Dunántúl, 1933. február (23. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-01 / 26. szám
XXIll. évfolyam 26. szám. Ara 1.^1 fillér. Pécs, 1955 február 1. Szerda SZERKESZTŐSÉGI LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM : 20 M9. KIADÓHIVATALI LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 32-22. HIRDETÉ S DÍJSZABÁS SZERINT ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÓVÁ VAGY_POSTÁN EGY HÓRA 2 PENGŐ~50 FILLÉR, EGYES SZÁMÁRA 10 FILLÉR, 16 QI. DALAS 24 FIL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Csökkentik es köztisztviselői fizetéseket és a Felemelik a ház-, vagyon-, jövedelemi kereseti és társulati adót A kávé és tees vámdíját 10 százalékkal emelik fel,adóztatják a szivarkahüvelyt, a papírt, rádiót és hirdetést A teherautó közúti adóját 10 százalékkal emelik I Imrédy pénzügyminiszter. A célnál keményebb nemzedékre van most szükség, hogy kibírjuk a terheket Pécs. Jan. 31. — A képviselőház mai üilése elé óriási várakozással tekintett az egész ország közönsége. A várt szomorú szenzációk be is ütöttek. A pénzügyminiszter azzal kezdte, hogy egészen nyíbtan és kíméletlen őszinteséggel kívánja feltárni a helyzetet. Ha nem is mondotta" volna, kíméletlenül hatottak volna azok a szomorú adatok, amelyeket felsorakoztatott az ország anyagi helyzetéről. Kis minden előzetes bejelentés nélkül is ökölcsapásként hatottak volna ez adófelemelésekről és az új adókról szóló bejelentések, amelyek a megélhetés újabb gondjait rakják az amúgy is roskadozó adózókra. A képviselőház mai éléséről szóló tudósításunkat, a mai nap szomorú szenzációjaként alább adjuk: „Kíméletlen őszinteséggel... ” A képviselőház ma tartotta első délutáni ülését, amely igen nagy érdeklődés mellett folyt le. Az elnöki bejelentések után Imrédy Béla pénzügyminiszter emelkedett szólásra. — Egészen nyíltan és kíméletlen őszinteséggel — mondotta bevezető szavaiban ,s kívánom feltárni a helyzetet, mert meggyőződésem, hogy a nemzetnek, ha történelmi elhivatottságának tudatában él, ismernie kell, hogy miként alakul sorsa. Azok a problémák, amelyek a nemzetre nehezednek, erkölcsi és anyagi természetűek. Hogy a helyzet valódi képét feltárhassa, a pénzügyi helyzettel kell foglalkoznia. A pénzügyminiszter ezután ismertette a költségvetés első hat hónapjának kiadási és bevételi tételeit. Részletesen foglalkozott az üzemek pénzügyi helyzetével, majd megállapította, hogy Tyrer népszövetségi biztos jelentésében 141,4 millió deficittel számolt, a kormány azonban 150 milliós deficit lehetőségét véve figyelembe, készítette el a szanálási tervezetet. A nemzeti jövedelem zuhanása Megállapította a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem, amely 1928— 1929-ben körülbelül 5 milliárd volt, a legújabb becslés szerint a három milliárdot sem éri el Ezt feltétlenül fokozni szükséges és ez csakis a termelés fejlesztése útján történhet, de csak úgy, ha az igazi értékeket támogatják. Ha értékesítési lehetőségeket akarunk teremteni, ez csak a hitel segítségével lehetséges, a hitel viszont a bizalom kérdése,, ez pedig szorosan összefügg végeredményben az államháztartás egyensúlyával. A nemzeti jövedelem és közteher A helyzet szanálására három utat lát. Először termelésünk emelését. Ez csak stabil helyzetben lehetséges és ennek legfőbb .tétele, az államháztartás egyensúlya. Másodszor a központi költségeink lehetőség szerint való apasztása. Harmadszor tekintettel arra, hogy átmenetileg passzív gazdasági helyzetben vagyunk, külföldi tőkéket igénybe nem vehetünk, a belső tőkéket is a deficit eltüntetésének szolgálatába kell állítani. Az államháztartás deficitjének eltüntetésére három mód áll rendelkezésre. A bevételek fokozása, a kiadások apasztása és a kölcsönművelés. Itt rámutatott a pénzügyminiszter arra, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelen körülmények között csak a bevételek fokozásával és a kiadások apasz nagysága nálunk helytelen arányban tolódott el. A miniszter állástonjait ezután a különböző inflációs, devalvációs stb. tervek ellen, amelyek kljeegyőződése szerint teljesen helytelen felfogásból indulnak ki és tévhiásával a hiányt fedezni nem lehet és hogy nem volna a hitelezők érdekei ellen való, ha a transzfer-alapba befizetett összegekből kincstárjegyek ellenében 50 milliót átengednének a magyar államnak. Ez tulajdonképpen egy burkolt kölcsönművelet. Ennek az összegnek figyelembevétele