Dunántúl, 1933. július (23. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

­ A nemzet hírneve Akárhányszor előfordult az utóbbi­­ekben, hogy jelentéktelen diák­­cavargások, utcai tüntetések, néhai ébredőgyűlések kapcsán a baloldali lapok hazafias felháborodással zo­kogtak, hogy az efféle események milyen nagy kárára vannak a­ ma­gyarság jóhírnevének a külföldön. Szinte megható volt az az aggódó lelkiismeret és nyugtalanság, ahogy őrködtek ezek a lapok a nemzet, ér­dekei fölött.. Ami egyébként dicsé­retes dolog, hiszen nemcsak a ma­gánembernek van joga jóhírnevének megvédésére, hanem a nemzetnek A Jászi—Scotus Viator-féle rá­­lomhadjárat a nemzetiségi elnyo­mói, a külföldi közvélemény go­­félrevezetése és megtévesztő­iig jóvátehető sebeket ütött a­­­ becsületén és nagyban hoz­­il ahhoz, hogy Trianonban kegyetlen igazságtalansággal él velünk, sajtóiroda hivatásos­ságai­­kívül mindig akadtak nép­­szökevények, pesti tudóst­­ellátták a külföldi sajtót­eror" atrocitásaival s a sületet támadó hazug Heilig Brúnó egyik lap szerkesztőségi te éveken át a né­­p­magyargyalázó cik­­végre a rendőrség Bármily különösen jó volt, hogy azok leghangosabban az ország fó­háborodtak fel aki ott ült a tkban és leg­­píndazoknak a gíreknek, ame­­nség elképed­­d élben és akkor sem, a szent­kapcsán lányt és­­ Harden vette a­­ tör­­v ad­rett­dálkodó szatirok nemlétező százai­ról, és Parisig, Nápolyig kürtöli — mitsem törődve az igazsággal, és a város jó hírnevével. Meg kell bélye­gezni azt a sajtóerkölcsöt, amely a szenzációhajhászás kedvéért minden alkalmat felhasznál, hogy az emberi elvetemültség és perverzitás szeny­­nyében turkáljon. Senki sem mond­ja azt, hogy a sajtó ne emlékezzék meg a bűncselekményekről és el­hallgasson olyan tényeket, amelyek az emberi gonoszságra vetnek szo­morú árnyat. De mint mindenre, a bűntények hírlapi szellőztetésére is áll a régi la­tin közmondás, hogy mindennek megvan a maga formája és mértéke. Az újságírók lelkiisme­­rete nemcsak riporteri kötelessége­ket ismer, hanem magasabbrendű erkölcsi mértékeket is. Ennek a kö­­telességérzésnek tudnia kellene azt, hogy mit rombolhat egy-egy ilyen tudósítás az emberek lelkében, a családok keretein belül, ahol az új­ságot nem lehet úgy dugdosni a ser­dülők elöl, mint valami mérget. Úgy látszik azonban, hogy az újságszer­kesztésnek és írásnak ez a módja a legveszedelmesebb méreg s hogy a szemeiben vájható újságokra nyugod­­tan rá lehetne tenni a mérgek nem­zetközi megjelölését. A keresztény újságírásnak kötelessége rámutatni erre a jelenségre már csak azért is, hogy az egész magyar újságírást el­marasztaló ítélet ne érje. A közön­ség egészséges érzésének észre kell ezt vennie, s meg vagyunk győződ­ve, hogy különbséget tud tenni a be­csületes újságírás és ama ,,fejlett technika­" között, amely az emberi bűnt és eltévelyedést is aprópénzre váltja és üzletté alakítja. 1-8) Ma: TELJES HETI RÁDIÓMELLÉKLET XKIII. évfolyam 146. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR­U HÁZHOZ SZÁLLÍ­T 7* VAGY POSTÁN Es HÓRA 2 PENGŐ 50 mé lej, egyes szám ára A 3 FILLÉR, táoLDALAS 14 FIL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Ára 140 fillér. Pécs, 1935 julfils 1. Szombat SZERKES2T6s£G» LYCEUM­ UTCA 4. SZV TELEFONSZÁM­­ 29-49- KIADÓHIVATAL LYCEUM­ UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 32-221 HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. Lázár Andor igazságügyminiszter nyitotta meg a pécsi ügyvédkongresszust Ahol komoly munkáról van szó, ott az ügyvédek mindig az élen járnak —­ mondotta a miniszter Megkezdték munkájukat a kongresszusi bizottságok Pécs. jan. 30. — Péter és Pál napja piros betűs ünnepe volt a magyar ügy­védségnek. Ezen a napon Pécsett jött össze a csonka ország ügyvédtársadal­­mma, hogy ennek a nagymúltú városnak vendégszerető falai között beszámolja­nak a kari problémákról, arról, hogy ez a kiváló testület hogyan sáfárkodott a v­ezetésére