Dunántúl, 1935. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

XXV. évfolyam 98. szám. Ara: 14 fmnér. Pécs, 1938. május 1. Szerda. SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM : 29-49. KIADÓHIVATAL LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM : 32-22. h­irdetés díjszabás szerint ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2­50 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA :4 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILL­, KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A kormányzó a parlament keddi megnyitó ülésén ünnepélyes hangsúlyozással tett val­lomást a magyar politika békés tö­rekvései mellett. Akkor, amikor a levegő háborús hírekkel van tele, amikor az atmoszféra érezhetően telített vihar előtti elektromossággal, amikor milliók járnak lehajtott fejjel a fejük felett fenyegető veszedelem alatt, meg kell éreznünk a magyar államfő nyilatkozatának nagyszerű elhatározottságát s azt is, hogy ez a hitvallás méltó ahhoz a nemzethez, amely ezer éven keresztül vérzett Európa békéjéért. Ez a nyilatkozat nem gyengeségünkből és fegyverte­­lenségünkből fakadt, hanem a ke­resztény világszemlélet nagy eszmé­nyeinek fanatikus tiszteletéből: vár­jon ki vehetné lelkiismeretére egy új kataklizma borzalmas felelősségét? — kérdezte a kormányzó. Mi tud­juk, hogy Keleteurópában vannak nációk, amelyek elvakult gyűlölettől vezettetve képesek volnának bár­mely pillanatban ismét Európára sza­badítani a háború apokaliptikus szörnyeit. A felfokozott tempójú fegyverkezés — Magyarország hatá­raitól északra, délre és keletre, — legalább is erre mutat. Vannak kö­rülöttünk államok, amelyeknek saj­tója a Magyarország elleni perma­nens izgatásban éli ki hazafias" fel­buzdulását és vannak államok, ame­lyekben másfél évtized óta egyetlen pillanatig se pihent el rabszolga- sorsra vetett véreink szörnyű sa­­nyargattatása. S mi itt állunk ki­fosztva, megalázva s arkunkon nem a gyűlölködés szavai lobognak: mi még most is békét akarunk. Békét, amely méltó a krisztusi eszmények tiszteletében élt Európához, béké­ben, amelyről tudjuk, hogy egyedül mentheti meg Európa jobb és boldo­gabb jövendőjét. A kormányzó meg­nyitó beszéde Európa egyetemes ér­dekeit a magyarság pillanatnyi ér­dekei elé helyezte. Mi, akik ezer esztendőn keresztül annyit áldoz­tunk, heroikus önfeláldozással állunk most is az európai civilizáció keleti vártáján. A magyarság testével tar­tóztatott fel két keleti barbarizmust. Ez a szerepünk most is. Másfél év­tized óta fenyegető áradat ostromol­ja a csonkaország sziklafalait. De az ormokon férfiak állanak olyan ve­zérrel, akinek emberi nagysága ki­magasodott ezeknél nagyobb viha­rokból is. Bölcseség és békesség, hangzik Magyarország ormairól Kelet felé. Lehet, hogy a visszhang onnét meghamisítva adja vissza ezt a programot, de Nyugaton mindenki­nek meg kell hallania Horthy Miklós szavait azok igazi értelme szerint. Ma már nem tévesztik össze Buda­pestet Bukaresttel. Páris és London ma már ismeri a magyarság tragikus történelmi szerepét. Nyugaton nem akarnak háborút és Keleten egyedül mi frauxuak piacifisták. Vaj­on össze­találkozik-e a nyugati civilizáció ér­deke a kormányzói beszéd megálla­pításaival? Egyetlen pillanatig se akarunk hinni a háborúban, amelyre a ma Európájában egyedül Orosz­ország vágyakozik a prédára leső WMNMWMHMMMM­MNHMMi vad mohóságával. A magyar parla­ment keddi megnyitó ülésén elhang­zott kormányzói beszéd igazolása annak, hogy a magyar politika tisztán látja Európa népmillióinak egyete­mes érdekeit Tisztán látja, hogy egy európai háború martalékul dob­ná a keresztény civilizációt a bolse­vista Moloch lábai elé. Ehhez pe­dig az a Magyarország, amely ma­gát Regnum Marianumnak nevezi, sohasem nyújthat segédkezet Horthy Miklós kormányzó ünnepélyes keretek között megnyitotta az új országgyűlést Budapest, április 30. Az új országgyűlést a parlament kupolacsarnokában ma délben nyi­totta meg a kormánya. A megnyitá­son részt vettek a felsőház és kép­viselőház tagjai, a közéleti előkelő­ségek, a diplomáciai testület tagjai és a meghívott közönség. Amikor a kormányzó gépkocsija a térre érke­zett kürtjei harsant fel és a katonai zenekar a Himnuszt játszotta. A fő­kapu ajtajában Rakovszky End­re és Putnoky Móric fogadta a kormányzót és a díszruhába öltözött alabárdos őrség sorfala között fel­­kísérték a kupolacsarnok bejáratá­hoz, ahol már várták a kormány tag­jai Gömbös Gyula miniszterelnök vezetésével. A kormányzót először a miniszterelnök, majd Sándor Pál és F­­­á­t­h Pál báró korelnökök üd­vözölték. Az üdvözlések után a kor­mányzó bevonult a kupolacsarnokba, ahol éljenzéssel fogadták. A kormányzó az emelvényre lé­pett, a kíséret elfoglalta helyét az emelvény oldalain, majd a miniszter­­elnök lépett a kormányzóhoz és át­nyújtotta neki az országgyűlést meg­nyitó beszéd szövegét. A kormányzó megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: gyűlés. Hazánk sorsa attól függ, ho­gyan tud a nemzet a történelmi idők követelményeihez felülemelkedni.