után 1CO millió maradna a deficit, ennek eltüntetésére a következőket tervezi a kormány: 30 millióval apasztja a ’'’’adásokat, 45 milliós belső kölcsönt vesz fel, ebből 25 milliót az ipar, a többit pedig a mezőgazdaság adná. Ez a kölcsön kétéves lejáratú pénztárjegyek útján történnék, amelyeket később köztartozások fizetésére lehet felhasználni. (Nagy zaj az ellenzéken.) Hárem út a szanálásra Új adók A fogyasztási adók terén új adónemeket hozna a kormány, mégpedig az izzólámpák, továbbá a rádiócsövek megadóztatását. (Zaj a szociáldemokratáknál.) Ez az adótétel 25 filléren kezdődne és ICO wattos lámpáknál érné el a 85 fillért A fogyasztási adók csoportjába tartozik a szivarkahüvely és papiros megadóztatása, amely meglehetősen érinti a fogyasztást, de éppen ezért jelentékeny bevétele az államnak. A kávé és a tea vámját 50 százalékkal, az egyéb gyarmatáruk és a banán vámját 100 százalékkal emelik. A teherautó közúti adóját 100 százalékkal emelik és lesz hirdetési illeték is. Arra is gondol a kormány, hogy a dohányjövedéket fokozza, de ezt a külföldre való eladásokból kívánja elérni. Mindezekből nyolc millió új jövedelemre számítanak, itt A 33-as bizottság elé kerülnek a lázadó 20 szelékes pótlékolása. A nagyközségekben és falvakban saját házban lakók, valamint a városokban a 2 szobás magánházak mentesülnek az adó alól. Az alkalmazottak külön adóját 25 százalékkal pótlékolják Ez az adópótlékolás nem érinti a 120 pengőn aluli fizetéseket. A jövedelmi adópótlékot 30—60 százalékra, a társulati adót 25—40 százalékra, a rokkant adót 100 százalékra emelik. Hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy mindezek az adóemelések és új adók nem elegendők az államháztartás egyensúlyának helyrehozására, így kénytelen volt elhatározni magát a kormány, hogy még néhány százalékkal csökkentse a köztisztviselői fizetéseket és a nyugdíjakat. Ez a csökkentés az alacsonyabb kategóriákban az eddigi csökkentésekkel együtt összesen 23 százalékos lesz. Ezek után a deficit eltüntetésére az alábbi összegek állnak majd rendelkezésre: a külföldi kifizetési alapból 5€ millió, a belföldi kölcsönből 45 millió, a bevételek fokozásából 25 millió, a kiadások csökkentéséből 30 millió. Ez utóbbinál a dologi kiadások csökkentése 18, a személyi kiadásoké 12 millió lesz. A jövő évi költségvetések összeállítására a kormány kebeléből 3 tagú bizottságot küldenek ki. A bizottság tagjai a belügy-, a kultusz- és a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a közmunkák megindítására 15 milliót fordít. Végül a pénzügyminiszter ezekkel a szavakkal fejezte be expozéját: — A célnál keményebb nemzedékre van szükség, hogy a terheket kibírja, de azután hűiszem, hogy jobb idők fognak követhez®. A pénzügyminiszteri expozé után napirendi vita következett, amely után az ülés este fél 9 órakor végetért. Gömbös Gyula miniszterelnök arra a kérdésre, mi volt az oka annak, hogy a pénzügyi kérdésekről a debreceni és nyíregyházi nagygyűléseken nem szólott, a következőket mondotta: — Nem akartam elébevágni Imrédy Béla pénzügyminiszter úr expozéjának, egyébként is az az álláspontom, hogy mindig a szakminiszterekre bízom saját tárcájuk képviseletét. A pénzügyi kérdések különben is csak akkor érthetők, ha teljesen összefüggően adják azokat elő. A pénzügyminiszter expozéját tárgyalni fogja-e a Ház? — kérdezték ezután — Nincs szó arról, hogy parlamenti vitát indítsunk meg az expozé felett. Annak megvitatását nem fogjuk napirendre tűzni. Ami a 33-as bizottságban letárgyalásra kerülő rendeleteket illeti, ezek február 1-én minden körülmények között életbe lépnek, választójogról szólva, közölte a miniszterelnök, hogy a választójog kérdésében csak a titkosságot hangsúlyozza állandóan Mindig a nemzet érdekeit tekinti és azt, hogy a választójog is csak eszköz a nemzet esetében. A kormány átszervezésére vonatkozó kérdésre ezt válaszolta: A kormánynak reszortszerű, gyors és súrlódásmentes munkáját megkönnyítendő, a kormány átszervezésére vonatkozó törvényjavaslatot dolgoztat ki, amelyet mielőbb beterjesztenek a képviselőház elé. A racionalizálásnak ez is egyik első kérdése. Megemlítette még Gömbös miniszterernak, hogy a képviselőházat m most már benyújtott törvényjavaslatokkal kívánja foglalkoztatni és az egyes minisztériumokban folytatják a munkálatokat a tekintetben, hogy a különböző törvényjavaslatokat parlamenti tárgyalásra előkészítsék