Dunántúl, 1932. március (22. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
4. oldal. Rakovszky Tibor Egyetemes katolikus Ma harcba kell állni minden katolikusnak és olyan harcmodorral küzdenünk, mint ellenfeleink. Küzdenünk kell a gazdasági rendszer ellen, amely nyomorba taszított milliókat, mert lehetetlenség bedugnunk füleinket az éhezők moraja elől, és Mró Kálmán képviselők szociális előadásai Pécsen politikát sürgettek az előadók a böjti felolvasóestéken Pécs, febr. 29. — Az évenként visszatérő kultúresték újabban a politikai élet egy-egy jelesét szólaltatják meg azzal a céllal, hogy nagy, országos problémákat közelebb hozzanak a közönséghez, viszont a politikai élet szereplői az országot járva, alkalmat találjanak szélesebb néprétegek megismerésére. Vasárnap három pécsi kultúregyesületben hangzott el vendégszónoklat. A budai külvárosban Piró Kálmán dr. országgyűlési képviselő, a legényegyletben Rakovszky Tibor dr. országgyűlési képviselő,míg a keresztényszocialisták kultúrestjén mindkét vendég honatya beszédet mondott aktuális problémákról. A szónokok a szociális problémáknak a keresztény, krisztusi morál alapján való megoldását hirdették nagy hatással. Ezekről a sikeres kultúrestékről számolunk itt be az alábbiakban: Petró Kálmán dr. Ha nem elég csak jó katolikusnak lenni A Budai Külvárosi Kát. Kör vasárnap délután 6 órakor tartotta meg második nagyböjti felolvasóestjét, amelynek a nívós műsor mellett Petró Kálmán dr. Eger város országgyűlési képviselőjének Szociális problémák és katolikus világnézet című előadása kölcsönzött nagy vonzóerőt. Az illusztris vendéget Hantos Béla hitoktató, a kör egyházi alelnöke köszöntötte meleg szavakkal, hangsúlyozva, hogy Petró Kálmánnál nem foglalkozás, hanem a legnemesebb értelemben vett hivatás a képviselőség. Zúgó taps közben lépett a közönség elé Petró Kálmán dr., aki azzal vezette be beszédét, hogy nem ünnepi beszédet akar mondani, hanem a magyar katolikus problémákra, realitásokra akar rámutatni, őszinte szavakkal, egyenes, férfias bátorsággal. A városi polgársághoz szól, ahol a társadalmi réteghez, amelynek hivatása, jövője van a nemzet életében. — A keresztény polgárságnak két erőssége van, a törhetetlen hit, vallásosság és a megrendíthetetlen magyarság. Ennek a két erénynek összefogásával ki kell jutnunk a jelenlegi sanyarú helyzetünkből. Az út adva van, a Síneket, amelyeken haladnunk kell, a pápai enciloikák, a Rerum Novarum és a Qudragesimo Anno rakták le a katolikus egyház fiai számára. Rámutatott arra,hogy Moszkva is sínpárokkal hálózza be a világot, ezek a sínek a föld alá is mennek és néha robbannak is, ha a vörös cél úgy kívánja. Moszkva földalatti szervezkedésével csak akkor vehetjük fel a versenyt, ha átvesszük tőlük a tempót, ha összegyűjtjük azt a hatalmas erőt, energiát, ami a katolikumban rejlik. Ma nem elég, ha jó katolikusok vagyunk abban az értelemben, hogy eljárunk a templomba és vallásosan élünk, ma minden katolikusnak ki kell állni a közélet porondjára és el kell foglalnunk, élni kell azokkal a jogokkal, amik megilletnek Jsennünkik DUNÁNTÚK Kedd, 1932. március 1. ***$0»»*^*^ S*»4 Ha legyünk tovább a nagyfike rabszolgái — Eljött az idő arra, hogy a katolikusok keresztény elveket vigyenek az életbe és jelöljék ki az igazságosság útját. Mert már XI. Pius pápa is rámutatott arra enciklikájában, hogy keresztényietlen és igazságtalan, hogy a nagykapitalizmus rabszolgái legyünk, hogy béklyón vezetnek bennünket a kartelek mindenható oligarchiái. Harcolni kell a mostani rendszer ellen, amely megdrágítja az iparcikkek árát és ugyanakkor búzánkat és borunkat nem lehet értékesíteni. Nem lehet tovább tűrni, hogy a szeszkartel egy kézlegyintéssel minisztert buktasson és csaknem 200 pengőt nyerjen egy hektoliter égetett szeszen. Be kell egyszer már nézni a vezérigazgatók zsebeibe, mert amíg ők mammutjövedelmet élveznek, addig a magyar szőlősgazdák és munkások, 800 ezer ember a nyomorral vívja harcát. Megoldást kell keresni, segíteni kell a szőlőbirtokosokon és az első lépés az legyen, hogy a borfogyasztási adót el kell törölni, mert becstelenség az, hogy a 8 filliéres bor után 18 fillér adót kelljen fizetni. A zúgó taps után a pénzpolitika kulisszatitkait ismertette az előadó. Amíg a polgárnak 12 százalékos kamatot kell fizetni, addig az ipari hatalmasságok 7 százalékos kölcsönt kapnak a Nemzeti Banktól. Ebben