Dunántúl, 1931. augusztus (21. évfolyam, 173-195. szám)
1931-08-06 / 176. szám
*. oldal A Kacagó-est a színházban. Szombaton és vasárnap este viglágos ötletesség fogja tarkítani a gazdag műsort. A kabaréirodalom gyöngyei kerülnek színre. A Vonósnégyes, Katalin, Házasság, Csalhatatlan, Nyúl egyfelvonásosokban a művészgárda egyéni művészetének megnyilvánulása gondfelejtő perceket fog szerezni a közönségnek, Székelyhidy Adrien sanzonjaival fog mindenkit meghódítani. • Nagy Imre humorával, groteszkségével a vezénylő szerepet viszi át a darabokba. Magyar Zoltán aktuális eseményekről konferál. Jegyek csütörtöktől kezdve a színház pénztáránál, mozi helyárakon alul. * Egy nap a Stúdió életéből. A budapesti Rádió művészei: Sándor Böske, Kéky Rózsi, Laurisin Lajos, Matány Antal, Köpeczy-Boócz Lajos, Laurisin Miklós, B. Mihályi Mihály és Scherz bácsi szerdán, augusztus 12-én és csütörtökön, 13-án, este a pécsi Nemzeti Színházban vidám rádió-estet rendeznek. ,,Egy nap a Stúdió életéből“ című rádió-revüjük a budapesti Stúdió belső titkait és érdekességeit tárja elénk tréfás, szellemes formában. Ezenkívül a kabaréirodalom legnívósabb darabjai és szólói kerülnek előadásra s a közönség részére egy feledhetetlenül hangulatos estét biztosítanak. Jegyek már a mai naptól előreválthatók a színházi pénztárnál. * Az Alapi-társulat háromezredik előadása. Alapi Nándor országos kamaraszínháza csütörtökön, aug. 6-án tartja háromezredik előadását a debreceni Csokonay-színházban. A jubileumra a színpártoló egyesület, a város notabilitásaiból rendező bizottságot választott. A csütörtöki előadásra már előre minden jegy elkelt. Budapestről mennek az ünnepségre az országos Színészegyesület részéről Géczy István író, Mészáros Sándor, a Nemzeti Színház képviseletében és résztvesznek az ünnepségen Miskolc, Győr, Sopron, Nyíregyháza képviselői is. Színre kerül Pirandelló „Minden jóra, fordul" című tragikomédiája és „Tavasz" Mészáros Sándor kamarajátéka. „Vándorlásunk" címmel Alapi igazgató erre az alkalomra könyvet adott ki, amely felöleli az utolsó tíz esztendő színházi krónikáját. A könyvhöz Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter írt bevezető emléksorokat. Mindennemű PASZOMÁNYOK, u. m.: borínik, rojtok, bojtok, zsinórok, ágyhálók, gombok áthúzása, szőnyegek javítása és rojtozása, hímzés, ajour, endlí, plissé lámpaernyő monírozások legolcsóbban WiSELBERG, KIRALY-u. 33. HZ IMARBAN. DÉNES A GIZELLA KIRÁLY KEDVES KATONÁJA . Csodálatos ősz volt. Bár a nap már magasan, távolodva keringett a messzi kékség tükrén, mégis oly forrón tűzött alá, oly erővel hullott melege a megbámult földre, hogy október havában újból duzzadni kezdtek a tartott fák rügyei és kopár, száraz ágai. Aranyfényű, lemállott őszi levelek avarjából lila ibolyaszemek kíváncsiskodtak kifelé s a sűrű magnólia bokrok között ki-kibukkant egy-egy húsos virágbóbita. Mintha lélekzelt, sűrűsödött volna ez a télreváró titokzatos élet, mely a természet rendjét ily különös erővel forgatta fel. Pestvár karcsú tornyai között tisztán sugárzott a messzi rónaság határa. A Duna két partját körülfekvő, bevetett földtáblák olyan párásan, erőteljesen nyújtózkodtak, akár áprilisi harmat alatt. A budai helyek, mint a szent Márton barna csúcsa, a Gellért mord sziklái egészen közelinek látszottak s vígan adták vissza az alattuk hemzsegő polgárok, suhancok és hazatérő katonák lármáját. A minduktalan ferzengő, tiszta és egyenletes kongású harangszók sokáig ott maradtak, ott visszhangoztak a magasbaszakadó templomtornyok, a loggiás, olaszos ízlésben felépített paloták és komoly egyszerűségű, polgári házak között. A templomokból szálldosó, nehéz tömjénfüstöt, friss