Dunántúl, 1935. február (25. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

Péntek, 1935 február 1. DUNANTOE APOLL Péntek-szombat-vasárnap, február 1-2-3. A budapesti URANIA és DÉCSI film­izinházakkal egyidőben!­­ EGGERTH MÁRTA parádés filmje: Bécsi csalogány Remek kiállítású vidám, operett. Rendezte: JOHANNES MAYER. Főszerepben: EGGERT MÁRTA, ALBRECHT SCHÖNHALS, THEO LINGEN, LEO SLEZAK, ARIBERT MOG. MAGYAR VILÁGHIRADÓ, BÉCSI CSALOGÁNY Eggerth Márta átütő sikere Ismét egy nagy magyar művész­nő tökéletes diadaláról számolha­tunk be. EGGERTH MÁRTA ed­dig is merészen felfelé ívelő pá­lyájának zenitjére jutott el e min­den tekintetben kiválóan sikerült filmben. Szerencsés e film minden tekintetben. Kedves a meséje -­­pompás a zenéje, a főszereplők­ brilliánsak. Elsősorban Eggerth Mártát illeti a pálma. Gyönyörűen énekel, felejthetetlenek a pianói, nagyszerű mint koloratúr énekes­nő,­szép a megjelenése, hibátlanul játszik. Mellette SLEZÁK LEÓ- nak van megérdemelt nagy sikere. Kaiser Baby a kiváló disös külföldi útjáról hazatért és esténként vendégszerepel a Royal Kávéházban. Máriagyü­dért Pár nap múlva elkészül a kegy­­hely terűidének pontos térképe Pécs, jan. 31. — Mielőtt Máriagyüd teljes restaurálásához hozzákezdenének, pontos térképnek kell rendelkezésre áll­ni. A helyzet az, hogy már most meg­állapítják az egységes tervet, amelynek alapján a munka megindul. A nagysza­bású elgondolásokat sorrendben fogják megvalósítani a rendelkezésre álló fede­zet arányában. A pontos térkép a na­pokban már elkészül és a tavaszra meg is indul a munka. A mai nap folyamán a­ Dunántúlhoz érkezett adományokat az alábbiakban nyugtázzuk: özv. Zidorits Józsefné négy régi ezüst pénz, N. N. egy arany melltű, egy arany gyűrű, egy ezüst kereszt és s tíz pengő készpénz, Jaczkó Jenő nyug. máv. főkalauz két egykoronás és egy régi ezüst pénz, S. Imréné egy ezüst kanál, három ezüst függő és­ három egy­forintos. A folytatólagos önkéntes adományo­dat is készséggel nyugtázzuk és továb­bítjuk. Forradalom Mexikóban Mexikó, jan. 31. — Újabb forradal­mi mozgolódás tervének jöttek nyomára, amelyet már el is folytattak s a moz­galom 18 vezetőjét elfogták. A hadügy­miniszter erről hivatalos közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot. A közle­ményből kitűnik, hogy a forradalomnak februárban kellett­ volna kitörnie. Állí­tólag 300.000 dollár amerikai eredetű pénzbeli támogatásban részesültek a for­­isdahtorik. A budapesti ROYAL-APOLLOVAL egyidőben a © U T­­D I 1 C 1 c G a ál Fransm i­s­ka legnagyobb diadala­i Újból előtérbe került a pécsi igazságügyi palota felépítése Koncznay Endre ítélőtábla­­elnök felterjesztésére Pécsre érkezett az igazságügyminisztérium kiküldöttje, aki beírató tárgyalásokat folytatott a nagyszabású építkezés ügyében P­é­cs, Jan. 31. Régi panasza Pécs város, Baranya, Tolna, Somogy Zala és Bács megyék jogkereső kö­zönségének és ügyvédi karának, hogy Pécs, az ítélőtáblás székhely nem rendelkezik modern igaz­ságügyi palotával. A bíróságok szétszórtan, zsúfolt he­lyiségekben működnek, olyan szegé­nyes, elhanyagolt környezetben, amely nem méltó sem a bírói kar, sem Pécs város hírnevéhez. Ma, amikor a modern élet a praktikus­ságra és gyorsaságra rendezkedett be, Pécs talán az egyedüli város az országban, ahol az egyes bírósági fórumok csak 10—15 perces gyaloglással kö­zelíthetők meg. Külön épületben működik a