Dunántúl, 1934. június (24. évfolyam, 122-146. szám)

1934-06-02 / 122. szám

2. oldal. DUNÁNTÚLI Sztrakam, 1934. filnius 2. ÓVERSENY Vasárnap, június hó 3-án délután 2 órakor. Sík-, gát­ is aka­dályversenyek ! Ügető verseny és akadályhajtás ! Fo­gat szépségverseny ! Falkavadászat kifu­tóval ! Ágyukaru­­szel ! Totalizatőri Bukméker! Hely­­árak: 2 P-től 30 fillérig. Diák- és gyermekjegy 50 fillér. Villamos a Zrínyi Iskolá­ig. Innét autó a tribünig vagy vissza 29 fillér. Felmentette a törvényszék Boros István dr. tanárt, akit az állami és társadalmi rend­­elforgatásának vétségével vádoltak a második „Haraszti-ügy“ vádlottjai közül hatot fogházra ítéltek, kettő ellen megszüntették az eljárást, a többit pedig felmentették Pécs, jún. 1. órán leleplezett­­ A múlt év tava- Haraszti-féle kom­munista szervezkedés 16 vádlottja került pénteken a pécsi törvényszék Szabó tanácsa elé. Mint ismeretes, egy esztendővel ezelőtt veszedelmes vörös szervezkedést tett ártalmat­lanná a pécsi rendőrség és csend­őrség. Kiderült, hogy Haraszti István a pécsi egyetem orvostanhall­gatója a budapesti kommunista köz­pont utasítására Pécsett, a pécs­­vidéki bányavidéken­­forradalmi szer­vezkedést kezdeményezett. Haraszti a lakásán és mecseki kirándulásokon kommunista röpcédulákat osztott szét, felforgató tanokat hirdetett és sejtekbe szervezte a vörös tévesz­mékkel rokonszenvező egyetemi hall­gatókat, ifjúmunkásokat és bányá­szokat. Amikor a nyomozó hatóság rajtaütött, a kommunista összesküvő­­kön, a súlyos bizonyítékok alapján 13 agitátort letartóztattak és 33 sza­badlábon hagyott egyén ellen bűn­vádi eljárást indítottak. Az ügyészség vádirata alapján a pécsi törvényszék és a tábla 18 vád­lottat súlyos fegyház-, börtön- és fogházbüntetésre ítélt. Ettől az ügy­től függetlenül a nyomozó hatóság 31 pécsi diák, tisztviselő és munkás ellen indított eljárást, mert a gya­núsítottak egyrészt részt vettek a tit­kos összejöveteleken, másrészt a szervezkedésről tudomásuk volt, de arról nem tettek jelentést. A 31 egyén közül az ügyészség a következők ellen adott ki vád­iratot: Bischof Pál 27 éves cipészsegéd, B a b e 11 a László 19 éves bányász, B a b e 11 a Lídia 20 éves munkásnő, Baranyai Aladár 19 éves orvos­tanhallgató, Berliner Géza 26 éves cipészsegéd, Boros István dr.­­42 éves kereskedelmi iskolai tanár, Lusztig Márta 20 éves háztartás­beli, Lusztig Tibor 19 éves asz­talossegéd, P­a­c­z­o­n­a Péter 30 éves sütősegéd, P­o­lt­á­k László 22 éves banktisztviselő, Schlézinger Zoltán 19 éves orvostanhallgató,­­V­e­i­l­a­n­d Károly 26 éves cipész­segéd, Vajda Gyuláné 26 éves munkásnő és R­a­j­k­o­v­i­t­s Ede 35 éves nyomdász. A vádirat szerint Bischof, Vajda Gyuláné és Rajkovits Ede a szervezkedést is előmozdítot­ták azzal, hogy Bischof tagokat szervezett be a sejtekbe, Vajdáné és Rajkovits pedig úgyneve­zett vörössegély bélyegeket adtak el at.­liefo­rt összegeket a kom­munista központhoz juttatták el. A többi vádlottat azért vonták fe­lelősségre, mert résztvettek a Ha­rasztiék által rendezett kiránduláso­kon és összejöveteleken. A vádlottak közül Boros dr. köz­ismert és sokat szereplő tagja Pécs társadalmának. Senki sem tételezte fel róla, hogy szélsőséges elemekkel tartott fenn összeköttetést. Boros a nyomozás során annyit elismert hogy Harasztival és társaival több­ször találkozott. Hallott a mozga­lomról, de mert nem voltak pozitív bizonyí­tékai, ezért nem mert feljelen­tést tenni a hatóságnál. Azzal védekezett, hogy sohasem val­lott kommunista tanokat és