Dunántúl, 1931. július (21. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-01 / 145. szám

XXI. é¥7olFam 145. szám. Ara 10 fillér ELŐFIZETÉS! ÁRAKI HÁZHOZ SZÁLLÍT»» VAGY POSTÁN HÓRA 2 PENGŐ 50 LÉR. EGYED SZÁM 16 FILTER, leOI/V *• FILLÉR. KÉZIRA . H£M ADUNK VISSZA Fécs, 19?i. júniusi Szerda SZERKESZTŐSÉG LYCCUM-UTCA 4. SZÁM, min . : 29-4& S'­AA1 KIADÓH­I­V­ATAL. LYCEUM-UTCA 4 SZÁM TELEFON: 32-22 SPÁM HIRDETÉS DÍJSZABÁS szerint + 1 ■■■■— J.r ..................■­ Reménység csillan fel. Drámai gyorsasággal fejlődnek az események Hoover korszakalkotó megnyilatkozása nyomában. Valamennyi hatalom készséggel hozzájárult egy eszten­dei jóvátételi moratórium-javas­lathoz. Csak Franciaország latol­gatja még beleegyezésének felté­teleit, de az onnan érkező hangu­latjelentések is arra vallanak, hogy a Hoover-féle indítvány ott sem fog végül, leküzdhetetlen aka­dályokba ütközni. Nagyban elő­mozdította Franciaország várható hozzájárulását Brüning német bi­rodalmi kancellárnak rádiószó­zata, amelyben békejyobbat kínál Franciaországnak és a világ lelki­ismeretéhez appellált a népek és nemzetek összefogása érdekében. Ennek a beszédnek nagy vissz­hangja támadt Parisban is és az eredmény az, hogy a német kan­cellár és Curtius külügyminiszter a közel­jövőben Parisba utaznak, a meg mutatkozó ellentétek sze­mélyes tárgyalások során leendő kiküszöbölése végett, Amerika pénzügyminisztere, Mellon,­isietett Parisba, ahová rövid idő m­úlva követi őt Amerika külügyi állam­titkára, Stimsen is. A diplomaták­­tanácskozásaival párhuzamosan az Angol Bank vezetőjének, Nor­­man­nak kezdeményezésére a francia jegybank, az amerikai Fe­deral Reserve Bank és a báseli Nemzetközi Fizetések Bankja tár­gyalásokat folytatnak egy a Né­met Birodalmi Banknak nyújtandó száz millió dollárnyi valutaköl­­csönről. Hoover nyilatkozatában érintette a közép- és keleteuró­pai államoknak nyújtandó hosszú­lejáratú hitelek problémáját is, amelynek megoldását a vezető jegybankok sürgősnek ismerték fel. Felmerült az a terv, hogy a legha­talmasabb világbankok , egy nagy investment trustot alapítsanak, amelyek hivatása volna az egyes közép és keleteurópai államok ki­bocsátásait átvenni és a maga ga­ranciájával a tőkepiacokon elhe­lyezni. Mindez a nagy készülődés azt igazolja, hogy a világ politikai és financiális hatalmasságai a leg­komolyabban összefognak a pénz­ügyi és gazdasági világkrízis le­küzdésére. Ennek a gyógyulási folyamat­nak első lépéseként tekintendő a Németország részére szóló egy éves jóvátételi moratórium. A vi­lág tőzsdéin is ily értelemben fog­ják fel Hoover kezdeményezését és csak így magyarázható meg, hogy Amerika közbelépésének első hírére világszerte hatalmas árfolyamemelkedés állott be. ön­magában az, hogy Németország egy esztendőre felszabadult kö­rülbelül másfél milliárdos márka jóvátételt fizetség alól, még nem indokolja ezt a hirtelen nagy fel­lendülést. Hiszen egy­­év múlva Németországnak ismét meg kellene kezdeni a milliárdok fizetését, ho­lott ilyen rövid idő alatt Német­ország pénzügyi és gazdasági vál­ságának gyökeres megoldása nem volna várható. De a ma remény­kedést, a bizakodást felülkereke­­dését, csak abból lehet magya­rázni, hogy a világ tőkepiacai et­től az első lépéstől a nemzetközi gazdasági helyzet további javulá­sát várják és arra számítanak, hogy ennek a lépésnek folytatása is lesz a világgazdasági megértés és összeműködés szellemében. Ez a valódi jelentősége­ Hoover nagy­szerű beavatkozásának. A világ­válság okait kell kiküszöbölni, már­pedig legfőbb oka a mai hely­zetnek a népek és nemzetek egy­mással szemben való elzárkózása, a gazdasági és pénzügyi elszige­telődés és elsősorban az, hogy a világ aranykészlete igen egészség­telen és Amerikában és Francia­­országban halmozódott fel, ami a tőkeelosztás óriá­si egyenlőtlen­ségét­ hozta magával. De a felhal­mozott kincs gyümölcsözetlenül hever, mert