Dunántúl, 1933. június (23. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
XXIII. évfolyam 123. szám. Aradi fillér. Pécs, 1933 Junius 1. Csütörfdk •megTÉsi Arak. hu. JZ szállítva VAGY POSTÁN EGY hórampenge jó hllér, egyes szám Ára LÓPILLÉR. 16 OLDALAS 24 FIL„ KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZADURANTUL SZERKSSZTÖSfi», LYCEUM UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM 294?, KIADÓHIVATAL LYCEUM UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 32-22. HIRDET É S DÍJSZABÁS SZERINT Nálunk nem lehet Be. Érthetetlen a baloldali lapoknak ára, szívós örörködése, mellyel olyan idegesen tiltakoznak a fasiszta eszmék importálása ellen, valahányszor e fasiszta eredmények szóbakerülnek. Szinte kifogyhatatlanok annak a bizonyítgatásábak, hogy a fasizmus nem kiviteli cikk, mint a narancs. Vagy a citrom, hogy éppen úgy nem lehet exportálni, mint a Garda-tó vizének mély kék színét, vagy az alkonyat egének gyönyörű aranybrokátját a Taormina fölül. Bár elismerik a fasizmus tíz esztendejének gigantikus alkotásait- csak azt nem tudják eldönteni, hogy a rendszer javára írják-e, vagy a vezér egyéni tehetségének tulajdonítsák". Kár erről vitatkozni. Kétségtelen, hogy Mussolini azért söpörte el a régi rendszert minden maradványával, mert alkalmatlannak találta koncepcióinak alapjául Viszont a legjobb rendszer sem ér semmit, ha nincs aki lélekkel, tartalommal telítse a kereteket. Igaz, hogy maga a Duce mondta, hogy a fasizmus különleges olasz termék, amely más országokban nem tudott volna olyan eredményeket elérni, mint Olaszországban. De azt is mondta — látva az európai kormányok tehetetlen vergődését , hogy Európa vagy elpusztul, vagy fasiztává kell váltni. Amiből nyilvánvaló, hogy a fasizmus alapelvei, vezető gondolatai Mussolini megítélése szerint igenis alkalmasak volnának a vesztébe rohanó Európa megmentésére. A fasizmusnak vannak olyan hajtásai, amelyek az olasz fajnak, az olasz nemzeti léleknek sajátos kivirágzásai, amiket erőszakkal átültetni más éghajlat més fani sajátságú népek életébe valóban együgyűség lenne. De erre nem is gondol józanul senki, amikor bizonyos olasz, vagy külföldi példákra hivatkozik. A fasizmus tíz éves jubileumán az ámuló világ elé tárták azokat a gigantikus alkotásokat és eredményeket, amelyek közül akárhány független az éghajlati és faji adottságoktól. A mocsarak lecsapolása, a talajjavítás és mezőgazdasági termékek hihetetlen fokozása, a telepítés gyors és nagystílű megoldása, a sokgyermekes szülők kedvezményekben való részesítése, a nemzet testi és lelki egészségét gyilkoló pornografikus irodalom kiirtása, a valutaüzérek, panamisták, uzsorások kipellengérezése stb. nincs földrajz határhoz kötve. Hogy ezeket az általános érdekű intézkedéseket nem lehetne akármelyik országban — s így nálunk is — megvalósítani, azt csak az egészen naiv, vagy nagyon is agyafúrt emberek hirdethetik. Nem igaz az, hogy a fasiszta, rendszerben érvényesülő szociális igazságosság, a kartelek hatalmi túlkapásainak megfékezése, a széles népi rétegek felemelése annyira az olasz föld, az olasz levegő terméke volna, hogy más viszonyok között nem lehet megvalósítani. Hiszen ezekről a problémákról nálunk is beszélnek ésírnak ígért komoly emberek, mint megvalósítható feladatokról, törvényjavaslatokat is készítenek az uzsora, a közéleti tisztaság integritásának megvédésére, de mihelyt bizonyos érdekhálózatba ütköznek, a baloldali lapok, mint hatalmas hangszórók bömbölik atiltakozást, nálunk nem lehet megvalósítani. Hiszi-e azt valaki, hogy csak Itália kék ege alatt van gyökere és talaja annak a törekvésnek, hogy az adók minél alacsonyabbak legyenek, hogy az állam egész munkaszervezete simán és eredményesen dolgozzék és az osztaléknem egyes kiemelkedő személyek gazdagodása, hanem a polgárok nagy tömegének jóléte legyen. Az olasz állam és a fasiszta olasz diktatúra ezeket az eredményeket el is érte és Mussolini jogos önérzettel mutat rá, hogy míg például a demokratikus és parlamentáris Olaszország politikusai húsz esztendeig fecsegtek arról, hogy Róma és Nápoly között szükséges volna egy új vasúti vonal megépítése, a fasiszta kormány, attól, kezdve, hogy ezt az ügyet kezébe vette, az új vasúti vonalat két év alatt megépítette és üzembe állította. A szocialisták nem köntörfalaznak, mint a liberálisok és demokraták, hanem nyíltan megmondják, hogy nekik nem kell a fasizmus még akkor sem, ha munkát és kenyeret ad, mert szétrobbantotta a marxista szervezeteket. Engesztelhetetlenül gyűlölik a Dúcét, noha nincsen állam a földkerekségen, mely olyan sokat tett volna a