Dunántúl, 1932. április (22. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-01 / 73. szám

III!, «vfalysm TS. szánt. m­mmmammMmmmmmmmmmmmmmmm BLOrtZETfiSI AHAIEI MÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTAv '*­* 'fr,. L»aac3 WPiW ituumi $ Ara 1# fillér Pécs, 1932. április 1. Wnfék SZERKESZTOseg LYCEUM-UTCA 4. SZÁM, l I LtK,N:2»4L'Ilii1 KI­ADÓHIVATALI LYCEUM-UTCA A SZÁM TELEFON: 32.2^,S AM H I­R DE T I K I DÍJSZABÁS SZERINT A meggyötört ember elé, aki már megroskadt az élet terheitől és imbolyogva jár a súlyos gondok között, az ország leg­gazdagabb vidéki városa odavetí­­tette most az egyetlen vigasztalást és menedéket, a halotthamvasztást. Ez az, ami hiányzott az életünkből, erre van ma legjobban szükségünk- Krematórium kell a magyarnak! Va­lamikor az önálló vámterület, a ma­gyar vezényszó, ma krematórium a jelszó. Ez a krematórium feltétlenül alkalmas az ínség megszüntetésére, a munkanélküliség csökkentésére és az annyira hangoztatott feleke­zeti béke mélyítésére, mert meg­nyugtatja az elégedetlen és háborgó lelkeket. Hogy úgy mondjuk, kihúzza a szálkát ennek a gazdaságilag meg­gyötört országnak a lábából. Ezen a krematóriumon át vezet az út az élők boldogsága felé. Ezt minden józan ember beláthatja. És azt is, hogy soha nem jöhetett jobbkor. Hiszen amerre jártunk nyomor­­tanyákon, munkanélküliek sűrü tá­borában, békés otthonokban, tét­lenségre kárhoztatott gyárakban és üzemekben, ott feszült az erre való vágy, ott izzott a kívánság, csak ,ez volt a szóbeszéd: a kremató­riumot a magyarnak! Csak néhány bigot pápista nem érti meg a mo­dern kor szavát és csökönyös mara­­disággal ragaszkodik a sírgödörhöz, pedig a krematórium sokkal kényel­mesebb. Ezek a maradiak nem érzik ki az alkotás lendületét és újszerű­ségét, az új intézménnyel való gaz­dagodás felbecsülhetetlen értékét. Nem akarják belátni, hogy ez a kre­­­matórium új munkalkalmat jelent a pangásra kárhoztatott, országot építő szabad iparnak, vagy hogy érthetőb­­­,ben fejezzük ki magunkat, az or­szágot leépítő szabad­kőműves ipar­inak. A nagy emberbarátok, a nagy­­humanisták, egy víj­kor előhírnökei olyan meggyőzően, annyi melegség­gel ejtik ki a vigasztaló, gyengéd érzéseket fakasztó bűbájos szót: h­alottégetés, hogy az ember szinte­­kedvet kap rá. Már maga a gondo­­­lat is megnyugtató lesz a nagybeteg számára, hogy nem kerül az édes tanyaföldbe, hanem szépen elégetik fel egy staniclira való hamut elhe­lyeznek majd a hamvvederben. Egé­­­szen új perspektíva nyílik meg a gyilkosok számára is. A halottat, el­égetik, az exhumálásnak vége. És még néhány előnyt lehetne felsora­koztatni, de teljesen felesleges, mi­­ázen ma az ínség és nyomor szo­morú világában keresve sem lehetne fontosabb, aktuálisabb és sürgőseb­ben megvalósítandó intézményt ta­lálni a krematóriumnál. Már csak­nem, hogy az imádságba is bele­ikéről: add­­meg nekünk a mi min­dennapi krematóriumunkat! És ép­pen azért, mert ilyen égetően szük­ség van erre a krematóriumra, kezd­jük el az égetést. mindjárt a tervnél ér­­krematórium helyett építsünk szanato­ritjgot a. n­ÉvsselHQ&k!. Mstáráímok Viharos jelenetek, szenvedélyes összetűzések a Ház mai ülésén A külföldi biztosíték huszonöt milliós nemzeti ajándéka és a hódmezővásárhelyi ínségbúza »■■■■■■■——H »111N­ ■■ » ....­­ A szociáldemokraták éles támadása a belügyminiszter ellen Budapest, márc. 31. — A kép­­viselőház négyheti szünet után ma újból megkezdte működését. Al­­­másy László elnök pontban 10 órakor n­yitotta meg az ülést. Ezután Beck Lajos, D­i­n­i­e­s Ödön és N­á­­n­á­s­s­y Andor képviselőket végleg igazolt, képviselőknek jelentette ki Ulain Ferenccel egyetemben. Az elnök ezután bemutatta Farkas Géza levelét, melyben bejelenti, hogy összes bizottsági tagságáról lemond. Több képviselő ellen, így Dréhi Imre ellen is mentelmi megkeresés érkezett. A mentelmi megkeresése­ket a Ház áttette a mentelmi bizott­sághoz. Napirend előtt A­nd­a­h­á­z­i Ka­s­­nya Béla szólalt fel, aki a biztosító intézeteknél tapasztalható visszássá­gokat tette szóvá. Rámutatott arra, hogy a biztosítók óriási előnyöket él­veznek és nagyrészük külföldi társaság. Kifogásolta, hogy a devizakorlátozás és a transzfer moratóriumról szóló rendelkezés a biztosító intézeteket nem érinti, mert ők egyszerű át­könyveléssel is kivisznek valutákat az országból. Tiltakozik az ellen, hogy a díjtételeket 100 percenttel emeljék, amikor amúgy is mintegy 25 millió pengő nemzeti ajándékot élveznek a biztosító társaságok. Ki­fogásolta