járás­bíróság és a törvényszék, az ítélő­tábla és az ügyészség, hja egy ügy­véd, akinek naponta végig kell jár­nia ezeket a fórumokat, csak na­ponta egyszer teszi meg ezt az utat, máris egy órát vesztett el felesleges szaladgálással. Ez a­­ tarthatatlan helyzet egysze­riben ideális állapottá változnék, ha a kormány megépítené az ösz­­szes pécsi bíróságokat egyesítő és magába foglaló igazságügyi palotát. A jogkereső közönség és az ügyvédi kar ezesetben egy épületben intéz­hetné el ügyes-bajos­ dolgait. Ezekre a szempontokra való hi­vatkozással úgy Pécs város törvény­hatósági bizottsága, mint az ügyvédi ■kamara már több alkalommal sür­gették a kormány­t az igazságügyi gették a kormányt az igazságügyi kormányzat több alkalommal fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és több alkalommal olyan hírek is kerültek szárnyra, hogy a nagyszabású építkezés mégis megvalósul. A gazdasági helyzet leromlása azon­ban újból háttérbe szorította ezt a kérdést és a közvélemény már-már napirendre tért az igazságügyi pa­­lota építése felett. Amikor Konczwald Endre dr., a pécsi ítélőtábla új elnöke elfog­lalta hivatalát, a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az igazságügyi palota építését állandóan szorgalmazni fogja, annál is inkább, mert Pécs város a palota céljaira in­gyen telket ajánlott fel egyrészt az Irányi Dániel­ téren, a­­ fém­ipari szakiskolával szemben, másrészt pedig az új városrész­ben, a Szabadság­ téren. Hárommillió felgőbe kerülne az összes pécsi bíróságokat magába foglaló igazs­ágü­gyi palota Konczwald Endre dr. táblai elnök, szorgalmazására az igazság­ügyi palota újból aktuálissá lett. A hét elején ugyanis Budapestről Pécs­re érkezett Szieberth István dr. táblabíró, az igazságügyminisztérium gazdasági és építési osztályának h­­lőnöke, hogy a pécsi ítélőtábla elnökének fel­terjesztésével kapcsolatban a helyszínen tárgyalásokat folytas­son az egyes pécsi igazságügyi hivatalok és hatóságok végleges és Pécs városához méltó elhe­lyezése tárgyában. Az Igazságügyminisztérium kikül­döttje először a pécsi bíróságok ve­zetőivel tanácskozott és meghall­gatta az egyes igazságügyi fórumok elhelyezésével kapcsolatos panaszo­kat. Majd megtekintette azokat a területeket, így az Irányi Dániel- és Szabadság-téri ingatlanokat, amelyek az igazságügyi palota építésénél szóba jöhetnek. Végül a város ve­zetőségével folytatott tárgyalás so­rán tájékozódott azirányban, hogy Pécs város polgársága az igaz­ságügyi palota esetleges felépí­tése esetén az érzési költsé­gekhez mekkora összeggel já­rulna hozzá. A napok óta tartó tárgyalások ma fejeződtek be és Szieberth Imre dr. pénteken délután utazott vissza Budapestre, hogy a miniszternek részletesen referáljon a pécsi meg­beszélések eredményéről. Az igaz­ságügyi körökből szerzett informá­ciónk szerint az igazságügyi palota megépítése jó úton halad. A miniszter elvben akceptálja a pécsiek és a tábla területéhez tartozó jogkereső közönség régi kívánságát. Az építkezés anyagi részét kell még­­sikeresen megoldani és ha ezt a ne­hézséget is sikerül leküzdeni, úgy remény van a jelenlegi tarthatatlan helyzet megváltoztatására. Az épít­kezéssel kapcsolatban kétféle terv is merült fel. Az egyik az, hogy körülbelül másfélmillió pengő költséggel csak a járásbírósá­goknak, törvényszéknek, az ügyészségnek és az ügyészségi fogháznak emelnének új hajlé­kot. Ebben az esetben a tábla és a fő­ügyészség megmaradnak a jelenlegi­­éstületen. 