Dunántúl, 1932. május (22. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-01 / 98. szám

Pécs, 1989. májusi Vasárnap . HU. évfolyam 98. szám. Ara­d 41 Vilié* SZERKESzTOseC LYCEUM-UTCA 4. SZÁMI 111 Bfrafo, 29-48. SZAm KI ADÓHIVATAL. LYCEUM-UTCA 4. SZÁL rSLEPQM32-22..S" A ~~ H 1 R D E T É DÍJSZABÁS SZERI1 Tel. ide' HukA 2 b LÉR. EGYES S2^ K FILLÉR, .6 OLD, ti FILLÉR. KÉZIBé ftEM ADUNK V1S ■L*. m­c Jog és szabadság A világért sem akarunk a népjogok és közszabadság ellen szólni, de vala­hogy nem tartjuk elűszerűnek, hogy éppen egy szociáldemokrata képvi­selő reklamálja a parlamentben, mint a forradalmak ellenszerét. A tapasz­­­­talat ugyanis azt bizonyítja, hogy ami­kor az elvtársak uralomra jutnak, éppen a fordítottját, csinálják annak,­­amit hirdetnek. Mennyit engedélyez­tek 1919-ben a népjogból és közsza­badságból? Mi volt a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, szólás­­szabadság stb. a. Kunfiék és Böhm elvtársék uralkodása, idején? Még a halk sóhajt is torkára forrasztották ja jámbor halandónak a szabadság­­jogok hirdetői és a demokrácia hiva­tásos védelmezői. A reakció ellen nagy garral hadakozó szocializmus maga a megtestesült reakció, mert hiszen egy osztály önkényes hatal­máért, diktatúrájáért harcolt ami két­ségtelenül megtagadása minden de­mokráciának és szabadságnak.­­ Aki csak némileg is ismeri a mar­xista pártok belső életét, a párt- és a szakszervezet felépítését és vezetését, kénytelen tapasztalni, hogy­ nincs a világnak még egy olyan, politikai vagy gazdasági hatalmi szervezete, mely annyira antidemokratikus lenne, mint a marxista­ pártok belső élete. A­­szakszervezeti bürokrácia minden hatalmat, a kezében tart, s nem volt az az ókori, vagy középkori kényúr, aki annyira zsarnokoskodhatott volna rabszolgái fölött, mint a mi korunkban egy-egy szociáldemokrata párt, "vagy szakszervezeti hatalmasság teszi azok fölött, akik naiv hittel bí­rálni merészelik a vezetést, vagy­­egyik-másik vezérelvtárs ténykedé­seit. Az ilyen szerencsétlen munkást, aki a szabad kritika jogán „lázadni" smer a vezérkar ellen, úgy megmar­ják a párt és szakszervezeti üléseken, hogy örökre hátat fordít az emberi­­szabadságjogok apostolainak.­­ Alig pár évvel ezelőtt történt, hogy­­az egyik „lázadó", Szőke Imre, röp­­iratot adott ki, amelyben erős kritiká­val illette a vas- és fémmunkások szakszervezetének vezetőségét, a töb­bek között azt írván, hogy amikor a szakszervezet hivatalos lapja azt ál­lította, hogy ott demokrácia uralko­dik, gáládul hazudott. A szövetség­­ titkára, a röpirat tartalma miatt sajtó­pert indított Szőke ellen, aki a bün­­­tetőtörvényszék tárgyalásán a valódi­ság bizonyítását kérte. A tanuk ki­­­hallgatása után a Schadl-tanács im­egállapította, hogy Szőke Imre iga­zat írt s így felmentették a vád alól ,s így tehát bírói ítélettel igazolták, hogy nem demokrácia, hanem dikta­túra uralkodik a nevezett szakszerve­zetben. A szociáldemokrata pártok belső életéből törvényszerűen következik, hogyha valamilyen módon egy ország­ban a hatalmat teljesen megszerzik, mint ahogy Oroszországban is tör­* N­- ■ ■ -t-----­tént, rögtön levetik magukról a sza­badság és demokrácia álruháját és a szakszervezeti terrort kiterjesztik az egész állami és társadalmi életre. Lenin és társai a cárizmus bukása után úgy léptek fel, mint a teljes és tökéletes demokrácia, általában, mint az összes emberi szabadságjo­gok harcosai és a népek felszabadítói. De mikor az a­lkot­mányozó gyűlés ösz­­szeült s kitűnt, hogy Lenin és pártja nem tudta megszerezni az országban az abszolút többséget, a világmeg­váltó marxizmus nevében fütyültek minden demokráciára, az általános, egyenlő, titkos és arányos választó­jog eredményére, s a legbrutálisabb módon, katonai erőszakkal verték szét az alkotmányozó nemzetgyűlést. S amikor nálunk a Garami-Kunfi­­kormány az általános, titkos alapján választásra készülődött, a szociál­demokrata párt hivatalos lapja vezér­cikkben fenyegette meg az ország né­pét, hogyha nem jut a szociáldemok­rata párt többséghez a parlamentben, akkor a „munkásság ökle" szét fogja verni az egész „dunaparti cirkuszt"­.. A marxizmus szószólóinak nincs erkölcsi alapjuk, hogy népjogokat és közszabadságot reklamáljanak. Demo­krácia valójában csak ott lehetséges, ahol annak megvan a maga szellemi és erkölcsi háttere, ahol a lelkeket nem vadította, nem durvította el a gyűlölködés, az állati önzés, ahol a lelkek megnemesedtek és kifinomod­tak, vagyis ahol előbb a krisztusi mo­rál győzött. (HB) f­ttv v vT­TTfvwwy vwwt?tttwttWvVytwvrrTTTrmT»?»r Május 13-ára tűzték ki a választást a csonka­dárdai kerületben Pécs, ápr. 30. — Egy hét óta a csonkadárdai kerület mandátumának sorsa került a politikai élet érdeklő­désének homlokterébe. Alig egy esz­tendeje választották meg­ Schmidt Miklós dr. mohácsi ügyvédet a kerü­let képviselőjévé. A választási harc végtelenül, izgalmas volt- e.Ifj.már dr. minimális szavazattöbbséggel, hó­dította el a mandátumot a kerület volt képviselője, Mándy Sándor dr. elől. Nyilt titok volt, hogy Frigyes kir. herceg uradalmainak támogatása sze­rezte meg a győzelmet Schmidt Miklós dr.-nak és éppen ezért M­án­d­y dr. megpeticionálta a válasz­tást és egyben választási vétség mi­att eljárást indított, a kerületben nép­szerű­­ Zambach Endre magyar­bólyi lakos, Frigyes kir. herceg ura­dalmának főintézője ellen. A közigaz­gatási bíróság a petíció ügyében a pécsi ítélőtáblát bízta meg a bizonyí­­­tási eljárás lefolytatásával, közben pedig a pécsi törvényszék Z­a­m­­­b­a­c­h Endrét választási vétség miatt kisebb pénzbüntetésre ítélte. A politikai jósok ekkor már nyíl­tan hangoztatták, hogy Schmidt Miklós dr. mandátumá­nak ügye nagyon rosszul áll­ A közigazgatási bíróság 10 nappal ez­előtt a nyilvánosságra hozta azt, hogy a petíció ítéletét május 7-én hirdeti ki. S­c­h­m­i­d­t dr. nem várta be az ítéletet és hogy a súlyos perköltsé­gektől mentesüljön, lemondott a mandátumról. Ezt a lemondást ugyan Schmidt dr. később visszavonta, de a Ház ezt a későbbi lépést nullifikálta. Néhány nappal ezelőtt köztudo­mású lett az, hogy a dárdai kerü­letben új választás lesz. Vámasstás hétköznap Az időszaki választás előkészületei­nek megállapítására és a választás időpontjának meghatározására F­i­­scher Béla, Baranya vármegye al­ispánja ma délelőtt 10 órára össze­hívta a központi választmányt. A választmány ülése alig fél óráig tar­tott és azon elhatározták, hogy a dárdai választást május 13-án tartják meg. A választás péntekre esik (Tizen­­ham­adika és péntek is, rossz ómen a jelölteknek). A központi választmány azért döntött a hétköznap mellett, mert a pünkösdi ünnepek hangula­tába nem akart politikát belevinni. Viszont azért hozták ennyire előre a választást, mert a kerület választói a hosszúra nyúló korteskedés alatt el­hanyagolnák a mezőgazdasági m­un­­kákat. A választmány a­ választás elnö­kévé Szántó István magyarbólyi vasúti állomásfőnököt, helyettesévé S­z­a­u­t­e­r József magyarbólyi igaz­­gatótanítót jelölte ki, Félix Antal dr. táblaelnök választási biztosul Kiss György táblabírót, helyette­séül pedig Dóri Dénes dr. törvény­­széki bírót delegálta. Egyben a vá­lasztmány intézkedett arról, hogy a választás előtt és alatt a törvényben előírt intézkedéseket betartsák. A jövő héten tehát már újból meg­kezdődj­k a politikai agitáció a dár­dai kerületben. A­ jelöltek névsora még nem alakult ki, de valószínű, hogy vitéz P­u­r­g­­­y Emil földmíve­­lésügyi miniszter, Schmidt Miklós dr. egységespártiak és P­erczel Béla, valamint T­i­l­d­y Zoltán, Gaál Gaszton-párti politikusok lépnek fel. Egy repülőfelvétel a Száva által elöntött Bosanski-Szam­ac jugoszlá­viai városkáról. A DUNÁNTÚL vasárnapi száma 14 oldal ­ Véget ér a nemzet­közi munkaügyi konferencia •­e­ji­f, ápr. 30. — (MTI.) A nem­zetközi­­ munkaügyi konferencia há­­­romheti ülésezése ma eredményes munka után Albert Thomas igaz­gató záróbeszédével végetért. Egyez­mény-tervezet­ jött létre abban a kérdésben, hogy a nem­ iparszerű foglalkozásokban milyen feltételek­kel engedhető meg a­ gyermekmunka és­ a tervezethez több ajánlást csa­toltak. E megállapodás elfogadásával a gyermekvédelem nemzetközi sza­bályozása majdnem hiánytalanul le­zárult.

Next