Dunántúl, 1935. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-01 / 50. szám
m (—) Mindig a kor a — hibás! Csalók, uzsorások, sikkasztók, panamisták, bankrablók, síkerek s más hasonló akasztófavirágok ügyeinek tárgyalásánál unalomig visszatérő refrén: a mai kor az oka! Vagy ha a marxista sajtó veszi védelmébe a tettest, akkor: a mai társadalmi rend az oka mindennek. Most a kitűnő Szepes Lászlót — becéző nevén Onkel Lacit — állítja az egyik liberális lap a mai romlott kor védőszárnyai alá. Nem, ő nem bűnös, hanem ez a mai kor. Ez rontja el az emberiséget. S a kort vájjon kik rontják el, kik fertőzik meg? Talán az időjárás?. Vagy inkább a mocsárlégkört, rothadt közszellemet termelő lelkiismeretlen emberek. Az az erkölcsi felfogás, amelyet az egyik Rotschild így fejezett ki: ha ellopják a pénzemet, ellopják a becsületemet. Akinek annak van becsülete , pénze van, ezek az axiómák fertőzték meg a De viszont ezeket a jelszav nyi kiadó bútoros szoba állna Pe emberek találták ki s e ráesett rendelkezésre, ha kül- és belföldiek itt üdülni szeretnének. Azt is közölték, hogy leginkább a város külsőbb részein volna szükség ilyen szobákra, így a Tettyén, az egyes dűlőkben, egyszóval a magasabban fekvőhelyeken. A Dunántúl az idegenforgalmi hivatal kérésére a legnagyobb készséggel vállalkozott arra, hogy összegyűjti ezeket a címeket és az idegenforgalmi hivatal útján a két fővárosi utazási iroda rendelkezésére bekort, vakatmberek propagálták. Végeredményben mégis csak az ember, vagy ez emberek bizonyos csoporja felelős a mai kor erkölcsi hanyatlásáért. Értjük a taktikát: mindig kényelmesebb a kort meg a társadalmi rendet a vádlottak padjára ültetni. Ezt nehezebb megfogni, mint az embert, vagy bizonyos züllesztő irányok képviselőit. (b) ízléstelenségek egy halott író körül. Móra Ferencet, a kitűnő magyar írót, halála után felfedezte a baloldali sajtó és mi sem természetesebb, hoggy egyetlen alkalmat sem mulaszt el annak hangsúlyozására, hogy szíve-lelke minden dobbanása az övék volt. A baloldali radikalizmusé. Szegény Ady Endrére is rátelepedtek, lefoglalták, körülhízelegték, hogy minél maradéktalanabbul befoghassák világnézetük szekerébe. Szabó Dezsővel is kísérleteztek éveken át, de végül is kénytelenek voltak „elejteni", mert nagyon kellemetlen igazságokat mondott a baloldali liberálisok felé. Ady Endre pedig, mikor halálos fáradtan feküdt a betegágyán s megvitték neki az „örömhírt", hogy győzött a forradalom, keserű lemondással felelt: ez nem az én forradalmam, nem így gondoltam. Móra Ferenc katolikus volt s mint ismeretes, a Csanádi püspök látta el betegágyán a szent útravalóval. Ez nyilván kellemetlen a radikális lap cikkírójának, mert hiszen egy felvilágosult, progresszív író mentes minden vallási előítélettől. Valahogyan enyhíteni kell hát ezt az elfogultságot s azért ilyeneket ír: I.Móra vallásossága sokkal mélyebb, emberibb, tisztultabb volt, mint akárhány templomjáró ájtatosé ... Idehaza szégyell templomba járni, visszatartotta az irtózás attól a lehetőségtől, hogy félremagyarázzák ... így tovább. Tehát a kis radikális ifjú szerint a templomjárók vallásossága nem tisztult és nem mély. Aztán ugyan kik magyarázták volna félre, ha Móra Ferenc templomba megy? A felvilágosult radikálisok, vagy a liberálisok? De hiszen ők — köztudomásúlag — nem bántják a lelkiismereti szabadságot! Kár az iletékneveknél az i betű előtt álló maiUr’fJS. fHa&ZluAgal ^é^ Ízlgste]enség_íi'.uhin szó sok esetben átalakul, így ehel a nagy halott iránt való kegyeletet megsérteni. (—) Egy előkelő francia politikus mondja: „nem hiszem, hogy ma akadna értelmes francia, aki ne volna tisztában, hogy a legnagyobb ostobaság, amelyet a huszadik században elkövettek: az osztrákmagyar monarchia feldarabolása. Németország, amelynek szerepe a háború kitörésében tisztán áll a nemzetközi közvélemény előtt, jóformán ép bőrrel szabadult meg, csupán gőgjét alázták meg. Ausztriát és Magyarországot azonban feldarabolták tudatlansággal és kegyetlenséggel, amilyenre alig akad példa a történelemben." De megmondja azt is, hogy ezt a kegyetlenséget éppen a