Dunántúl, 1935. július (25. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

KXV. évfolyam 147 szám Ára: filér. Pécs, 1935. július 8. Kedd előfizetési árak HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 250 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILU KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. SZ.TELEFONSZÁM KIADÓHIVATAL L LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM 32-22. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Kolumbusz-tojás Politikusaink, diplomatáink és külpolitikai szakértőink, akik tizenöt év óta roppant vívódások és erőfeszítések, utazgatások és izgalmas tanácskozások közepette keresik az utat, amelyen árva hazánkat kivezethetnék elszigeteltségéből és megalázott helyzetéből, bizonyára felújjonganak az örömtől ha kezükbe akad Szörtsey József cikke. Nem kell többé álmatlan éjszakákon tűnődniök a magyarság legjobbjainak, hogy a német és szláv malomkő között őrlődő magyarságot mikép mentsék meg a második ezer év számára. Ez sem probléma, hogy a német, vagy a francia orientáció nyújt-e több reményt és biztosítékot az ország történelmi határainak a visszaszerzéséhez. A TESZ ügyvezető elnöke minden nehézséget eloszlat lapidáris egyszerűséggel, a „Nemzeti Figyelődben: Valljunk színt Németország mellett __ felkiáltással. Nyíltan csatlakozzunk a harmadik birodalomhoz __ mondja — hiszen tiszta és testvéris rokonszenvünket úgy sem tudjuk a véka alá rejteni. A német bekebelezés gyermekrémét pedig engedjük át a fantasztáknak... A magyar etnikum erős, mint a márvány, lehet ütni, verni, lehet rá vésni, de beolvasztani nem lehet. Köztünk — Szörtsey szerint __ semmi érdekellentét sincs, mert a fantazmagóriák, ha megméretnek, súlytalanoknak találtatnak. Erről az igazságról egyébként száz százalékig meggyőződtünk, amikor a cikkét végig olvastuk. Mert természetesen, amíg eljutott erre a verhetetlen következtetésre, rövid külpolitikai szemlét tartott Európa fölött. Sok érdekes dolgot tudtunk meg Szörtsey cikkéből. Megtudtuk például azt, hogy „Németország nem ellensége Franciaországnak, sőt „bízvást el lehet mondani, hogy senkinek sem ellensége, még az orosz szovjetnek sem." (Halljátok csak zsidók, katolikusok, hívő protestánsok, Litvinovák!) A harmadik birodalom tiszteletben tartja a Brennert, ami természetes, hiszen Olaszország és Németország között, ha netán volna is némi érdekellentét, az csak olyan mondvacsinált. Milyen kár, hogy ezt nem tudja Mussolini és Hitler olyan beavatott forrásból, mint a kitűnő Szörtsey József. Milyen kár, hogy Laval és Litvinov még álmában sem tudja azt, ami Szörtseynek a kisujjában van! Németország szíve egész melegével szeretné magához szorítani őket! Milyen tragikus félrebeszélés, hogy a magyart lehet ütni, verni, de beolvasztani nem lehet! Több, mint félszázadon át azt hangoztatta a magyarkodó liberális újságírás, hogy nem kell félteni Erdélyt az eloláhosodástól, mert az intelligens magyar eeszimmálja a műveletlen oláht. Hogy mennyire nem igaz volt, hogy milyen végzetesen narkotizálta a korrupt liberális politika a nemzeti közvéleményt, arra még Trianon sem döbbetette rá a most is alvó Szörbseyéket. Mert a Jancsó Benedekek, a Herman Ottók látták a veszélyt, félre is verték a harangokat, de a liberális felvilágosodás és fellendülés akkor sem érzett lelki közösséget a magyarság vérző problémáival szemben. Akik nyitott szemmel jártak Amerikában, vagy a Felvidéken, azok fájó lélekkel kénytelenek megállapítani, a magyarság gyenge ellenálló képességét a beolvasztási törekvésekkel szemben s annak a közkeletű frázisnak az együgyűségét, hogy az idő nekünk dolgozik ... A TESZ ügyvezető elnöke úgy tesz, mintha semmit sem hallott volna a német imperializmus nagyhatalmi terveiről, roppant hódítási étvágyáról, azokról a térképekről és előadássorozatokról, amelyek nyíltan és határozottan a Balatonnál jelölik meg a német uralom határait. Hogy azok álmok? Lehet, de ugyanezt mondták az oláh, szerb, cseh térképekről abban az úgynevezett jó békevilágban politikai életünk nagyjai is. Mikor a bécsi országházban a cseh Kramatz 1917 végén 9 felvidéki vármegyét emlegetett, csak mosolyogtak nálunk. Az álmokkal addig kell számolni, amíg azok valóra nem válnak. Ha némi sejtelme volna a Nemzeti Szövetség buzgólkodó elnökének arról a nyugtalanságról, amely a pángermán agitáció folytán az eddig békés magyarországi svábok lelkét sok helyen izgatja, bizonyára nem merné ilyen vak optimizmussal hirdetni a hitleri Németországgal való ölelkezést. Szörtsey nem hiszi el sem a külügyminiszternek, sem a miniszterelnöknek, hogy Magyarország külpolitikai