Dunántúl, 1931. november (21. évfolyam, 248-271. szám)

1931-11-03 / 248. szám

Zh f»',w "oh'L |o ATa 1© fillérFém, 1951. ttovsnifjsr 3. Kedd SZERKESZTŐ»* LYCEUM-UTCA 4. i i i­­ M­N: 29-4Q. KIADÓHIVATAL» LYCEUM-UTCA 4. SZÁlj TELEFON: 32-22. S Alj HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINTI! gLÖPjZETfiSt KAZHOZ SZA­­VAOY POSTÁN EGY KORA 2 PENGŐ 50 FIL­LÉR. EGYES SZÁM ÁRA 16 FILLÉR, 16 OLDAL/1­01 84 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Negyven éhező A „Dunántúl“ egy más helyén ismertetjük a városi takarékossági bizottság azon javaslatát, amely hu­szonkét kistisztviselői és tizennyolc altiszti állást készül záros határ­időn belül megszüntetni. Hírtele­­nében nem találjuk jelzőkben azo­kat a szuperlativuszokat, amelyek joggal megilletnék ezt a kivétele­sen szerencsés kézzel eszközölt megoldást és azt a célirányzatot, amely ime művészi pontossággal üti ki negyven család szájából a betevő falatot,­­ de pillanatnyilag azt sem akarjuk elárulni, hogy mi­ként remeg bennünk az a félelem, amelyet mindennap újra szít a szociális igazságtalanságot sugárzó intézkedések sorozata. Ebben a pil­lanatban azt sem tudjuk pontosan, hány munkanélküli, hány nyomor­gó, hány elégedetlen, hány éhező ember van Pécsett, de az bizonyos: negyvennél megint több lesz. Aztán újabb negyvennel, százzal meg százzal. És azután? Nem vonjuk kétségbe a redukciók végrehajtá­sára jogosultak bölcseségét, jó­indulatát, teljes tájékozottságát. Elhisszük azt is, hogy Pécs háztar­tása már nem bírja el a heti tizen­­­öt-húszpengős „javadalmazásokat“, hogy a város háztartásának egyen­súlya felborul, ha az egyik oldalon sürgősen ki nem iktatják azt a te­hertételt, amelyet huszonkét napi­díjas és tizennyolc altiszt, ugyan­annyi feleség és gyermek jelent. Valóban: vesszenek ők, ha erre a mindenható „háztartásnak" szük­sége van. Nem lehet kitérni a taka­rékossági bizottság által megvilágí­tot igazság meglátása elől: ha már ötezer ember éhezik itt, mit számít még száz újabb éhező? A lényeg a számok egyensúlyán van. Mit szá­mít még száz siránkozó, ha már úgyis ötezeren rajonganak. A fon­tos, hogy a háztartás számoszlopai stimmeljenek, keresztben és hosz­­szában. Nem bír jelentőséggel száz levessel több a népkonyhán sem. Csak a büdzsé egyensúlya legyen rendületlen és mozdulatlan. Nem számít a mindinkább fokozódó elé­­gületlenség, a gondoktól gyötört apák nyomorúságának tengernyi sokasodása, a munkanélküliek had­seregének félelmes megnöveke­dése, az ellentétek hovatovább tra­gikus kiéleződése, az élet és ke­nyér jogának mindig újabb és újabb megcsúfolása, a társadalom lelki­ismeretének morajlása , dübör­gése, az elesettek, nyomorgók, éhe­sek lázárcsordájának jajja-pana­­sza, az evangélium parancsainak és szellemének tagadása, az élet gát­jainak fenyegető szakadása, egész életünk tragédiája. Mit számít itt az ember? Itt csak a számok számítanak. A POLITIKA HÍREI Háncs­össe sem átcsoportos/Msző/, sem koncentrációról Budapest, nov. 2. — A kép­viselőház munkaprogramját egy ideig Károlyi Gyula gróf minisz­terelnöknek a pénzügyi és gazdasági helyzetről szóló jelentésének meg­vitatása fogja kitölteni. A miniszter­elnök jelentése, amelyet csütörtökön terjeszt elő, természetesen a Nép­szövetség pénzügyi bizottságának je­lentéséből minden fontos részletet tartalmazni fog és mindazokat az in­tézkedéseket és kérdéseket a képvi­selőház elé terjeszti, amelyek kiha­tással vannak az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére. A jelentés be­számol azokról az intézkedésekről, amelyek a takarékossági szempon­tok fokozottabb érvényesítésével al­kalmasak arra, hogy a költségvetés végösszegét lényegesen redukálják. Károlyi Gyula ki fogja fejteni álláspontját azokra a hírekre vo­natkozóan is, amelyek koncent­rációról, új pártalakításról és hasonlókról szólnak. Az egységes párt vezetősége köréből vett értesülés szerint egyáltalán nincs szó átcsoportosításról, sem koncentrációról, sem pedig arról, hogy az eddigi párt keretek felbontásával újabb alaku­lással kísérletezzenek. Az országnak meg­van a kormányképes többsége és az ország érdeke ellen volna, ha ezeket gyengíteni engednék. A képviselőház szerdai ülése egyébként csak formális lesz. Maiérra ítélték Laki­ István al­földművest aki merényletet kísérelt meg a vonat ellen Gyula, nov. 2. — A gyulai tör­vényszék, mint rögtönítélő bíróság ma