Dunántúl, 1933. október (23. évfolyam, 224-248. szám)

1933-10-03 / 224. szám

4. oldal. i.Vi'Ah* Wjs P'j MiT») 'fe Witä D­INA­NTlI L Hám­mejkrém legjobb kézfinomító 30 fillér. SZIGETHY Kemény Palika Pécs. Malléth-tér házkutatások ellenére sem találják meg — Aztán miért kellett magának a fegy­ver — faggatták tovább Simont. — Hogy miért. — csodálkozott Simon, azért, hogy ledurrantsam azt, akit preg­zavar betörés közben, Simon után Tompa és Söllei is beis­mertek mindent és azzal védekeztek, hogy nem rossz szándékból, csupán az izgalmas kalandok miatt szövetkeztek Simonnal. Tompa egyébként szintén va­gyonos. Háza és földje van. A fatal Söllei azonban vagyontalan és édesanyjánál la­kott. A csendőrség a pécsi ügyészség fel­hatalmazására mindhárom betörőt letar­tóztatta. (K. 3.1 férfi »ív­­ «mértél Férfi jelöltő szerint Páll Ödönnél a Dunántúl legnagyobb férfiszabó ü­zeme, Pécs, Szécheny tér 18. sz. Üzen az aradi Golgotha..­Díszelőadás keretében áldoz Pécs- Fa anya hazafias közönsége az aradi 13 hős tábornok méltó emlékének Pécs, okt. 2. — A magyar nem­­­­et élete csupa történelem. Világos Mohi puszta, Mohács, Arad az ön­­­álló nemzeti életre irányuló küzdel­meink egy-egy véres, de dicső állo­­­­mása. Ma, egy világégés és erőszakos •is megcsonkítottságunk sok­­ fájdalmas­­és szomorú esztendei után, amikor­­egy önálló nemzeti élet kialakítására­­törekszünk, az emlékezés szárnyán­­hová mehetnénk fenségesebb pél­dáért, mint a magyar nemzet dicső történelmi múltjába. Ma, amikor a trianoni lánc bék­lyói kötik gúzsba a megszállt terü­leti véreinknek még szellemi gon­dolatait is, szálljunk gondolataink szárnyán az oláh megszállás alatt­­levő Arad városába, hol a nemzeti f­őegyelet szeretete virraszt a tizen­három vértanú földi maradványai fe­dett. A Magyar Nemzeti Szövetség­­Pécs-Baranyai Köre, amely mind­­tímnyiszor oly fényes külsőségek kö­zött gyűjtötte össze Pécs-Baranya­­hazafias közönségét, október 6-án (leste 8 órakor a Nemzeti Színházban­­díszelőadás keretében méltó módon ki kíván áldozni az aradi tizenhárom f­ős tábornok emlékének Pohárnok I Jenő írónak ,,Lesz még feltámadás“ című 4 felvonásos, az elszakított testvéreink élet-halál küzdelmét fel­táró, megrázó drámá­ja bemutatásá­val. 1849. október 6. szomorú dátuma a m­gyar nemzet történelmének, m­ert akkor ez a dátum szomorúsá­got, megalázást jelentett számunkra. Ezt a szomorú napot választotta a Magyar Nemzeti Szövetség Pécs-Ba­­ranyai Köre, hogy a színpadról is hirdesse a soha meg nem alkuvó­t nemzeti érzést, a magyar erőt, a ma­gyar akaratot és a magyar feltáma­dásba vetett törhetetlen hitet. Épp ezért nem lehet kétségünk aziránt, hogy társadalmi állás és fe­lekezeteken felül álló nemzeti ér­zésben fogja Pécs-Baranya hazafias népe ez estély keretében tanujelét adni az aradi tizenhárom hős iránt érzett, köteles nemzeti kegyeletnek. Jegyek a Magyar Nemzeti Szövet­ség Mária u. 13. szám alatti irodá­jában délutánonként 4—8 óra között­­válthatók, illetve vehetők át. Klasszikus zeneest európai hírű művészrésztvevőkkel a pécsi színházban Október 8. este 8 óra: a frontharcosok művészestje a pécsi színházban Pécs, okt. 2. — A magyarországi frontharcos szövetség pécsi főcso­portja október 8-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a nemzeti színházban jótékonycélú zeneestet rendez, amely­nek műsorán európai nevű művészek interpre­tálásában a zene világirodalmá­nak legelőkelőbb reprezentánsai szerepelnek. Fellép Szabó Lujza, a budapesti Operaház nagynevű