Dunántúl, 1931. augusztus (21. évfolyam, 173-195. szám)
1931-08-02 / 173. szám
»»I *olyam 178. szint. Ara 24 fillér Pies: 1981. augusztus 2. Vasárnap SZERKESZTŐS CO LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. ) LM M : 29-49. SZISI KIADÓHIVATAL* LYCEUM-UTCA 1. SZÁM TELEFON: 32-22. S AM HIRDETÉS díjszabás SZERINT ces folyik az ország házában a szükségrendelet körül. Ez a rendelet már a nevében hordja származásának titkát, megokolását és magyarázatát. Nem a normális élet termeli ki, hanem a szükség. Kényszerű szükség nélkül nincs szükségrendelet. A német birodalom új alkotmányában, az úgynevezett Weimari alkotmányban benne foglaltatik az, hogy kényszerítő szükség esetén a kormány a birodalmi elnök aláírásával és a kormány ellenjegyzésével szükségrendeletet bocsájtott ki. Ausztria régi császári alkotmányában is benne volt a szükségrendelet intézménye s benne maradt mai szövetséges, köztársasági alkotmányában is. Magyarország mindig perhoreszkálta a szükségrendeletek intézményes meghonosítását, régebben azért, mert nem akart fegyvert adni az osztrák hatalomnak, az ország függetlenségébe való erőszakos beavatkozásra.. Az új alkotmányos berendezkedésbe, amely a háború után következett el, sem foglalták be a szükségrendeletet. Ezért van az, hogy midőn e hónap folyamán a kormány az élet kényszerítő parancsából kénytelen volt az ország pénzügyi és gazdasági érdekeinek sürgős megóvása érdekében szükségrendeleteket kibocsájtani, ezért van az, hogy a kormány most az országgyűlés útján jóváhagyni és törvényesíteni kéri ezeket a kivételes szükségrendeleteket . A képviselőházi vitában, amely erről a kérdésről folyamatban van, az ellenzéki szónokok túlnyomó része sem vonja kétségbe, hogy az adott nemzetközi bonyolult pénzügyi és gazdasági viszonyok között, különösen az akut németországi pénzügyi zavar folytán, a magyar pénzügyek védelme a pengővaluta stabilitásának biztosítása céljából sürgősen cselekedni kellett. A kormány ezt a kellő pillanatban megtette, ennélfogva a kormány közérdekű intézkedéseit jóvá kell hagyni és tudomásul kell venni. De másrészt kiterjeszkednek , a kormány egész politikájára és ezen a téren keresnek a kákán csomót. Egyik-másik szónok — szükségrendeletek vitájában — szóba hozta az állítólagos választási visszaéléseket is. Volt olyan szónok, aki tagadásba vette Bethlen István külpolitikai érdemeit is és egyáltalán mindazokat az eredményeket, amelyeket, tízévi kormányzata alatt elért. Többen követelték az ellenzéki felszólalók közül, hogy a Bethlen kormány hagyja el a helyét s különösen Rassay Károly volt az, aki kijelentette, hogy más kormánynak minden felhatalmazást megadni hajlandó. Csak Bethlen István távozzon. De programme arra nézve, hogy az ország nehéz helyzetében mit kellett volna, vagy mit kelljen tenni, egyetlen egy felszólalást sem foglalt magában. Új gondolat, ötletet senki sem termel. Egyszerűen csak követelik, hogy a kormány rövid úton adja be lemondását. Hogy ez a képtelen dolog, ha csakugyan elkövetkeznék, milyen hallatlan khaoszt teremtene az országban és mennyire megrontaná az ország külföldi hitelét, azzal egyáltalán nem törődnek. Ami az ország külpolitikai pozizióját illeti, arra vonatkozólag a méltó választ nem kisebb ember, mint Apponyi Albert gróf adta meg, aki felszól Budapest, aug. 1. — A parlament mai ülésén elfogadták Temesváry Imre indítványát a 15 órás ülésről. Kabók Lajos: Csak azután itt is maradjanak! Felkiáltások a jobb oldalon: Ki bírjuk! Reisinger Ferenc élesen támadta a miniszterelnököt. Almássy László elnök: Kérem képviselő úr ne személyeskedjék! A Házban kezd a személyeskedés elfajulni, holott kétségtelen, hogy az ország nehéz helyzete komoly tárgyalást kíván. Kérem a képviselő urakat, uralkodjanak szenvedélyeiken. Propper Sándor: Ha nem tetszik a miniszterelnöknek a bírálat, mondjon le! Almássy László: Alkalmazza ezt a képviselő úr saját magára! Reis inger:- Nem akarta személyében támadni a miniszterelnököt, csak kritikát akart gyakorolni. Fejtegetései közben élesen összeszólalkozott Csizmadia Andrással. A javaslatnak a rémhírterjesztők elleni szakasza alkalmat adna a kormánynak arra, hogy megfojtsa a szólásszabadságot, ezentúl már csak egy politikai kijelentés lesz lehetséges, hogy éljen Bethlen István gróf! A jobboldalon feltűnően éljenezni kezdték a miniszterelnököt és Reisinger