Dunántúl, 1931. szeptember (21. évfolyam, 196-220. szám)
1931-09-01 / 196. szám
XXI. évfolyam 108. színi Ára 16 fillér Fiat, 1931. szeptember 1* Kedd előfizetési árak» HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY OLTAN EGY HORA "-0 50 FILLÉR.E( „«.AM ÁRA 16 FILLÉR, 16 OLDALA Q 84 FILLI *- KÉZIRATOT "OSSZA SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. SZÁM. •) I LichON, 29-49. SZÁM KIADÓHIVATAL» LYCEUM-UTCA 4. SZÁM TELEFON: 32-22. SZÁM HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT! A vármegye hármas ünnepe 11 —— ............ Felavatták az új közgyűlési termet, a hősi emléktáblát és a felszabadulási emlékművet Virág megyéspüspök és Benyovszky gróf voltak a szónokok Pécs, aug. 31. — Baranya vármegye ősi székházában ma hármas ünnep zajlott le. Felavatták a székház újdísztermét, leleplezték a vármegyei törvényhatósági bizottság hősi halált halt tagjainak emléktábláját és azt az emléktáblát is, amelyet a rossz emlékezetű szerb megszállás alól való felszabadulás, tizedik évfordulóján helyeztek el a vármegye székházának falába. A hármas ünnepélykülső dísze, a megjelent előkelőségek és az elhangzott lelkes és bizakodó szavak méltóan hangsúlyozták ki a hármas ünnep jelentőségét. Hitünket, hogy „annyi szív, nem hiába önt a vért" és meggyőződésünket, hogy a múlt katasztrofális eseményei után ez a nemzet most már egy szebb és jobb jövendő felé halad. Az ősi vármegyeházát kétszáz esztendővel ezelőtt, pontosan 1731-ben építették, és most, építésének 200-ik évfordulóján gazdagodott az új díszteremmel, amelynek egyszerű, de tökéletes művészi ízléssel tervezett architektúrája minden tekintetben méltó otthona lesz a vármegye sorsát intéző tanácskozásoknak. A régi és új épület egyébként stílben szervesen összefonódik, mintegy szimbólumaként annak, hogy az új székház is ugyanannak a hazafias szellemnek nyújt otthont, amelyben az elődök tanácskoztak és határoztak. A vármegye ünnepségét az ősitradíciókhoz híven szentmise, istentisztelet és imádság vezette be.Az ünnepség nem külsőségeibenés pompájában, hanem bensőségében, a vármegye minden hívét eggyé forrasztó harmóniájában volt a fenségességig emelkedett hangulatú. És amikor az ősi vármegyének mai bensőséges ünnepéről a krónikás hűségével beszámolunk, nem mehetünk el szótlanul a vármegye első tisztviselője mellett anélkül, hogy a köszönet és elismerés szavával ne illessük ez újabb maradandó alkotásának láttára. Baranya alispánja az emberi lélek szépségeit tükrözte, vissza nemcsak szavaiban, de cselekedeteiben és alkotásaiban is... Te Deum... A vármegye ünnepe alkalmábó Virág Ferenc megyéspüspök székesegyházban csendes szentmisét mondott, A.Sieatort Te Deum előzte meg, abból az alkalomból, hogy a vármegye ősi székháza már 200 esztendeje állja az idők viharát, a Mindenható jóvoltából. A szentmise után pedig Veni Sancte volt az új közgyűlési teA vármegyeháza mint megzavart hangyaboly nyüzsgött. A polgári fekete ruhák között sűrűn váltakozott a lila öves reverenda, a tiszti uniformis és tömegesen vonult fel a derék kisgazdák csizmás hada is. Virág Ferenc megyéspüspök Gebauer Miklós dr. c. apát, kanonok, püspöki-*iroda igazgató kíséretében érkezett a megyeházára. A klérus tagjai sorából megjelentek Szibek Lajos dr. nagyprépost, Igaz Béla