humanizmus apostolai követték el: „ez volt akkor a szélsőbaloldal szocialistái, radikálisai és szabadkőművesei által hirdetett jelszó: megsemmisíteni a „katolikus és reakciós“ Ausztria-Magyarországot, száműzni a Habsburgokat..Kiemeli még a francia politikus, hogy a jobboldal és a francia katolikusok felelőssége igen csekély és közvetett. Tájékozatlanságuk volt a legnagyobb hibájuk, amit szemükre vethetünk. Így beszél egy francia, aki — mint hosszú nyilatkozatából látszik — szinte meglepő alapossággal ismeri a magyarországi politikai és társadalmi viszonyokat. Fűrész Miklós 2. oldal. Dim XIIT ill. Péntek, 1935 március 1. frisseltják Pécsett a kiadó bútorozott szobákat , elmékét a Dunáétól gyűjtis össze csatja. De ettől eltekintve is, szükség van Pécsett arra, hogy az idegenforgalmi hivatalban állandóan rendelkezésre álljon a kiadó bútoros szobák jegyzéke. Minden remény megvan arra, hogy az idén nagy lesz az idegenforgalom Pécsett, sok lesz az itt üdülő olyan, aki külső perifériákon kíván lakni. A kiadó szobák összeírása tehát fontos idegenforgalmi érdek. A Dunántúl tehát ezúton hívja fel a figyelmet arra, hogy akinek kiadó bútoros szobája van, az ár megjelölésével jelentse be a szerkesztőségben a délutáni órák alatt akár val, akár telefonon. szó-Pécs, febr. 28. — Két fővárosi utazási iroda a napokban azzal a kéréssel fordult a pécsi idegenforgalmi irodához, közölje velük, hol és meny Magyarosítsunk magyarosan A baranyai helységneveket ajánlják a névmagyarosítóknak febr. 28. :— Az alábbi sorokat Pécs, vettük: A Dunántúl 44. számában „Magyarosítsunk magyarosan" című közlemény címében foglaltakkal egyetértek, de nem írom alá a szerzőnek e tárgyban írt fejtegetéseit. Érthetetlen, értelmetlen, üresen kongó, nyakatekerten képzett neveknek minősíti a cikkíró a Madari, a Ladányi, Bocsányi, Baukai, Csenkei neveket, mert nem fejeznek ki semmit, mert a magyar fül megszokta, hogy a magyar név jelentsen valamit. Mind megannyi téves megállapítás. Az ősi magyar, főleg nemesi nevek legtöbbje úgy keletkezett, hogy az illető felvette azon község nevét, ahol birtoka feküdt, így keletkeztek, hogy csak egypárat említsek az Apponyi, Cziráky, Gyömörey stb. nevek. Hasonlóan magyar hangzású, ugyanezen módon képzett nevek a kifogásolt Ladányi stb. nevek is. Az az állítás sem helytálló, hogy e nevek azért nem magyarosak, mert nem jelentenek magyarban semmit. Ki meri azt állítani, hogy pl. az Apponyi, Bethlen, Gyürky stb. név nem magyaros, mert magyarul nem jelent semmit. Sőt rengeteg az olyan ősi magyar vezetéknevek száma, amelyek, bár nem valamely helységnévtől vették eredetüket és bár most nem jelentenek valamelyes magyar fogalmat, mégis szinmagyarok. Ilyenek például a Bartal, a Bene, a Dés, a Barca, a Györkös stb. Igenis kívánatosnak tartom, hogy névmagyarosítóink a jövőben is vegyék igénybe magyaros hangzású községeink neveit vezetéknevük megállapításánál. Rá kell azonban mutatnom a névképzésnél egy-két idegenszerűségre és szokatlanságra. A magyar nyelv szabályai értelmében a magánhangzóval végződő helységnévből „i" betűvel képzett á „Jenő" községből képzett vezetéknévnél (de a melléknévné is) nem így írjuk: Jenői, hanem Jenei. Továbbá nem írjuk: Gyönyöröy, hanem Gyömörey. Helytelen a Lippóból képzett Lippói név, vagy Liptóból alkotott Liptói név, vagy Krassóból képzett Krassói név, mert a helyes származtatás szerint Lippainak, Liptainak, Krassainak írandó. Szokatlanul túlzottan romantikus hangzásúak s igy nagyon új ízűek a névmagyarosításnál most felkapott hasonló hangzású nevek, mint Sasváry, Sólyomhegyi, Elemérfalvi stb. Hiba az is, hogy névmagyarosítóink egyes divatos, felkapott neveket agyoncsépelnek, mint pl. Regős, Szabolcs neveket, viszont egyes ősi elnevezési magyar helységnevünket a névmagyarosításnál figyelmen kívül hagynak, így a baranyamegyei névmagyarosítóínk helyesen cselekednének, ha baranyamegyei helységnevekről vennék megmagyarosítandó nevüket. Kitűnő hangzásuk pl. a