Dunántúl, 1932. július (22. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-01 / 146. szám

A. oldal. A modern kultúra furcsaságai Csikágó egyik újságjában meg­jelent egy ügyvéd hirdetése, aki fiatal hölgyet keres, hogy az egyik kliense számára 2500 dollárért a bal fülét átengedje. A füloperációt elsőrendű sebész végezné, diszkré­ten és fájdalommentesen. Az ízléstelen amerikai reklá­mok attól sem riadnak vissza, hogy a temetőket és sírokat reklám­célokra felhasználják. A long­­islandi temető egyik sírkövén pél­dául ez olvasható: „Itt nyugszik Annie Haykins. Tovább tudta volna megőrizni szépségét, ha Car­ton és Fia krémjét használta volna.“ Egy másik sírkő felírása: ■„Itt nyugszik Give Bernestam, az ismert illatszercégnek, Bernestam, et Chap-nek beltagja, azon cégé, mely vevőit eddig mindenkor leg­teljesebb megelégedésükre szolgált­a ki.“ Ugyanott a krematórium falán egy massachusetts-i firma hirde­tése látható: „Ha mentál később óhajtasz idekerülni, akkor használj salátád elkészítéséhez Red Pill­­márkát.“ * Eleonora Ambrose, egy amerikai táncosnő, aki a Broadway egyik kabaréjának szarja, 240.000 dol­lárra biztosította a lábait. '­­ * * Berlin egy idő óta új „szociál­politikai" berendezkedéssel dicse­kedhetik. Van betegpénztára házi­állatok számára. Az ember elmegy kutyájával, vagy macskájával, vagy valamely más négylábú házi társával az állatorvoshoz, aki bi­zonyítványt állít ki arról, hogy az illető állat sem nem terhelt, sem a krónikus nyavalyában nem szen­ved. Ezt az egészségi bizonyít­ványt most be kell mutatni a be­­tegpénztárnál, amit az állattartó részéről az állatnak a tagok közé való felvétel céljából történő be­jelentése követ. Állatorvosi keze­lés, gyógyszerek, kötszerek ingyen mennek.* 1 Hogy a reklámok milyen vissza­taszító és ízléstelen formákat ölt­he­tnek, arra példa az alábbi: Meg­felelő rajz mellett ez a reklám­­szöveg áll: „Egy lakatosmester végső akarata. — Kedves Szent Péter! A földön az volt az utolsó akaratom, hogy BP mankászubbo­­nyomban temessenek el. Ebben akarom neked a Mennyország ka­puját megjavítani. Hadd ismerd meg egyszer te is ezt a nagyszerű márkát! Tudom, te se fogsz soha mást viselni, mint BP zubbonyt!­­Kapható X. és Y. kereskedések­ben!* Egy másik reklám-csodabogár! Egy londoni író „Lea, az asszony“ című regényt írt. A könyv azonban minden könyvkereskedői trükk el­lenére sem fogyott. Ekkor zseniális ötlete támadt a szerzőnek. Házas­sági hirdetést tett közzé az összes londoni lapokba ezzel a szöveggel: Egy milliomos házasságkötés cél­jából meg szeretne ismerkedni egy leánnyal. Vagyon mellékes. Fő­­feltétel, hogy azokkal a tulajdon­ságokkal rendelkezzék, melyek a „Lea, az asszony“ ,c. regény hős­nőjében megvannak . Úgy írják, hogy a regény pár nap alatt telie­­mb elfogyott. DÜNÄNTÜC Péntek, 1932, Julius 1, Franciaországi magyarok hódolata a rózsák szentjénél A világ minden tájáról érkeznek zarándokok Lisieuxba Lisieux.­­június hó. A legkedvesebb és legnépszerűbb szentek sorába emelkedett kis Szent Teréz városkája, Lisieux. Ma Fran­ciaország egyik legnépszerűbb za­rándokhelye. Az alázatosan elher­vadni kívánó Rózsa Isten kertjének teljes pompában viruló és vonzó illatú virága lett, amely szépségével néhány év alatt meghódította az egész világot. Az ősi normandiai vá­roska ódon utcái a világ minden ré­széről idejött zarándokok áhítatának néma szemlélői. Az ország egyik legromantikusabb vidékén, a bukolikus Normandiában robog zarándokvonatunk, hol vadre­gényes erdők, lankás dombok, pata­koktól átszelt mély völgyek váltják fel egymást. Méltán megilleti a kis Svájc elnevezés. Világhírű nevezetes­sége, Szent Terézke földi virulásá­­nak boldog színhelye. Lisieux is