helyzete roppant nehéz. Két rossz között kell keresgélnie, hogy melyik a kisebb rossz. Neki nincsenek aggályai. Nyíltan kimondja: a becsület, a bajtársi hűség kötelez, hiszen testvéri rokonszenvünket úgysem tudjuk véka alá rejteni. Olyan egyszerű, mint a Kolumbusz tojás. Csak azt nem tudjuk, hogy vájjon azok a társadalmi egyesületek, amelyek nevében Szörtsey úr felkínálja hazánkat, a magyar jövőt a német imperializmus étvágyának, vájjon szintén ilyen egyszerűnek látják-e a helyzetet?! Hiába, a zsenik és a gyermekek mindig naivak és merészek. Amiből persze nem következik, hogy mindenki zseni, aki naiv és merész... (HB) Miért járt Eden Párisban? Mussolini nem fogadta el az olasz-abesszín viszály ügyében tett javaslatot London, július 1. Az alsóház mai ülésén Lansbury, a munkáspárt vezére megkérdezte Sir Samuel Hoare külügyminisztert, nyilatkozhatik-e Eden népszövetségi miniszter párisi és római útjáról. Eden népszövetségi miniszter, akit a Ház minden oldalán éljenzéssel fogadtak, a következőket mondotta: — Párisi utam célja az volt, hogy 1. minél sürgősebben kimerítő és őszinte felvilágosítást adjunk a francia kormánynak az angol-német tengerészeti egyezményről; 2. hogy a francia kormánnyal a londoni nyilatkozat összes pontjainak minél sürgősebb megvalósításáról tárgyaljunk. Ami az első pontot illeti, ismertettem Lavallal az egyezmény tartalmát, az azt megelőző tárgyalások körülményeit és az okokat, amelyek kormányunkat az egyezmény megkötésére bírták Laval hasonló őszinteséggel közölte a francia kormány felfogását erről a megállapodásról. — Felismertük a nagy megbeszélés során, hogy szoros együttműködésre van szükség az ilyen kérdések elintézéséhez, mint aminő a nyugati légi egyezmény, a keleti és középeurópai egyezmény és a szárazföldi haderőkre vonatkozó megállapodás. Oly együttműködési formulát keresünk, amely lehetővé teszi, hogy az összes érintett kormányok minél gyorsabban és teljesebben megvalósíthassák a február 3-i közlemény valamennyi pontját. A Mosso Univel folytatott ugyanilyen tárgyú megbeszélés során örömmel állapítottuk meg, hogy egyetértünk annak a lehetőségnek a tekintetében, hogy továbbra is együtt dolgozhassunk Európa megbékélésén, a londoni nyilatkozat és a stresai határozat alapelvei szerint. Indokolt az a remény, hogy őszintén megtaláljuk a legalkalmasabb tárgyalási módot. Az egyenjogúságon alapuló tárgyalások útján előmozdíthatjuk e kérdések megoldását. — Abesszíniát illetően a következő javaslatot tettük kísérletképpen Mussolininek. — Az olasz-abesszíniai vita elintézése érdekében Anglia hajlandó Abesszíniának területsávot átengedni angolszomáli földjén, amely utat nyitna Abesszíniának a tengerhez, hogy ilyen módon megkönnyítsék az Abesszínia által Olaszországnak nyújtandó területi és gazdasági engedményeket. Ennek ellenében pusztán legeltetési jogot kértünk az angol uralom alatt lévő bennszülött törzsek számára az Olaszországnak átadandó területeken. Őszinte sajnálatomra Mussolini nem találta ezt a javaslatot a viszály megoldásának alapjául elfogadhatónak. — Visszatérőben tájékoztattam Lávait a Rómában történtekről. Tinker képviselő: Közölte-e Mussolini saját feltételeit? Eden: Amennyire lehetséges volt jelentettem a Háznak a részleteket. Többet, mint mondottam, még nem mondhatok. Meghalt Arz vezérezredes Budapest, július 1-Arz Artúr báró nyug. vezérezredes, a világháborúban a monarchia hadseregének volt vezérkari főnöke, hosszú és kínos szenvedés után életének 79. évében ma délben Budapesten elhunyt. Elítélték Rákosi Mátyást Budapest, július 1. A budapesti ítélőtábla Rákosi Mátyás ügyében ma délben hirdetett ítéletet. A tábla helybenhagyta a budapesti törvényszék által kiszabott életfogytiglani fegyházbüntetést. A vizsgálati fogságból a tábla egy évet és két hónapot kitöltöttnek vett. Eltűnt Rotter Lajos Budapest, július 1. Rotter Lajos gépészmérnök, ismert vitorlázórepülő a Karakán nevű géppel tegnap délben a Hármashatárhegyről rekordrepülésre indult Ma délig semmi hír sem jött róla és attól tartanak, hogy Rottert baleset érte, vagy pedig csak valamelyik szomszéd állam területén tudott leszállni. Az ország rendőrsége és csendőrsége is utasítást kapott, hogy igyekezzék Rotter hollétét megállapítani. Nagyarányú bányászsztrájk Amerikában Newyork, július 1. A júliusi hónap óriási sztrájkmozgalommal kezdődik. John Lewis, a bányászok szakszervezetének főtitkára szombaton este kiadta a sztrájkparancsot, amely 420.000 bányamunkásra vonatkozik. Abban az esetben, ha az utolsó órában nem sikerül létrehozni a megegyezést a munkások és a bányaigazgatóságok között, megkezdődik a sztrájk.