dr. prelátus kanonok, felsőházi tag, Kiss Lajos apát, kormányfőtanácsos, szekszárdi plébános, Kővágó Péter dr. tb. kanonok, himesházai plébános, Szis József sásdi, Szeitz József püspökbogádi, Bencze László dr. kisasszonyfai, Böbe János vásárosdombós, vitéz Kun Lajos kárászt, Taksonyi János mecsekszabolcsi plébános, továbbá Nyáry Pál ref. esperes, Geyer Zoltán ev. lelkész, Wallenstein Zoltán dr. főrabbi. A katonaság vitéz Kozmovszky József altábornagy, dandárparancsnok, vitéz Makay József vk. ezredes, Sille Sándor ezredes, ezredparancsnok, Karlich István tüzérezredes, Klem László csendőrzeredes, a vitézi szék vitéz Pallay Rezső ny. alezredes által volt képviselve. Megjelentek továbbá Benyovszky Móric gróf, Visy László dr. volt főispánok, Madarász István dr., Visnya Ernő, Mándy Samu felsőházi tagok, Mihályity Vilmos dr., Patacsi Dénes, Feniczy Ignác dr., Simon János, vitéz Keresztes-Fischer Miklós dr., Biedermann Imre báró, Schmidt Mikrem felavatása kapcsán. A szentmisén az alispánnal az élén a tisztikar és a bizottsági tagok nagy számban jelentek meg. Istentiszteletek voltak a más vallásuak templomaiban is. Jós dr. országgyűlési képviselők, Szapár József dr. kir. főügyész, Jobst Béla táblai tanácselnök, Bozóky Géza dr. egyetemi rektor, Fenyvessy Béla dr. egyetemi tanár, Szabó Lajos törvényszéki elnök, Urs Aladár dr. Máv. üzletigazgató, Halász Balaffia pénzügyigazgató, Nendtvich Anjnor dr. polgármester, Makay István h. polgármester, Török Lajos rendőrtőnnácsos, vités Felszeghy János kir. ügyészségi elnök, Bari István min. oszt. tanácsos, Staar Ferenc postaigazgató, Szávaid Oszkár Tolna vármegye alispánja, Kovács Antal ny. tábornok, Nemes Vilmos dr. ügyvédi kamarai elnök, Nádosy Elek volt országos főkapitány, Biedermann Rezső báró, Mirbach Antal báró, vitéz Sztankovánszky Imre, Birck Ernő, Mándy György, Kammerer Ferenc,, Teleki Sándor, Jeszenszky István, Jeszenszky Imre földbirtokosok, Borbély Gyula műszaki főtanácsos, Szikora Gyula bányaigazgató, Mattyasovszky Zsolnay Zsolt gyáros, Marton Dénes szőlészeti főfelügyelő, Narancsik József dr., Szűcs Ernő dr., Pincsek Zoltán dr., vitéz Visy Imre dr., Kerese György dr. ügyvédek, Kádár Lajos dr., Balogh József dr. járásorvosok, Visy Pál ny. táblabiró, Fónay Lajos jószágfelügyelő, Förster Jenő gazd. tanácsos, Stettner Pál és Manninger Adolf jószágigazgatók, Rihmer Béla dr. egyet. tanár, továbbá a járás valamennyi főszolgabírája s a bizottsági tagok nagy számban. Benépesedik az új közgyűlési terem Az alispán megnyitója: Az önzők vetését legázolva kell haladnunk a legszentebb cél felé, az ország megmentésére Tizenegy óra már elmúlt, amikor a díszes emelvényen megjelenik a tisztikar és Fischer Béla alispán szinte áhitatos csendben, magasszárnyalású ünnepi bevezetőt mond: — Templomból jövünk, ahol imádkoztunk. Imádkoztunk, mint ahogy Istenhez kell fordulnia mindenkinek nagy időkre visszatekintve és nagy időkbe induláskor. — Nagy időkbe visszatekintve, hősi halottaink néma arca fogad bennünket és állunk előttük — a megszállás alóli szabadulás 10 éves fordulóján — mi is némán, mert nem tudunk számot adni róla, hová lett az ország, amiért ők meghaltak. — Bűntudattal állunk velük szemben, mert érezzük, hogy nincs más sllentségünk, csak a hosszú háborúkban való