munkástársadalom érdekeiért, mint Olaszország. A liberálisok nem mernek nyíltan állást foglalni ellene, noha sajgón fájlalják, hogy a liberális gazdasági rendszert félrelökte, a „szellem szabadságának" a várait, a szabadkőműves páholyokat feloszlatta és visszahelyezte Olaszországot a régi evangéliumi alapokra. Igen ügyes taktikával dolgoznak, mikor reggel, délben, este azt hirdetik, hogy a fasizmus nem exportcikk, hogy a szociális reformtörekvéseket, a Duce alapelveit nálunk nem lehet megvalósítani. Végre is átmegy a közvéleménybe, hogy a külföldet mi, büszke magyarok nem utánozhatjuk. (HB) ws®s Hóman Bálint: F@1 es egyetem megszüntetéséről nincs szó A vidéki egyetemek^és egyes karekssi • ssaneteilet^eks- vagy összevanmnak A kessvmeiökds megszavazta akuttusztdfCdt Budapest, május 31. — A képviselőhöz Almassy László elnöklésével szerdán délután megkezdte , a vallás-rés közoktatásügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalását. A címnél Navratil Dezső annak a reményének adott kifejezést, hogy az egyetemi tanerők számát nem fogják tovább csökkenteni. Majd az itt élő németek hazafiságáról szólt. Kocsán Károly az iskolák túlzsúfoltságát ismertette és felsorolta a tanítóság sérelmeit. Kun Béla kérte, hogy könnyítsenek a felekezeti iskolák igen nehéz helyzetén. A néprajzi gyűjtemények fejlesztését kívánta és a vidéki színészet erősebb felkarolását. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszolt ezután több, mint két órás beszéd keretében az elhangzott észrevételekre. Mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a tárgyszerető és szakszerű felszólalásokért. Hangsúlyozta ezután, hogy a szellemi és anyagi kultúra, a magas , és kiképzett kultúra az államérdek szempontjából egyenrangú és egyenértékű. Egészséges nemzeti fejlődés csak a gazdasági és kulturális előfeltételek egyidejű biztosításával képzelhető el. Nem ismeri el azt, hogy a kultúrpolitika alárendelt függvénye lehetne akár a pénzügyi- akár a gazdasági, akár „ a szociálpolitikának. Kulturális szervezetünknek azonban alkalmazkodni kell a mai viszonyoknak megfelelően az állampolgárok teherbíróképességéhez. . Teljes egyetem megszüntetésre sehol sem hajlandó. Pázmány Péter egyetemünk 300 éves kultúrintézmény, amely sok dicsőséget szerzett, a magyar tudományos életnek és nemzetközi viszonylatban is sok kiváló magyar tudóst nevelt. Nem vállalhatnia felelősséget olyan politikáért, amely csonkítaná ezt a nagyhírű intézményt. Hasonló az álláspontja a József műegyetemmel szemben is. Miután a vidéki városok érdekei miatt teljes egyetem megszüntetéshez nem folyamodhatunk- egyes tudományos karok megszüntetéséhez és öszszevonásához kell fordulnunk és úgy látja, hogy ez a gondolat a törvényhozásnál is megértéssel találkozik. . .A svelyi érdekeket, a nemzet egyetemet érdeke mellett, háttérbe kell szorítani. Még nem történt döntés a vidéki egyetemek meredrét A vidéki egyetemek kérdésében a megoldás még nem érett meg teljesen, de az bizonyos, hogy az elhatározáson küldöttségjárás nem fog változtatni. A jogakadémiák megszüntetése nem áll hatalmában. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a közgazdasági egyetemet és az állatorvosi főiskolát belovasztjék a műegyetembe. A külföldi kollégiumokat és a kutató intézeteket továbbra is fenntartja. A cserkészekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a cserkészeket bekapcsolja a népművelésbe. Bejelentette, hogy a tanítók helyzetén feltétlenül segíteni fog. •Az iskolareform ismertetése után a nemzetiségek kulturális helyzetével foglalkozott. Bleyernek válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarországon 450 kisebbségi iskola van, ez is igazolása annak, hogy Magyarország- megértőbb - kisebbségeivel szemben, mint a többi államok. A minisztert beszéde után lelkesen megtapsolták. • Majd Herczegh Béla, Pető Kálmán, Farkas Tibor és Eszterházy Móric gróf szólaltak fel. Dinnyés Lajos, Huszár Mihály, Dinich Ödön, Pintér László Kertész Miklós, Szilágyi Lajos, Törnyei István és Andaházi Karnya Béla felszólalása után este háromnegyed 11 órakor a kultusztárcát általánosságban és részleteiben megszavazták. Ezután megkezdték a földmívelésügyi tárca tárgyalását. A költségvetést Marséha Ferenc előadó ismertette. Majd éjfél után áttérjek , az interpellációkra. A Morgan-botrány W a shitt gt o n, máj. 3ív A Morgan botrányban szereplő előkelőségeknévsora egyre ‘ nő." Kiterjesztették a vizsgálatot Glass szenátorra, a szövetségi tartalék banktörvény szerzőjére is. Nemsokára kiterjesztik a vizsgálatot Ja’Cohn, Etjébe és társa, továbbá a Dillon, Reed és társa bankokra is