­­ Hazánkat ismét naggyá, nem­zetünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely a magyar gondolat jegyében egyesít minden magyar építőerőt Az országgyűlést megnyitottnak je­lentem ki. A beszéd folyamán többször hang­zott fel lelkes éljenzés a kupolacsar­nokban. A beszéd elmondása után a kormányzó kíséretével elhagyta a parlament épületét és a Himnusz hangjai mellett hajtatott a királyi palotába. A miniszterelnök tábornoki díszben Az országgyűlés ünnepélyes meg­­nyitása látványnak is rendkívül szép volt. A parlament dómszerű kupola­­csarnoka áhitatos keretet adott az ünnepségnek. A képviselőház és felsőház tagjai legnagyobbrészt dísz­­magyarban jelentek meg és a sok gazdagon díszített magyar ruha pá­ratlan látványt nyújtott. Gömbös Gyula miniszterelnök tábornoki dísz­ben jelent meg. Ugyancsak így volt öltözve József kir. herceg is. J­ó­­zsef Ferenc kir. herceg díszma­gyarban jelent meg. A látvány fé­nyét emelték a katonai díszruhák, valamint a püspöki kar tagjainak díszöltözetei is. Megjelent az ün­nepségen Szmrecsányi Lajos egri érsek is. A diplomáciai kar tagjai szintén díszegyenruhában je­lentek meg, a felsőházi tagok és a képviselők kisebb része fekete zsa­kettet öltött erre az alkalomra. Kü­lönösen az újonnan megválasztott képviselők, akik még nem játszottak közéleti szerepet, jelentek meg na­gyobb számban zsakettben, dísz­, magyar helyett. Megérkeznek a miniszterek A kupolacsarnokban felállított pá­holyok zsúfolva voltak előkelő kö­zönséggel és az emeleten körbefutó karzaton is szorongott a meghívott közönség. A kormány tagjai három­negyed 12 óra tájban kezdtek gyüle­kezni a kupolacsarnok bejáratánál. A kormányzó megnyitó beszéde • Az országgyűlés tanácskozásai a nemzetközi helyzet igen mozgal­mas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett viszonyok az emberi­séget még jobban szétválasztották. Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített béke­szerződéseket nem lehet észszerű békeszerződésnek nevezni. A béke és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek, különösen a nagy­hatalmak elszánnák magukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lépjenek. A magyar nemzet készsé­gét fejezi ki az iránt, hogy részt ve­­gyen az európai béke és együttmű­ködés nagy művének megteremtésé­ben, de a béke csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazság és jog talapzatán nyugszik. A nemzetnek, ha továbbra is telje­síteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia, gazdasági, szociá­lis, jogi, kulturális és politikai vo­natkozásokban egyaránt, meg kell teremteni a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára. Munkaalkalmakat kell teremtenünk . A saját erőnkből kellett gon­doskodni a nemzet belső gazasági megerősödéséről és a nemzetközi termelés folytonosságának fenntartá­sáról. Emelni kell a mezőgazdasági termelés, jövedelmezőségét, amit a termelés költségeinek csökkentésé­vel is elő kell mozdítani. Az állami pénzügyek terén folytatni kell a reális költségvetési politikát, de a pénzügyi egyensúly fenntartása mel­lett súlyt kell helyezni a munka­­alkalmak teremtésére is, megfelelő beruházások és közmunkák útján. Rendezendő a gazdaadósságok kérdése mert nagy figyelmet kell fordítani ennek a néprétegnek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szol­gálni a népegészségügyi szolgálatá­nak a falu felé való kiterjesztése. Az egészséges, nagy- és középbirtokok mellett minél több kisbirtokot és önálló egzisztenciát kell teremteni. Az érdekképviseletek terén a mun­kások és munkaadók érdekeit össze érdekképviseleti reformnak. Meg kell alkotni a sajtójog és a sajtóközigaz­­gatás, valamint a sajtórendészet re­formját.­­ A közoktatás terén módot kell találni az iskolaépítési akciók foly­tatására. Továbbá nagy gondot kell fordítani a magyar királyi honvédség­nek a kor színvonalán való megtar­tására. Nehéz történelmi időkben kezdejmen­y tanácskozásait ju.jx szért­

Next