Dunántúl, 1931. június (21. évfolyam, 122-144. szám)
1931-06-02 / 122. szám
. oldal .......". 1553 vét a bőrgyógyászatban „aere pereunius'’ megörökítette, a magyar névnek a külföldön is hírt és dicsőséget szerzett, mert ezt meg fogja tenni helyettem mai emlékünnepélyünk hivatalé© szónoka, de nem hagyhatom szobrának leleplezésekor említés nélkül Beck Somát, az ideálisáét' Mert Beck idealista volt a szó legnemesebb értelmében. Eszményi célokért küzdött, lelkesedett és dolgozott, nemcsak tanári, hanem egész életpályáján keresztül. Nem egyedül a tudomány iránti rajongásával, hanem tiszta jellemével is hatott mindazokra, akiknek körében a Gondviselés állította. 1? tulajdonságain kívül, főkép egyéni szeretetreméltósága volt az,, mely annyi barátot szerzett neki. — Az emberi természet úgy van alkotva, hogy nem tud megbarátkozni az enyészet gondolatával s módot keres arra, hogy a kegyelet szent érzelmével visszaidézze azok emlékét, akinek távozása fájdalmas űrt hagyott maga után. Ez a gondolat vezérelte az Erzsébet tudományegyetemet is, midőn megemlékezve egyik legmunkásabb tagjáról, aki méltó büszkeségei volt m indig «. Orvostudományi karnak, a mai Ünnepségeket megrendezte, hogy ezzel is újabb jelét, adja annak a megbecsülésnek, hálának és szeretetnek, amellyel Beck Soma dr. emlékét ápolja és őrzi. A rektor koszorút helyezett el a szoborra, majd Kang Mihály dr- egyetemi magántanár, Beck Soma bőséges tanítványa és munkatársa emlékezett meg az elhunytról, akinek életét a tudományszeretet, emberszeretet, igazságszeretet és mély vallásos érzés tették harmonikussá. A nagyhatású beszéd után Lang Mihály dr. Beck professzor barátai és tanítványai nevében, helyezett el koszorút. Megkoszorúzták még a szobrot: Makay István b.-polgármester a város, Enth Béla dr. professzor az orvosszövetség részéről, továbbá dr. Scipiades Elemérné és a pécsi diákjóléti intézmény képviselője. Neuber Ernő dr. a bőrklinika jelenlegi igazgatója vette át a szobrot és ezzel a bensőséges ünnep véget ért. DUIVÁNTÜK .Kedd, mi június 2. Tanévzáró közgyűlés az aulában Délelőtt 11 órakor nagy érdeklődés melletttartották meg az egyetem tanévzáró közgyűlését a központi épület díszertermében. A város előkelőségei közülmegjelentek: Virág Ferenc megyéspüspök, Farkas József dr. püspöki levéltáros kíséretében, Komócsy István kanonok, Nendtvich Andor dr. polgármester, Madarász István dr. felsőházi tag, Makay István b.polgármester, Stalár Ferenc postafőigazgató, vitéz Hegedűs Elek tábornok, Urs Aladár máv. üzletigazgató, Imrási Imre táblai tanácselnök, Szapár József kir. főügyész, Hoffer Kálmán vármegyei főjegyző, Bary István min. tanácsos, Török Lajos rendőrfőtanácsos, Zsögöp Géza dr. rendőrtanácsos, Koszits Kamill ny. alispán, Marr József postaigazgató és még sokan mások. Az egyetemi énekkar Hiszekegye után Bozóky Géza dr. rektor emelkedett szólásra és megnyitójában beszámolt az elmúlt napév eseményeiről. Nagy mértékben csökkentették az egyetem költségvetését ! — Az egyetemek, mint minden kultúrintézménynek csak akkor van létjogosultsága, ha falai közt szünetet nem ismerő lankadatlan munka folyik. Hogyennek a kötelességnek az egyetem millyen irányban és minő mérvben teszeleget, arra nézve a tanár lelkiismeretiességén s a hallgatóság szorgalmán kiívülti helyi viszonyok, a rendelkezésreálló szellemi és anyagi eszközök s az egyetem összes karainak működésénél megnyilvánuló összhangjai osság bírnak befolyással. De mindezeken felül azegyetemeknek be kell kapcsolódniok abba a nagy szellemi