Dunántúl, 1933. július (23. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

2. oldal. Ahol komoly munkáról van szó, az ügyvédek mindenütt az élen járnak. Ki az, aki sokszor ellenérték nélkül is elvégzi a munka oroszlán részét? Min­dig és mindenütt az ügyvéd. Az ügyvéd jogokért küzd és köteles­­ségek teljesítéséért harcol. Kem a saját jogaiért küzd, hanem a má­sok jogaiért, ez a harc egész különös altruizmust vált ki benne. Munkája köz­ben saját személye elvész, mindig a má­­­isok jogaiért harcol. — Mindig annyit ér egy ember a­z ar­cadatomban, amennyit más embernek használ. Az ügyvéd spontán érzi, hogy neki kötelessége másnak használni. "Az élet küzdelmeiben megtisztult er­kölcs a legmagasabb erkölcs, ilyen a m­agyar ügyvédtársadalom erkölcse.­­ Az ügyvéd magasztosabb felfogása szerint az ügyvéd nem arra hivatott, hogy a rá bízott érdekeket minden mó­don győzelemre vigye, hanem csak ab­ban a keretben, amely nem jut összeüt­közésbe a nemzet érdekeivel. Baj­társak voltunk a jogrend felépíté­sében és ma a világszerte pusztító gazdasági forradalom elleni küzde­lemben is bajtársak akarunk maradni. K­r­i­s­z­t­i­c­s Sándor dr. a pécsi Er­zsébet Tudományegyetem jogi dékánja, az egyetem üdvözletét tolmácsolta, re­mekbe formált beszéddel, majd Pap Jó­zsef, a budapesti ügyvédi kamara el­nöke az ország ügyvédi kamaráinak ne­vében köszöntötte a kongresszust. Hang­súlyozta, hogy a jogszolgáltatás tekintetében fontos kérdések várnak megoldásra. Erősen kell kopogtatni a törvényhozás, a kormány és a bíróságok kapuin, hogy a modern jogászeszmék utat nyerjenek. Tagadta, hogy ügyvédellenes hangulat volna az országban, figyelmeztette a kongresszust, hogy egyes körök saját ér­dekeik miatt le akarják járatni az ügy­védség nimbuszát. Szerencsés gondolatnak tartja a vándorgyűlés Pécsre helyezését, mert az itteni atmoszféra különösen al­kalmas a sikeres munkára. Pécs mindenkor patrónusa volt az eszmei harcoknak és a tudományos fejlődésnek. Az Erzsébet tudomány­­egyetem fennen lobogtatja a tudo­mány fáklyáját. Niamessay Mihály országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. — Az ügyvédi függetlenség kérdése, — mondotta — mint alkotmányjogi biz­tosíték egyenesen a bírói függetlenség mögé sorozandó. Ennek kiegészítő része a szólás és sajtószabadság, a nyilvános­ság az ügyek pártatlan elintézésének él­tető levegője. Az ügyvédi kar független­ségének azonban gazdasági előfeltételei is vannak és ezen a téren az utolsó óra ütött, a túlzsúfoltság problémájával meg kell küzdeni. Király Ferenc dr. a kongresszus ügyvezető alelnöke az előző vándorgyű­lés történetét ismertette, majd a tiszti­kar megválasztása után F­i­t­tt­e­r Dezső üdv. tanácsos, elnök indítványára a kon­gresszus táviratilag üdvözölte a kor­mányzót, a miniszterelnököt és a napi­lapokat. t Az igazság a legnagyobb erő a földön *•» Az ügyvéd jogokat, követel és kö­telezettségek teljesítéséért harcol. E harcban a legnagyobb erő a földön az igazság, melyet bármely mélyre ásnak is el, ki­tör és diadalra jut. Ezért az igazságért küzd a magyar ügyvéd, aki soha nem felejtkezik meg arról, hogy mindenki csak annyi jogot követel­het, amennyi kötelességet maga is teljesít. Kijelentett® ezután a miniszter, hogy t6r­ alkalomma nem kíván a magyar ügy­védség problémáival foglalkozni, erre lesz még más alkalom. Hangsúlyozta, hogy a magyar ügyvédség nem kiszakí­tott rész a nemzet testében, hanem kar és agy a magyar nemzet egészében. Mi­kor a test beteg, természetes, hogy a kar és agy is beteg. Az ügyvédek baja a nemzet baja is. Arról beszélt azután a miniszter, hogy Pécs történelmi levegőjének át kell hatni a tanácskozási termeket, a történelmi felelősség tudatára, apellált, majd