Tésenyi, Adorjási, Átai, Bakonyai, Bánosi, Belvárdi, Berkesdi, Besencei, Bezedeki, Bikali, Bírjáni, Bissei, Bostai, Csarnótai, Csebényi, Görcsönyi, Palkonyai, Szekcsői, Eilendi, Fekedi, Garéi, Geresdi, Gödrei, Gyódi, Gyüdi, Hásságyi, Szabari, Hetvehelyi, Hidori, Hirdi, Hörnyéki, Kacsutai, Kalászi, Károlyi, Kékesdi, Gabányi, Kémesi, Kunséi, Készül, Bodolyai, Budméri, Komlai (Komlói helyett), Korpádi, Mislényi, Köblényi, Kökényi, Mágocsi, Mecskei, Egregyi, Majsi, Malomi, Mattyi, Mekényesi, Egregyi, Mogyoródi, Kozári, Nyomjai, Oldi Ócsárdi, Oroszlai, Oszvai, Bozsoki, Paprádi stb. Bár jövőben is megmaradna az a nagy buzgalom, melyet idegennevű honfitársaink nevük megmagyarosítása terén kifejtenek, mert minden egyéb névmagyarosítási érvtől eltekintve: magyar szívhez magyar név való. Proszt. Kenyér sűí®mény a regi@M.! Seredi bíbornok hercegprímás, a magyarországi latin és görög szertartású római püspöki kar tagjait március 20-ra, szerdára hívta össze tavaszi püspöki konferenciára a budai prímási palotába.— A török minisztertanács megállapította az 1935. évre szóló költségvetést. A költségvetés 194 millió török font, szemben a tavalyi 184 millió fonttal. — Nyugalomba vonul Gombolai Imre rákospalotai városi gazdasái tanácsnok. —Felügyelői címet kapott vitéz Varsányi Mihály budapesti detektív. — Ausztria lakosságának száma 1934. végén 6.862.637 volt. — A Szilágyság legnagyobb részét elöntötte az árvíz. Szilágysomlyón S Kraszna száz házat elöntött. Az árviz nagy károkat okozott Szilágy megyében. — Elhunytak: Cziráky Márton ny. városi tisztviselő Aradon, Zágon Sándor Dezső, né Baruch Irma Budapesten, Stefaits Gézáné Rubaszczuk Matild Budapesten, Takács János ny. tanító Szentesen, Halmos Endre útépítési vállalkozó Buda*pesten, özv. Skoda Istvánná Zsacsovics Ilona Jászberényben, id. Scheuring István bérautótulajdonos Budapesten, Szárvas (Stenczer) F. József megyei árvaszéki irodafőtiszt Baján, Takács Győző ny. máv, mérnök Budapesten, Bálla Dénes ny. állatorvos Bácsföldváron, Brassay Miklós ny. csendőrtiszthelyettes Miskolcson, Auer Ferenc kalaposmester Zentán, Seidel István állami gazd. jószágfelügyelő Budapesten, id. Jósa Iván ny. állampénztári tanácsos Debrecenben, Kolba Antal ny. körjegyző Budapesten, Romhányi Tivadarné Huber Irma Debrecenben, Borbély Menyhért vármegyei árvaszéki irodafőtiszt Szombathelyen. — Velencében az erős szélvihar felborított egy motorcsónakot. Három ember vizbefúlt. — A spanyol legfelsőbb bíróság a saragossai hadbíróság által az októberi forradalmi mozgalom résztvevői ellen kimondott 12 halálos ítélet közül tízet megerősített. — Agyonszúrta a batyubálon Szántó Lajos legény Németh Gyula gazdát. — Elfogták Budapesten Bauer, János lakatost és Andrásik János kárpitost, amikor falbontásos betörést akartak elkövetni. — Tetanuszmérgezésben meghalt Balaton Sándor felsőalpári béres. — Meghalt egy jugoszláviai magyar újságíró, Major József, a Napló (azelőtt Bácsmegyei Napló) újvidéki szerkesztője negyven évi újságírói működés után. — Letartóztatták a dunaföldvári tiltott műtétek ügyében Süveg Júliát és Nagy Lajosnét. — Kicserélhető cipőtalpat talált fel Ferdinánd Pacher salzburgi cipész. — Felakasztotta magát és meghalt Győri Margit 21 éves budapesti leány. —* A vízumkényszert megszüntetik egymásközött a kisantant államai. — Érdekben évente 6000 múzsa magyarországi könyvet olvasnak. — Tűz volt ma Budapesten a Siemens vasöntödében. — Letartóztattak Aussigban egy nyolctagú bandát, amely pornográf képekkel és regényekkel árasztotta el egész Európát. — 116 kilós harcsát fogtak a bajai halászok a Dunából. — Szíven lőtte magát az elszámolás előtt Bartolek Adolf budapesti árukihordó. — Egy csikágói fizikus feltalálta a hazugságot leleplező gépet. A gép két részből áll, egy gramofonlemezből és egy szív- és vérműködést mérő készülékből. — Elsüllyedt az Atlanti óceánon a Blairgowie angol gőzös huszonnyolc főnyi személyzetével. — Az olasz behozatal kontingentálása ügyében február 16-án kiadott rendelet ellen a külállamok képviselői hivatalos lépéseket tettek, ezért új tárgyalások indultak. — A moszkvai ceruzagyár égésénél szerencsétlenül jártak közül ma 4 meghalt. — Időjóslás: Déli szél, sok helyen eső, egyes helyeken zivatar. A hőmérséklet nem változik.