Dunántúl, 1935. február (25. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

Ara: 14 fillér. XXV. évfolyam 27. szám, Pécs, 1935. február 1. Percre is. SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM : 29-49. KIADÓHIVATAL LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM­­ 32-22. HIRDETÉS DIISZABÁS SZERINT előfizetési Arak HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2­50, PENGŐ EGYES SZÁM­ÁRA 14 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Európa egysége a kereszténység alapelvein nyugszik s csak ezeknek az elveknek a­isszatérése fogja legyőzni az össze­­valási szimptomákat. Európa fejlő­dése a nagy életerejű emberhez ha­sonlít, akit zabolátlan életvágya ki­fárasztott és elkoptatott. Ilyen élet következménye a krízis. Európa idegen szemlélő előtt úgy fest, mint örökké nyugtalan, önmagával meg­­ijesonlott, mindig hódításra törekvő alakulat. Európa megszervezhető, de hero ragasztható össze mechanikus egységgé. Az európai ember soha­sem egy ember, de mindig valaki. Az európai kultúra hasonlíthatatla­nul organikusabb, mint az ázsiai kultúra. Valamennyi európai nép a kultúrának ugyanazokat a formáit ismerte meg. Az európai államok kincsének kockák módjára egymás mellé rakva, azok olyanok, mint egy emberi organizmus tagjai. Messze­menő feszültségek ellenére is Európa mindig újra belekiáltja a világba egységének szükségességét. Bölcsőd­­énél ott­ állt a római impérium és a Katolikus Egyház. Hullámkörökben terjeszkedett ki ez a kultúra a lime­sen túlra. Mégis igazságtalan az a felfogás, mely az európai kultúrát a latin szellem gyermekeként jelöli meg. Romanitas és latinitas két kü­lönböző fogalom­ A romanitas jelen­tette a megkeresztelkedett római birodalomnak­ és a hozzátartozó né­peknek és nyelveknek a kultúráját. Ez a kultúra keresztény eredetű és sokkal univerzálisabb, mint a latini­­tas. Romanitas egy olyan gondolko­dásmódot jelent, amely a szellem fölényét képviseli és képesnek mond­ja azt a dolgok helyes felfogására, rendezésére és a felettük való ural­kodásra­. Innen fakad az ember sze­mélyiségének értéke, amely fataliz­muson és determinizmuson át és fe­lett azzal az adománnyal bír, hogy megismer és ítél. Innen a nagy bi­zalom az emberi akarat iránt, ha az az isteni törvények szerint cselek­szik. A romanitas fogalma átfogja az emberi társadalom különbözőségeit, mint egyetemes idea a maga egye­sítő erejével. A romanitas fogalmi tartalma volt a középkorban a ger­mán, román és szláv és magyar vi­lág eg­üttes alkotása. Európa törté­nelmi organizmus, problémája törté­nelmi természetű, hivatása a szel­lem világában több, mint amennyit mint földrész jelent. Legközelebbi feladatai közé tartozik egy szellemi elitnek, szellemi vezéreknek a ki­képzése. Ezért követeli Európa ha­gyományainak magas erkölcsi ko­molysága, hogy Franciaország és Né­metország barátságot kössön egy­mással. Egy erős Franciaország lé­tének előfeltétele egy erős Német­ország. E két nagy nemzet kölcsönös bizalmatlansága mérgezi meg az európai organizmust. Franciaország­nak kötelessége egy nacionális emel­kedettség, hiszen régi missziója en­sabb emberi értékeket megmentse. A dolgok jelen fejlődése valamennyi európai nép számára intés. A világ tengelye elfordult. Először a medi­terrán vidékeken ment át, később az­ Atlanti óceánon át, ma már a Csendes óceánon át kezd futni. Az uralkodó államok ma az Egyesült Államok, Oroszország és Japán. A következmények politikai természe­tűek: Európa offenzívába szorult, de szociális természetűek is: az em­lített államok nem ismerik az em­beri személyiség értékelését, végül gazdasági természetűek. Európát le­nyomják azok az alacsony árak, me­lyekben Európán kívüli gazdaságok részéről a kínálat történik. (Kons­tantinápolyban pl. egy japán villa­mos égő 60 fillér, egy orosz eredetű 35, egy német gyártmányú 2.70. A japán műselyem veri Nápolyban az olasz műselymet, jóllehet Japán a műselyem előállításához szükséges fát Norvégiából szerzi be. A svájci világhírű­ órásipart tönkreteszi a­ ja­pán órásipar.­ Mindeme területeken ütközet folyik a keresztény kultúra­­ alapelvei körül. Férfias világnézet­nek kell ma a humanizmus és a li­beralizmus­­ elhalt eszméinek a he­lyére lépnie! A harc elengedehetet­­len! Ez az igazság a nacionalizmus­ban, amely nem más, mint életaka­rat. A nacionalizmus sok képviselő­jének az a tévedése, hogy félreisme­rik egy európai front szükségessé­gét, amely más formája az életnek. Erős köteléknek kell a Népszövet­séget, egy haldokló világnak ezt az utolsó erőlködését, az új állammal összekötnie. S ez csak a vallás lehet. Pécs, jan.