így folytatta nagyhatású beszédét: — A vezérek egyedül nem tudnak csa­­tát nyerni, hadseregre van szükség, olyan hadseregre­ melyet ugyanazok a gondo­latok fűtnek, mint a vezéreket. Felelősségérzetet kért a tanácskozá­sokban és kifejezést adott abbeli remé­nyének, hogy a kongresszuson elhang­zott szavak nem pusztába vesző kiáltá­sok lesznek. Lelkes éljenzés és taps fogadta L­á­­zár miniszter ünnepi beszédét, majd Nendtvich Andor de, Pécs város polgármestere juttatta kifejezésre őszinte örömét, hogy az ügyvéd kongresszus Pé­­rcsett ülésezik. — Azzal a tiszteletteljes megbecsülés­sel üdvözlöm a város nevében a magyar jogászvilág kitűnőségeit — mondotta, — amely a törvény és jog lelkes szószólóit, a közszabadságnak bátor védelmezőit és felszánt katonáit joggal megilleti. fi bírák és ü­gvédek lelki rokonok Szabó Lajos dr., a pécsi törvény­szék elnöke a pécsi bíróság és ügyészség Üdvözletét tolmácsolta. — Mi bírák és ügyvédek lelkirokonok '»•igyunk — mondotta — pályánk célja, a földi igazság kutatása, szorosan össze­forraszt bennünket. Nemcsak a lövész­árokban volt hű bajtárs a bíró és az ügyvéd, hanem akkor is, amikor elhal­­rcult a fegyver zaja és a társadalmi for­radalom ezeréves alkotmányunkat _else­­ni­. " Szombat, 1933. július­­ DUNÁNTÚL A Kossuth-szobor megkoszorúzása Az ünnepélyes megnyitó után a kon­gresszus tagjai a Kossuth szobor elé vo­nultak, ahol S­z­a­l­a­y Zoltán dr. ügy­vezető főtitkár megkoszorúzta a legna­gyobb magyar ügyvéd szobrát. — Ma kétszeresen kell — mondotta — hazánk történelmének példátlanul gyászos napjaiban Kossuth Lajos ragyo­gó államférfiúi nagyságához fordulni és a világ urainak figyelmét az ő géniuszán keresztül ráterelni szerencsétlen hazánk sorsára. A magyar ügyvédség mélységes és meghatódottsággal hajt tisztelettel fejet Kossuth Lajos áldott emléke előtt Fájó szívvel beszélt ezután arról, hogy a mai ügyvédünnepségről hiányza­nak a kolozsvári, kassai, aradi, te­mesvári, nagyváradi magyar ügyvé­dek. Díszebéd és garden party A Kossuth szobor megkoszorúzása után, díszebédre gyűlt össze a kongresz­­szus. Az első pohárköszöntőt vitéz V­i­s­y Imre dr. pécsi ügyvéd mondotta a ma­gyar nemzet és a magyar ügyvédség jö­vőjére. —­ örök dicsőségünk — mondotta, —­­hogy a közszabadságok kivívása, a jog­állam kiépítése ügyvédek munkája volt. Ellenségeink a múltban a jogászok és kanászok nemzetének gúnyolták hazán­kat, mert felismerték, hogy a magyar nemzet gerincét az ügyvédség és az ál­tala irányított, az alkotmány sáncaiba bevezetett földmivelő nép alkotta. El­lenségeink gúnyolódhattak, a Kossuth Lajosok, Deák Ferencek, Szilágyi De­zsők nemzete azonban szabad, megelé­gedett és boldog volt. Ost­ör József országgyűlési képviselő ürítette clausust Lázár igazságügyminiszterre poharát, és ügyvédi numerus sürgetett. Z . Lázár igazságügyminiszter bejelen­tette, hogy az ügyvédi nyugdíjintézeti hátralékok rendezése tárgyában törvényterveze­tet küld szét. A délután folyamán a kongresszusi bi­zottságok megkezdték munkájukat, majd este 8 órakor Pécs város fényesen sike­rült. garden partyt rendezett a Nemzeti Casinóban a kongresszusi vendégek tisz­teletére. A kerti ünnepséget, amelyen a polgármester köszöntötte Pécs kedves vendégeit, az eső megzavarta, de a nagy­terembe átvonult társaság hangulatát nem rontotta le a zápor és a kongresz­­szus még a hajnali órákban is táncolt a kaszinó fényes fémjeiben. Az ügyvédi numerus clausus és a zugirászat vitája Az országos ügyvédkongresszus bizott­ságában nagy érdeklődés mellett folyik a vita a legaktuálisabb ügyvédi és jog­politikai kérdések felett. B­­aun­er Mór dr., a budapesti kamara főtitkára a túl­zsúfoltság megszüntetése céljából községi jogvédő irodák