azt is, hogy mintegy 107 képviselő és felső­házi tag visel tisztséget a bizto­sító intézeteknél. Kun Béla felvilágosítást kért a kormánytól a kedvezményes zöld­hitel ügyében, majd éles szavakkal kelt ki a nagybankok kamatpoliti­kája ellen. Beszéde további folya­mán támadást intézett az Altruista Bank ellen, majd kifogásolta, hogy a kiviteli intézet engedélye körül különböző kifogásolható dolgok történtek. Hangoztatta, hogy a kormány elvesz­tette bizalmát, újabb embereknek kell jönniük. Friedrich István hangosan kiáltott a jobboldal felé: — Halljuk , a prog­rammot, — mire az ellenzék a kórusban kezdte köve­­telni, hogy a miniszterelnök szólal­jon fel. Az elnök" bejelentette, hogy G’­u­r­g­­­y Emil földművelésügyi mi­niszter kíván szólani, mire a zaj le­csillapodott. A földművelésügyi mi­nek egyes részeire. Ő is tudja jól — mondotta, — hogy az osztrák—ma­gyar kereskedelmi szerződés alapján kiadandó export engedélyekkel bi­zonyos halogatások és kifogásolható dolgok történtek. Mindent el fog követni, hogy ez megszűnjék és súlyt helyez arra, hogy üzérkedések ne tör­ténhessenek. A tengeri import kérdésével kap­csolatban megállapította, állattenyésztő gazdáknak hogy ez szükségük van a­rra, hogy olcsó takarmányhoz juthassanak, mert küldőben állat­jaink nem exportképesek. A hód­mezővásárhelyi kifogásolt inségbúza kérdéséről beszélt ezután. Vizsgála­tot rendelt el, amely megállapította, hogy az inségbúzába mindenféle törmelék van ke­verve. A hódmezővásárhelyi polgármestert utasította, hogy vizsgálja ki az ese­tet, amelyet minden körülmények között meg akar torolni. botrányt okoznak a szocialisták S­z­eder Ferenc napirend előtti f®lffí5 í­ásában a fzde,­dem­ párt­­szervezetek megalakulása és műkö­dése elé gördített hatósági akadá­lyokról beszélt a szocialista képvi­selt® állandó zajos tüntetés közben. Ekkor lépett a terembe Keresz­­tes -­Fischer Ferenc belügymi­niszter, akit a szocialisták óriási zajjal fogadtak. Weltner Jakab: Hazudnak, ha azt mondják, hogy megtorolják a ■csendőrök eljárását, R­e­i­s­i­n­g­e­r Ferenc magából kikelve kiáltotta a belügyminiszter felé: — Magyar vértől piros a keze! Brigantiku­svihákok! — kiabáltak össze-vissza "a szocialisták, miközben az elnök hosszasan csenget és több szocialista képviselőt rendre utasít. Szeder Ferenc: Aljas kommu­nistáknak neveznek bennünket a taklyos rendőrök és csendőrök. Erre a kijelentésre díjból kitör a zaj. A jobboldalról a tiltakozás vi­hara hangzik fel. Szeder Ferenc ezután több vidéki esetet olvas fel, amelyekkel a csendőrök erőszakos beavatkozását akarja bizonyítani. Az elnök figyelmezteti Szeder Ferencet, hogy egy-két. .esetből ki­folyólag nem lehet általánosítani. Rei­singer Ferenc magából ki­kelve kiáltja: — Száz és száz hasonló esetet tu­dunk felsorolni! P­e­y­e­r Károly: Fogat-fogért, sze­­met-szemért, — ezt akarja a bel­ügyminiszter? Kormánypárti oldalról Ernyey István valamit közbeszól, mire Peyer ezt kiáltja válaszul: — Mit akar maga öreg paralitikus? A vihar tetőfokra hág akkor, ami­kor az elnök Peyer Károlynak mentelmi bizottság elé való utalását javasolja. A többség hozzájárul az elnök indítványához. Peyer Károly: A Dréhr-ügyben csináljanak rendet! Re­ising­er Ferenc: A belügy­miniszter csináljon rendet és kotród­­jék a helyéről. Csak lassan áll ismét helyre a rend. t­itkos választójogot követel az ellenzék Károlyi Gyula gróf miniszter­­elnök terjesztette be ezután az el­lenzék állandó zajongása közben a Franciaországgal kötött második kereskedelmi pótegyezmény kiegé­szítéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a Németországgal való ke­reskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló jelentést, az ál­lami számvevőszék jelentését és vé­gül az ország közállapotairól szóló statisztikái jelentést. A törvényja­vaslatot és javaslatokat kiadták az illetékes bizottságoknak. Az elnök ezután javasolta, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt elsőnek Buching­er Manó szólt hozzá. Azt javasolta, hogy az álta­lános titkos választójog­­ tárgyalását tűzzék ki a holnapi ülés napirend­jére. Zsindely Ferenc hangoztatta, hogy a választójog első sorba he­lyezése csak demagógia. (Zaj a bal­oldalon.) Já­n­os­s­y Gábor: Először kenye­ret, azután választójogot! Zsindely Ferenc az elnök napi­rendi javaslatát fogadta el. Ezután nagy szótöbbséggel elfo­gadták az elnök napirendi inditvá­niszter válaszolt Kun Béla fresaédjea. 4Q. exakat lartssk.. A vM.via.fejvidat l.jitáa véÉsiéxW

Next