közösségbe is, amely a föld összes főiskoláit láthatatlan ■ szálakkal fűzi egybe. Ma a világon körülbelül ötödszáz egyetem áll fenn s az abból Európára eső 190 egyetem területi megoszlása olyan, hogy átlag 2,3 millió ( lakosra esik 11 egyetem. A nem pusztán a véletlen rovására írható arányosság azt mutatja, hogy a kontinens meglehetős arányossággal van behálózva egyetemekkel, amelyeknek szelleme is egyenletesen sugározza be saját körzetét és teremtheti meg az öszszes nemzetek közt azt a magasabbrendű kultúregységet, mely az egész emberi társadalom közös eszményeit is segít megvalósítani és tettre váltani. Ha ilyen szempontokból vetünk számot egyetemünk lefolyt esztendejének munkásságával, meg kell állapítanunk, hogy az egyetem kötelességét, tőle telhetőleg az idén is híven teljesítette és ez összes tudománykarok vállvetve működtek a közös cél érdek ,kéltem. Az egyetemi hallgatóság munkakedvének fokozására pedig annak az egyreszélesebb rétegekben elterjedt meggyőződésnek kialakulása hatott, hogy az inttelligencia nagy versenyében az egyes csak úgy tud érvényessülni, ha minden erejét megfeszítve a lehető legtöbb szellemi kincset tudja nyújtani annak, akiszolgálatára igényt tart. * — Szinte érthetetlen tehát s csakis a nehéz gazdasági viszonyok hatása alatt 'elhomályosult tisztán látás rovására írtható, hogy időközönként mégis megújulnak a támadások az egyetemek ellen s vannak olyanok, akik azok számának nyyokképtévét igente Ha mindezidáig sikerült is ezeket az abban maradni nem akaró támadásokat kivédni, azt megakadályozni mégsem voltunk képesek, hogy évi költségvetésünket egyes ágakban 50 százalékig is terjedő mérvben meg ne nyirbálják. Ennek következtében eltekintve attól, hogy az úgyneveztt normál státus megállapítása folytán a megüresedett tanársegédi, adjunktusi és hivatali segédszemélyzeti állásokat nem állván módunkban betölteni, a tanulmányaikat befejezett hallgatóság elhelyezésében nem működhettünk közre, a klinikai ágyak számát kénytelenek leszünk leszállítani s mind azoknak az eszközöknek és felszereléseknek kiegészítéséről és pótlásáról lemondani, melyek nem ritkán nélkülözhetetlenek voltak s ez önként érthetőleg főként közegészségügyünk kárára történt. — Az 1930—31. évi állami költségvetés szerint egyetemünk fenntartására már csak 3.128.620 pengőt kaptunk, ami az előző évvel szemben 95.352 pengőre csökkentést jelent, de az évközben pénz- Ügyminiszterileg végrehajtott redukciók folytán a kormány még 104.534 pengő további levonást eszközölt úgy, hogy a közel 200.000 pengőnyi levonás folytán a gazdasági egyensúly fenntartása csak érzékeny áldozatok árán sikerült. — Az 1931.—32. költségvetési év az egyetemet még nehezebb helyzet elé állítja, mert költségvetésünk 2.928.620 pengőre szállt le, sőt, ha a jog- és államtudomány, valamint a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karok elhelyezésére szükséges új épület építkezési költségeire szükséges 300.000 pengőt nem sikerült volna, úgyszólván az utolsó percben megmentenünk, a leszállítás 409.880 pengőt tenni ki, amit természetesen összes egyetemi intézményeink rendkívül megsínylettek volna. A normál státusnak megállapítása következtében egyetemünkön a személyi létszám is 266-ra csökkent, ellenben a vidéki társegyetemeken Debrecenben ez a létszám jött Szegeden pedig 343 at tesz ki ,. önálló jogalanyiságot a vidéki egyetemeknek Egyetemünkre tehát joggal illettek Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek az 1931—32. évi állami költségvetés képviselőházi