet az első köztársaság csak megtervezni tudott. És mikor győzedelmeskedett, akkor lehetett csak világosan látni azoknak a néofezstt tanoknak a kovaikezményeit, melyeket a 18. század ideológusai, Rousseau, Voltaire, Diderot a világba dobtak, anélkül, hogy törődtek volna azzal a szerencsétlenséggel, melyet így okoznak. Most lehetett csak megítélni a fa értékét, minthogy gyümölcsei láthatókká váltak. Meg kezdtük ismerni, hogy a szabadelvű iskolák nemcsak antiklerikálisokat és istenteleneket neveltek, hanem forradalmi szocialistákat. Még egy más felfedezést is tettünk. Azt, hogy az országnak ez a rendszeresített elkereszténytelenítése meglazítja az erkölcs kötelékeit, minden társadalmi osztályban régi pogány erkölcsöket honosít meg és mint ennek az erkölcstelenségnek természetes folyománya, megállt népünk szaporodása. Nincs az a Népszövetség, mely egy népet, ha ez a kereszténységből a pogányságba esett vissza, a pusztulástól meg tudja menteni. Az ilyen népnek el kell tűnnie." őszinte, igazságot akaró és az igazságot megtaláló, becsületes Írás tervének, a kereszténységhez viszszatérő ősz politikusnak könyve. Hazájában és a nyugateurópai kultúrnemzetekben óriási feltűnést keltett. (sk) VAAAAAAAAA, 4*A A14 A A *4 A1 * 4 A 4A AAA A A A 4* 1 Megalakult és tisztikart választott a Magyar Jogászegylet Gazdasági Intézetének pécsi csoportja A gazdasági élet és a jog aktuális problémáiról beszéltek az előadók Szászy Béla dr. államtitkár és a fővárosi vendégek ma délben érkeztek Pécsre Pécs, febr. 28. — Ma délután 6 órakor a pécsi jogász és gazdasági -újág, valamint a közigazgatási hatóságok vezetőinek és tagjainak jelenlétében alakult meg a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének pécsi csoportja. Az alakuláson az egyetem aulájában megjelentek a ma déli gyorsvonattal érkezett fővárosi vendégek, Szászy Béla dr. igazságügyi államtitkár, a Magyar Jogászegylet elnöke, Nyulászy János dr. kormányfőtanácsos, ügyvéd, Kuncz Ödön dr., egyetemi tanár, a Gazdasági Intézet igazgatója, Király Ferenc dr., az Országos Ügyvédszövetség ügyvezető alelnöke, Biró László dr., az Országos Ügyvédi Szövetség alelnöke, Kollár László dr. ügyvéd a Magyar Jogászegylet főttkára. Szentes Lajos dr. ügyvéd, a Kereskedelmi Jog szerkesztője. Nyu- lászy Alajos dr. és Keesren Sándor dr. ügyvédek. A pécsi társadalom előkelőségei közül jelen voltak: Igaz Béla dr., prelátus, Madarász István dr. és Visnya Ernő dr. felsőházi tagok, Félix Antal dr. ítélőtáblás elnök, Vasváry Ferenc dr., Pázmány Zoltán dr., Mihálffy Ernő dr., Irk Albert dr., Winker János, Tolnai Vilmos dr., Mansfeld Géza dr., Holub József dr. egyetemi tanárok, vitéz Felszegy János ügyészségi elnök, Fischer Béla alspap, Makay István b.; polgármester, Bolgár Tivadar, Tedesco Viktor és Eötvös Jenő bank- igazgatók, Imrei Imre ítélőtáblás tanácselnök, Nemes Vilmos dr. az ügy- védi kamara elnöke, Szabó János dr.; ügyvéd, az országos ügyvédszövetség pécsi osztályának, elnöke, továbbá a bírói, ügyészi és ügyvédi kar számos kitűnősége. . Az alakuló közgyűlést Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi tanár vezette be és nyitotta meg. A jog és a gazdaság viszonossága — B e r o t z h e i m er, ez a korán elhalt nagy német idealista jogbölcsész a múlt század utolsó évtizedében már hirdette a jognak és a gazdaságnak feltétlen viszonosságát. Akkor még nem volt világháború és nem volt gazdasági világválság. Azóta azonban a gyakorlati élet szomorú jelenségei is sokszorosan