művésznője, S­z­ű­t­s Mária, a kitűnő zongora­művésznő, C­s­e­l­é­n­y­i József, a magyar rádió kedvence, aki magyar nótáival már annyi feledhetetlen percet szerzett a közönségnek, Leo­pold Andor, a müncheni udvari opera nagynevű művésze és V­á­l­y­i Nagy Géza író, a Petőfi Társaság­­illusztris tagja, aki felolvasást tart. Az ünnepi beszédet Visy Imre dr. ügyvéd mondja. A művészest iránt, éppen a jól összeállított műsor miatt, a zenevá­ros Pécs közönsége körében nagy és osztatlan érdeklődés mutatkozik s már nagyon sok jegy fogyott el elő­vételben. Jegyek korlátolt számban Klobucsár József Király utcai és Kö­ves Gusztáv Séchenyi téri fűszerüz­­letében, Páll Ödön áruházában és Brucker Béla divatáruüzletében vá­sárolhatók. Hői kalapmodellek olcsón dtvatos alakítás 2.—P­éri POXTES ZSÉLÁNÉ Pécs jófeat-tér 1. Pécs tervei a csatorna és köztisztasági üzem racionalizálására Módosítják a csatornadíj kivetést — A szemétkihordó kocsikat géperejű kocsikkal cserélik ki Pécs, okt. 2. — A város vezető­sége, mint arról már beszámoltunk, kormányhatósági rendeletre javasla­tot készített a városi közüzemek ra­cionalizálására vonatkozólag. A ja­vaslatnak a villamos vasútra és a vízvezetéki üzemre vonatkozó részét már ismertettük. Most a csatorna és köztisztasági üzem terveiről számo­lunk be. A javaslat a csatornaüzem szol­gáltatásának díjait, illetve a pénz­ügyi fedezet biztosításának mai­ rend­szerét­­-­ mert egyfelől a kiadások a város közönségének akaratától füg­gő intézkedéssel számottevően nem csökkenthetők, másfelől viszont sem a csatornadíj, sem a város háztartá­sának évi hozzájárulása a mostani viszonyok között nem emelhető — továbbra is fenntartja. Módosításra szorul azonban a csatornadíj kivetésének mai rend­szer amely szerint a nyers házi béljövede­­lem a kivetés alapja. Ezen az ala­pon egyes ingatlanok pl. üzletházak stb., amelyeknek vízfogyasztása és így a csatornának részükről való igénybevétele is igen csekély, aránytalanul magas csatornadíjat fizetnek. Viszont igen sok nagyobb vízfogyasz­­tó, aki a csatornát a legerősebben fenntartásának költségeihez A közterhek igazságos megosztá­sának elve azt kívánná, hogy a köz­szolgáltatások terheihez mindenki — a szociális szempontok érvényesülé­sével is — a közszolgáltatás igény­­bevételének arányában járuljon. A köztisztasági üzemnél — mond­ja a javaslat — meg kell fontolni a látogató szemétgyűjtő kocsik­nak géperejű kocsikkal való ki­cserélését arra az esetre, ha ez gazdaságosabb­nak bizonyul a mérnöki hivatal ál­tal teljesítendő jövedelmezőségi szá­mítások eredményeként. Ez a gon­dolat — tekintettel a nemzetgazda­ság érdekeire (külföldi benzin beho­zatala), valamint a szociális szem­pontra (a fölöslegessé váló munka­erők elbocsátása) — csak a gazdasági helyzet javul­­tával mutatkozik időszerűnek és megvalósíthatónak. A személyzet gazdaságosabban volna kihasználható a háziszemétnek a köztisztasági üzem útján való ki­fuvarozására vonatkozó kötelezett­ség kiterjesztésével mindazokra­­a külvárosi utcákra is, amelyekben csatornázás és közvízvezeték van. Ez a közegészségnek is érdeke. A kérdés előkészítése végett a köztisz­tasági üzem kimutatást állít össze a veszi igénybe, a­­kis házbérjövede­­szóban levő kötelezettség alá má­sévi alapján csak alig szám­on vsható­­ most is tartozó és a még ezután be­­díj fizetésével járul a csatornáikéra­­ vonandó utcákról. €3? pécs fCr&fo CBI&Ét Pécs, okt. 2. — A pécsi kir. íté­lőtábla ma délelőtt vonta felelősség­re a kaposvári kommunista