Dunántúl, 1933. május (23. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

0. oldal. CIRKUSZ Gazdazavargások Amerikában avagy bajok vannak az árverések körül Mint egy derűs alaphangulatú newyorki távirat jelenti, Iowa ál­lamban a méregbe gurult farmerek fegyveres erőszakkal akadályoz­ták meg az árverések megtartását. A kormányzó ostromállapotot hir­detett. Az összeütközések során ötven személy sebesült meg. Iouba­n, mondhatná az ember. Il­letőleg, endlich, fejezhetné ki ér­zéseit zsargonban az, aki sorstár­sainak érzi a szorongatott ameri­kai farmereket. Nem árt az, mon­danák a külvárosok környékén, ha kissé ráijesztenek azokra a végrehajtókra, akik már-már úgyis azt hiszik, hogy a közönsé­ges halandó számára pirosbetűs örömünnepet jelent egy-egy végre­hajtó megjelenése. Ezek után úgy látszik máskép lesz. Amerikában persze. Az új stílus határozottan nagy népszerűségre tarthat szá­mot szerte a világon. Bár igaz, hogy az árveréseket teljességgel kivetkőzteti eredeti jellegükből. Eddig az adós reszketett és inába szállt optimizmussal szemlélte, miként vetik hiénák martalékául párnáját, könyvszekrényét, öreg Fordját, vagy rozzant, krákogó gramofonját. Eddig az adós szeme dülledt ki s eddig az adós fogóz­­kodott reszkető kezekkel az ajtó­kilincsbe, mialatt Mister Have­lock a cézárok gőgös biztonságá­val szállíttatta az udvarra a befőt­­éses üvegeket, mondván: .— Tíz üveg baracklekvár, öt tent először! S a szegény ember kénytelen Volt végignézni, hogy hatért el­­mentik az egészet vadonatúj Ha­­big-kalapjával és patent lábtörlő­jével egyetemben, Iowa államban ilyen rettenetes viszonyok dúltak eddig. De hol van már a tavalyi hó? És hova tűntek az aranjuezi Szép napok? ,— Ó, hol késel az éji homály­ban? — rebegik mostanában a iowai végrehajtók. — Itt késel­ni! — mordul felé­jük a dühös iowai farmer, óriás gyilkot lobogtatva kezében. Meg nem erősített hírek szerint a iowai végrehajtók tegnap már letözték Nurmit s ma délelőtt stafétában is rekordot állítottak fel. Az árverési hiénák között pá­nik tört ki s hiába hirdették ki az ostromállapotot. Iowában az árverést a jövőben ráverésnek fogják nevezni. ( uhu) Megtámadták a rendőrt Pestszentlőrinc, máj. 1. — Pest­szentlőrincen mára virradó éjszaka S­i­m­o­n János rendőrtörzsőrmester csendre intett egy, az utcán lármá­zó háromtagú társaságot. A csend­zavarók közül M­e­t­k­ó Rudolf 24 éves lakatos és 17 éves öccse rátá­madtak a rendőrre, elvették gummi­­botját, kardját is ki akarták csavar­ni kezéből, majd fejbeverték. A rendőr ekkor háromszor elsütötte revolverét. Két golyó Metkó Lászlót érte, alát súlyos állapotban vittek kórházba, fivérét a harmadik golyó csak kontitebben sebesíti be­ ne DUNÁNTÚL Kedd, 1933. május 2. A mai Olaszország Visnya Ernő tapasztalatai és megfigyelései az olasz életről és fejlődésről Pécs, máj. 1. — Visnya Ernő fel­sőházi táj, a Pécsi Takarékpénztár el­nöke, a napokban érkezett haza Olaszor­szágból, ahol szabadságidejének utolsó öt napján, Rómában, a XVIII. Nemzet­közi Parlamenti Kereskedelmi Konferen­cia tanácskozásain, mint a magyar de­legáció tagja, vett részt. Munkatársunk felkereste Visnya Ernőt és felkérte, hogy mint gazdasági szakember,­­ tapasztalatairól és be­nyomásairól tájékoztassa a Dunántúl ol­vasóit. Visnya Ernő a következő rend­kívül érdekes és a mai Olaszországot színesen megvilágító nyilatkozatot tette: «— Három heti pihenő után, melyet a legszerencsésebb időjárási viszonyok kö­zött, állandó verőfényben és napsütés­ben töltöttem el, április 18-án reggel indultam a Nemzetközi Parlamenti Ke­reskedelmi Konferenciára, Rómába, aho­vá éjfél előtt néhány perccel érkeztem. Ez a hosszú, legnagyobb részt, nappali utazás, máris alkalmas volt arra, hogy a gyakorlati ember szemével lépten-nyo­­mon megfigyelhessem azt,, a — fasiszta rendszer eredményeként jelentkező —, nagyvonalú gazdasági tevékenységet és fellendülést, melynek hatása alól, egész római tartózkodásunk folyamán, úgy én, mint társaim, sem tudtunk szabadulni. Olaszország rohamos fejlődése . A vonat ablakából csak épúgy, mint az állomásokon való tartózkodás alatt, alkalmam volt megfigyelni azt a nagylendületű