­ 31. —« Hetek óta sut­tognak a városban arról, hogy a pécskörnyéki szoc. dem. munkásság újabb sztrájkra készül egyrészt azért, mert a bányaigazgatóság nem akarta visszafogadni a legutóbbi események kapcsán terrorsztrájkba lépett 114 szoc. dem- bányamunkást, másrészt azért, mert az igazgatóság újabb bércsökkentésre készül. A szállongó hírek csütörtökön reggel valóra váltak. A reggel 6 órakor Pécsbánya­­telepen leszállt mintegy 550 fő­nyi munkásság leállította a mun­kát és megtagadta a feljövetelt is. A váratlanul kirobbant sztrájkról értesítették az­ igazgatóságot, amely, azonnal megtette a szükséges intéz­kedéseket és a többi telepen üzem­szünetet rendelt el. Ugyanebben az időben a pécsbányatelepi Széchenyi aknán közel harminc, egyhelyben dol­gozó és s sztrájkkal egyet nem értő két­­szoc, bányamunkás va­lósággal kitört a bányából, de elszórtan dolgozó társaik elöl csákányokkal állották el az utat a szoc. dem. munkások s így azok nem tudtak­­eljönni. A pécsi szoc. dem. párt vezető­sége tárgyalni óhajtott a bányaigaz­­gatósággal, ott azonban kijelentet­ték, hogy addig nem tárgyalnak, amíg a munkásság fel nem jön a tárnákból. A­­gondnokságnak az álláspontja az volt, hogy nem avatkozik bele­ a bányászok magánügyébe. Ha­­valaki sértve érzi ma­gát, menjen a bírósághoz. Erre a szo­ciáldemokraták sztrájkba léptek. A bá­­nyagondnokságok 114­­munkást behívtak üzemfenntartási munkák végzésére, azon­ban a munkások nem jelenkeztek, bár ez nekik kötelességük lett volna. Ezért a DGT vezetősége felmondott nekik és január 5-én elbocsátotta őket a szolgá­latból. Több oldalról kérték­­a DGT ve­zetőségét, hogy vegye vissza ezeket a munkásokat, mire a január hó 28-án ki­bocsátott hirdetmény szerint a­­ DGT visszavette február elsejével a munká­sokat, mégis azzal a kikötéssel, hogy hathavi időn át az eddiginél egy sok­kal alacsonyabb­ kategóriában tar­toznak a régi helyükön munkát tel­jesíteni és ezen időn át ezek közül senkit sem fognak bizalmi férfiként elismerni és elfogadni. A szociáldemokraták nem fo­gadták el a­ DGT. ezen feltételeit. Újabb tárgyalásokat­ indítottak, mely tárgyalá­sok megakadtak azért, mert közben a bányamunkások a­ föld alatt sztrájkot kezdtek. — A magunk részéről kijelentjük, hogy ezen sztrájkmozgalmat politikai jel­legű sztrájknak tekintjük, melynek indító okai a magyar nemzeti társa­dalom ellen irányulnak. Pécs, 1935 január 31-én. A­m­b­r­u­s József keresztényszocialista szakszervezeti­­ titkár, Schlang Her­mann, a­­­eresztényszocialista Bánya­­munkások országos elnöke, F­­­u­c­k Hen­rik csoportelnök. A bányaigazgatóságtól délután 5 órakor a következő felvilágosítást kaptuk: — A bányaigazgatóság állandóan arra törekszik, hogy a múlt ősz óta meglazult munkafegyelmet helyreál­lítsa s a korábbi nyugodt termelő munkát lehetővé tegye. — A munkásság egy aránylag kis része lelkiismeretlen bujtogatóktól félrevezetve, ismételten a legsúlyo­sabban vétett a munkafegyelem el­len, sőt e hó elején az elrendelt munka teljesítését nyíltan is meg­tagadta. — A vállalat a munkásság jól fel­fogott érdekében is kénytelen volt a munkamegtagadókat a szolgálat­ból elbocsátani. Több oldalról, különösen a nemzeti alapon álló munkásság ré­­­széről a bányaigazgatóság­ elé ter­jesztett kérelemre i. é. január hó 28-án hirdetmény útján közöltük a munkássággal, hogy az elbocsátott 114 munkást, a munkafegyelem­­ ér­dekében szükséges feltételek mel­lett, i. é. február hó 1-én hajlandók vagyunk újra felvenni. — A munkásság, sőt a felmondot­tak nagy része is, megnyugvással fogadta az intézkedést. A bujtogatók nyilatkoznak a keresztényszocialista munkások A kér. szoc. bányamunkásság a sztrájkkal kapcsolatosan ma az aláb­bi kommünikét adta ki: _ A pécsvidéki bányamunkások ke­resztényszocialista csoportja nevében ki­jelentjük, hogy a mai nappal megkezdett sztrájk­­mozgalommal mindenféle közösséget nemcsak megtagadunk, hanem azt a legmesszebb menően el is ítéljük és kérjük az arra illetékes hatóságot, hogy a bányában akaratuk ellenére visszatartott munkásoknak a fel­szállást tegyék lehetővé. _A közvélemény helyes kialakulása szempontjából szükségesnek tartjuk tel­jes tárgyilagossággal ismertetni ezen sztrájk előzményeit. . . — Újév napján egy ittas bányász in­­zultált négy keresztényszocialista bánya­munkást és ebből kifolyólag a szociál­demokrata bányamunkások vezetősége azt kívánta a bányagondnokságtól, hogy bocsássa el ezt a négy keresztényszocia­az országnak, hogy­ a legmaga- Uab munkást a DQT szelgálatárcók A penom mmeasssmsmn ÚJABB ÉHSÉGSZTRÁJK A PÉCSI BÁNYA­VIDÉKEN Csütörtökön regesei a pécsbány­at­elepi Széchenyi-aknában eltorlaszolta magát BSO bányász . Terrorizálták a sztráj­kolni nem öltörő keresztény szocialista munkásságot L­entfogtak negyvenöt keresztényszalimiista bányászt és két i®ssáiiattbizstimiférfit

Next