percekig nem jutott szóhoz. Sigray Antal gróf azt hangoztatta, hogy a kormány nem volt eléggé előrelátó. A pénzügyminiszter még nemrégiben is optimista nyilatkozatot tett és megígérte, hogy a lalásában teljes elismerését nyilvánította Bethlen Istvánnós külpolitikai sikerei iránt. És Apponyi Albertnél hivatottabb, artottabb bírát ez ügyben még elképzelni sem lehet. Ami pedig azt a követelést illeti, hogy Bethlen István hagyja el a helyét, erre vonatkozólag talpraesett megjegyzések hangzottak el Hunyady Ferenc gróf felszólalásában. Hunyady a képviselőházban ellenzéki álláspontot foglal s minden esetre megóvta a maga számára a szabad bírálat jogát. Beszédében kiemelte, hogy maga is sok tekintetben hibáztatja a kormány ténykedéseit, de mégis az ország mai aktuális helyzetében úgy találja, hogy nagy hiba lenne, ha nem éppen Bethlen István állana az ország élén. Azt mondotta nevezetesen, hogy az ország hajója ma vészes hullámokkal küzd s így viharos időben a legerősebb embert kell odaállítani a hajó kormánya mellé. Már pedig Bethlen Istvánnal erősebb kormányos ezidőszerint sem a parlamentben, sem a parlamenten kívül nem található. Nem lehet komoly hazafias érzéstől áthatott, felelősségérzettel bíró ember a hazában, aki ezt a megállapítást nem írja alá. A mai nehéz válságos időben, megnyugvásra szolgálhat a nemzetnek az, hogy szilárd és biztos kézben várt az ország kormánya, közterheket nem emeli. Hangoztatta, hogyha ilyover gyors elhatározással nem teszi meg a lépéseket a moratórium bevezetésére, a helyzet egész Európában még sokkal rosszabb volna. Meg kell hajlítanunk az elismerés zászlóit MacDonald miniszterelnök előtt és csatlakoznunk kell MacDonald miniszterelnök kijelentéséhez, mely szerint az Egyesült Államok megérdemlik azt, hogy ma A kormány túlméretezte a költségvetést és elköltötte a tartalékokat. Szigorítsák meg az összeférhetetlenségi törvényt, szüntessék meg a többszörös jövedelmeket és apasszák a reprezentációs költségeket. A kormány folytassa le a külföldi kölcsöntárgyalásokat és azután alakuljon át koncentrációs kormánnyá. Hegymegi Kiss Pál szerint nemcsak gazdasági válság van, hanem erkölcsi válság is. A javaslatot nem fogadta el. Farkas István a miniszterelnököt elveszett demagógnak nevezte, amiért az elnök rendreutasította. Zsilinszky Edre: Nem szükséges a kormánynak felhatalmazást adni, hanem együtt kell tartani a parlamentet. Elismerte a miniszterelnök érdemeit, de kifogásolta, hogy a kormányzati politikában nem érvényesülnek eléggé a kor követelményei. A javaslat út a diktatúra felé, azért nem szavazza meg. Kabók Lajos felszólította a kormányt távozásra. A magas közterhek okozzák, hogy a búza és a kea világ legelső nemzetének ismerjék el. A Hoover programaiban benne van Európa pénzügyi újjáépítése után a leszerelés keresztülvitele is. Örömmel állapította meg, hogy külügyi kormányzatunk a leghelyesebb eljárást tanúsította a német-osztrák vámszerződés kérdésében. Ma már Franciaország belátja, hogy a Dunamedence kérdésének rendezése Magyarország nélkül nem lehetséges, nyér ára között oly nagy a különbség, de hozzájárul ehhez még a malmok árpolitikája és a pékek manipulációja. Szeder Ferenc pazarlással vádolta a kormányt és azzal, hogy az előrelátás hiánya okozta a gazdasági válságot. Wettner Jakab bizalmatlan a kormánnyal szemben. A nemzet nem teljesítette kötelességét sem a rokkantakkal, sem a hadikercsönjegyzőkkel, sem a vitézségi érempótdíjasokkal szemben. Meskó Zoltán: A magyar ember nem pénzért harcolt. Hogy képzelt két roham a 12 pengő? (Nagy Derültség.) Weltner ezután hosszasan bírálta a kormány gazdasági politikáját és a javaslatot nem fogadta el. Esztergályos János azt fejtegette, hogy a magyarországi gazdasági állapotoknak ódiumát nem lehet a világválságra tolni. A kormány nem takarékoskodott eléggé, nem vette figyelembe az ellenzék tanácsait. Túlságosan sok a tisztviselő. fVVVVVVVVTVVfVVVVVVfVVVV’frvVVVVtVfVvfyVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVrr Bethlen István gróf miniszterelnök elkerülhetetlennek tartja a köztisztvédelre pénzügy, viselők megadóztatását miniszter szerint nyugodt lehet, akinek vagyona pengőben van Általánosságban és részleteiben elfogadták a felhatalmazási törvényt . Szüntessék meg a többszörös jövedelmeket és apasszák a reprezentációs költségeket A DUNÁNTÚL mai száma 16 oldal