útépítő és magasépítési munkát, mely ebben a boldog országban, hihetetlen lendülettel folyik. Alkalmam volt látni a most megnyitott új velencei autóstrádát és hidat, láttam a Milano-­ Pádva—v velencei autóstrádát, magában Rómában pedig azt az óriási változást, amelyen az Örök Város nyolc év előtti ott tartózkodásom óta keresztül ment, — a Via dell’ Impero építésével kapcsolat­ban keresztülvitt városrendezést, mely­hez foghatót csak Napóleon produkált, amikor a Boulevard Hausmann építésé­vel kapcsolatban városrészeket bontatott le s építtetett újra. Láthattam az antik Róma újabban kiásott és helyreállított emlékműveit, az új stadiont, a monu­mentális Forum Mussolinit, az öt­ új mi­nisztérium hatalmas palotáit, nemkülön­ben a Rómából Ostióba, a tengerpartra vezető 23 kilométeres új autóutat, mely­nek mindkét oldalán, tízméterenként vas­tartókra szerelt villanylámpák világíta­nak az éjjeli órákban. Ez új út s egy párhuzamosan vezetett villamos vonal ál­tal Ostra Róma strandfürdőjévé vált s a tízméterenként felállított lámpáknak az a rendeltetése, hogy nappali fényt áraszt­va, az autók tízezreinek forgalmát későn este és éjjel is zavartalanul lebonyolít­­hatóvá tegye, nehogy találkozások alkal­mával lassítani és a reflektort leállítani kelljen s ezzel torlódások álljanak elő. Az oskiai strand mellett Mussolini egy főúr erdejéből, kártalanítás mellett, több ezer holdat vett igénybe a­z alsóbb nép­rétegek üdülésének biztosítására. A befektetések hasznossága igen nagymérvű . Mindenekfelett imponáló az a bá­torság, amellyel ily alkotásokat létesí­teni mertek, figyelem nélkül azok nem garantálható rentabilitására s eddig még mindig igazolta utólag a forgalom emel­kedése, az autó- és egyéb iparágak fel­lendülése és a benzin és gummifogyasz­­tás növekedése, valamint az ezekkel kapcsolatos forgalmi adójövedelmek és állami részesedésekből eredő, közvetett haszon ezeknek a milliárdos befekteté­seknek helyességét, amely befektetések azután feleslegessé teszik úgy­szólván hasonló összegű, de improduktív munka­nélküli segélyek szétosztását. Bátran ál­lítható, hogy Olaszországban nincs mun­kanélküliség, mert az ország 42 millió lakásából mindössze 6—800 ezer munka­­nélkülit tartanak nyilván, akik — érte­süléseim szerint­ — habár megszakítások­kal, de alkalmi munkáknál a legtöbbször mégis csak elhelyezkedhetnek s így szemben azokkal a számokkal, melyeket Németországról (5 millió), Angliáról (7 millió), s az Egyesült Államokról (16 millió) hallunk, a közölt néhány százez­res létszám valóban elenyészőnek mond­ható. — Amiként az autóutakat a közvetett hasznok és bevételek reményében építet­ték, épúgy bevált a közvetett hasznokra alapított azon elgondolás is, mely az egészen 70 %-ig ter­jedő — menetdíjmérsékléssel az idegen­­forgalom emelését célozza. Állíthatom, hogy bár húsvét után utaztam le Rómába, a pótlékolt menetdíjas expresz-vonaton a folyosókon, bőröndjeiken ültek nagy­számban az utasok s érdeklődésemre azt hallottam, hogy mindenütt, éjjel-nappal zsúfoltan járnak a vonatok, melyeken az utasok tízezrei hozzák a dollárt, fontot, frankot s egyéb jó valutákat, amelyekért nem kell lírát adni, hanem szállodai szobát, élelmezést, autófuvart stb. s ezen valutáris előnyökön felül forgalmi és egyéb adóbevételekben s a jól kereső állampolgárok fokozottabb költekezésé­ben bő kárpótlást nyer a kormányzat a vasúti menetdíjmérsékelésért.­­ Általában téves az a hit, hogy a fasiszta rendszer nem tűr nagy keresete­ket. Jó forrásból hallottam, hogy igen­is vannak, tisztességes úton­ szerzett, nagy keresetek és vállalkozói hasznok, de nem mértéken túl, mert gondja volt a kormánynak például arra, hogy a nagy, útépítő akció kezdetén, az összes bitu­men-telepeket, — teljes kárpótlás mel­lett, — állami kezelésbe átvegye s a Banca Commerciale Italanatól átvett iparvállalatok révén, az ipari kartellek árszabásaira befolyást gyakorolhasson. Olaszország belső kölcsönökkel dolgozik ,alma a kormányzattal szemben megin­gathatatlan. Ezenfelül gazdasági okok is csábítanak a kölcsönjegyzésre, mert a községi és postatakarékoknál és egyéb intézeteknél elhelyezett betétek kamat­lába egyöntetű megállapítással 20 %, míg az állami kölcsönök kamathozadéka 5'/'­% s a kibocsátott kötvények sorso­lásban is vesznek részt és kedvező eset­ben még nagy nyereményeket juttatnak a kötvények birtokosainak. Minden más .