és vidám tavaszi illatok nyelték el s voltak egynéhányat a budai polgárlányok között, akik nem bírtak a bennük elrejtett derűvel és nevető dallamokat csókoltak szájon, annyira megteltek a tavasziasnak tetsző, őszi napfény melegével és a szemet, szívet mámorosító színek örömével. Magassarkú, kényes kis papucsok szakadatlanul kopogtak a kőkockákon s a Francia-, Olasz- és Németországból Budára telepített mesterek csipkeverő, szőnyegszövő és aranyhímzéssel bajlódó leányai minduntalan találtak egymás számára mondanivalókat annál is inkább, mert mindenki tudta Budán, hogy Zsigmond király katonái, az aranysisakos, híres vitézek mind hazatérnek ezen az őszön. Összehajoltak hát a paloták loggiái alatt és árkádok, szegletek ,szobrok, kapuboltok mélyedéseiben, védőbástyájában, friss fecskerajként repkedett gondtalan nevetésük a nyárba borult ősz felé. A szülők, a csendes és szorgalmas mesterek egyetértőn hunyták be szemeiket s ha volt is botránkozni valójuk, azt mindég a szomszéd lányának viháncolása keltette bennük. A Lizavéták, a Charlotte-ok, Terézák és Gertrudisok azonban nem sokat adtak se szóbeszédre, se gáncsokra. Szemük csillogását, szájuk édes pírját nem tudták és nem is akarták eltitkolni, aminthogy a bennük felreszkető ifjúság feszülést se volt kedvük szordínó alá venni. Legszívesebben kitárt karral rohantak volna fel a hegyekre, hogy a testet-lelket átjáró szellőben, tiszta napfényben, szinte szétszórják fákra és bokrokra az önmaguktól megért érzelmek zűrzavarát, melytől oly magasra duzzadtak a csipkés ujjasok ... Ez a különös, örökkön visszatérő, örökkön ugyanazon zenéjű zűrzavar, csak egyre magasodott, emelkedett, akár egy súlyos és lebírhatatlan távoli szimfónia, különösen, hogy Zsigmond király Friss-palotája körül mindinkább szaporodtak a barnahátú, karcsúlábú, sziklás hegyoldalak és laza homok járását, egyaránt ismerő, kicsiny magyar lovak és Kassai Mártonnak, a kovácsmesternek műhelye előtt szinte napestig zengett az üllő. Bizony a patkók nagy része elveszett, elmaradt valahol igen messze, ameddig se a Lizavéták, se a mesterek el nem értek soha, tán még gondolatban sem. A nehéz, fél Európát át£á.zoló vitézi csizmák dobbanása közben aztán csak ijedt madárcsipogásnak tűnt a papucsok kopogása és el is veszett lassan, abban a sűrű, nagy lármában, melyet lovak horkanása, kürtők zengése, dobok egykedvű üteme, harangszók búgása és a sebhelyes arcú katonák káromló, nyers nevetése pendített, zúdított e nyárral kacérkodó, jókedvű őszi világra. Ennek a lármának azonban a lányokon és asszonyokon, vala-amint a patkóverő kovácsmesteren kívül legőszintébb, mégis csak a fogadósok örültek legjobban. Mert Uramisten, kinek is volna kedve benyitni, akár a szent Apostolok, avagy a Három Holló nevezetű canypassékba, amikor olyan keser DUNXNTUtf Csütörtök, 1931. augusztus 16. BUDAPEST. 9.15. Hangverseny. 1. a) Chopin: Nocturne f-moll; b) Mendelssohn: Rondo capricciose (Pázmán Gy.) 2. a) Mozart: Varázsfuvola — Parmma áriája; b) Jüzet: Carmen — Micaela áriája (Meszlényi Lili.) 3. a) Dohnányi: Capriccio f-moll; b) Pázmán: Jour d'allégresse (Pázmán.) 4. Gounod: Faust — ékszerária (Meszlényi.) 10.15: Emlékünnepély a helyőrségi Kapisztrán templomból. 12.05: A Mándits szalonzenekar hangversenye. 1. Flotow: Márta — nyitány. 2. Offenbach: Párisi élet — egyveleg. 3. Hruby: Eysler egyveleg. 4.00: Magyarok Ázsiában. Halász Gyula előadása. 5.00: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. 1. Doppler: Ilka — nyitány. 2. Erkel: Bánk bán — ábránd. 3. Goldmark: Sába királynője — bevonulási induló 4. Hubay: A cremonai hegedűs — ábránd. 6.15: Falu Tamás novellái. 6.45: Hangverseny. 