minden­kor hazafias magatartást tanúsított. Ezzel szemben az ügyészség olyan adatok birtokába jutott, hogy Boros az orosz hadifogságban 1918. októ­berétől 1919. áprilisáig a szkobelevi kommunista pártnak volt a titkára és egy Evdokimov Vladimir nevű Pécsett élő orosz em­iráns előtt több alkalommal dicsérte Trockijt és a szovjet viszonyokat magasztalta. Lusztig Márta, a kilencedrendű vádlott pedig azonos azzal a Ger­gely Mártával, aki három hónappal ezelőtt meg­nyerte az idei Mikszáth regény­pályázatot „Salakmosó“ című re­gényével. A lapok és a folyóiratok riportokat írtak a fiatal pécsi leányról, aki első regényével nyerte el az értékes pá­lyadíjat. Lusztig Gergely Márta, aki egy ideig a budai Goldberger gyár­ban dolgozott mint szövőmunkásnő, a vádirat szerint Tibor nevű öccsé­vel két alkalommal vett részt a Ha­­­­rasztiék által rendezett mecseki ki­ránduláson. Haraszti előttük is kom­munista elveket vallott, de őket a pécsi pártba nem szervezte be és ezért az összeköttetés meg is sza­kadt közöttük. Az ügyészség azon­ban ennek ellenére is vád alá he­lyezte az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség címén. Tagadnak a vádlottak A főtárgyalást délelőtt 10 órakor nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Szabó tanácselnök. A vádlottak és a tanúk számbavétele után a vád­iratot olvasták fel, majd megkezdték a vádlottak kihallgatását. Közben megállapították, hogy Weiland Ká­roly cipész, az egyik vádlott nem jelent meg a tárgyaláson. Az ő ügyét elkülönítették és egy más alkalom­mal fogják tárgyalni. Bischof, Babella László és Babella Lídia, férjezett B­­­u­m Jánosné tagadták bűnösségüket. Voltak a mecseki kirándulásokon, ahol több előttük ismeretlen férfivel és nővel találkoztak, de fogalmuk sem volt arról, hogy azok kommu­nista összejövetelt tartottak. Semmi­féle mozgalom megszervezéséről nem volt szó és őket sem szólították fel, hogy lépjenek be a kommunista pártba. Baranyai Aladár orvostanhallgató elmondotta, hogy Harasztival több alkalommal együtt tanult, de nem volt tudomása arról, hogy medikustársa szélsőséges moz­galmat szervez. Neki politikai elveiről nem beszélt és őt semmiféle titkos összejövetel­re, vagy tanácskozásba bele nem vonta. Berliner Géza hasonlóképp védekezett. Egyszer Bischoffal részt­­vett egy kantavári kiránduláson, de neki nem tetszett a társaság és töb­bé semmiféle mecseki sétán részt t nem vett. Majd általános figyelem közben Boros István dr. tanárt szólította be a terembe a tanácselnök. Boros dr. zsakettben, komoly arccal lépett a bírói emelvény elé. A tanácselnök kérdéseire részletes vallomást tett Harasztival való ismeretségéről. Boros István dr. vallomása Mindenekelőtt kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. 1932. tavaszán a magántisztviselők székházában tartott előadást. Itt mutatták be neki Harasztit, akinek édesapját még váci tartózkodása so­rán ismerte meg. Haraszti közölte vele, hogy apját meggyilkolták és arra kérte, szerezzen neki tanítvá­nyokat. Két hét múlva Haraszti fel­kereste lakásán és érdeklődött, hogy sikerül-e tanítványt kapnia. Ezután még három alkalommal járt nála Haraszti menyasszonya Schwarcz Lenke és Losonczi Imre orvostan­hallgató társaságában, akikkel általános dolgokról beszéltek, de politikáról sohasem volt szó. Az elnök kérdéseire, hogy tudott-e Haraszti szervezkedéséről, Boros dr. emelt hangon felelte: — Én Haraszti letartóztatásáig semmit sem tudtam a kommunista szervezkedésről. Elnök: Ön a rendőrségen mást val­lott. Azt, hogy­ Haraszti, szélsőséges felfogású volt. Boros dr.: Ezt pozitíve nem volt alkalmam megtudni, csak sejtettem. Dittrich András tanúval való kap­csolatáról igen érdekes vallomást tett a vádlott. Dittrich házmester volt abban a házban, ahol ő lakik. Kisebb javítá­sokat végeztetett vele és ekkor Ditt­rich elégedetlen, elkeseredett han­gon panaszkodott neki a nehéz vi­szonyokról és előadta, hogy Párisban a szociáldemokrata párt tagja volt. Könyveket adott neki és jó szívvel volt iránta addig­, müg meg nem tud­ta, hogy Dittrich a rendőrség besúgója és ellene is feljelentést tett a rend­őrségen. Végül a hadifogságban vállalt sze­repéről vallott Boros tanár, azt han­goztatva, hogy fogolytársai érdeké­ben vállalta el a kommunista párt­titkárságát, amelyről le is mondott. A többi vádlott lett ezután jelentéktelen vallomást. Valamennyien azzal védekeztek, hogy fogalmuk sem volt milyen szervez­kedést folytattak Haraszti és társai. Lusztig Gergely Mártától meg­kérdezte az elnök: — Ön írónőnek mondja magát. Mit írt eddig? A csínosarcú, feketehajú leány ön­­észetesen válaszolta: — A Salakmosó című regényt amellyel megnyertem az idei Mik­száth díjat. Majd öccsével, Lusztig Tiborral együtt azt vallották, hogy Haraszti­val éppen azért szakítottak, mert állandóan szélsőséges elveket hangoztatott. Kifejezetten kommunizmusról nem beszélt és őket sohasem szólította fel arra, hogy lépjenek be valami­lyen pártba vagy sejtbe. Paczona Péter sütősegéd előadta­­hogy csak azért tett beismerő vallo­mást, mert a rendőrségen meg­verték. Nem bűnös, őt a rendőrség besúgói, Dittrich és Czeiler Péter buzdították, hogy szervezzen sejttagokat, de­­ erre nem volt hajlandó. A többi vádlott szintén az ártat­lanságát hangoztatta. Közben Vajda Gyulánéról, a tizenötödrendbeli vád­lottról kiderült, hogy azért a cselek­ményért, amellyel a pécsi ügyész­ség megvádolta, a budapesti törvény­szék már el is ítélte 3 hónapi fog­házra. Felvonulnak a mentő tanúk Ezután Boros István dr. szerepé­ről és magatartásáról hangzottak el igen érdekes és a vádat megcáfoló vallomások- Farkas János pécsi honvédezredes, aki Borossal együtt volt hadifogságban, azt adta elő, hogy Boros dr. ideális alapon foglal­kozott szociális kérdésekkel. Amikor Boros dr. a szkobelevi kom­munista pártnak lett a titkára, megszakította vele az érintke­zést. Boros dr. azonban mint párttitkár igen derekasan viselkedett, fé­ken tartotta a legénységet és nagyrészt neki köszönhető, hogy a tiszteket nem érte bántódás. A párttitkárságról önként mondott le és ezért a szovjet le is tartóztatta. Ennek a magatartásának volt a kö­vetkezménye az, hogy Boros dr-t hazatérése után igazolták és nem fosztották meg rangjától. Magyar István lelkész, a buda­pesti Szent Imre kollégium tanulmá­nyi felügyelője elmondotta, hogy mint volt hittantanár éveken át együttműködött Boros dr-ral, akit kitűnő, alaposan képzett tanár­nak ismert meg. Boros dr. nem foglalkozott politikával, csak a tanári hivatásának élt, hazafiatlan magatartást nem tanú­sított és arról sem tudott, hogy va­lamiben is köze lett volna Haraszti szervezkedéséhez. M­á­t­y­u­s László dr. kereskedelmi iskolai tanár ugyancsak a legnagyobb elismeréssel beszélt Boros dr. maga­tartásáról, működéséről. A védelem tanúi után Dittrich András szerelő lépett a bíróság elé, Dittrich, aki már a Haraszti-ügyben is szerepelt, most is terhelő vallo­mást tett. Boros ar­ról azt állította, hogy az dicsőítette a szovjet állapo­tokat és részt vett a Haraszti-féle szervezkedésben.

Next