tárgyalásakor elhangzott szava., midőn a ház színe előtt kijelentette, hogy tárcájának költségvetését csak félárbócra bocsátott lobogóval tudja képviselni, minthogy annak apasztása az előző évvel szemben 7.972.000 pengőt tesz ki s ennek folytán a költségvetés tulajdonképpen csak kompromisszum az ország nagy kulturális szükségletei és annak közgazdasági helyzete közt. A jelentékeny csökkenést elsősorban az egyetemi épületek tatarozása fogja megszenvedni, melyre most már alig áll fedezet rendelkezésünkre. Mivel az állam nem képes a gyorsabb iramú fejlesztéssel járó kiadásokat egymagában vállalni, aligha van más megoldás, mint az, hogy a városok, községek, a társadalom és e tehetősebb magánosok siessenek az egyetemek segítségére. Minthogy azonban a kizárólag állami jellegű intézmények javára való adakozástól tapasztalat szerint sokan idegenkednek, közoktatásügyünk jelenlegi vezetője, a magyar vidéki egyetemek önálló jogalanyiságot nyerjenek, mert a vagyonjogi függetlenség tapasztalás szerint az adakozási kedvet nagyon alkalmas növelni. Az egyetemek jogi személyiséggel való felruházása a túlzott centralizáció törekvéseknek is gátjául szolgálna, aminek szintén nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, mert egyik kultúrpolitikusunk találó megjegyzése szerint egyre jobban közeledünk a szocializált államhoz, mely adott körülmények közt rendkívül nagy veszélyt jelenthet a nemzet egészére, mert minden ellenállás nélkül szolgáltathatja ki azt az esetleges radikális irányzatú kormányhatalomnak. Ezért a lefolyt tanévnek az egyetemek szempontjából igen nagy jelentőségű eseménye a kultuszminiszter úr most említett kezdeményezése, mert az egyetemek törvénybiztosította, önkormányzati jogának korszerű kiépítése közelebb hozza a megvalósuláshoz azt a célt, hogy az oktatás ügyét a kormány ellenőrzése mellett maga az egyetem tudja fejleszteni és záloga annak a reményünknek, hogy az egyetemek anyagi helyzete az eszme megvalósulása esetén jelentős mérvben fog javulni. Ennek elérése végett természetesen a lehető legnagyobb gondot kell arra fordítasunk, hogy a tudományt mindig nemzeti szellemben műveljük, a hallgatóságnak tudományos jellemét fejlesszük, az ifjúságot fegyelmezett gondolkodásra oktassuk és a tudományok ápolását vele megkedveltessük. Az autonómia teljes kiépítésével és az egyetemeknek magánjogi jogképességgel és személyiséggel való felruházásával egyébként csak viszszatérünk a régi hagyományokhoz, hiszen ezekkel az attribútumokkal már a XIII. századbeli középkori egyetemek is bírtak s a kultúrtörténet tanúsága szerint ez volt egyik főelősségük. Joggal reméljük, hogy a magyar egyetemek továbbra is védőbástyái lesznek a nemzeti érzésnek, főlzép napjainkban, melynek, az atheizmussal kacérkodó szelleme ellen még sokkal inkább van védelemre szükségünk, mint volt a középkori, általában mély vallásos szellem közepett élő társadalomnak. Ha a magyar egyetemi szervezettörténeti kifejlődésének vonalát követjük megállapíthatjuk, hogy az államhatalom az egyetemek részére mindjárt felállításuktól kezdve önkormányzati jogokat biztosított és önállóságukat szórványos esetektőleltekintve inkább növelni, mint csökkenteni iparkodott. A kultuszminiszter elismerése a pécsi egyetem tanárainak és tisztviselőinek Azért ezen a helyen hálánkat kell kifejeznünk ismét nagy lépéssel törekszik az egyetemeket közelebb vinni nagy céljához. H-lifiSfl — Igen nagy hálára köteleztt le bennünket továbbá a lefolyt tanévben Pécs sz. kir. vénáinak áldozatkészsége, mivel