bízott nagy erkölcsi értékek­kel. Az igazságügyminiszter mellett­­az ország legkiválóbb jogászai szólaltak fel ezekből a beszédekből értékes gondo­latok csendültek ki nemcsak a kollégák, hanem a nemzet egyeteme számára. ügyvéd nem adja fel a harcot, élni akar, győztesen élni és ereje végső megfeszí­tésével hirdeti kishitű magyaroknak, hogy az igazság még a földből is kitör és ha néha lassan­ is, hosszú nehéz út után is, de legyőz minden szemben álló akadályt. Ezért az igazságért küzd a magyar ügyvéd, akit ezért nem gáncs, hanem elismerés és tisztelet illet. Pécs városa még külön is köszönettel tartozik a magyar ügyvédtársadalom hi­vatott vezéreinek, azokért a megnyilat­kozásokért, amelyekkel kiemelték en­nek a sokat szenvedett városnak haza-Ez a vándorgyűlés méltó válasz volt i­fiasságát, évszázados kultúráját azoknak, akik azt hangoztatják, hogy ügyvédellenes hangulat alakult ki az or­­szágban. Akik így akarják aláásni az ügyvédi kar nimbuszát, azok nincsenek tisztában az ügyvédi hivatás közérdekű munkásságával és nem tudják,­­hogy ez a kar évszázadok óta építő munkát foly­tat és a maga érdekeit mindig aláren­delte a nemzet egyetemének. A vándorgyűlés, amelyen a jogfejlesz­tés harcos pionérjai­­ adtak egymásnak találkozót, hitvallás volt , az optimiz­musnak kiragyogása a magyar ég fölé­­ő er­kölcsét és mély vallásosságát. Ez az el­ismerés, mint a szónokok hangoztatták, nem a kötelező udvariasság megnyilat­kozása, hanem őszinte, igaz benső át­éléséé, amit ennek a városnak történel­mi atmoszférája, természeti szépsége és lakóinak ízlése, műveltsége váltott ki. Erre a dicséretre sokáig büszkék lehe­tünk és viszonzásul nem adhatunk­­mást ennek a nemzet fejlődésével összeforrott karnak, mint szívünk egész melegét és azt az ígéretet, hogy a pécsi ügyvédkon­gresszus , emlékét kitörölhetetlenül bele­írjuk a város annaleseibe. Húzódott sötét fellegekből. A magyar pár József, vitéz Felszeghy János, a város részéről Ne­n­d­t­v­i­ch Andor dr. polgármester, a megye részéről H­o­f­­f­e­r Károly főjegyző, az egyetem képvi­seletében Hod­in­ka Antal dr. rektor és Krisztics Sándor dr. jogkari de. K£ni továbbá V­i­s­n­y­a Ernő felsőházi tag, M­a­k­a­y István h. polgármester és még igen sokan a város előkelőségeinek sorából. ’ , / * ■ • Az ünnepélyes megnyitó a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd F­­ 111 e­r Dezső udvari tanácsos megnyitotta a vándorgyűlést. Meleg szeretettel üdvö­zölte Lázár Andor igazságügyminisz­tert, hangsúlyozta, hogy Magyarország igazsáügy minisztere ezúttal első ízben jelenik meg az ügyvédek kongresszusán. A megjelent vendégek üdvözlése során­ F­­ 11­­­e­r elnök meleg szeretettel ke­­köszöntötte a magyar sajtó képviselőit, akik hazafias barátsággal támogatják az ügyvédtársadalom törekvéseit. V-'Inneni megnyitó ülés az egyetemen délelőtt 10 órakor zsúfo­­lz egyetem díszterme az részéből összesereglett képviselőivel. Közel prongott a teremben, ahány perccel kezdő­­megnyitó ülése r­észtvett Lázár Nagy Emil József és Kölcsey Sándor a magyar ügyvédek felsőházi képviselői, Fit­tler Dezső udvari tanácsos, az Országos Ügyvéd­­szövetség elnöke, kongresszusi elnök. A vendégek mellett Szabó János dr. és P­i­a­c­s­e­k Zoltán dr.-ral az élen a­ pécsi ügyvédi kar is teljes számmal volt képviselve, megjelentek S­z­a­p­á­r­y Lajos gróf, főispán, a bíróságok vezetői, Félix Antal dr., S­z­a­b­ó Lajos, Sín­ Lázár: Az ü­gyvéd a jogokért küzd Általános figyelem közepette Lázár Andor igazságügyminiszter emelkedett azólásra és mint a kongresszus fővédnö­ke elmondotta kongresszust megnyitói ünnepi beszédét. — A mai világégések korszakában —­ mondotta a miniszter, — roppant, neké­z az élet valóságos értékeit mérni. A jo­gásznak nem szabad arra törekednie, hogy napi eseményekből alkosson tör­vényeket és ezzel megakadályozza a való élet fejlődését. Az ügyvédségnek rendkívül nagy szerepe van a nemzetek és társadalmak életében.

Next