nem szabad megnyugodni. Hogy különbségek legyenek egyes rétegek között, csak azért, mert néhány pénzhatalmasságnak így tetszik. Összefogással meg lehet változtatni ezt a rendszert, át lehet törni a kartelek falait. Ne adjunk hitelt azokRakovszky Tibor dr. képviselő feszült figyelem mellett mondotta el beszédét. — Az a körülmény, hogy katolikusok vagyunk, nemcsak jogot, de kötelességet is jelent. Ezért őszintén kell beszélnünk a bajokról és összefogva, együttesen kell keresnünk a nak, akik földosztást hirdetnek, mint kivezető utat. Nem pártpolitikát, a gazdasági válság egyedüli gyógyszerét. A magyar föld maradjon a magyar népé és ha a javak elosztását akarják egyesek, kezdjék ezt el a részvényeken és bankpalotákon és ott, hogy egyesek ne ötféle címen élvezzenek jövedelmet az államkincstártól. Elítélte a magyar adóztatási rendszert, amely kíméletlen és méltánytalan. Foglalkozott a kisiparosság kétségbeejtő helyzetével, a közüzemek konkurenciájával, amelylyel szisztematikusan tönkretették ezt valamikor jólétben élő, független és becsült, osztályt, mértékadó A kisiparosságot támogatni kell, újra életre hívni, de ennek első feltétele az, hogy az iparosság összetartson. Elérkezett a cselekvés órája, mert mi lesz akkor, ha továbbra sem lesz pénz és munka. Végül azt kérte a hallgatóságtól, hogy hallgassák meg ezeket a szociális előadásokat, mert a katolikus embernek szabad szót, a magyar érzést és fájdalmunkat katolikus embertől kell meghallanunk. A közönség lelkesen éljenezte meg a kitűnő előadót. A böjti est kísérő műsorán általános tetszést aratott az egyházközségi énekkar, amely Petrovics István zenetanár dirigálása mellett két számot adott elő. A vegyeskar fegyelmezettsége, értékes hanganyaga és színező ereje Petrovics István kvalitását dicséri. A közkedvelt P. Ludwig Vilma, a kultúrált hangú, végtelenül muzsikális operaénekesnő Mayerbeer Próféták című operájából énekelte el Az anya áriáját tomboló sikerrel. Koszka Gyula Krüger Aladár Üdvözlégy című versét szavalta el lendületes erővel Mikimet vigyünk a politikába mondotta Rikolszky Piter dr. a regényegytetten Délután 6 órára zsúfolásig benépesedett a legényegylet díszterme. A műsort a Rácvárosi Polgári Daloskor hírnévre jutott kitűnő dalárdája vezette be fegyelmezetten, szépen előadott énekszámaival. Keller János karnagy biztos kézzel, művészi érzékkel dirigálta a jó együttest. A dalárda műsorzáró számai is nagy hatást értek s a közönség lelkes megmegújuló tapsokban fejezte ki elismerését. Deák Kató hatásosan, szépen szavalta el a Jézus Magyarországon című költeményt, Hoffmann Kálmán alelnök köszöntötte ezután a vendégszónokot és kérte fel előadásának megtartására: nem osztályérdeket kell csinálni, hanem egyetemes katolikus politikát kell csinálni. Mert mit látunk ma? A kereszténység kétezer éves múltja után itt kísért a kapitalizmus túltengése és míg Genfben leszerelésről tanácskoznak, Sanghai körül gyilkolják az embereket. Ilyen körülmények között tennünk kell valamit és ez önként veti fel a témát: hogyan lehet érvényesíteni a katolikumot a politikában? Az első feladat, hogy ne vigyünk politikát a szatorikomba, a másik, hogy katolikumot vigyünk a politikába. Az országnak a tettekben való katolicitásra van szüksége. Arra a keresztény morálra, amely mindenkire kötelező és egyenlő mértékkel mér mindenki számára. A gazdasági élet velejárója a szociális élet. Ha a pompa mellett nyomorúság van, akkor a szociális helyzet rossz és ki kell egyensúlyozni a helyzetet. De nemcsak belül kell sorompóba állni, hanem ki kell építeni a külpolitikai kapcsolatokat is. Össze kell szőni kifelé is a katolikus szálakat, mert ez egyben megkönnyíti a gazdasági problémák megoldását is. A gazdasági élet helyes kialakításához minden társadalmi rétegre szükség van a falusi gazdára és úgy, mint a kisiparra. Majd vázolta a két aktuális törvénytervezetet az összeférhetetlenségi és részvényjogi reformot. Azzal a kívánsággal fejezte be szavait, hogy egy táborban találkozzék Pécs és akkor nem marad el országosan sem az eredmény Rakovszky Tibor dr. előadását többször szakította félbe a zúgó taps és morajló helyeslés. Bedő Lajos ügyes szavalata és egy élőkép zárta be a legényegylet sikerült szén kultúrestjét. - »v ^ ^ * • • «1» w i' « «r v J » a -I «• w -j- ■»* t • mV-*•»•■■ .u I Edgar Wallace író utolsó útja az angliai Little Mallow késsel! lenneJosnábéL