Dunántúl, 1934. szeptember (24. évfolyam, 196-221. szám)

1934-09-01 / 196. szám

XXIV. *évte vám 190 sz&ra .'1.fül'* MAS TEXTES HWTt~t*ADIÓMELLÉKLET Arak­OZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY­­ÓRA 2 PENGŐ 50 FTL­&R.EGYES SZÁMÁRA g gJLÉR. 15 OLDALAS WL. KÉZIRATOT m. ADUNK VISSZADUNAHÍDL --------------------------------­-fra ££ fillér. Pécs, 1934 szeptember 1. Szombat LYCEUM-UTCA A TELEFONSZÁM KIADÓHIVATAL LYCEUM-UTCA A­LX TELEFONSZÁM: 32-22, H­I­R­D­E­T 6­8 DÍJSZABÁS SZERPC1 A lefejezett Kölcsey Az a román vitézség, amely a há­ború­­ alatt sohasem jelentkezett, amely csak Hóra és Kloska lázadá­sának vérszomjas vadságában tudta az utókor számára hagyni a legneve­zetesebb történelmi­ eseményt, most a Himnusz költőjének szobrát tá­madta meg. Ma fej nélkül, csonkán áll a szobor, hogy • messzehangzóan •hirdesse azt a pusztító barbárságot, amelyet Keleteurópa e felében Maré­­ízszmánia reprezentál. A Himnusz kötőjének költői és emberi nagysá­ga nem szenvedett csorbát ezzel a­­Vandál merénylettel. Az arculcsapás fékünk szól, a kifosztott, védtelen és meggyalázott magyarságnak, ne­künk,’ akik alázatos áhítattal éne­­k­lűk: Isten áldd meg a magyart! ..Ünk szól, akik börtönben ülünk, a­tik éhezünk, akiket megraboltak a jelentől és most megfosztanak a mul­tiunktól is. Kölcsey szobra a mi tes­tünk, a csonkból a mi vérünk cso­rog ki és a mi szemünkben riad fel a­ fájdalom: hát idáig zülleszthet egy országot a vak és remegő gyűlölet? A.. világháború alatt senki se gondolt arra, hogy bemocskolja a napóleoni háborúk alatt errefelé elpusztult rancia katonák emlékére emelt obe­­iszket s amikor amerikai tankok ázottak át fiaink testén, senki se öntötte le Washington budapesti zobrát. Csak a csehek fűrészelik zét a habsburgi imperializmust rep­­rientáló Mária Terézia szobrot Po­­sonyban s erre a vadságra most rá­duplázott Románia, a költő Kölcsey szobrának lefejezésével. S mi mégse vezessük a harag és utálkozás sza­vainak kifejezését. Mi még eltapo­­sottságunkban és fájdalmunkban se veszítjük el arcunkról azokat a vo­násokat, amelyek a kulturembert jelülik meg Európában. Mi csak azt látjuk, hogy Európa és a műveit vi­lág közvéleménye meg fogja bélye­gezni Romániát,, ahogyan Német­ország ellen fordult, amikor a világ­háború alatt gránát tépte meg a rheimsi dóm karcsú tornyát. Mert van a nagy eszményeknek egy lát­hatatlan és széttéphetetlen szolida­ritása. Ez a szolidaritás mindig je­lentkezik, amikor a gyűlölet és bar­­bárság az ilyen szoborrombolások­­ban excellál. A magyar Himnusz köl­tőjének lefejezett szobra örök szé­gyene marad annak a falvakat gyúj­togató román barbárságnak, amely­nek egész története két pálinkás­­hordó között zajlott le s amely a há­ború után mint holló ragadta magá­hoz azt az Erdélyt, amely hozzá a történelem jogán nem tartozott, f­egyver jogán pedig nem tartozha­t. De találkozunk még a meggyú­­­tt szobor alatt. Kölcsey szobra­ini fog még Erdélyben és a cenki­son a milleniumi emlékmű, amely magyarság útjain hódítást, a vo­­nság útjain pedig csak rablást és útogatást jegyzett fel.. 800.000 munkás Amerika valamennyi textilgyapjú- és műselyemgyári alkalmazottja szombaton sztrájkba lép A világtörténelem legnagyobb sztrájkja Washington, aug. 31. — A hol­napi nap történelmi jelentőségű lehet az amerikai közgazdasági életben. Könnyen lehetséges, hogy már holnap éjjel 800.000 munkás teszi le a szerszámot. A textil­munkások szakszervezeti uniója után most a gyapjú-, selyem- és műselyemgyá­­rakban dolgozó munkások szakszer­vezetei is kiadták a parancsot a sztrájk előkészítésére. Ezekhez a szakszervezetekhez 300.000 munkás tartozik, akik csütörtökön este megkapták a szakszervezeti vezetők távirati parancsát, amely a következő­képpen hangzik: „Tegyetek meg minden előkészületet a textilmunkások sztrájkjához való csatlakozásra!