kifáradás, amely lehetővé tette, hogy a nyugatról betört világboldogító őrület kezünkből kicsavarta a fegyvert. Azóta, hogy itt állunk összezsúfolva ebben a kis csonka országban, tudjuk, hogy mekkorát vétkeztünk és hogy vétkünk jóvátételének mekkora kötelességei állanak előttünk. — Ezek a kötelességek, fájdalom, ma megsokszorozódtak. — Ma a magyar égbolt alján nem délibábok ringatóznak, a marokszedők, kévekötők és szüretelők ajkáról nem nóták fakadnak, kemény, kíméletlen napok virradtak ránk. Történelmi dimenziókban kibontakozva áll előttünk a világnyomor, amelynek közepette vergődik a mi csöpp országunk. — Nincs közöttünk senki, aki ne érezné, hogy újból nagy idők, nagy viharába kerültünk. És nem szabad, hogy a viharban bárki is közülünk a fejét veszítse. össze kell fognunk valamennyiünknek, származásra, nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül, ha szegények voltunk eddig, hozzá kell szoknunk a még nagyobb szegénységhez, a nagyobb önzetlenséghez, a nagyobb áldozatkészséghez és ha lesznek, akik nem szoknak hozzá, le kell térnünk a kényelmes országutakról és az önzők vetésén átgázolva, bekerített rétjeiket letaposva, toronyiránt kell sietnünk a legszentebb cél felé, az ország megmentésére. Ezekkel a gondolatokkal eltelve, üdvözlöm a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottságot, amelynek e teremben a mai nappal meginduló hazafias munkájára az Úristen áldását kérem. Az alispán mélyenszántó elnöki megnyitójában végül köszöntötte a megjelent vendégeket és a díszközgyűlést megnyitotta. A nagy hatást kiváltó megnyitó után Öllé István tb. főjegyző olvasta fel az alispán jelentését, amely így hangzik: Beszámoló a vármegye új közgyűlési terme építéséről — Múlt évi május hó 26-án tartott rendes közgyűlésünkben a vármegye közönsége előterjesztésemre elhatározta, hogy székházunk régi közgyűlési terme helyett, mert az oly kicsiny, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak alig felét képes csak befogadni és mert a bizottsági tagok legelemibb joga, hogy törvényes jogaik és kötelességeik gyakorolhatása végett a közgyűlési terembe bejut,hassanak és ott helyet foglalhassanak, új termet épít a vármegyei közérdekű alapból és a fontsterling kölcsön takarékpénztári kamataiból, tehát olyképen, hogy ezen építkezéssel a vármegye lakossága külön meg ne terheltessék. A folyó évi május hó 26-án tartott rendes közgyűlésünk pedig kimondotta, hogy a világháború következtében hősi halált halt vármegyei bizottsági tagok emlékét új közgyűlési termében megörökíti és végül, hogy az ellenséges megszállás alól történt felszabadulásunk 10-ik évfordulójára a felszabadulás emlékét megörökítő táblát helyeztet a vármegyei székház földszinti előcsarnokába és hogy ezen két emléktárgy létesítési költségeit a rendelkezési alapból fedezi. Ezen határozatainak végrehajtásával a közgyűlés engem bízott meg. Ezen megbízatásom teljesítéséről beszámolva jelentem, hogy úgy a közgyűlési terem, amelynek építési és berendezési munkálatai kerek 13 hónapon át megszakítás nélkül folytak, és a két emléktábla teljesen elkészült. A továbbiakban a jelentés történelmi visszapillantást ad arra vonatkozólag, hogy a vármegye közönsége 115 esztendőn keresztül 1 esetben foglalkozott már a szikház havitisével. Majd elismerem! •