létesítését­­ indítványozta. Ö­s­l­ö­r József dr. képviselő egyetlen or­vosságnak a korlátolt létszám behozata­lát ajánlotta. L­á­n­g Lajos dr. (Miskolc) az ügyvédi munkaterületek visszaszerzé­sével foglalkozott. Simonfay-Krem­­m­e­r László dr. (Pécs) és B­a­k­s­a­y Mik­lós dr. (Budapest) átmeneti időre a numerus clausus behozatalát aján­lották. Ifj. Virág Gyula dr. azt kívánta, hogy a volt köztisztviselő ügyvédek nyugdíja az ügyvédi nyugdíjintézetbe fizettessék be. S­­­e­­­s­k­a­­ Ottó dr. és Steiner László dr. (Pécs) a numerus clausus azon­nali behozatalát kívánta. A zugirászat nagy pusztításaira Krim­mer Emil dr. (Budapest) mutatott rá, V­é­r­f­y Mátyás dr. (Budapest) kiemelte: sek van a falvakban jogvédelem nélkül Bognár László dr. (Budapest) a köz­­ségi jegyzők államosítását kívánta. Akut problémája az ügyv­édségnek az ügyvédi nyugdíjintézet kérdése. Itt O­p­p­­­­c­r Emil dr. (Budapest) fejtette ki állás­pontját az u. n. tőke­fedezeti rendszer ellen. Menyhárdt Gyula dr. (Buda­pest) az igazságügyminiszter által meg­küldött új nyugdíjintézeti törvényterve­zettel foglalkozott. B­ü­c­h­­­e­r Dávid dr. (Pécs) és Láng Lajos dr. (Miskolc) is az új tervezet jelentőségét fejtegették. Az egyik bizottság az Országos ügy­védszövetség fejlesztésének kérdésén foglalkozott. Nagy Emil dr. fejti­ a szövetség további erősítésének­ fontosságát. Gr­oák László országos ügyvédi kamara bítványozta. Magyar récén) és Glücksz­dapest), O­r­s­z­á­g­h Kathely), Stein Lá W­á­g­n­e­r György dr. (Budapest) s. hez. Király mfi működést tartja kívánatosnak a szellemi osztályokat érintő válság elhárítására. Az illetékügyi problémák kérdésénél Nyul­ász­i János dr. mutatott rá arra, hogy illetékjogunknak számos rendelke­zése korlátozza a jogok érvényesítését és forgalmát. P­á­­­y­i Gyula dr. (Buda­pest) a törvénykezési illetékek leszállí­tását, C­z­i­g­­­e­r István dr. újabb illeték­amnesztiát sürgetett. H­u­p­p­e­r Leó dr. (Budapest) az illeték­egyenérték eltör­lését követelte. Holló Dezső dr. (Ba­lassagyarmat) a leletezésnél előforduló visszásságok orvoslását kívánta. Glücks­­thal Andor dr. (Budapest) számos ille­téksérelmet sorolt fel. Schneller György dr. (Budapest) a törvénykezési illetékek jogorvoslati kiterjesztését kí­vánta. A mezőgazdasági hitel kérdése Rendkívül nagy érdeklődés kísérte a mezőgazdasági hitel kérdésével foglalko­zó bizottság működését. Itt V­á­­­y­i La­jos dr. (Budapest) főelőadó a gazdaadós­ságok rendezésének megoldását sürgeti. A független bíróság előtt lefolytatandó kényszeregyezségi eljárást tartja kívá­natosnak­ Kálnoki Bedő Sándor dr. országgyűlési képviselő, S­o­m­m­e­r Jó­zsef dr., Klug Emil dr., Proszvim­­mel Béla dr. (Budapest), Pajor Rezső dr. (Budapest), Vészi Mátyás dr. (Bu­dapest), Wahmann Lajos dr. (Kapos­vár), Boros István dr. (Kaposvár), Neubauer Ferenc dr. (Kaposvár), Szivessy Lehel dr. (Szeged), Fusch Antal dr. (Budapest), Demmel Aladár dr. (Budapest), N­y­u­l­á­s­z­y János Bíró Jenő dr. (Pécs), G­r­ü­n­er dr. (Szeged) szóltak hozzá a kérdést nagy alapossággal. Délben teljes ülést tartott a kong­ózus. Winkler János dr. pécsi­­­temi tanár ,,A törvénykezési élet az igazság érvényesülésének alapj­­ei" címmel adott elő. Délután a kongresszusi vendél lányfürdőre rándultak ki, órakor közös vacsorára a pécsi Tettye fensíkon. A Kerti teaesz­a­kasz Jótékony Nőegylet rendezi meg az idei teadélutánját a Nemzed a tenest különösen mert a nőegylet véze­tatt arra, hogy az még Pécsett lévő folyamatban lévő vevői is meg foga­yitja a sikert a tg és házikisasszony Háziasszonyok Jenőné, Csák Lajosné, Gaál Jávné, Hameri J­zsefné, Höffi­né, Jellaphic/ Matty­ásorsa? Gyuláné, Vo­láné, Pile' Rhorer ! kány és Sánd Á­­gye­­nd

Next