dombos völgyes szép vidéken fek­szik. Már messziről látható a város­tól északra fekvő dombon épülő ba­zilika nagyméretű talapzata. Nem­sokára már százezrek ájtatos éneké­től fognak visszhangzani e dombok. Mint a kis Szent egyszerű gyermek­ded és alázatos élete, úgy tárul elénk szerényen és észrevétlenül az áldott Kármel temploma és zárdája. Ha Szt. Terézke gyönyörű és virágokkal körülvett szobrát nem látnák előtte, talán el is suhannánk mellette. Csak néhány száz ember befogadására al­kalmas nyilvános kápolna és azért a sok ezer zarándok jórésze egyelőre kinnrekedni kényszerül. Alig múlik el pár perc, máris misézem főoltárá­nál Az oltár fölött Szent Terézke égi rózsahullatásának nagy művé­szettel készült szobra megkapó mi­liőben ígéretének szavaival.­— „Egembe térek, hogy rózsát hullassak a földre." És ez a csodálatos kegyelmi rózsa­­eső szüntelenül hull alá a földre, mu­tatja a megszámlálhatatlan bálanyi­latkozat az ország majdnem minden templomában. Itt e helyen a kis vi­rág gyermekded és szeretettől lán­goló lelke leköti egész lényünket. Amerre csak tekintek, mindenütt az ő kiváltságos nagy lelkértek szárny­­suhogását hallom. A folyton jövő­­menő és imádkozó tömeg zaja elől lelkemben, csak a zárda egyszerű barna ruhájában járó lakójának Isten szeretetébe elmerült képét látom, csak „Öt“ „a jó Isten szavát" hallom szólalni, amint hivatását kifejti: „Az én hivatásom a szeretet." „Minden áron el akarom nyerni a pálmát, ha nem vérem árán, úgy szeretettel." Oltárszolgám csengése a zárd­a­ lakói­nak is szól és a kis szentnek még élő nővérei imádják az ő megdicsőült hugocskájuk tiszteletére bemutatott áldozatban oltárra szállt Eucharisz­tikus Jézust, eredetiek. Szobácskája, hol a Szent Szűz élete hajnalán betegségében reámosolygott, kápolnává van átala­­­kítva. Rendkívül bájosak a kis leányka játékszerei: hajasbabája az ágyacskával és babakocsival, konyha­­edénykéi, sakktáblája, kis zongorája, hajócskája, ugrókötele stb. Ott van­nak az iskolásleány tanszerei, tás­kája, íróasztala és könyvei, Imazsá­­málya mily tökéletes imáinak volt sokszor tanúja. Körüljárom az ár­nyas-lombos kertet, irigykedve né­zem a régi fenyőfákat, melyek még, néhány évtizede tanúi voltak a kis virág játékainak, ártatlan kacagásá­nak, ég felé törő szeretetdalainak. Mély hatást kelt a szemlélő lelkében a kertben levő márványszobor, amely­ Kis Szent Terézt abban a pillanatban ábrázolja, midőn titkát föllebbenti atyjának és engedélyét kéri, hogy zárdába lépjen. A leányka esdeklé­­sét és az ég felé tekintő atya Isten­ben megnyugvó nagy fájdalmát ki­fejező szobor remek alkotás. Viszontlátást integetünk az álom­szerű fehér laknak és sietünk, hogy még leérjünk és részt vegyünk a Kár­­melben tartandó délutáni ájtatossá­­gokon, ahol abban a kegyelemben volt részem, hogy Szent Terézke ereklyéjét hordoztam párisi paptest­véremmel. Majd jön a búcsú ideje. Fáj elszakadni Karmeltől, mely min­den emlékével kitörölhetetlenül be­lém vésődött. Hálatelt szívvel áld­juk az Urat, hogy megmutatta kis virágának földi otthonát és forrón kértük kis Szent Terézt, hogy hullas­son sok rózsát meggyötört szegény hazánkra, Uhl Antal. Magyar prédikáció a Kármel templomban Fellépek a kis templom szószé­kére, amelyről elhangzó igéket oly mohón szívta magába, kis Teréz. A zsúfolásig megtelt templomban 28 magyar is van. Franciául kezdem meg prédikációmat, majd áttérek a mi nyelvünkre és magyar nyelvű dicséret száll a kis virághoz földi otthonából. Kisded csapatunknak be­mutatom Kármel ékességének szép­ségét, életének kis ösvényét és kö­vetésére lelkesítem őket. És amint beszélek, ismét csak őt látom, amint szerényen, alázatosan térdel a nagy rács mögött. Kellemes