Dunántúl, 1931. április (21. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

­ A házak modernizálása és helyrehozása, e munkák útján a munkanélküliség csökkentése célja annak a rendelet­­nek, amelyet a pénzügyminiszter legutóbb kiadott. A rendelet lénye­gesen enyhíti a házadómentesség feltételeit. A pénzügyminiszter nem a háztulajdonosoknak, hanem a mun­kanélkülieknek akar segítségére sietni e rendelettel. A megadott adókedvezmények úgy az állam, mint a városok részéről lényeges anyagi áldozatot jelentenek, de váj­jon van-e áldozat, amelyet ne vál­lalna szívesen a kormány és bárme­lyik város, ha ez az áldozat biztos eszközt jelent a munkanélküliség enyhítésére? A szigorú és hosszú tél valóban nagy­­megpróbáltatásnak tette ki a munkaalkalmakban amúgy sem bővelkedő építőmunkásokat, s akik a tavasztól remélnek kárpót­lást, a kényszerű téli tétlenségért. Ezt a kárpótlást most­, megkapják az építőmunkások. Sajnos a vállalko­­zsi kedvet a mai nehéz gazdasági viszonyok között injekciókkal kell ébrentartani: ilyen injekciónak szánta a pénzügyminiszter rendele­tét­, amely messzemenő kedvezmé­nyeket biztosít mindazoknak, akik áraik kitatarozásával munkaalkal­­ót adnak a munkanélkülieknek, elyesen cselekedett a kormány, így be sem várta a tavasz első spsug­arait, már megkezdte az ösz­­önzést az építkezések megindítá­sra. Ez kétségtelen szociális er­ékre vall, amely példát nyújthat mnden közületnek és minden ma­­gnvállalkozónak. Mert nincs ném­eti és emberi szempontból fonto­­abb és nemesebb cselekedet ma­­anság, mint elhárítani a kenyér­­telenség gondját azok feje felől, kik önhibájukon kívül ejtették ki­­rezükből a kalapácsot. A pénzügy­­mniszter rendeletébe foglalt intéz­­edés csak egyik etapja annak a függetetlen harcnak, amelyet a ■ormány a munkanélküliség ellen­lytat, s amelyet a tavaszi lehető­ségek felhasználásával megkettőzött fővel kíván folytatni. A pénzügy­­mniszter rendelete az adókedvez­­ényeket már abban az esetben is­ngedélyezi, ha az átalakítás, illetve modernizálás költségei a családi és bérházaknál az 1931. évi ház adó­­napjának 30 százalékát eléri. Jogb­­an áll továbbá az építkezést meg­­bízó háztulajdonosnak igényelni, úgy a kedvezményre jogalapot szól­aló átalakítási költségeknek tíz­­centjét ötévi adójából levonják, a kormány tehát megtette köteles­­égét. Most aztán a háztulajd­onoso­­on a sor. Ragadják meg a kormány tálsal nekik nyújtott alkalmat, ragad­jak meg a­ maguk jól felfogott órzé­­kében és «20 miálits érzésből ! ■ 111. évfolyam 14. szám. Ára 16 fillér rte*. 1931­. április 1. Szerda ELŐFIZET! 'jt HÁZHOZ S VafiV POt HÓRA 2 PE? JÉR. egyes 16 FILLÉR. 1 M PILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA x 0­".• 1ÜMTUL SZERKESZTÖSgg LYCEUM-UTCA 4- SZAaj ItLtFí N: 29-49. Szrai KIADÓHiVATAlf LYCEUM-UTCA A SZAlj TELEFON­: 32-22. SZÁM H­I­R­D­E­T­É DÍJ SZABÁS SZERIŐ Elmélyül a kapcsolat Magyar­­ország és Olaszország Gróf Károlyi külügyminiszter nyilatkozata romai tárgyalásairól Nincs ok a nyugtalankotráspo931 §91 Budapest, piarc, 3­,­­­ (MTI.) Gróf Károlyi Gyula külügymi­niszter Rómából visszatérve, fogadta a MTI munkatársát, akinek a kö­vetkezőket mondotta: — Miután a kormányzó úrnak és Bethlen István gróf miniszter­elnöknek beszámoltam római utáni­ról, szükségesnek tartom, hogy a magyar közvélemény széles rétegei tudomást szerezzenek római benyomásaimról és egyidejűleg megis­merjék az álláspon­tot, amelyet a kor­mány a legutóbbi politikai események­kel szemben elfoglalt. Ne®, mulaszthatom el, hogy mindenek­előtt Mussolini­ köszönetet ne mond­jak Olaszország vezető államférfiai­­nak, akik olyan őszinte meleg fogad­tatásban részesítettek. Mély benyo­mást tett rám Mussolini miniszter­­elnök személyisége, akinek politikai tisztánlátása, törhetetlen, céltudatos akaratereje, és a mag­yar nemzet iránt érzett őszinte vonzalma bizto­sítéka annak, hogy a hatalmas Olaszország és Ma­gyarország között a baráti kap­csolatok -egy gazdasági, mint politikai téren szilárdak marad­nak és a jövőben még tovább fejlődnek. A Magyarországgal szemben köve­tett politikában teljes erővel mellette áll. Grandi külügyminiszter és nyugodtan merem mondani, hogy az olasz vezető körök, az olasz nép összességének s az olasz külpoliti­kának a magyarbarát politika úgy­szólván általánosan elfogadott té­nyezővé­­vált.