Dunántúl, 1934. június (24. évfolyam, 122-146. szám)
1934-06-02 / 122. szám
2. oldal. DUNÁNTÚLI Sztrakam, 1934. filnius 2. ÓVERSENY Vasárnap, június hó 3-án délután 2 órakor. Sík-, gát is akadályversenyek ! Ügető verseny és akadályhajtás ! Fogat szépségverseny ! Falkavadászat kifutóval ! Ágyukaruszel ! Totalizatőri Bukméker! Helyárak: 2 P-től 30 fillérig. Diák- és gyermekjegy 50 fillér. Villamos a Zrínyi Iskoláig. Innét autó a tribünig vagy vissza 29 fillér. Felmentette a törvényszék Boros István dr. tanárt, akit az állami és társadalmi rendelforgatásának vétségével vádoltak a második „Haraszti-ügy“ vádlottjai közül hatot fogházra ítéltek, kettő ellen megszüntették az eljárást, a többit pedig felmentették Pécs, jún. 1. órán leleplezett A múlt év tava- Haraszti-féle kommunista szervezkedés 16 vádlottja került pénteken a pécsi törvényszék Szabó tanácsa elé. Mint ismeretes, egy esztendővel ezelőtt veszedelmes vörös szervezkedést tett ártalmatlanná a pécsi rendőrség és csendőrség. Kiderült, hogy Haraszti István a pécsi egyetem orvostanhallgatója a budapesti kommunista központ utasítására Pécsett, a pécsvidéki bányavidékenforradalmi szervezkedést kezdeményezett. Haraszti a lakásán és mecseki kirándulásokon kommunista röpcédulákat osztott szét, felforgató tanokat hirdetett és sejtekbe szervezte a vörös téveszmékkel rokonszenvező egyetemi hallgatókat, ifjúmunkásokat és bányászokat. Amikor a nyomozó hatóság rajtaütött, a kommunista összesküvőkön, a súlyos bizonyítékok alapján 13 agitátort letartóztattak és 33 szabadlábon hagyott egyén ellen bűnvádi eljárást indítottak. Az ügyészség vádirata alapján a pécsi törvényszék és a tábla 18 vádlottat súlyos fegyház-, börtön- és fogházbüntetésre ítélt. Ettől az ügytől függetlenül a nyomozó hatóság 31 pécsi diák, tisztviselő és munkás ellen indított eljárást, mert a gyanúsítottak egyrészt részt vettek a titkos összejöveteleken, másrészt a szervezkedésről tudomásuk volt, de arról nem tettek jelentést. A 31 egyén közül az ügyészség a következők ellen adott ki vádiratot: Bischof Pál 27 éves cipészsegéd, B a b e 11 a László 19 éves bányász, B a b e 11 a Lídia 20 éves munkásnő, Baranyai Aladár 19 éves orvostanhallgató, Berliner Géza 26 éves cipészsegéd, Boros István dr.42 éves kereskedelmi iskolai tanár, Lusztig Márta 20 éves háztartásbeli, Lusztig Tibor 19 éves asztalossegéd, Paczona Péter 30 éves sütősegéd, Polták László 22 éves banktisztviselő, Schlézinger Zoltán 19 éves orvostanhallgató,Veiland Károly 26 éves cipészsegéd, Vajda Gyuláné 26 éves munkásnő és Rajkovits Ede 35 éves nyomdász. A vádirat szerint Bischof, Vajda Gyuláné és Rajkovits Ede a szervezkedést is előmozdították azzal, hogy Bischof tagokat szervezett be a sejtekbe, Vajdáné és Rajkovits pedig úgynevezett vörössegély bélyegeket adtak el at.liefort összegeket a kommunista központhoz juttatták el. A többi vádlottat azért vonták felelősségre, mert résztvettek a Harasztiék által rendezett kirándulásokon és összejöveteleken. A vádlottak közül Boros dr. közismert és sokat szereplő tagja Pécs társadalmának. Senki sem tételezte fel róla, hogy szélsőséges elemekkel tartott fenn összeköttetést. Boros a nyomozás során annyit elismert hogy Harasztival és társaival többször találkozott. Hallott a mozgalomról, de mert nem voltak pozitív bizonyítékai, ezért nem mert feljelentést tenni a hatóságnál. Azzal védekezett, hogy sohasem vallott kommunista tanokat és mindenkor hazafias