meglepetésben is volt részem. Két hívem (fiatal bányamun­kások) 320 kilométeres utat tettek meg motorkerékpáron, hogy Lisieux­­ben lehessen és hódoljon a drága Szentnek. Itt meggyóntak és meg­­áldoztak. A mellékkápolna remekművű üveg­koporsójában nyugszanak a Szent földi maradványai fekvő szobrával, amely a halál pillanatában ábrázolja őt, mintha édesen elszenderülne. Kezében feszület, körülötte rózsák és angyalok márványszobrai az Úr intőszózatával: „Ha nem lesztek olyanok, mint a kisdedek, nem men­tek be a mennyeknek országába." A ráccsal elzárt kápolnához sűrű tömeg tódul szüntelenül megindító áhítattal. A sekrestyébe menet megállók a márványfallal elzárt ajtó előtt. Itt térdelt a viruló szép 16 éves Te­rézke, itt kapta az utolsó csókot a kis királynő agg atyjától, hogy egé­szen elhagyva a világot, epedve kí­vánt bármeljébe lépjen. Tekintetem nem akar elszakadni a kis virág szent emlékeitől. Látom hófehér ke­resztelő ruhácskáját, a csöpp leányka csipkés ruháját, amelyben rózsákat hullatott az úrnapi körmeneten az Oltáriszentség elé. Eredeti szépségé­ben van előttünk földig érő első ál­dozás­ öltözete, mely tanúja volt Jé­zus első csókjának. Megragad gyö­nyörű hullámos, hosszú szőke haja, melyet a fogadalomtételkor levágtak. A beöltözött apáca fehér köntöse a fehér rózsakoszorúval, a fogadalmas zárdaszűz komoly sötét öltözete, cipői, sarui, festőkészlete kis festmé­nyével, amint Jézus kopogtat az ajtónál, vezeklőeszközei megindító hatást gyakorolnak a szemlélőre. Látogatás Szent Teréz gyermekkori lakóházában A kis magyar csapat végigjárja a 15 ezer lakosú városkát és nagy gyönyörűséget nyújtanak a normand stilű középkori házaktól ékes szűk utcák. Mintha itthagyott középkori világban járnánk. Az egykori püs­pöki székesegyház a gót stílnek leg­első hajtása Normandiában. Utunk kivisz a város szélén levő Buisson­­netsbe, Szent Terézke gyermekkori lakóházába, hol 5 éves kora óta élt a zárdábalépésig, öreg töpörödött anyóka ül az egyik ház előtt. Már akkor is felnőtt lehetett, amikor ,talán naponta, látta elmenni háza előtt a könyv táskájáva­ iskolába siető szendearcú leánykát, Martin Terézkét. Szűk és emelkedő ösvé­nyen haladunk előre és egy gondo­zott kert közepén mint szent álom elénk lép az egymagában álló eme­letes fehér ház. Oly bájos, oly ked­ves, oly vonzóan szép ez a fehér ház a parkszerű kertben, a színpom­pás természet ölében, mint egykori drága lakója. Végigjárjuk és meg­tekintjük minden szobáját, mindenütt ott szeretnénk időzni sokáig­, annyira hív és vonz Szent Terézke nagy szelleme. A szobák bútorai mind RUDEL­ZEYNER, az osztrák Bundesrat első női elnöke, r—■ ,,, u ■ ■ ■,», „ a, „„ Az új 3££-as bizottság tagjai Budapest, jún. 30. — A ma tartott pártközi konferencián hosszas tanácsko­zás volt a 33-as bizottság tagjainak ki­választásáról. Miután az arányszámot megállapították, elhatározták, hogy a megválasztandók következő listáját ter­jesztik a képviselőház elé: Bessenyey Zénó, gróf Bethlen István, Biró Pál, gróf Esterházy Móric, Győr ö­­rey Sándor, Ivády Béla, Kállay Mikó Kállay Tibor, Kozma Jenő, Laka Gyula, Marschall Ferenc, Mayer Ján Nagy Emil, őrgróf Pallavícínt Győr Péntek Pál, Rassay Károly, Schandl I­roly, gróf Sigray Antal, Temesváry In Ugrón Gábor, Szilágyi Lajos és­­ Károly. A régi tagok közül több kimaradt így az egységes pártból: Pesthy Pál, S­binek István, Csizmadia András, Ha Kálmán. Helyettük: Bethlen Istvánt, N­yer Jánost, Péntek Pált és Kállay M­­óst választották meg. A keresztényei­ból Túri Béla és Ötvös Lajos maradt ki és csak gróf Esterházy Móric,­ Gy­­őrey Sándor és Wolff Károly mara bent. Az új 33-as bizottságot egyébként a Ház mai ülésén már mégis választotta.

Next