beigazolták ennek a tanításnak igazságát. A Magyar Jogászegylet, a magyar jogászságnak ezt a legelőkelőbb társaságát is ennek a tanításnak igaza hatotta át, amikor két évvel ezelőtt kedves vendégünknek, Kunz Ödön dr. egyetemi professzor úrnak kezdeményezésére megalakította a Gazdasági Intézetet és ezzel ennek az előkelő testületnek munkásságát rávezette arra az egyedüli helyes útra, amelyen a magyar jogász ennek a szerencsétlen országnak javát és boldogulását legjobban előmozdíthatja. Azt hiszem, hogy az egész pécsi jogászságnak őszinte érzelmeit tolmácsolom, amikor a Magyar Jogászegylet körünkben ma megjelent nagyérdemű vezetőségének, köztük elsősorban a Magyar Jogászegylet mélyen tisztelt elnökének, Szászy Béla dr. igazságügyi államtitkár úr őnagyméltóságának a pécsi jogászság őszinte háláját jelentem ki azért, hogy közvetlenüla Gazdaságjogi Intézetnek megalakulása után megtették a kezdeményező lépéseket abban az irányban, hogy ennek az Intézetnek első vidéki csoportja ebben az ősi kultur- és pár excellence jogászvárosban jöjjön létre. — Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nemcsak mi jogászok, de a város glstsSSk VíUísk «áiivsiZi együtt dolgozó irányító tényezőin is teljes mértékben átérzik a pécsi fiók Intézet megalakításának nagy jelentőségét e határváros gazdasági életének megerősítésére. Ezután Fauhey professzor a megjelent fóvárosi és pécsi vendégeket köszöntötte, majd az elnökség elvállalására Bozóky Géza dr. egyetemi rektort, a jegyzőköny vezetésére pedig Müller István dr.-t kérte fel. Bozóky Géza dr. rektor lett a pécsi csoport elnöke Müller István dr. ügyvéd jegyzőkönyvvezető ezután felolvasta a pécsi csoport megalakulására vonatkozó hattározati javaslatot. Ezt követőleg a pécsi csoport ügyeinek vezetésére az alakuló közgyűlés három év tartamára elnököt és igazgatóbizottságot választott. Az előkészítőbizottság a Gazdasági Intézet elnökségével egyetértésben a következő tisztikart választotta meg. Elnök: Bozóky Géza dr. egyetemi ny. r. tanár, ügyvezető-igazgató: Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi ny. r. tanár, az igazgatóbizottság tagjai: Bőgős Lajos ítélőtáblái bíró, Dőry Dénes dr. törvényszéki bíró, Feszti Nándor ítélőtáblái tanácselnök, Gombos Ede dr. ügyvéd, Günther Mihály dr. a pécsi keresk. és iparkamara főtitkára, Kelemen Mózes dr. ügyvéd, Lutz Miklós dr. tvszéki bíró, Mihálffy Ernő dr. egy. ny. r. tanár, Szabó János dr. jogtanácsos, az Országos Ügyvédszövetség pécsi osztályának elnöke, Vasváry Ferenc dr. egy. ny. r. tanár, Visnya Ernő, felsőházi tag, a Pécsi Takarékpénztár .szoknaalatoja, lillát. Dőry Dénes dr. kir. tvszéki bíró, Bozóky Géza dr. megalakultnak mondotta ki a pécsi csoportot, majd felkérte Király Ferenc dr. fővárosi ügyvédet előadása megtartására. Király Ferenc, dr. nagy érdeklődés mellett ismertette meg a hallgatóságot a gazdasági intézet megalakulásával, történetével és hatalmas munkaprogramjával. Ezután általános figyelem közepette Szászy Béla dr. igazságügyi államtitkár tartotta meg nagyértékű előadását. Meleg hangon mondott köszönetet az alakulás iránt megnyilvánult érdeklődésért, majd a vidéki és a fővárosi jogászság viszonyáról, a vidéki jogászok szép hivatásáról mondott frappáns és mélyenjáró megállapításokat. A magyar jogászegylet és annak gazdaságjogi intézete közelebb akarja hozni a vidék és főváros jogász Ligát és az erők egyesítése mellett a testvéri érzések kiépítése a célja. Szólt a jog és a j&sdasiáligisz kapcsolatától. "