“ Ilyen körülmények között nagyon való­színűnek látszik, hogy szombaton éjjel 11 óra 30 perckor nemcsak a gyapot­­ipari munkások, akiknek száma 500.000 hanem a gyapjú-, selyem- és műselyem­ipari munkások is megkezdik a sztrájk­­ot. Összesen tehát 800.000 munkás sztrájkjával kell számolni, akikhez eset­leg más szakmabeliek is csatlakoznak, úgy, hogy egymillióra rúg a gyárakból kivonuló dolgozók száma. A sztrájkvezetőség figyelmeztette a munkásokat, hogy őrizzék meg hidegvérüket és tartóz­kodjanak esetleges zavargásokban való részvételtől. A munkásvezérek óva intik a munkáso­kat, hogy a soraikban megnyilvánuló kommunista propaganda izgatásoknak felüljenek és figyelmeztette a munkássá­got arra, hogy a kommunista szólamoknak ne ülje­nek fel. A sztrájkmozgalom általános jelle­gűnek ígérkezik és könnyen lehet­séges, hogy a többi szakmák is szim­­pátai­ sztrájkba kezdenek. Több szak­­szervezet értesítette William Green általános szakszervezeti tit­kárt, hogy a sztrájkoló textilmunká­sokat hajlandók pénzügyileg segé­lyezni. Az acéliparban szintén súlyos kon­fliktus fenyeget. Az Egyesült Államok legnagyobb acél­ipari trösztje, az United States Steel Corporation csütörtökön váratlanul be­jelentette, hogy valamennyi irodájában bevezeti az ötnapos munkahetet. Ez az intézkedés egyelőre húszezer irodai al­kalmazottra vonatkozik, attól tartanak azonban, hogy az ötnapos, munkahetet JKN ki akarják terjesíteni az acélipari tröszt valamennyi üzemére is. Az intézkedés szombaton, szeptember elsején lép életbe és gyakorlatban annyit jelent, hogy a fizetéseket tíz százalékra csökken­tik. Az acélipari trösztnek ezt a lépését ál­talában úgy tekintik, mint bevezető in­tézkedést, amelyet azután a többi ne­hézipari gyárakra is kiterjesztenek. Szakszervezeti körökben attól tarta­nak, hogy a gyárosok az egész vo­nalon bércsökkentésekre készülnek. William Green, az amerikai szakszer­­vezeti szövetség főtitkára, csütörtökön este közleményt juttatott el a lapokhoz, amelyben megállapítja, hogy a munkanélküliség ijesztő mértékben emelkedett. A kimutatás szerint az Egyesült Államok­­ban május óta több mint félmillióval emelkedett a munkanélküliek száma. Májusban a munkanélküliek száma 10,248.0000 volt, júniusban már 10,310.000 és júliusban ez a szám 10.772.000-re ug­rott. aHSUSP’" ""VB A FORRONGO AUSZTRIA. ,,A hazafias alakulatok utolsó lehelletükig harcolnak Ausztria függetlenségéért­­" Bécs, aug. 31. — Schusch­ nigg dr. szövetségi kancellár a mi­nisztertanács felhatalmazása alapján Königsbrunn Hanno ezredest az egységes nemzetvédelmi front fő­­parancsnokává nevezte ki. Ezzel az intézkedéssel megtörtént az összes nemzetvédelmi alakulatok egységes vezetés alá helyezése. A nemzetvé­delmi főparancsnok hatáskörébe tar­tozik a csapatok elméleti és gyakor­lati kiképzése, felfegyverzése és különösen a csapatok fegyvernemei­nek megállapítása. A főparancsnok állapítja majd meg, hogy a nemzetvédelmi csapatok egy­séges egyenruhája milyen jelvényekkel különböztessék meg, hogy melyik régi alakulathoz tartoztak az egységesített csapatok. A hivatalos lap mai száma rende­letet közöl, amelynek értelmében az osztrák főiskolákon különbö­ző szigorító intézkedéseket haj­tanak végre. Valamennyi főiskolai tanárt a köz­­oktatásügyi miniszternek meg kell erősítenie állásában és azok a mos­tani tanárok, akik ezt a miniszteri megerősítést nem kapják meg, nyug­díjba vonulnak. A tanárok és tanársegédek szol­gálati szerződéseit a miniszter felbonthatja. A rendelet egy másik szakasza ki­mondja, hogy a tanári kollégium ál­tal megválasztott tanárok csak ab­ban az esetben foglalhatják el a tanszékeket, ha a közoktatásügyi miniszter ehhez hozzájárult. Herceg Starhemberg a bécsi ditmatschutz tagjaihoz intézett be­szédében a következőket jelen­­tette ki: — A Heimatschutz minden kö­­rülmények között utolsó lehele­téig harcolni akar Ausztria sza­badságának és függetlenségének minden ellensége ellen. — A védelmi alakulatok harcra készen állnak és semmiféle egyez­kedésre nem hajlandók, Ausztriá­nak be kell töltenie hivatását a bar­bársággal szemben és ehhez szüksé­ges, hogy megőrizze szabadságát és függetlenségét. Starhemberg köszönetet mondott Fey őrnagy, bécsi tartományi vezér­nek hű kitartásáért és köszönetet mondott a szövetségi hadsereg és a végrehajtó hatalom kötelékébe tar­tozó bajtársaknak is. A gyűlés végén Fey a következő nyilatkozatot tette: — A bécsi Heimstschutz zárt sorokban áll Starhemberg mögött és kész a harcra az osztrák haza függetlenségének védelmében. Majd Starhamberghez fordulva így­ szólt: — Hívjál bennünket és követni fogunk! Éljen Starhemberg! — —BB———— Egy kisfiú tragédiája Budapest, aug. 31. — Pénte­ken délelőtt az Egressi út 73. szára alatta levő fővárosi kertészet terü­letén nyúlra vadászott L­e­h­o c­z­k i Ernő fővárosi kertész. Vadászat köz­ben az egyik golyó irányt tévesztett, egy karóról lepattant és szíven talál­­ta a főkertész Ernő nevű kisfiát, aki holtan esett ös­sze. UVlá ti ♦AU* •’

Next