1. Kodály: Adagio (Baranyai Gyula.) 2. a) Huszka Miért is volt csak álom; b) Koncz Ferenc: Május; c) Beretvás Hugó: Az én két asszonyom (Vinkovich László.) 3. Verdi: Traviata Mária (Sebők Stefi.) 4. Schumann: Esti dal; b) Fichtner: Air (Baranyai Gyula.) 5. a) Noseda: Mily gyönyör az ... b) Szabados: Bordal a Szép Ilonka dalműből (Vinkovich László). 6. Szabados: A pillangó — keringő (Sebők Stefi.) 7. a) Csajkovszky: Barcarola; b) Rubinstein: Melódia; c) Glazomnov: Serenade espagnole (Baranyai Gyula.) 8. Flubay: Holdsütésben. 9. a) Strauss: Denevér — csárdás; b) Lehár: Paganini — keringő (Sebők Stefi.) 8.00: Falusi est. 1. Somlay Károly: A bimbó. 2. Nyáry Andor: A cselédfogadás. 3. Csite Károly: Elment, az én rózsám, Utána kb. 9.15: Csorba Gyula és cigányzenekarainak hangversenye, Majd: Gramofonhangverseny, BÉCS. 11.30: Cerda-zenekar. 12.40: Déli zene. 13.15: Néger egyházi dalok gramofonon. 13.35: Könnyű zene gramofonon. 15.50: Egykor megbukott operák részletei gramofonon.(Fidelio, Tannhäuser, Carmen.) 16.50: Godwin Pál zenekara gramofonon. 20.15: Híres énekesek és hangszerművészek gramofonon. 21.15: A szép nyári időkről szóló népdalok. 22.25: Wolfsthal-zenekar. BERLIN. 20.30: Millöcker: Az elátkozott kastély című ötfelvonásos operettje. 0.30: Éjjeli hangverseny. BUKAREST. 21.00: Stefanovics tenorista dalestje. KASSA. 17.00: 1. Mendelssohn: Hebridák, nyitány. 2. Verdi: Trubadúr, ábránd. 3. Csajkovszky: Mozartiana, szvit. 18.20: Gramofon. LEIPZIG. 20.00: Ádám: Kísértet a malomban. Egyfelvonásos opera. MILÁNÓ. 20.45: Kamarazene. MÜNCHEN. 19.05: Mozart: Don Juan. RÓMA. 21.00: Hangverseny. TOULOUSE. 21.00: Vígoperarészletek gramofonon. Péntek, augusztus 7. BUDAPEST. 9.15: A Budapesti Szalonzenekar hangversenye. 1. Kéler Béla: Magyar hangverseny-nyitány. 2. Jacobi: Leányvásár — keringő. 3. Verdi: Traviata — ábránd. 4. Chopin: Es dur nocturne. 5. Englemann: A babaházban — szvit. 6. Haber Alfréd: Ne tagadd — tangó. 7. Strauss: Cigánybáró — egyveleg. 12:05: A rádió házikvartettjének hangversenye. 1. Kálmán: Cigányprímás — ábránd. 2. Bartók Béla: Magyar parasztdalok. 3. Poldini: Marionettek. 4. Lavotta: Érzelgő és friss. 4:00: Arató Béla meséi. 5:00: Rádióélet félórája, Kozacsek Elek előadása: A sajtó és a fényképezés. 5,30: Magyari Imre és cigányzenekarának hangversenye. 6,45: Fehér Pál operaénekes ária- és dalestje. 7,15: Fehér operaénekes ária- és dalestje. 1. Donizetti: Szerelmi bájital — ária. 2. Bizet: Carmen — virágária. 3. Puccini: a) Bohémélet — ária; b) Nyugat leánya — ária. 4. Lehár: A mosoly országa—ária. 5. Szenkár: a) Aranypohár; b) Talán majd holnap. 6. Szabados: Dalok. 7. Kacsóh: Rákóczi megtérése. 8.00: A Budapesti Hangversenyzenekar hangversenye. Közreműködik Kerpely Jenő gordonkaművész. Majd: Radics János és cigányzenekarának hangversenye. BÉCS. 11.30: Zenei ellentétek gramofonon. 12.40—14.00: Operakettősök gramofonon. 16.00: Haupt-zenekar. 20.10: Watzke Rudolf dalestje. 21.00: Haydn— Bruckner-est a bécsi szimfonikusok előadásában. BELGRÁD. 21.00: Dimitrijevics Milán szabadkai hegedűművész játéka. BRÜSSZEL. Francia adó. 20.15: Daury énekesnő Verdi: Traviata és Puccini: Bohémélet című operáiból ad elő. BUKAREST. 20.40: Alger bariton éneks dal- és áriaestje. MILÁNÓ. 21.00: Vegyes hangverseny.. RÓMA. 21.00: Lehár: Clo-Clo, ope-rettje. Csütörtök, augusztus 6. Enfos Budapestre utazók részére ! Szálljon meg a Merán szállóban Berlin tér 7. (Nyugalmár) Budapest legjobb helyén fekvő modern szállója. Lift, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz, fürdők, telefonos szobák, kávéház — étterem. Szobák 4-50 P. — Pensiók OP-től. Egy ágynál IQ, két ágynál EO°jo engedménye lap olvasóénak.