Dunántúl, 1935. október (25. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

2. oldal HAGY VÁLASZTÉK saját készítményt* felöltők és átmeneti kabátokban Páll Ödön Dunántúl legnagyobb férfi szabó üzeme. Takarékossági könyvre 6—7 és fél havi hitel. Csanád püspöke a gyermekről Glattfelder Gyula püspök a szószékre lép és a mikrofonon át mindenfelé tisztán hallható hangon beszédet mond a gyermekről. — Balga a kor — mondja a Csa­nádi püspök —, mely fél a gyermek­től s minden új lélekben kínálkozó új életörömtől és erőtől. Halálraítélt nemzetek, melyek az Üdvözítő sza­vát meg nem értik , csak külsősé­gekben őrzik a kereszténységet, azt hiszik boldoggá lehet tenni az em­beri életet aranyból vagy vasból ön­tött bálványokkal s emellett elteme­tik már születése előtt a reményt, melyet az új élet ellenségek között és önző magánosság nyomasztó gond­jával szemben jelent. Szavait ezzel fejezi be: — Minden forradalom az iskolán keresztül kísérli meg belopni magát a társadalomba, az erkölcsi ellen­álló erők megőrlésével s a hit meg­tagadásával, vagy kigúnyolásával. Hát szóljon ez ünnep órán még han­gosabban a Krisztus szava: Enged­jétek hozzám az ifjúságot, ha a jö­vőt nem akarjátok elveszteni: taní­tók táguljon ki lelketek abban a tu­datban, hogy Krisztus követségében jártok; kormányférfiak és törvény­hozók, ne higyjetek hamis jelszavak­nak s ne hagyjátok a vallásos isko­lát, mert különben a lélek drága kincseit szolgáltatjátok ki a kalan­doroknak, kik még mindenütt el­játszották népük fegyelmét és mél­tóságát, hanem ráeszmélve, hogy Krisztus mindenütt úr és király, de elsősorban a gyermeklélekben, kel­jetek ennek védelmére s szépségét és ártatlanságát egy szerencsétlen kor piszkos hullámai közül az isteni kegyelem glóriájába emelve mentsé­tek meg a családi és nemzeti nagy­lét örök értékeit. A lélekbe markoló komoly szavak után a hercegprímás az Oltáriszent­­séggel áldást oszt, felhangzik utána az ének és a fenséges ünnep véget ér. Az országos katolikus nagygyűlés legragyogóbb mozzanata után kial­szik az utcákon a fényár, Budapest esti képe a szokott formát veszi fel, de a lelkekben új fény gyűl, amely tisztább és biztosabb utakon keresi­­ a magyar jövőt. Gyűlések az esti órákban Vasárnap este az eucharisztikus körmenet után a különböző szerve­zetek és szakosztályok tartottak még ülést, így a Vigadó zsúfolt termében a katolikus bányászok üléseztek B­a­r­t­i­n­a­i Ferenc pécsbányatelepi apátplébános elnöklésével. A gyűlé­sen jelen volt S­e­r­é­d­i hercegprí­más, Zichy Gyula gróf kalocsai érsek, Glattfelder Gyula és Hász József püspökök. Bart­inai Ferenc megnyitó beszéde után Hász József tábori püspök és S­i­p­ő­c­z Jenő főpolgármester mondott be­szédet. A keresztényszocialisták ugyan­csak vasárnap tartottak díszgyűlést, amelyen Lili in József elnök kö­szöntötte R­e­i­b­e­­ Mihály plébános képviselőt és Komócsy István ka­nonokot, a keresztényszociális esz­mék régi harcosát. Előadást tartott Muck strassburgi képviselő és T­obi­er János képviselő. A Szociális Front néven ismert társadalmi tömörülés tagjai a Vigadó kistermében vacsorán jöttek össze, mintegy kétszázan. Itt N­y­i­s­z­t­o­r Zoltán mondott lelkes beszédet a szociális reformok szükségéről párt­­politikán kívül, keresztény alapon. A beszédet számos értékes felszóla­lás követte. A Katolikus Nagygyűlés hétfői eseményei A Katolikus Nagygyűlés hétfői napján az Örökimádás templomban S­e­r­é­d­i Jusztinián bíboros hercegprímás nagy­­misét, Mészáros János érseki hely­­nök pedig szentbeszédet mondott. A ma délelőtti második nyilvános ülésen Ke­m­­e­n­e­s Illés tankerületi főigazgató, H­u­s­z­t­i József egyetemi tanár, S­z­i­l­­léry Péter dr. pécsi közjegyző és Johan Béla államtitkár tartott előadást a „Krisztus és a gyermek" tárgykörből. Szilléry Péter dr. pécsi kir. köz­jegyző, kormányfőtanácsos beszédében arról szólt, hogy 40 év alatt a házasság­ból elsikkadt az isteni elem és ennek folytán kimaradt a családból az Isten leg­szebb ajándéka, a gyermek. Magyarországon ma évente 200.000-rel kevesebb gyermek születik, mint ameny­­nyinek születnie kellene és lehetne. Majd így folytatta: — A törvények következetlenségének ezeknél világosabb esetét nehéz volna kikeresni. Az egyik törvény meghiúsít­ja, amit a másik rendel, sőt, ugyanannak a törvénynek egyik rendelkezése hiúsít­ja meg a másik rendelkezését... Nem különös, hogy az erkölcsi, szellemi és politikai világ vezetőinek a családvéde­lem iránt tanúsított lelkiismeretes ér­deklődése és az illetékes helyekről is­mételten elhangzott, legnemesebb inten­ciókra valló nyilatkozatok dacára olyan csigalassúsággal tudnak csak a csa­ládvédelemnek mindennél sürgősebb problémái a megnyugtató kibonta­kozás felé közeledni?! Vájjon mi lehet ennek az oka? — A leghatalmasabb közvélemény­formáló tényezője korunknak a sajtó. Sokszor a legjobb szándékot hiúsítja meg, a legkiválóbb embereket, a legnagy­szerűbb ideákat járatja le, máskor meg jelentéktelen középszerűségeket, üres frázisokat fúj fel időlegesen — esetleg évtizedekre, esetleg évszázadokra — vi­lágrengető nagyságokká. Hatása alól senki sem vonhatja ki magát, a legtöbb ember vakon követi járszalagját s köz­ben büszkén hirdeti, hogy nem őt ve­zetik, hanem ő vezeti a sajtót. Ha a sajtó az elmúlt esztendőben a házasságjogi reform érdekében job­ban érvényesítette volna befolyását, az üdvös reform már létrejött volna. De mert a napilapok legnagyobb része nem ezt tette, hanem ehelyett a politikai pártvillongásokra, a botrányokra és bűn­­perekre terelte a társadalom figyelmét, a reform megakadt, bár szükségszerűsé­gét mindenki elismeri. Pedig hiába írunk egymás buzdítására akár minden héten száz irredenta cikket, ezzel legfeljebb idegen impérium alatt sínylődő testvé­reink sorsát nehezítjük, de Szent István birodalmának helyreállításához egy árva rögöt sem szereztünk vissza DUNÁNTÚL Kedd, 1935 október 1. A magyarság ügyét a tiszta erkölcs alapjára épített családok szolgálják, amelyekben nem teher, de a jobb jövő legértékesebb záloga a gyer­mek ... Díszközgyűlések A mai nap folyamán a Katolikus Ta­nítók Egyesülete tartott díszközgyűlést, majd a Cecília Egyesület. A bányamun­kás lelkipásztorok ülésén Bartinai Ferenc pécsbányatelepi plébános és Hauser Imre komlói lelkész tartott beszédet. A délutáni órákban a Kát. Népszö­vetség vezetősége tartott értekezletet. Este az Iparcsarnok előtti téren 2000 gyermekszereplővel szabadtéri előadás­ban bemutatták A gyermek útja című látványos képet. Egymilliós zálogházi ékszerlopás Kecskeméten Elfogták a tetteseket • Minden ékszer megkerült Budapest, szeptember 30. Vasárnap a kora reggeli órákban egy reszkatőkezű, sápadt, 35 év körüli férfi jelentkezett a főkapitányság központi ügyeletén. A hóna alatt egy vászonzsá­kot szorongatott. Az ügyeletes rendőr­tiszt elé lépett, letette a vászonzsákot az asztalra. A zsák feldőlt, kinyílott és a bámuló rendőrtiszt elé csillogó brilliánsok és arany éksze­rek egész tömege ömlött. — Friedl Sándor vagyok — ,mondotta a reszkető ember, — kérem kapitány úr, az éjszaka kifosztottuk a kecske­méti zálogházat. Itt van a zsákmány reám eső része... Lelkiismeretfurdal l­ás­aim voltak, nem volt egy nyu­godt percem sem... Elhatároztam, hogy feljelentem magamat. A látogató ezután elmondotta, hogy az éjszaka negyedmagával fennjárt Kecs­keméten, betörtek a zálogházba és az ott őrzött brilliánsok, aranyékszerek legnagyobb részét elrabolták, összesen körülbelül ötven kiló aranyat és drágaságot hoztak fel, aminek