magatartást tanúsított. Ezzel szemben az ügyészség olyan adatok birtokába jutott, hogy Boros az orosz hadifogságban 1918. októberétől 1919. áprilisáig a szkobelevi kommunista pártnak volt a titkára és egy Evdokimov Vladimir nevű Pécsett élő orosz emiráns előtt több alkalommal dicsérte Trockijt és a szovjet viszonyokat magasztalta. Lusztig Márta, a kilencedrendű vádlott pedig azonos azzal a Gergely Mártával, aki három hónappal ezelőtt megnyerte az idei Mikszáth regénypályázatot „Salakmosó“ című regényével. A lapok és a folyóiratok riportokat írtak a fiatal pécsi leányról, aki első regényével nyerte el az értékes pályadíjat. Lusztig Gergely Márta, aki egy ideig a budai Goldberger gyárban dolgozott mint szövőmunkásnő, a vádirat szerint Tibor nevű öccsével két alkalommal vett részt a Harasztiék által rendezett mecseki kiránduláson. Haraszti előttük is kommunista elveket vallott, de őket a pécsi pártba nem szervezte be és ezért az összeköttetés meg is szakadt közöttük. Az ügyészség azonban ennek ellenére is vád alá helyezte az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség címén. Tagadnak a vádlottak A főtárgyalást délelőtt 10 órakor nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Szabó tanácselnök. A vádlottak és a tanúk számbavétele után a vádiratot olvasták fel, majd megkezdték a vádlottak kihallgatását. Közben megállapították, hogy Weiland Károly cipész, az egyik vádlott nem jelent meg a tárgyaláson. Az ő ügyét elkülönítették és egy más alkalommal fogják tárgyalni. Bischof, Babella László és Babella Lídia, férjezett Bum Jánosné tagadták bűnösségüket. Voltak a mecseki kirándulásokon, ahol több előttük ismeretlen férfivel és nővel találkoztak, de fogalmuk sem volt arról, hogy azok kommunista összejövetelt tartottak. Semmiféle mozgalom megszervezéséről nem volt szó és őket sem szólították fel, hogy lépjenek be a kommunista pártba. Baranyai Aladár orvostanhallgató elmondotta, hogy Harasztival több alkalommal együtt tanult, de nem volt tudomása arról, hogy medikustársa szélsőséges mozgalmat szervez. Neki politikai elveiről nem beszélt és őt semmiféle titkos összejövetelre, vagy tanácskozásba bele nem vonta. Berliner Géza hasonlóképp védekezett. Egyszer Bischoffal résztvett egy kantavári kiránduláson, de neki nem tetszett a társaság és többé semmiféle mecseki sétán részt t nem vett. Majd általános figyelem közben Boros István dr. tanárt szólította be a terembe a tanácselnök. Boros dr. zsakettben, komoly arccal lépett a bírói emelvény elé. A tanácselnök kérdéseire részletes vallomást tett Harasztival való ismeretségéről. Boros István dr. vallomása Mindenekelőtt kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1932. tavaszán a magántisztviselők székházában tartott előadást. Itt mutatták be neki Harasztit, akinek édesapját még váci tartózkodása során ismerte meg. Haraszti közölte vele, hogy apját meggyilkolták és arra kérte, szerezzen neki tanítványokat. Két hét múlva Haraszti felkereste lakásán és érdeklődött, hogy sikerül-e tanítványt kapnia. Ezután még három alkalommal járt nála Haraszti menyasszonya Schwarcz Lenke és Losonczi Imre orvostanhallgató társaságában, akikkel általános dolgokról beszéltek, de politikáról sohasem volt szó. Az elnök kérdéseire, hogy tudott-e Haraszti szervezkedéséről, Boros dr. emelt hangon felelte: — Én Haraszti letartóztatásáig semmit sem tudtam a kommunista szervezkedésről. Elnök: Ön a rendőrségen mást vallott. Azt, hogy