telket és 700.000 pengőt ajánlott fel az egyetem jogi és bölcsészeti karainak célszerűbb elhelyezésére szolgáló épület költségeire részbeni fedezésére. A nemes város közönségét annál nagyobb elismerés illeti meg, a legnehezebb gazdasági válság közepette hozta meg áldozatát. — Az egyetem Tanácsa jegyzőkönyvileg fejeze ki köszönetét Virág Ferenc pécsi megyéspüspök úr Ő Nagyméltóságának, aki személyesen vett részt abban a küldöttségben, mely a kormánynál f. évi március havában eben az ügyben eljárt s ezzel e maga részéről is elősegítette az ügynek kedvező elintézését. — A lefolyt tanév egyéb eseményeit mellőzöm, csak azt hangsúlyozom, hogy a legnehezebb viszonyok közt sem tévesztjük szem elől az egyetem nagy céljait s minden erőnket megfeszítjük, hogy szervesen illeszkedjünk be abba a munkába, mely Magyarország törhetetlen élniakarását az ország-világ előtt igazolni fogja. Az egyetem működését egyébként maga a kultuszminiszter úr is méltányolta, midőn f. évi április hó 13-án az egye-etem rektorához intézett levelében az egyetem tanárainak sikeres működését, valamint a tudományos segédszemélyzet igen szép eredményeit megelégedéssel észlelte. _ A jól végzett kötelességteljesítés tudatától áthatva fejezzük be tehát egyetemünk működésének tizenhetedik esztendejét is s bízunk benne, hogy a Gondviselés kegyelmével tanévzáró közgyűléseinken évről-évre nagyobb eredménynyel fogunk beszámolni munkásságunkról. Ezzel mai közgyűlésünket megnyitottnak nyilvánítom s felkérem Neuber Ernő dr. professzort, hogy néhai Becsv Soma emlékének szentelt beszédét megtartani méltóztassék. Emlékbeszéd Beck Somáról A nagy tetszéssel fogadott és az egyetem elmúlt tanévének minden eseményét felölelő nagyvonalú rektori megnyitó után Neuber Ernő dr., a sebészeti klinika tudós igazgatója mondott mély hatást kiváltó emlékbeszédet néhai Beck Somáról. Neuber professzor meghatott szavakkal ecsetelte azt a nagy veszteséget, amely az egyetemet és a tudományos világot érte Beck professzor váratlan elhunytával. Majd plasztikusan rajzolta meg a kiváló tudós pályafutását, maradandó értékű munkásságát. Az elhunyt pécsi működéséről ezeket mondotta: —. Életében talán a legnagyobb megelégedéssel töltötte be, amikor 1921- ben a menekült pozsonyi egyetem rendes tanárai sorába meghívta. Ezzel élete célját látta elérni, mert most már remélhette, hogy saját maga alkotta környezetben és dolgozó társakkal körülvéve nyugodtan folytatható, búvárkodásait és kutatásait. A nyugodalmas munka ideje azonban még nem érkezett el, mert a menekült egyetem csak 1924-ben rendezkedett be Pécsett. Hosszú hónapok fáradtságos és kitartó munkájára volt szükség, amíg a klinikát berendezte és míg azt a tudományos munkának átadhatta. Szívóssága és céltudatos munkája nem ismert akadályokat, mert amíg a klinika külső képe nem tartozik a modern stílusú épületek közé, berendezése laboratóriumi felszerelése annál jobb és a valóban hozzáértővel és a szakemberrel elfeledtetik az egyszerű külsőt. Mint bibliophil ember nagy súlyt helyezett a könyvtára is. Mivel a szűkös anyagi viszonyok között nagyobb könyvtár beszerzése állami pénzen nem volt lehetséges, sok száz kötetre menő értékes könyvtárát az intézet könyvtárában tartotta, hogy munkatársai részére is hozzáférhető legyen. Halála után a könyvtárat a klinikára hagyta és a kar ezt a nemes felajánlást azzal kívánta meghálálni, hogy a könyvtárat Beck Soraakönvtárnak nevezte el. --- Nagy szeretettel és kedvvel fogott új környezetében a tanításhoz, Eleida-