az értéke meg­közelíti az egymillió pengőt. A központi ügyelet vezetője azonnal alarmírozta a rendőrség betörési csoport­ját és rögtön telefonáltak Kecskemétre. Felhívták a kecskeméti rendőrséget és tudomására hozták a különös bejelentést. A kecskeméti rendőrségről detektívet küldtek a zálogház épületébe. A detektív a zálogház vasajtaját feltörve találta, az ékezetterem fiókjai a földre do­bálva hevertek. Mialatt a kecskeméti rendőrség nagy izgalommal látott hozzá a munkához, a főkapitányságon most már gyors tempó­ban folytatták le Friedl Sándor kihall­gatását. Friedl Sándor elmondotta, hogy három társával, Valentin Mihály rovott múl­­tú betörővel, akit az alvilágban „kutyát Valentin" néven ismernek, továbbá Barna Mihály szőnyegügynökkel és Piron­er Ferenc műszerésszel együtt az éjszaka autón lementek Kecskemétre. A zálogháznál már várta őket a kecske­méti zálogház egyik becsüse, Rigó Lajos. A becsüs beengedte a négy férfit a zálogházba, ahol hajnalig kirámolták a fiókokat és visszatértek Buda­pestre. A rendőrség elfogta a cinkostársakat. A hiányzó ékszer is mind megkerült. Sok száz női és gyermekkabát a Lőwy Testvéreknél, Ferenciek utca I. szám alatt. Bornemisza kisipari programot adott Budapest, szeptember 30. Az iparügyi miniszter a legközelebbi napokban kiadja az építőiparra érvényes minimális munkabérekről szóló rendele­tét. Pénteken megalakította a kőműves­iparban, szombaton az ácsiparban a leg­kisebb munkabéreket megállapító bizott­ságot Budapest és tizenöt környékbeli város és község területére. Az építő­ipari munkaadótestületek már meg is állapították az órabér-skálát, amely 54— 81 fillér között mozog a munkák mi­nősége szerint s megküldte a pestkör­nyéki ipartestületeknek, a helyi viszo­nyok szerint való módosítás céljából. A Magyarországi Építőmunkások Szö­vetsége ebben az ügyben a következő kijelentést tette: — A munkaadókkal az elvi szempon­tokat már tisztáztuk s még e hét folya­mán összeülünk és megállapítjuk a mi­­nim­ális munkabéreket, amelyeket a mi­niszter elé terjesztünk. Mi az 1927. évi munkabérek visszaállítását követeljük, amely a munkaadói skálával szemben 60 filléres legkisebb órabérből indul ki. Jön a legkisebb munkabérről szóló rendelet az építőiparban Budapest, szeptember 30. Vasárnap tartotta közgyűlését az Ipar­testületek Országos Központja, amelyen üdvözölték az iparosság soraiban Bor­nemisza iparügyi minisztert. Dobsa László dr., az IPOK igazgatója hangoz­tatta, hogy az iparosság az IOKSz pénz­ügyi támogatását várja. Bornemisza mi­niszter részletesen ismertette a kormány kisipari programját. Helyes gazdaság­politikával elérhető, hogy a gyáripar mellett virágzó kézműves- és kisipar le­gyen. Hangoztatta, hogy megtalálják a szükséges törvényes rendelkezéseket, hogy az ipartörvény-novella 4. és 47. §-ának módosítását keresztülvigyék. Az IOKSz már egészséges intézmény lett és reméli, hogy ismét emelni tudják a hitelakció kereteit. Foglalkozni kell a tanoncidő felemelésével és a segédek gyakorlati idejének meghosszabbításával. Beszédét azzal fejezte be, hogy igyek­szik az iparostársadalom minden ész­szerű kívánságát megvalósítani. Magyar bor Ausztriában Budapest, szeptember 30. Néhány napi tárgyalás után vasárnap elutazott az osztrák gazdasági bizottság Budapestről, de a tárgyalásokat a közeli időben folytatják, hiszen számos gazda­sági és pénzügyi kérdést kell tisztázni Magyarország és Ausztria között. A pénzügyi kérdések rendezésére Bécsből az osztrák nemzeti bank vezérigazgató­jának közeli érkezését jelentették Buda­pestre. Sürgősen rendezni kellett azon­ban a magyar bor bevitelét Ausztriába. Ausztria kisebb borkontingenst állapí­tott meg Magyarország számára és a szállítási határidő szeptember 30-ával lejárt.

Next