szervez­kedés irányítóit és résztvevőit. A tavasz elején leleplezett vörös ösz­­szeesküvés agitátorai ellen a pécsi kir ügyészség emelt vádat és jó kommunistát állított a bíróság elé. A vádirat szerint Varga Ferenc kaposvári asztalossegéd és társai az állami és társadalmi rend felforga-t tására irányuló bűntettet, illetve vétséget követtek el, mert a prole­tár uralom erőszakos, tehát forradalmi úton velő létesíté­sére mozgalmat indítottak. A cél érdekében Varga Ferenc kom­munista sejtet, illetve „gépet" szer­vezett, összeköttetést létesített a budapesti kommunista központtal, to­vábbá a kommunista ifjúmunkások szövetségének titkárságával és az úgynevezi.U v.Qj-Qssenélv bizottsággá!. Kedd, 1933. október 3. ST5MSSE5 kibővítet új szemé­ben leszállított árak mellett fest és tisztit. Rákóczi-út 34 szám, ^Stefánia ______sütöde mellett.) Varga budapesti útjairól vörös sajtótermékeket vitt Ka­posvárra és ezeket a nyomtatványokat, ame­lyek a legvadabb izgatást tartalmaz­ták a kormányzó, a kormány és a középosztály ellen, szétosztotta a sejtek tagjainak ol­vasás és terjesztés végett. Varga irányítása mellett a többi vád­lott is kommunista tevékenységet fejtett ki, mindaddig, amíg a rendőr­ség és csendőrség le nem leplezte őket. A pécsi kir. törvényszék két na­­pos tárgyalás után Varga Ferenc asztalossegédet 3 évi fegyházra és 10 évi hivatal­vesztésre, Vigh Pál cipészsegédet 2 évi fog­házra, Kozma Géza joghallgatót 6 hónapi fogházra, Kovács Gyula ci­­pészmestert 9 hónapi, Király Gyula asztalosmestert 7 hónapi, Hoff­er Lajos szo­bafestősegédet és Sommer Ignác szabót 4 hónapi, Szabó Mik­lós szellemi szükségmunkást 8 hó­napi, Eibicht Pált és Kanyar Feren­cet egy-egy hónapi fogházra ítélték. Ezek kaposvári vádlottak voltak. Rajtuk kívül Baranyó István jutai borbély 2 hónapi, Kelemen József tutai asztalos pedig egy hónapi fog­házat kaptak. Végül felmentette a törvényszék Csendes Mihály, Molnár András, Ba­kos István és Jassik Gyula vádlot­takat. Az ügyész és az elítéltek fel­lebbeztek és így került az ügy a tábla elé. A felsőbíróság délelőtt 10 órától kezdve este 7 óráig tárgyalta a bűnpert és csak nyolc órakor ke­rült sor az ítélethirdetésre. A tábla az első bíróság ítéletét csak annyiban módosította, hogy Ittbieht Pál egy hónapi fogház­­büntetését 4 hónapra emelte fel, egyebekben azonban a törvény­szék ítéletét helybenhagyta. Hrabéczy Jenő dr. ügyész a felmentésekben megnyugodott, így azok jogerősekké váltak. Az elítélt vádlottak terhére azonban súlyosbí­tásért jelentett, be semmiségi pa­naszt. Az elítéltek és védőik ugyan­csak semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához. Zichy János gróf Sárkeresztesen a keresztény gazdasági párt ülésén nagy beszédet mondott Budapest, okt. 2. — A keresz­tény gazdasági és szociális párt va­sárnap Sárkeresztesen tartott nagy­gyűlést, amelyet Széchenyi György gróf nyitott meg azzal, hogy a nem keresztény politika csődöt mondott.­­ Zichy János gróf nagy figyelem­mel hallgatott beszédében kijelentet­te, hogy 38 éves politikai múlt után nem mehet pihenni, hanem folytat­nia kell a küzdelmet. Szerződések­kel nem lehet a gazdasági rendet, megjavítani, meg kell teremteni a régi egy­séges vámterületet. Hangsúlyozta, hogy egységet alkotni csak a nemzet összességével lehet, nem pedig egy párttal. Végül követelte a titkos választójogot. Még S­z­o­n­t­a­g­h Jenő és Lilk­e József­­mondottak beszédet az egész­séges adórendszer és a gazdasági cselédség szociális helyzetéről.

Next