Dunántúl, 1932. március (22. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

4. oldal. Rakovszky Tibor Egyetemes katolikus Ma harcba kell állni minden katolikusnak és olyan harcmo­dorral küzdenünk, mint ellen­feleink. Küzdenünk kell a gazdasági rendszer ellen, amely nyomorba taszított mil­liókat, mert lehetetlenség bedugnunk füleinket az éhezők moraja elől, és Mró Kálmán képviselők­ szociális előadásai Pécsen politikát sürgettek az előadók a böjti felolvasóestéken Pécs, febr. 29. — Az évenként visszatérő kultúresték újabban a po­litikai élet egy-egy jelesét szólaltat­ják meg azzal a céllal, hogy nagy, országos problémákat közelebb hoz­zanak a közönséghez, viszont a poli­tikai élet szereplői az országot járva, alkalmat találjanak szélesebb nép­rétegek megismerésére. Vasárnap három­­ pécsi kultúregyesületben hangzott el vendégszónoklat. A budai külvárosban P­i­­­r­ó Kálmán dr. or­szággyűlési képviselő, a legényegy­letben Rakovszky Tibor dr. or­szággyűlési képviselő,míg a keresz­­tényszocialisták kultúrestjén mindkét vendég honatya beszédet mondott aktuális problémákról. A szónokok a szociális problémáknak a keresz­tény, krisztusi morál alapján való megoldását hirdették nagy hatással. Ezekről a sikeres kultúrestékről számolunk itt be az alábbiakban: Petró Kálmán dr. Ha nem elég csak jó katolikusnak lenni A Budai Külvárosi Kát. Kör va­sárnap délután 6 órakor tartotta meg második nagyböjti felolvasóestjét, amelynek a nívós műsor mellett P­e­t­r­ó Kálmán dr. Eger város or­szággyűlési képviselőjének Szociális problémák és katolikus világnézet című előadása kölcsönzött nagy vonzóerőt. Az illusztris vendéget Hantos Béla hitoktató, a kör egy­házi alelnöke köszöntötte meleg sza­vakkal, hangsúlyozva, hogy P­e­t­r­ó Kálmánnál nem foglalkozás, hanem a legnemesebb értelemben vett hiva­tás a képviselőség. Zúgó taps közben lépett a közön­ség elé P­e­t­r­ó Kálmán dr., aki az­zal vezette be beszédét, hogy nem ünnepi beszédet akar mondani, ha­nem a magyar katolikus problé­mákra, realitásokra akar rámutatni, őszinte szavakkal, egyenes, férfias bátorsággal. A városi polgársághoz szól, ahol a társadalmi réteghez, amelynek hivatása, jövője van a nem­zet életében. — A keresztény polgárságnak két erőssége van, a törhetetlen hit, vallásosság és a megrendíthetetlen magyarság. Ennek a két erénynek összefogásá­val ki kell jutnunk a jelenlegi sa­nyarú helyzetünkből. Az út adva van, a Síneket, amelyeken haladnunk kell, a pápai enciloikák, a Rerum Novarum és a Qudragesimo Anno rakták le a katolikus egyház fiai számára. Rámutatott arra,­hogy Moszkva is sínpárokkal hálózza be a világot, ezek a sínek a föld alá is mennek és néha robbannak is, ha a vörös cél úgy kívánja. Moszkva földalatti szervezkedésével csak akkor vehet­jük fel a versenyt, ha átvesszük tőlük a tempót, ha összegyűjtjük azt a hatalmas erőt, energiát, ami a ka­­tolikumban rejlik. Ma nem elég, ha jó katolikusok vagyunk abban az értelemben, hogy eljárunk a templomba és vallá­sosan élünk, ma minden katoli­kusnak ki kell állni a közélet porondjára és el kell foglalnunk, élni kell azok­kal a jogokkal, amik megilletnek J­­sennünkik DUNÁNTÚK Kedd, 1932. március 1. ***$0»»*^*^ S*»4 Ha legyünk tovább a nagyfike rabszolgái — Eljött az idő arra, hogy a kato­likusok keresztény elveket vigyenek az életbe és jelöljék ki az igazságos­ság útját. Mert már XI. Pius pápa is rámutatott arra enciklikájában, hogy keresztényietlen és igazságtalan, hogy a nagykapitalizmus rabszolgái legyünk, hogy béklyón vezetnek bennünket a kartelek mindenható oligarchiái. Harcolni kell a mostani rendszer el­­­len, amely megdrágítja az iparcik­kek árát és ugyanakkor búzánkat és borunkat nem lehet értékesíteni. Nem lehet tovább tűrni, hogy a szeszkartel egy kézlegyintéssel minisztert buktasson és csaknem 200 pengőt nyerjen egy hektoliter égetett szeszen. Be kell egyszer már nézni a vezérigazgatók zsebeibe, mert amíg ők mammut­­jövedelmet élveznek, addig a magyar szőlősgazdák és munkások, 800 ezer ember a nyomorral vívja harcát. Megoldást kell keresni, segíteni kell a szőlőbirtokosokon és az első lé­pés az legyen, hogy a borfogyasztási adót el kell tö­rölni, mert becstelenség az, hogy a 8 filliéres bor után 18 fillér adót kelljen fizetni. A zúgó taps után a pénzpolitika kulisszatitkait ismertette az előadó. Amíg a polgárnak 12 százalékos ka­matot kell fizetni, addig az ipari ha­talmasságok 7 százalékos kölcsönt kapnak a Nemzeti Banktól.