nem termékenyíti meg a világgazdaság körforgását. Hogy az arany ismét gyümölcsöző tőkévé váljék, ahhoz az szüksé­ges, hogy eljusson oda, ahol tőke­hiány van, tehát Közép- és Kelet­­európába. Hoover kezdeménye­zésének ez lesz a második lépése. Az amerikai, angol és a francia tőkepiac a maga óriási feleslegeit hosszúlejáratú, méltányos hitelek formájában el fogja juttatni a tő­keszegény európai államok termő talajába. A tőkeelosztás egészsé­gesebb válása megint megindítja majd mindenfelé a termelő mun­kát. A világnak minden oka megvan, hogy örvendjen ezen a nagy for­dulaton. És miként a mi kis, ma­gunkra hagyott országunk nem tudta magát kivonni a világkrízis szenvedéseiből, azonképpen most a világgazdasági atmoszféra jobb­­rafordulásától nekünk is sok várni és remélnivalónk van. Gazdasági életünk alapjait rendületlenül meg tudtuk eddig óvni. Ha a nagy hi­teláradat hozzánk is el fog jutni, amiben nem lehet kételkedni, úgy a mi bajainkra is megjön or­voslás és a hosszú apály után Ma­gyarország is boldogabb napokra fog felvirradni. 17.369 szavazatot adtak le Pécsett A választóknak 82 százaléka járult az urnákhoz A pécsi választást egyórás meghosszabbítással kedd este 9-kor fejezték be . Egész éjjel folyt a szavazatok összeszámlálása Bizonyosra vehető Vargha Imre tíz. állam­titkár és Esztergályos János megválasztása Pécs, jún. 30. — Még soha nem volt Pécsett olyan csendes és a leg­kisebb izgalomtól is mentes válasz­tás, mint most. A két napig tartó szavazást a legteljesebb fásultság és közöny kísérte végig. Az utcák képe a megszokott volt és ha a kör­zeti szavazó helyiségek előtt nem állottak volna rendőrök és a bejá­ratoknál nem lettek volna kinn a választási plakátok, senki se sejt­hette volna, hogy két mandátum sorsa felett dönt Pécs városa. A választók legnagyobb része mindjárt az első napon, hétfőn leszavazott. Ma már gyérebben jelentkeztek a választók és a délutáni órákban mindenütt elcsendesedtek a szavazó­helyiségek. Három körzetben, ahol a szavazók száma nem haladja túl a 600-at, már hétfőn este 8 órakor be­fejezték a szavazást. A többi kör­zetben ma este 8 órakor egy órával meghosszabbították a szavazás idejét, amelyet kedd este 9 órakor zártak le. A második nap általános csendes­ségével szemben a kora esti órák­ban mindkét pártfronton szokatlan élénkség volt észlelhető. Az autók szinte percenként gördültek a sza­vazó helyiségek elé. Az esti órákban így nagyon sok választót szavaztat­­tak le. Az utolsó roham eredménye­képpen, mint később kiderült, összesen 17.369 választó szava­zott, vagyis ez összes pécsi vá­lasztók 89 százaléka járult az urnákhoz. A szavazatok összeszámlálását este 9 óra után kezdték meg a vá­rosháza közgyűlési termében. Min­denekelőtt megállapítást nyert, hogy az előző napon lezárt kerületekben a következő volt az eredmény: Este 11 óra után a rendőrkordon­nal körülzárt és minden nyilvános­ságtól megfosztott számlálás alábbi eredményeit sikerült kinyomoznunk: XX. kerület: Vargha Imre dr. 256 Esztergályos 338 A szavazatok összeszámlálása megszakítás nélkül folyt az éjjeli órákban is. Éjfél után 2 órakor még a következő eredményeket vettük: VII. kerület: Vargha Imre dr. 881 Esztergályos 328 IX. kerület: Vargha Imre dr. 417 Esztergályos 321 V. kerület: Vargha Imre dr. 495 Esztergályos 191 VI. kerület: Vargha Imre dr. 322 Esztergályos 207 IX. kerület: Vargha Imre dr. 417 Esztergályos 321 X. kerület: Vargha Imre dr. 240 Esztergályos 470 XV. kerület: Vargha Imre dr. 542 Esztergályos 320 Lapunk zártakor az összeszámlálás még tart s csak a reggeli órákban véget. VIII. kerület: Vargha Imre dr. 261 Esztergályos 163 Érvénytelen 11 XXI. kerület: Vargha Imre dr. 7­1 Esztergályos 173 Érvénytelen 3 XXII. kerület: Vargha Imre dr. 63 Esztergályos 166 Érvénytelen 7 III. kerület: Vargha Imre dr. 490 Esztergályos 295 IV. kerület: Vargha Imre dr. 246 Esztergályos 255

Next