Dunántúl, 1934. október (24. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
XXIV. évfolyam 222. szám* Ára: 14 fillér. Pécs, 1034. október 2. Kedd. ELŐFIZETSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2*50 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA DUNÁNTÚL SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. SZTELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL LYCEUM UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM 32-22. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT GÖMBÖS GYULA miniszterelnök rádiószózata a heh és külpoli tikáról A francia barátság ára: a kis antanthozfaló közeledés és a fogas aspirációk Lemondása Pécs, okt. 1. — Vitéz jákfai Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke hétfőn este 8 óra 30 perctől 9 óra 25 percig tartó és az ország minden lényeges bel- és külpolitikai kérdését kimerítően tárgyaló nagy beszédében mondotta el a nemzethez intézett rádiószózatát. A miniszterelnök beszéde bevezetésében emelkedett szavakkal emlékezett meg Magyarország kormányzójáról, akinek most 15 éve — miként a rómaiaknál — ab urbe condita, a fővárosba való bevonulásától számítódik Magyarország legújabb korának történelme. Ezután Gömbös Gyula azokról kormányintézkedésekről emlékezett meg, amelyekkel — mint a gazdavédelmi törvény, a pengő stabilizációja stb. — az ország belső pénzügyi helyzetét szilárdította meg, majd a külkereskedelmi szerződéseket sorolta fel, amelyek közül a római hármas egyezmény szolgálta leginkább az ország üdvét. Külkereskedelmi mérlegünk állandó és fokozatos javulását emelte ki, amely agrártermékeink világpiaci paritáson felüli értékesítése és iparosodásunk fejlődése révén reményt nyújt a nemzetnek ahhoz, hogy most már felfelé ívelően fogunk haladni a gazdasági konszolidáció felé. A miniszterelnök hangsúlyozva a mai európai zűrzavarban azt az egyedülálló belső rendet és konszolidációt, amely ez időszerint egyedül Magyarországon van meg, igen erélyes és határozott tónusban tárgyalta az ország külpolitikai vonatkozásait. Békés eszközökkel a revízióért — Külpolitikánk vezérgondolata a fennálló szerződések nyújtotta lehetőségekből kiindulva, békés eszközökkel küzdeni a revízióért és az idegen Imperium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fennmaradásáért. E két cél egyaránt fontos. Egészen egyenrangú és egyforma erővel kell dolgoznunk mindkettő megvalósításán. Gálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt. Hálával vagyunk eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan történelmi és reálpolitikai köteléksést teremtett Itália és Magyar-ország között. Baráti viszonyunk legújabb hajtása a római egyezmény, amely az első komoly és becsületes konkrétum a középeurópai probléma egészséges és békés megoldására. Szemben minden hamis beállítással és tendenciózus félremagyarázással, e helyen is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szilárd és szilárd bázisa a középeurópai békének és nyugalomnak. Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb viszonyban vagyunk. Mutatja a kötelék szorosságát már Schuschnigg osztrák kancellár magyarországi látogatása is, aki felhasználta az első kínálkozó alkalmat, hogy a magyar Géniusz egy hatalmas alkotásának bemutatására eljöjjön hozzánk. De állandó érintkezésben vagyunk az osztrák állam többi illetékes tényezőivel is, szüntelenül tovább dolgoz Most készülök lengyel utamra és nem tagadom, rendkívüli örömmel. A múltban sokszor találkoztak Lengyelország és Magyarország politikai és gazdasági érdekei és ezen érdekközösségekkel a legőszintébb barátság kötelékei fűzték évszázadokon a vitéz lengyel nemzethez. Remélem, hogy uram, amellett, hogy az európai béke ügyét fogja előmozdítani, a két nemzet közötti barátság, — Franciaország barátságát és a kisantantot alkotó szomszédállamokkal való viszonyunk megjavítását őszintén óhajtom. De a franciabarát politika részünkre csak akkor helyes és lehetséges, ha erre megvannak a reális és tárgyi előfeltételek. A mindenáron franciabarát politikusainkkal szemben Barthou kolozsvári és bukaresti beszédei után is azt követelik tőlem, hogy minden más érdeket és szempontot félretéve francia vizekre evezzek, a magyar önérzet megsértésén kívül rá kell mutatnom e törekvés reálpolitikai indokolatlanságára is. E barátság conditio sine qua nonja ugyanis legalább még ez órában a kisantanthoz való közeledésünk lenne, jogos aspirációnkról való lemondásunk árán. Én leszek az első, aki nem fogok elzárkózni, ha reálpolitikai lehetőségek, vagy ahogy a római politikai jegyzőkönyv kifejti, a tárgyi előfeltételek meglesznek erre a közeledésre. De ha Magyarország minden tünk gazdasági kapcsolataink kimélyítésén. Már ezen oknál fogva is őszintén kívánjuk