­­ Ebben nem szabad megnyu­godni. Hogy különbségek legyenek egyes rétegek között, csak azért, mert néhány pénzhatalmasságnak így tetszik. Összefogással meg lehet változtatni ezt a rendszert, át lehet törni a kar­­telek falait. Ne adjunk hitelt azok­R­akovszky Tibor dr. képviselő feszült figyelem mellett mondotta el beszédét. — Az a körülmény, hogy kato­likusok vagyunk, nemcsak jogot, de kötelességet is jelent. Ezért őszintén kell beszélnünk a bajokról és össze­fogva, együttesen kell keresnünk a nak, akik földosztást hirdetnek, mint kivezető utat. Nem pártpolitikát, a gazdasági válság egyedüli gyógy­szerét. A magyar föld maradjon a magyar népé és ha a javak elosztá­sát akarják egyesek, kezdjék ezt el a részvényeken és bankpalotá­kon és ott, hogy egyesek ne ötféle cí­men élvezzenek jövedelmet az állam­kincstártól. Elítélte a magyar adóz­tatási rendszert, amely kíméletlen és méltánytalan. Foglalkozott a kis­iparosság kétségbeejtő helyzetével, a közüzemek konkurenciájával, amely­­lyel szisztematikusan tönkretették ezt valamikor jólétben élő, füg­getlen és becsült, osztályt, mértékadó A kisiparosságot támogatni kell, újra életre hívni, de ennek első feltétele az, hogy­ az iparosság összetartson. Elérkezett a cselekvés órája, mert mi lesz akkor, ha továbbra sem lesz pénz és munka. Végül azt kérte a hallgatóságtól, hogy hallgassák meg ezeket a szo­ciális előadásokat, mert a katolikus embernek szabad szót, a magyar érzést és fájdalmun­kat katolikus embertől kell meghal­lanunk. A közönség lelkesen éljenezte meg a kitűnő előadót. A böjti est kísérő műsorán általános tetszést aratott az egyházközségi énekkar, amely P­e­t­­­rovics István zenetanár dirigálása mellett két számot adott elő. A ve­­gyeskar fegyelmezettsége, értékes hanganyaga és színező ereje Petro­­v­i­c­s István kvalitását dicséri. A közkedvelt P. Ludwig Vilma, a kultúrált hangú, végtelenül muzsiká­li­s operaénekesnő Mayerbeer Próféták című operájából énekelte el Az anya áriáját tomboló sikerrel. K­o­s­z­­­k­a Gyula Krüger Aladár Üdvözlégy című versét szavalta el lendületes erővel Miki­met vigyünk a politikába mondotta Rikolszky Piter dr. a regényegytetten Délután 6 órára zsúfolásig benépe­sedett a legényegylet díszterme. A műsort a Rácvárosi Polgári Daloskor hírnévre jutott kitűnő dalárdája ve­zette be fegyelmezetten, szépen elő­adott énekszámaival. Keller Já­nos karnagy biztos kézzel, művészi érzékkel dirigálta a jó együttest. A dalárda műsorzáró számai is nagy ha­tást értek s a közönség lelkes meg­­megújuló tapsokban fejezte ki el­ismerését. Deák Kató hatásosan, szépen szavalta el a Jézus Magyar­országon című költeményt, Hoff­mann Kálmán alelnök köszöntötte ezután a vendégszónokot és kérte fel előadásának megtartására: nem osztályérdeket kell csinálni, ha­nem egyetemes katolikus politikát kell csinálni. Mert mit látunk ma? A keresztény­ség kétezer éves múltja után itt kí­sért a kapitalizmus túltengése és míg Genfben leszerelésről tanács­koznak, Sanghai körül gyilkolják az embereket. Ilyen körülmények kö­zött tennünk kell valamit és ez ön­ként veti fel a témát: hogyan lehet érvényesíteni a katolikumot a poli­tikában? Az első feladat, hogy ne vigyünk politikát a szatori­­­komba, a másik, hogy katolikumot vigyünk a politikába. Az országnak a tettekben való ka­­tolicitásra van szüksége. Arra a ke­resztény morálra, amely mindenkire kötelező és egyenlő mértékkel mér mindenki számára. A gazdasági élet velejárója a szociális élet. Ha a pompa mellett nyomorúság van, ak­kor a szociális helyzet rossz és ki kell egyensúlyozni a helyzetet. De nemcsak belül kell sorompóba állni, hanem ki kell építeni a külpolitikai kapcsolatokat is. Össze kell szőni ki­felé is a katolikus szálakat, mert ez egyben megkönnyíti a gazdasági problémák megoldását is. A gazda­sági élet helyes kialakításához min­den társadalmi rétegre szükség van a falusi gazdára és úgy, mint a kis­iparra. Majd vázolta a két aktuális törvénytervezetet az összeférhetet­lenségi és részvényjogi reformot. Az­zal a kívánsággal fejezte be szavait, hogy egy táborban találkozzék Pécs és akkor nem marad el országosan sem az eredmény Rakovszky Tibor dr. előadását többször szakította félbe a zúgó taps és morajló helyeslés. B­e­d­ő Lajos ügyes szavalata és egy élőkép zárta be a legényegylet­­ sikerült szén kultúrestjét. - »v ^ ^ * • • «1» w i' « «r v J » a -I «• w -j- ■»* t • mV-*•»­•■■ .u I Edgar Wallace író utolsó útja az angliai Little Mallow késsel! lenne­JosnábéL

Next