Dunántúl, 1931. október (21. évfolyam, 221-246. szám)

1931-10-01 / 221. szám

XXI. «vfolyam 221. »Im. An 1© IMMr flw, 1981. oMftw 1. CsflfflrtSfe­ggtfMcgsrrOseq LYCEUM-UTCA 4. SZÁM, Hit ECN: 28-49. SZÁM Ki adóhivatal! LYCEUM-UTCA 4. SZÁM TELEFON: 32-22. S A.V HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT EtoOFIZETfiSt AR/ HÁZHOZ SZÁL!,r . VAGY POSTÁN EGY v r, HORA 2 PENGŐ 50 FIL- " "C SÉR. EGYES SZÁM­ÁRA 16 FILLÉR, 16 OLDALA­N 34 FILLÉR. KÉZIRAT*-­­ NEM ADUNK V'S Tíz év óta folyik a farizeusi szédelgés a né­pek keserves fillérein, illetve sú­lyos millióin fenntartott Népszö­vetségben a népek „békés közele­déséről“, a„ kölcsönös jóviszony“ ápolásáról, az elesettek talpraállí­­tásáról, Európa jövőjének biztosí­tásáról. Tíz év óta tanácskozik pár tucat ember, milliók nevében és milliók érdekében a leszerelés­ről, a fegyverkezés őrült iramú csökkentéséről. A nemzetek állí­tólag a legtudósabb, legbölcsebb államférfiaikkal képviseltetik ma­gukat ebben a gyülekeztben. S mikor már azt hinnék a győzők és legyőzőttek szenvedő milliói, hogy közeledünk a megértéshez, a bol­dog békéhez, a francia állam meg­bízottja kijelenti, hogy a „fegyver­kezés beszüntetése hihetetlen ará­nyokban növelné a munkanélküli­séget." Íme, ugyanabban a teremben, melyben tíz év óta a békét hirde­tik, hivatalosan is bevallják, hogy a munkáskarok százezrének a bombagyártás ad kenyeret. Nem kell megállni, nem lehet felfüg­geszteni a fegyverkezést még egy évre sem, mert válságba kerülné­nek az államok, annyira életszük­séglet a halálgáz gyártása. Őrül­ten, esztelenül kell készülődni a jövő generáció kiirtására, mert kü­lönben kitör a nyomor és a ma embere pusztul éhen. Azért ké­szülnek a repülőgépek milliói, ezért robotolnak a vas- és vegyé­szeti gyárak. A vasbeton erődít­mények, a modern csatahajók és tengeralattjárók, olyan összegeket emésztenek fel, hogy az emberiség minden éhezőjét és mezítelenjét emberi sorsra lehetne juttatni Csak az elmúlt költségvetési év­ben a világ 60 nemzete, 21 milli­árd svájci frankot költött fegyver­kezésre. Ha azt a roppant nagy szellemi erőfeszítést, tudást, em­beri ügyességet,,a technika bravú­ros teljesítményeit a pokoli gyűlö­let helyett arra fordítanák, amire a Teremtő adta: minél több em­ber, minél emberségesebb életére, máról holnapra elviselhetővé vál­tozna az emberiség sorsa. Szörnyű robajjal omladozik az egész vi­lágrend, erkölcsi és gazdasági ja­vaival együtt, mert a szellemi ér­elmeszesedésben szenvedő kuruzs­­lói­konok elszántsággal más beteg­ség ellen kezelik, mint ami a ha­­lálhörgését okozza. És nincs menekvés, nincs sza­badulás ennek a pár embernek a zsarnokoskodása alól. Ugyanaz a szellem, ugyanaz a beidegzettség, ugyanaz az életlátás, mely a há­borút előkészítette, lefolytatta és békeművével állandósította, ural­kodik még most is Európa vezető politikai köreiben. A pogány tigris szelleme és tanítványai uralják még ma is az európai politikát és elgáncsolnak Bündet, törekvést, mely a letaposott nemzeteknek segítő kezet akar nyújtani a feltá­pászkodáshoz. Mert a francia gőg, még mindig a többi nemzetek tönkretételével véli biztosítani a maga nagyságát és gazdagságát. Már egy évtizede bizonyítgatják a komoly nemzetgazdászok, hogy azon az úton, melyen Európa ha­la, el kell pusztulnunk mindnyá­junknak, csak sorrend kérdése, hogy melyik nemzetre mikor vár a halál. Júliusban, a londoni leszerelési nagygyűlésen 10 ezer ember s az összes politikai pártok vezéreinek jelenlétében Robertson tábornok hangoztatta azt a kézenfekvő igaz­ságot, hogy a „háborúk mindenki­nek ártanak, legfeljebb a hadi nyerészkedőknek használnak, va­lójában pedig semmit sem intéz­nek el." A modern pénzvilág bo­nyolult szervezete, a nemzetek­nek az ország határain átnyúló kölcsönös függése a forgalom el­képzelhetetlen kifejlődése követ­keztében olyan szorossá lett, hogy bármelyik ország katasztrófája azt a nemzetet is sújtja, melynek lát­szólag a másikhoz semmi köze sin­csen. A népek milliói — „győzők és legyőzöttek" — éppen napjaink­ban fájdalmasan érzik saját bőrü­kön ennek az igazságnak a sú­lyát, vergődnek, mint a szárnyon lőtt madár, a Népszövetség gonosz cinikusai pedig azon tanakodnak, hogyan lehetne még valamit ki­préselni a haldokló ,,ellenség‘‘­­ből...