Ausztria boldogulását és erős a reményünk, hogy a németosztrák viszony is mihamarabb kiegyensúlyozott állapotba fog kerülni. Németországgal szemben változatlan és erős szimpátiával viseltetünk és reméljük, hogy a harmadik birodalom hatalmas erőforrása lesz egy új, háború utáni modern európai békés alkotó munkának. Nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak az angol barátainknak, akik jogos aspirációink, iránt oly sok megértést mutatnak. Ismerve az angolok tradíciós igazságszeretetét, amely mindig megnyilatkozott azokkal szmben, akik elnyomást szenvedtek, nincs kétség, hogy Nagybritannia rokonszenvére a jövőben is számíthatunk, valamint szellemi és kulturális együttműködés továbbfejlesztésére is fog szolgálni azon az úton, amelyet a történelem részére kijelölt. — Szófiai és ankarai utam a bolgár és török nemzettel régóta fennálló baráti és testvéri viszony újabb megpecsételése volt. Ezekkel az utakkal kelet felé újabb és belső gazdasági kapcsolatokat létesítettünk, jogos kívánságát a legridegebben elzárják, ellenben Magyarországtól csak áldozatokat követelnek, akkor ez csak újabb megalázottságunkat jelentené azok részéről, akiknek a történelmi szerencse forgandósága juttatott részt ezeréves országunkból. Ez elvi felfogásom hangoztatása mellett se adom fel a reményt arra, hogy a három kisantant állam egyszer mégis csak felemelkedik annak a tudatnak magaslatára, hogy hazánkkal 15 évvel ezelőtt súlyos és méltánytalan igazságtalanság történt és ha ez az európai kooperáció és békés együttműködés őszinte vágyával találkozik, meglesz a módja a megértésnek és együttműködésnek. Egyébként téves beállítás, mintha Magyarország előtt nem állana más választás, mint a jelenlegi franciakisantant irányzatba való bekapcsolódás s ugyancsak tévés premisszákból indul ki az, aki az egyes nagyhatalmak közt folyó eszmecserénk, eredményét előre elkönyvelve egy, képzeleti helyzethez akarná szabni külpolitikánkat. A külpolitika rendkívül bonyolult és nagyon kényes helyzet. Annak szövevényes útjain eligazodni hangulatok és felszínes benyomások alapján nem lehet és nem szabad. Ma Magyarország a rend és nyugalom szinte példát adó szigete az európai zűrzavarban. E helyzetünk jelentős erkölcsi, politikai és anyagi előnyeit élvezi máris az ország. Nem volna az a kép, amit az ország időszerű bel- és külpolitikai problémáiról adtam teljes, ha nem emlékeznék meg e helyen is a választói jog reformjának ügyéről. Ez, illetve az ennek rendezésére irányuló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Ennek során a kormány semmiféle más elgondolást, vagy tervet nem tart a maga számára irányadónak, csak azt, amit maga készít elő, illetve dolgoz ki. Azt is újólag hangsúlyozom, hogy csak olyan választójogi javaslatot tudok a magam részéről akceptálni, amely a titkosság alapján állva, megfelel az általam mindig hirdetett és most is képviselt haladó konzervatív világnézetnek. A megoldás legnehezebb pontja az, hogy a titkos, választójog gyakorlását miképpen tudjuk összehangolni az állam és nemzetfenntartás nagy érdekeivel és az-zal a mindenek felett álló szemponttal, amely a nem titkos választójog és alkotmányos kormányzás meggyengítésére, hanem annak megerősítésére vezetne. Ezért a titkos választójog bevezetését feltétlenül junkumba akarom hozni a kormányzói jogkör alkotmányos kiterjesztésével, hogy a Kormányzó úr öfőméltósága az államfői hatalom, teljességével állhasson őrt a nemzet léte és jövője mellett. Röviden meg kell mondanom, hogy a választójog terén a haladó, konzervatív irányban tervezett reform keresztülvitelénél nem hagyom magam eltéríteni a haladó iránytól azzal az érvvel, hogy ez veszélyes lehet Magyarország fennmaradására. Amikor a legsúlyosabb terheket kell a társadalom rendjének vállaira rakni, lehetetlenség volna kitérni az elől, hogy a meglévő alkotmány keretén belül azoknak, akik erre érdemesek, reális beleszólást ne engedjünk a nemzet, illetve a saját sorsuk intézésébe. Ne higyjük azt, hogy a választói jog rendezésével a nemzet igazi, súlyos problémái megoldást fognak nyerni. A választójog magában véve nemhogy földi paradicsom, de az élet megélhetési, elemi kérdéseit sem oldja meg. Ezekkel megbirkózni csakis a dolgozó nép gondjával, bajaival tisztában lévő céltudatos kormányzati politika lesz képes. Ezért helyezem én a politikai és kormányzati tevékenységem súlypontját az alkotmányjogi és politikai kérdésekről a gazdasági és szociális prolémákra. Ezért törekszem arra, hogy a jogok mellé kenyeret tudjak teremteni minden magyar testvérem számára, ezért állítottam legközelebbi munkaprogramunk középpontjába a telepítési,termelési, hitel, útépítési és közegészségügyi problémákat. A lengyel—magyar barátság Franciaország és a kisantant