Dunántúl, 1933. december (23. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-01 / 273. szám

Pécs, 1935 december 1- Péntek XLIlI. évfolyam 273. szám. Ára 141 fillér. 37. Tekint L.9 ad Cj­f. SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. IS TELEFONSZÁM : 29-49? KIADÓHIVATAL' LYCEUM-UTCA A SZ.­ TELEFONSZÁM: 32-22.1­24 FIÚ, KÉZIRAT, NEM ADUNK VISZ. A párbaj A tárgyalás izgalmaiban az egyik űr meggondolatlanul „rossz kifeje­zést" használ a felperes mesterség­beli kiválóságának jellemzésére. A „sajtókult" a járásbíróság folyosóján egy csattanó pofonban juttatja kife­jezésre felháborodását. Az egészre nyugodtan rá lehet mondani: nem laagy eset. Az egész világ bajjal, gonddal, nyomorúsággal tele. Milliók éheznek, fáznak. Az élet országút­ién­­számkivetett emberek nyomorult lázárcsordája kavarog. Az ég fekete felettünk és a föld dübörög alattunk. A parlamentek felett villámok cikáz­nak, és a határokon félelmesen csil­log a szuronyerdő. .Minden gyűlölet besütve, minden arzenál megtömve. Az egész világ egyetlen pokolgép, amelynek kanóca füstölögve ég. Mindehhez képest milyen jelenték­telen dolog az a pofon, amit Weiss úr kapott és amit Berettyi kolléga adott! Mi köze ennek a vajúdó vi­lágnak ehhez a „véres" eseményhez? És mi köze ahhoz a tíz hajmeresztő felvételhez, amely a küzdő feleket mutatja­ be párbaj előtt, párbaj köz­ben és párbaj után? És milyen le­nyűgöző a véres szenzáció utolsó, so­raiból áradó férfias bátorság olatár­­önvallomása: a felek a párbaj után nem békültek ki. A megbocsátás ke­resztényi kötelességének cinikus megtagadása ez a gesztus, amely lé­nyegében éppen olyan konok, bar­bár és igazságtalan, mint a párbaj maga. Az OTI túlságosan szókimon­dó vezérigazgatóját arculü­tötték s most — talán elégtételül — kapott még egy hatalmas vágást is, amelyet hírtelenében tizenhét öltéssel volt kénytelen veszélyteleníteni az or­vostudomány. Ha a párbaj eredendő erkölcstelensége nem tudja meggyőz­ni a vezérigazgató urat erről a bar­bár és silányan igazságtalan elég­tételadásról, várjon a mai párbaj eredményét hogyan helyezi mérlegre? A két szembenálló fél a keresztény erkölcsi ideálok tiszteletében nőtt fel. Az egyik annak a mammut­­intézménynek a vezérigazgatója, amelyet a keresztény életfelfogás szolgálatára hívatott politikai rend­szer alkotott meg. A másik a kato­likus sajtó hivatott munkája. Ami­lyen jelentéktelen az affér, amely közöttük felmerült, olyan imponálóan bátor lett volna részükről egy hatá­rozott és meg nem alkuvó állásfog­lalás azzal a társadalmi terrorral szemben, amely vérszomjas barbá­rok erkölcsi színvonalára valló le­­züllést követel a párbaj képébez művelt keresztény polgároktól. De ez a tiszteletreméltó elhatározottság mindkét résztvevőből hiányzott. A ..kiállás" úgy látszik még mind-— könnyebb és kényelmesebb megol­dás. Ott segít az orvos, itt csak " páncélozott le'k"emeret és a törht tétlen meggyőződés védene meg ' barbárság terroréval szemben. Ők könnyebb megoldást választottak. (1] *c­sdák adós­sog­ésére @f# Bisszak. A fesvikfagy, e itdsáf ks­ war&Sték & psspfi* i®ni mmi ülésén Budapest, nov. 30. — A képviselő­ház mai ülése elején Fab­in­y­i Tihamér kereskedelemügyi miniszter benyújtotta a magyar tengerhajózási vállalatok kedvez­ményeiről, továbbá a külföldi származású áruk hamis megjelölésének megakadályo­zására kötött, nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavasla­tot. Következett a Nemzeti Bank alapsza­bály módosításainak becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A javaslatot Zsindely Ferenc elő­­adó k izm­eítette és­ utalt arra, hogy az alapszabály módosítására­­azért volt szükség, hogy a Nemzeti Bank a gazdatartozások költségeinek fedezésére az állam számára 100 millió pengő hitelt ren-­ delkezésre bocsáthasson. Magyar Pál szerint az alapszabály­­módosítás nem egyszerű technikai kér­dés és kihat egész pénzügyi gazdálko­dásunkra. Logikus tévedést lát a­bb­an, hogy a törvényjavaslatot a gazdaadóssá­­gokról