­­ (HB) WWmVmmTmmTYmYmmTTTTYV Y*YTY7TYtTYYVYYTYYYYYYTTTVYTYYTTTTYYY YYYYYYYYYVT* A magyar szén kötelező használata 16 ezer embernek ad kenyeret A 33-as bizottság elfogadta a szénbehozatali rendelet korláto­zásáról szóló javaslatot Budapest, szept. 30. — A 33-as Országos Bizottság m­a délelőtt tár­gyalta a szénszükséglet zavartalan ellátásáról szóló rendelet-tervezetet. Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter rámutatott arra, hogy tavaly 88 ezer vagon külföldi szenet és 38 ezer vagon külföldi kokszot hoztunk be. Ezt a helyzetet tovább fenntartani le­hetetlen. Hazai szenünk mennyisége és minősége megfelel az ország szük­ségletének. Gondoskodni kíván arról, hogy csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szénnek köte­lező­ vásárlása ellenében a szegé­nyebb háztartások is szerezhessenek olyan magyar kályhákat, amelyek a magyar szenet tökéletesen ége­tik el. A magyar bányáknak napi 306 va­gonnal való több termelése az öt téli hónapban­­4700 munkásnak, családtagjaik­kal együtt 16 ezer embernek ad kenyeret. Ezután Szterényi József báró gondoskodást kért a hazai szénárak emelésének lehetetlenné tételére, szénbányák az új helyzetet árdrágí­tásra felhasználni nem fogják. Biró Pál egyetért a rendelet*., tervezet intencióival. W­o­l­f­f Károly csatlakozik a ren*­delettel szemben elhangzott aggodal­makhoz és hangoztatja, hogy a mi­niszteri biztos számára tervezett ügykört a kereskedelmi miniszté­rium maga is elláthatná. Nem akar, háborús ízű intézkedéseket. Eszterházy Móric gróf kéri az erdőtulajdonosok képviselőinek meg-­­hallgatását, Papp Géza báró helyesli a szén behozatal rendeleti szabályozását. Három szempont fontos a kérdés el­bírálásánál. A valutáris kérdés, a munkás foglalkoztatás és közvetve a fa­kitermelés kérdése is. Fokozni kell az erdőkitermelést S­c­h­a­n­d­l Károly helyeselte a külföldi behozatallal szemben a ha­zai termelés fokozását és a vidéki napszámosok kenyérhez juttatását. A hazai erdők több évi túlhasz­­nálatát kell megengedni, ezáltal a falusi munkások ezrei jut­nának a téli hónapokban kenyérhez, a földbirtokosok adóssága csök­kenne és rengeteg külföldi valutát takarítanánk meg. Ör­f­f­y Imre megfontolásra ajánlja a rendelet mellőzését. A hazai bá­nyák nagyobb termelésének az elő­nyeiben a fogyasztás is részesülne az alacsonyabb szénárak következ­tében. Nagy Emil elfogadja a rendele­tet azzal, ha a hazai szén jóval ol­csóbb lesz, mint a külföldi. R­u­b­i­n­e­k István elvileg minden gazdasági korlátozásnak ellene van. Csak akkor hajlandó engedni, ha kellő garanciákat kap arra, hogy a belföldi széntermelés fokozása a hazai szénárak lényeges csök­kenését fogja eredményezni. Felvilágosítást kér arra, hogy a háztartási szén beszerzését korlá­tozni fogják-e valamilyen módon. Ehhez nem tud hozzájárulni. Kéri a fa­kitermelési korlátozások enyhíté­sét. Csizmadia András aggodalmát fejezi ki a szénárak emelkedése te­kintetében. Helyesli a magyar fa na­­gyobb mérvű kitermelésének gondo­latát. itthon is előállítható nyersanyagokért nem szabad pénzt külföldre vinni Chor­in Ferenc szükségesnek tartja, hogy a deviza ellátás kérdésé­vel mielőbb foglalkozzék a bizottság. Az lehetetlen, hogy deviza­nehéz­ségek miatt iparágak leállhassanak. Az itthon előállítható nyers­anyagokért nem szabad pénzt külföldre vinni. A javaslat hat napos munkahetet biztosít a már évek óta csak szün­napokkal dolgozó magyar bányák­nak. Meg van győződve arról, hogy a Széndrágulásról nem lehet szó Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter válaszolva a felszólalásokra, hangsúlyozta, hogy a rendelettel kapcsolatban kötött gazdálkodásról nem lehet szó. A gazdasági liberalizmus szempontja sem követeli meg a szabad behoza­tal fenntartását. Az európai orszá­gok egész sorában ez időszerint is külön engedélyhez van kötve a szén­bevitel. A fennálló kereskedelmi szerző­dések egyikébe sem ütközik a behozatal korlátozása. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani. A tűzifa kérdésében a kereskedelmi szerződések alapján végbemenő import biztosítani fogja a szükségletet. A belföldi kitermelési szabályozása pedig pótolni fogja a hiányokat és biztosítja a kitermelés­hez fűződő gazdasági és szociális érdekeket. Hangsúlyozni kívánja, hogy a rendeletet épen a közönség

Next