• Bár az állami költségvetés beval­lottan deficittel zárul, a fasiszta rendszer hatalmas munkateljesítménye annyira tiszteletet parancsoló, hogy a líra a nemzetközi pénzpiacon szilárd és meg­ítélése minden kétségen felülállóan ked­vező. Ennek fő oka, hogy a pénzügyi kor­mányzat nem külföldi, hanem belső köl­csönökkel dolgozik az említett, nagyará­nyú befektetéseknél és e belső kölcsön­­kibocsájtások mindenkor fényes sikerrel járnak* .mell & lakosság megértése és fel-hixeaatelesse! szemben állíthatom, mert utánjárással meggyőződtem róla, hogy a tőkeképződés, a pénzpiac nagy állami igénybevétele ellenére, állandóan emel­kedőben van és nemcsak a takarékbeté­tek, de az életbiztosítók tőkeállományai is folyton szaporodnak. Ezek a biztosító társaságok természetesen legjobb átvevői az állami belsőkölcsön-kötvényeknek, melyeket díjtartalékaik számára szerez­nek be. Szociális gondoskodás és igazságosság növeli a lakosság bizalmát . De megingathatatlan a lakácság bizalma a rendszerrel szemben azért is, mert az intézkedések legnagyobb részét magas szociális felfogás, emberszeretet és igazságosság irányítja. Ennek bizonyítás­­ára felemlítek néhány akciót és intéz­kedést, melyek fenntartás nélkül elisme­rést érdemelnek. Elsősorban kiemelem a gyermekgondozás kultuszát. Csak egye­dül Ostiban a strandon évente 150 ezer gyermek nyaral hivatalosan. Az egész­ségügyi intézkedések egész sorozata óvja a gyermek egészségét. Igen nagy lendü­letű tüdővész ellen védekező akció van folyamatban, mely az önkéntes adóztatás számos formáján túl, a feladott távira­tok és ajánlott levelek revényeinek pót­bélyegzése útján is teremti elő az anyagi eszközöket s így a nagyszámú, már meg­épült szanatóriumon kívül, új szanatóriu­mok egész sorozata épül az ország min­den részében. Népegészségügyi intézke­dés az a hallatlan méretű közmunka is, mely a miazmás és maláriás pontini mo­csarak lecsapolását vette foganatba. A lecsapolás folytán nyert, termékeny föl­dek minden hektárja az államnak 10,000 aranylírába, tehát 30,000 lírába kerül és ezeken az­ úgynevezett ,,bonifikációs“ földeken, 2—5 hektáronként családi há­zak épülnek, a földszinten konyhával, nappali szobával és mellékhelyiségekkel az emeleten három hálószobával, az ud­varon gazdasági épületekkel. Ezeknek a telepeknek költségeit felerészben az ál­lam azonnal leírja, egy részét a nagy vagyonokra hárítja s a berendezett kis­­gazdaságokat, hihetetlenül kedvező fel­tételek mellett, nagyobb családú kis eg­zisztenciáknak adja át s kiemelendőnek tartom, hogy a tízgyermekes házaspárok teljesen ingyen kapnak egy ily bonifi­kációs telepet. Amikor a bonifikációs házaknak és földeknek átadása után Mussolini Littorioban, egy teljesen újonnan felépí­tett városban beszédet tartott, azt mon­dotta: — Ma átadtam 981 bonifikációs tele­pet (házat földdel), 1933. október 1-én, tehát mához egy évre át fogok adni újabb 1000 ily telepet s 1934. október 1-én további ezret. Ezek fix dátumok, tessék őket­ megjegyezni. Köztudomású az olasz kormány­elnök­ről, hogy minden létesítményre, hidakra, utakra, pályaudvarokra, ilyfajta ígéreteit napjára betartja s jaj lenne annak a hi­vatalos tényezőnek, aki bürokratikus las­súság folytán késedelembe jutna. A katonai erények megbecsülése — A fasiszta rendszer a katonai eré­­é­nyeket a legnagyobb megbecsülésben ré­­szesíti s erre a megbecsülésre nevel: nemcsak az ifjúságot, de az ország egész lakosságát. Anyagi szempontokból nem nagy jelentőségű, de megható intézkedés, hogy minden vak hadirokkantnak, állan­dó és teljes napi szolgálatára egy külön tiszti szolgát bocsájtanak rendelkezésére, továbbá, hogy a háborúban szerzett tö­­rődöttség következtében elhalt rokkant özvegye csorbi­tatlanul azt az illetményt élvezi, melyet a családfő életében annak kiutaltak. Díszfelvonulások alkalmával mindenkor az elöl lovagló Duce után­ a hadirokkantak következnek s csak az­után következnek a tábornokok és más.

Next