­­ Áttérve a jelenlegi legkomolyabb problémára, a külügyminiszter így folytatta nyilatkozatát: •­­— Az osztrák—német vámunió tervezettel kapcsolatban Magyar­­ország gazdasági politikája nem vál­tozik. Nem tudhatjuk, hogy létre­­jön-e az unió s ha igen, milyen for­mában, mert ez sok rajtunk kívül álló tényezőtől függ. Ezenfelül nem szabad elfelejteni, amint erre külön­ben egyes osztrák államférfiak rá is­ mutatnak, hogy ha valójában létre is jönne a vámunió, annak tényle­ges életbelépéséig még hosszú idő telhet el. Magyarország gazdaság­­politikai tárgyalásait tehát az eddigi, alapokon folytatja Ausztriával és Olaszországgal. Reméljük, hogy a német birodalommal is a közel­jövő­ben megkezdhetjük gazdaságpolitikai tárgyalásainkat. Csehországgal is készek vagyunk, mint azt a felelős magyar államférfiak már a múltban is többször hangoztatták a tárgya­lásokat kezdeni, amint arra a Cseh-­szlovák kormány komolyan hajlan­­dónak mutatkozik. " Nem látok okot arra, hogy a ma­gyar közvéleményt a felmerült külpolitikai problémák akár po­litikai, akár gazdasági szem­pontból nyugtalanítsák, mert ezek sem politikai tekintetbte,-­ sem a folyamatban levő gazdasági tárgyalások szempontjából nem ala­kítanak egyelőre olyan problémákat, amelyek veszélyeztetnék Magyar­­ország érdekeit és így gyors állás­foglalásra késztetnék a kormányt. Kedden este vasdoronggal leütöttek egy Ferenciek utcai trafikosnőt Kat fiatalember volt a támadó — A trafikosnőt az egyetem sebészeti klinikájára szállították Pécs, márc. 31. — Kedden este fél 10 óra tájban két fiatalember jelent meg Merkle Ágnes Feren­­ciek­ utca ló. sz. alatti dohánytőzs­déjében. Mindketten cigarettát kér­tek, s amikor a trafikosnő egy pilla­natra hátat fordított, az egyik fiatalember egy vas­­doronggal fejbefujtotta a mitsem sejtő trafkosnőt. Merkle Ágnes sem eszméletét, sem lélekjelenlétét nem veszítette el. A támadók felé fordult, majd két­ségbeesett hangon segítségért kez­dett kiáltozni. A jajveszékelésre a különben néptelen utcán pillanatok alatt egy embercsoport verődött össze. Kirohant a szomszédos Kristóf­­féle szabóüzlet tulajdonosa is, aki pillanatok alatt fellármázta az egész utcát. A két támadó a hir­­telen támadt kavarodásban ki­surrant az üzletből és elrohanva, a Jókai-tér, Fürdő-utca, majd a Mojlát­h-tér irányában, percek alatt eltűnt az éjszakában. A példátlan vakmerőséggel elkö­vetett rablótámadás színhelyén ter­­mészetes­ pillanatok alatt hatalmas csődület támadt. A szolgálatos rendőr telefonértesítésére rövidesen rendőri bizottság jelent meg e hely­színen, ahol azonnal megkezdették az eszméleténél lévő sértett és a tanúk kihallgatását. A megtámadott trafikosnő elmondotta, hogy az egyik fiatalember, akin civil­­ruha volt, valamilyen egyen sap­kát viselt, de részletes személy­leírást nem tudott adni. Kihall­gatása után a súlyosan sérült nőt beszólították az egyetem sebészeti klinikájára. A bestiális tettesek kézrekeríté­­sére a rendőrség haladéktalanul a legszélesebb körű nyomozást tette folyamatba. A kapott kissé homá­lyos személylerrások ugyan nem túl­ságosan segítik elő a nyomozás mun­káját, a rablótámadás körülményei mégis olyan­ feltűnőek és annyira egyedül állóak, hogy a vakmerő tettesek hihetőleg­ rövidesen rendőr­­késre kerülnek. Tragikus öngyil­kosság Szegeden A tér­ agyonlőne, a feleség megmérgezte magát Szeged, márc. 31.­­ (MTI.)­­Martinszky Pál 55 éves ismert szegedi nagykereskedő, ma reggel 1 órakor Dugonics­ utca 11. szám alatti lakásán a fáskamrában agyonlőtte magát és azonnal meghalt. Ugyan­akkor 54 éves feleségét a cselédek eszméletlenül találták. A hívott mentők megállapítása szerint mor­fiummal mérgezte meg magát az idősebb úriasszony. A mentők élet­­veszélyes­ állapotban szállították a kórházba, ahol nem bíznak életben­­maradásában, mert a méreg nagyon erősen felszívódott a szervezetébe. Amint a mentők eltávoztak, a ház­­beliek a férj keresésére indultak és akkor találták meg a fáskamrában holtan. A rendőri bizottság megálla­pítása szerint Martinszky Pál kétszer lőtt magára és az egyik golyó teljesen szétroncsolta agyvele­jét. A kettős öngyilkosság írást óriási részvét nyilvánult. Martinszky Pálék, akik valamikor leggazdagabb polgárai közé tartoztak a városnak, gazdasági romlásuk miatt közös el­határozással követték el kettős öny­gyilkosságukat.

Next