Haraszti, szélsőséges felfogású volt. Boros dr.: Ezt pozitíve nem volt alkalmam megtudni, csak sejtettem. Dittrich András tanúval való kapcsolatáról igen érdekes vallomást tett a vádlott. Dittrich házmester volt abban a házban, ahol ő lakik. Kisebb javításokat végeztetett vele és ekkor Dittrich elégedetlen, elkeseredett hangon panaszkodott neki a nehéz viszonyokról és előadta, hogy Párisban a szociáldemokrata párt tagja volt. Könyveket adott neki és jó szívvel volt iránta addig, müg meg nem tudta, hogy Dittrich a rendőrség besúgója és ellene is feljelentést tett a rendőrségen. Végül a hadifogságban vállalt szerepéről vallott Boros tanár, azt hangoztatva, hogy fogolytársai érdekében vállalta el a kommunista párttitkárságát, amelyről le is mondott. A többi vádlott lett ezután jelentéktelen vallomást. Valamennyien azzal védekeztek, hogy fogalmuk sem volt milyen szervezkedést folytattak Haraszti és társai. Lusztig Gergely Mártától megkérdezte az elnök: — Ön írónőnek mondja magát. Mit írt eddig? A csínosarcú, feketehajú leány önészetesen válaszolta: — A Salakmosó című regényt amellyel megnyertem az idei Mikszáth díjat. Majd öccsével, Lusztig Tiborral együtt azt vallották, hogy Harasztival éppen azért szakítottak, mert állandóan szélsőséges elveket hangoztatott. Kifejezetten kommunizmusról nem beszélt és őket sohasem szólította fel arra, hogy lépjenek be valamilyen pártba vagy sejtbe. Paczona Péter sütősegéd előadtahogy csak azért tett beismerő vallomást, mert a rendőrségen megverték. Nem bűnös, őt a rendőrség besúgói, Dittrich és Czeiler Péter buzdították, hogy szervezzen sejttagokat, de erre nem volt hajlandó. A többi vádlott szintén az ártatlanságát hangoztatta. Közben Vajda Gyulánéról, a tizenötödrendbeli vádlottról kiderült, hogy azért a cselekményért, amellyel a pécsi ügyészség megvádolta, a budapesti törvényszék már el is ítélte 3 hónapi fogházra. Felvonulnak a mentő tanúk Ezután Boros István dr. szerepéről és magatartásáról hangzottak el igen érdekes és a vádat megcáfoló vallomások- Farkas János pécsi honvédezredes, aki Borossal együtt volt hadifogságban, azt adta elő, hogy Boros dr. ideális alapon foglalkozott szociális kérdésekkel. Amikor Boros dr. a szkobelevi kommunista pártnak lett a titkára, megszakította vele az érintkezést. Boros dr. azonban mint párttitkár igen derekasan viselkedett, féken tartotta a legénységet és nagyrészt neki köszönhető, hogy a tiszteket nem érte bántódás. A párttitkárságról önként mondott le és ezért a szovjet le is tartóztatta. Ennek a magatartásának volt a következménye az, hogy Boros dr-t hazatérése után igazolták és nem fosztották meg rangjától. Magyar István lelkész, a budapesti Szent Imre kollégium tanulmányi felügyelője elmondotta, hogy mint volt hittantanár éveken át együttműködött Boros dr-ral, akit kitűnő, alaposan képzett tanárnak ismert meg. Boros dr. nem foglalkozott politikával, csak a tanári hivatásának élt, hazafiatlan magatartást nem tanúsított és arról sem tudott, hogy valamiben is köze lett volna Haraszti szervezkedéséhez. Mátyus László dr. kereskedelmi iskolai tanár ugyancsak a legnagyobb elismeréssel beszélt Boros dr. magatartásáról, működéséről. A védelem tanúi után Dittrich András szerelő lépett a bíróság elé, Dittrich, aki már a Haraszti-ügyben is szerepelt, most is terhelő vallomást tett. Boros arról azt állította, hogy az dicsőítette a szovjet állapotokat és részt vett a Haraszti-féle szervezkedésben.