délután ítélkezett Laki István és H­é­­­j­a­s Mihály szentetornyai földművesek felett, akik október 28-áról 29-re virradó éjszaka a Mezőhegyesről Orosháza felé haladó motorosvonat ellen merényletet kí­séreltek meg. A vád szerint Héjjas felhajtására Laki vasrudat helye­zett a sínekre, szerencsétlenség azonban nem történt, mert a vonat­vezető idejében fékezett. Laki beismerte bűnét, Héjjas tagadott. A bíróság este­­19-kor Laki Istvánt kötél általi halálra ítélte, míg Héjjas Mihályt fel­mentette. Van-e politikai éle a pécsvidáki bányász­ Memorand­umot nyiroltak be a DGT. Sztrájknak, igazgatóságéhoz a keresztényszocialista bányamunkások is Pécs, nov. 2. — Amikor a DGT. vasasbányatelepi és me­­csekszabolcsi telepein a bánya­munkásság teljesítetlen bérköve­telés miatt sztrájkba lépett, olyan hírek terjedtek el, hogy országos bányasztrájk készül. Hogy a pécsvidéki munkásság sztrájkbalépésének ezekhez a hí­rekhez volt-e köze, vagy sem, pil­lanatnyilag nem lehet megállapí­tani. Ha volt, úgy a sztrájkoknak van politikai háttere, bár a munkásság képviselői ren­dületlenül hangoztatják, hogy a mostani sztrájkhoz a politikának semmi köze. Egyszerű bérkövete­lésről van szó csupán és a led­ő­­lott munkásság egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a pécsvidéki sztrájkkal egy időben leáll a mun­ka a többi magyarországi bányá­ban is. A munkásság felfogásával szem­ben a DGT igazgatósága a legha­­tározot­ta­bban fenntartja azon állítását, hogy a sztrájk ki­mondásába politikai tenden­ciák játszottak bele és a munkásságot csak azzal a biztatással tudták sztrájkba vinni, hogy ehhez a mozgalomhoz egy­öntetűen csatlakoznak az összes magyarországi bányatelepek is. A bányaigazgatóság és a sztrájkoló munkásság között még mindig nem kezdték meg az egyeztető tárgyalásokat, viszont a szoc. dem. bányamun­­kásság által felállított követelé­sekhez most csatlakozott a kér. szoc. bányamunkásság is, amely­nek képviselői vasárnap memo­randumot nyújtottak át a bánya­igazgatóságnak, kérve a követke­ző pereknek orvoslását: 1. vájárok részére műszakon­ként legalább 6 pengős keresetet, a külszíni munkások részére 25 százalékos béremelést, 2. A lak­bérek eltörlését. 3. Az igénybe nem vett részjárandóságoknak pészbeli ellenértékét. 4. A szep­tember havi munkabérek 30 szá­zalékának rendkívül segélyként leendő kiutalását. A kormányzó tiszteletdí­jának 15 Váról lemondott Budapest, nov. 2.­­• Horthy Miklós kormányzó tiszteletdíjának 15 százalékáról lemondott, hogy ez­zel is példát adjon. Merényletet kíséreltek meg az Újdombolv­vár-lepsényi és a Somogy­­szob­barcsi vonat ellen A merénylők cementoszlopot fektettek a sínekre Pécs, nov. 2. — A biatorbágyi gaztett óta mindenre elszánt, vak­merő egyének, a kommunisták meg­fizetett bérencei, egymás után kí­sérlik meg a vasúti katasztrófák elő­­opásé-­. Néhány nappal ezelőtt egy Laki István nevű 24 éves szénné­­tornyai napszámos akarta kisiklatni az orosházi motorosvonatot. A me­rénylet szerencsére nem sikerült, de a lelkiismeretlen fiatalember már ma statáriális bíróság elé került és halálra ítélték. De úgy látszik, hogy még a rög­tönítélő bíráskodás sem tudja meg­félemlíteni a Moszkvából irányított terror­fiúkat, mert ugyancsak a múlt héten az Újdombóvár—Lepsény és a Somogyszob—Barcs közötti vasút­vonalon ismétlődött meg az oroshá­zihoz hasonló vasúti merénylet. A pécsi csendőri nyomozó alosz­tály jelentése szerint ugyanis az Új­dombóvár—Lepsény vasúti vonalon Felsőnyék és Fügéd állomások kö­zött az úgynevezett petekuti őrház­­nál az esti órákban a Lepsény felé menő személyvonat ellen merényle­tet kíséreltek meg. Ismeretlen tettesek az egyik sínre egy körülbelül 6­ cm. vas­tagságú beton szelvényoszlopot tettek, a másikra pedig egy körülbelül 4 cm. vastagságú ta­karót helyeztek el A vonat szerencsére baj nélkül haladt át az akadályon. A másik merényletet október 29-én, este fél 10 órakor fedezték fel. A Somogyszobról Barcs felé ha­ladó 5928 számú személyvonat ek­kor érkezett a barcstelepi vasút­­állomás elé. Az állomás bejárati váltójától 400 méter távolságra lévő 445 számú 1 méter hosszú és 12 cm. átmérőjű cement szelvény oszlopot ismeretlen tettes a földből ki­­feszítette és a vasúti sínre ke­resztbe fektette. Vasúti szerencsétlenség itt sem tör­tént. A csendőrség nagy apparátussal indította meg a nyomozást a tette­sek kézrekerítésérel..

Next