3. oldal. viszont, ha a tábla és a főügyész­ség is az új épületben kapna el­helyezést, akkor az építkezési költségek megközelítik a három­millió pengőt. Az új palota minden valószínűség szerint az új városrészbe, a Szabad­ság térre kerül. Az igazságügyi palota kérdésében folytatott tárgyalások nagy örömet váltottak ki Pécs város polgárságá­nak körében, amely hálával gondol Konczwald Endre dr. ítélőtáblás elnökre, akinek közbenjárására ez a nagyszabású terv újból napirendre került. Bizottsági ülések a képviselőházban Budapest, jan. 31. — A­ képviselő­­ház földmívelésügyi,­ külügyi és pénzügyi bizottsága Mayer János elnöklesével csütörtökön délelőtt 10 órakor ülést tar­tott, amelyen a növényvédelem tárgyá­ban Rómában kelt nemzetközi egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvény­­javaslat tárgyalását kezdték meg. I­v­á­­dy Béla meleg szavakkal üdvözölte Da­rányi Kálmán földmívelésügyi minisz­tert abból az alkaloidból,, hogy első íz­ben jelent meg a­­bizottság ülésén. Biz­tosította őt a bizottság bizalmáról és támogatásáról jövő munkálkodásában. Utána S­c­h­a­n­d­l Károly, T­e­m­e­s­­váry Imre és báró I­d­­ey Pál szólal­tak fel, akik mindannyian örömmel üd­vözölték a javaslatot, majd Darányi Kálmán miniszter válaszolt a f f felszólalá­­sokra. Megköszönte a vele­, szemben nyilvánított bizalmat és­ arra kérte a bi­zottságot, hogy jóhiszemű bírálataival a jövőben is­­ támogassák munkásságát. A bizottság a törvényjavaslatot változatla­nul elfogadta. A pécsi református egyház tisztújító közgyűlése Pécs, jan. 31. Most tartotta a pé­csi református egyház a háromévenként esedékes részleges tisztújító közgyűlését, amely alkalommal Kenessey Aladár dr. nyug., kórházi szemész-főorvost, a pécsi református egyháznak 16-ik éve működő főgondnokát az egyházközség választó közgyűlése egyhangú lelkese­déssel újabb három évre főgondnokául választotta. A­ hivatalát ismét elfoglaló főgondnok meköszönte a belehelyezett bizalmat, buzgó együttműködésre hívta fel a gyülekezet tagjait, akiknek az isten­tiszteletek és lelket­ építő egyéb alkal­mak buzgó látogatását ajánlotta, az egyház anyagi terheinek készséggel hor­dozásával egyben. A választó gyűlés B­e­n­k­ő Dezső gondnokot és Fejér Győző alapítványi felügyelőt újabb három évre ugyancsak egyhangúlag választotta meg. Megtsitot­­t­a a Választó gyűlés hét presbiternek lejárt mandátumát, tehát , újabb 12 évre presbiterekül választotta: B­arop­ka­y Lajos, dr. felsőkeresk. isk. igazgatót, vi­téz Berde Károly dr. egyetemi tanárt, Főnöd Gyula állami ,elemi isk. tanítót, Nagy Sándor nyug. műv. felügyelőt, Rózsa Gyula posta­ távirda főfelügye­lőt, Varga­ Károly dr. kir. ügyészségi alelnököt, Kovach, Lajos postataná­­csost, és a betegsége miatt presbiteri tisztét tovább vállalni nem hajlandó Cseh József állategészségügyi főtaná­csos helyébe B­a­ry Zsigm­ond dr. egye­temi adjunktust. A presbitérium póttagjai lettek: B­i­t­­t­ó Károly mázolómester, Kandor Ist­ván mérnök, Lé­nárt­ Ernő mészáros­mester, M­o­l­n­á­r­­ József háztulajdonos, Rozgonyi László állami tisztviselő, Szalánczy Elemér dr., orvos, Szabó András vámszaki tanácsos és Tóth Jó­zsef homokbánya tulajdonos. A régebbi póttagok közül rendes presbitereket a legutóbbi behívások alkalmával behivat­tak: A­l­m­á­s­s­y Károly főreálisk. tanár és Kozma György máv.f altiszt.

Next