szóló törvényjavaslat elfogadása után tárgyalja a Ház. Általában ez a benyomásé, hogy a mai rendszer mellett a képviselőház szerepe csak másodrangú. A Nemzeti Bank vezetőségével teljes mértékben meg van elégedve, de attól tart, hogy a bank a magángazdaság ré­széről támasztott hiteligényeket a jövő­ben még szigorúbban kezeli. A mai bankjegy mennyiségét nem tartja elegendőnek. Olyan exportpolitikát kell folytatnunk, hogy ezáltal a bankjegyfedezetet és vele együtt a bankjegyek számát is­ emelni tud­­juk. A pénzhigitást népszerűsíteni akaró po­litikával szemben az az álláspontja, hogy a nagy áldozatok árán elért eredménye­ket nem szabad kísérletekért kockára tenni. A pénzhigitás­­ különben sem hoz­na semmiféle előnyt a m­ezőgazdaság gázá­­r­ára. Az erőszakos pénzrontás, mint Amstrika ,példája mutatja, nem orvosol­ná az általános gazdasági bajokat. Hegedűs Kálmán szerint" a javaslat­­szükséges ahoz, hogy végrehajthassák a gazdaadósságok rendezéséről kiadott sza­bályrendeletet. A devalvációt végzetesnek tartja. Beszéde végén a közterhek arányosítá­sát sürgette. U­lain Ferenc nem fogadja el a ja­vaslatot, amely — szerinte — veszélyezteti a Nemzeti Bank fü­g­­getlenségét. Meggyőződése, hogy ezt a függetlenséget minden körülmények között meg kell vé­deni a pártok politikájával szemben. Sándor Pál hangoztatta,­­ hog­y a ja­vaslatot elfogadja, miután meggyőződé­sés ellensége az inflációnak. . A Ház ezután úgy határozott, hogy , a vitát pénteken délután 5 órakor folytat­ja. Az ülés ezzel 9 órakor véget ért. "­ Los Angelesbe megérkezett az első európai likőr- és konyakszállítmány amellyel ünnepélyes felvonulást rendeztek a városon keresztül. " Ki a sértett a Trettino-perben? Az IBUSz igazgatói vádolja T­­­rettinát Budapest, nov. 30. — Trettink Jenő­-bűnügyében ma­ két érdekes ese­mény történt. Az, hogy a bűnügyi járás­­bíróság kitűzte annak a rágalmazási per­nek a tárgyalását, amelyet Turchányi Egon indított Tr­e­tt­i­na ellen, a másik pedig, hogy jelentkezett az ügyészségen T­asnády Szűcs András, az IBUSz volt ügyvezető alelnöke és Gothard Tódor, az IBUSz vezérigazgatója, akik bejelentették, hogy az ügyben sértett­­­ként akarnak szerepelni, mert őket T­ret­tina megkárosította. Bejelentéé­süket. arm alapítják, hogy az IBUSz 20 ezer pengős kölcsönt adott T r­e 11 í n a Jenőnek fondorla­tos ígéretek ellenében, de később, amikor az IBUSz kárt szenvedett, ők a maguk zsebéből visszafizették a pénzt, tehát végeredményben nem az IBUSz-t, hanem őket károsította meg T re 11 í n a. Ennek az a jelentősége, hogy­­ha az ügyészség netán, megszüntetné az eljárást T­r­e­ff­i­n­a ellen, úgy , G­u­t­th­a­r­d­­ és Tasnády Szüch­, mint pótmagánvád-­­lók,­ átvehetik a vádat ellene.. Az erőszakos névmagyarosítások ellen tajlakozott Wolff Károly a főváros közgyűlésén Budapest, nov­ 30.­­*» A fővá­­ros törvényhatósági tanácsa m­a dél­előtt 10 órakor ülést­ tartott. Napi­rend előtt W­o­l­­­f­ Károly, intézett interpellációt a polgármesterhez- El­mondotta, hogy a fővárosi hivatalok és­­üzemek főnökeihez ... • terrorisztikus hangú felhívás ér­­­­kezett a Névmagyarosító Egye­sülettől ... A­ körözvény. felhívja a hivatalfő­nököt, küldjék meg az egyesületnek a hivatalukban alkalmazott tisztvi­selők névsorát és minden név mel­lett hagyjanak helyet a javasolt új név számára is. Az új nevet majd az egyesület fogja beírni a régi név mellé. Ezenkívül felszólítja az egye­sület a főnököket, hogy minden egyes idegen nevű tisztviselőtől a névma­gyarosító illetéken kívül szedjenek be két pengőt­ az egyesület költsé­geinek fedezésére. Wolff Károly ki­jelentette, hogy helyesli, ha szabad emberek, szabad elhatározásból meg­­magyarosítják a nevüket, tiltakozott azonban az ellen, hogy ilyen terrorisztikus hangon és módon kényszerítsék rá a fő­város alkalmazottait a névma­gyarosításra. Friedrich István csatlakozott Wolff álláspontjához. Sipőcz Jenő polgármester kijelentette, hogy az erőszakos intézkedéseket elítéli.

Next