Dunántúl, 1935. november (25. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-03 / 250. szám

MA: TELJES HETI RÁDIÓMELLÉKLET XXV. évfolyam 25. szám. Ara: 241 fillér. Pécs, 1935 november 3. Vasárnap. ELŐFIZETÉSI arak házhoz szállítva VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2­50 PENGŐ. EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG LYCEUM­ UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM­­ 29-49. KIADÓHIVATAL LYCEUM­ UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM­­ 32-22., HIRDETÉS DITSZABÁS SZERINT Egyik törvényjavaslat és rendelet a másikat követi és mind, kivétel nélkül a több és jobb kenyér biztosítását célozza. A gazdaadóssá­gok rendezéséről kiadott kormány­­rendelet és az ennek folyományaként most tárgyalás alatt levő törvény­­javaslat megrögzíti, megszilárdítja a gazda lába alatt a kenyértermő föl­det, hogy több és jobb kenyeret te­remjen. A hitbizományi törvényja­vaslat megbontja­­ a kisember termé­szetes és egészséges terjeszekedésé­­nek útjában álló holtközi birtokok évszázados kínai falát. Rést nyit a latifundiumok testében, bejáratot nyit a földhöz azoknak, akik a magyar föld birtoklására érdemesek és meg­művelésére hivatottak. Megteremti a földszerzési lehetőséget, hogy a kis­ember a saját földjén termelhessen több és jobb kenyeret Ugyanezt a célt fogja szolgálni a telepítés, amelynek törvényes elő­készítése annyira előrehaladt, hogy a vonatkozó törvényjavaslat rövid időn belül a képviselőház elé kerül. Több és jobb kenyér biztosítása a célja a fásítási programnak, az Alföld erdő­sítésének, a vizek szabályozásának és gazdaságos tárolásának, a csatorná­zási és öntözési programmnak, ame­lyek kapcsolatban vannak az aszály következtében szükségessé vált és az Alföld felé koncentrált ezreknek ke­nyeret adó ínségmunkákkal. És hogy teljes legyen az alkotó agrárpo­litika terén a munka, most jelent meg a kormánynak a tagosításról intézke­dő legújabb rendelete. Nem kell Ma­gyarországon bővebben magyarázni a tagosítás nagy jelentőségét. Ezerszer elmondották és ezerszer megírták hivatott szakemberek, hogy a kisgaz­da üzemének versenyképességét mennyire megakadályozza az, hogy a föld apró parcellákban egymástól fél napi járóföldre van feldarabolva. Min­den érdekelt tudja, hogy a racionális gazdálkodást a kisbirtokon tagosítás­sal kell elkezdeni. És mégsem történt ezen a téren hosszú esztendőkig olyan intézkedés, ami a tagosítást megkönnyítette és olcsóbbá tette volna. Évtizedek mulasztását pótolta a kor­mánynak a tagosításról most megje­lent rendelete, amely kettős irányú: először egyszerűbbé, másodszor ol­csóbbá teszi a tagosítást. Nagyjelen­tőségű reformintézkedések ezek. Ta­­gosítani eddig is lehetett, de az eljá­rás körülményes, nehézkes és drága volt. A kormány mostani rendelete az adott viszonyok közt mindent meg­tesz, hogy elhárítsa a nehézségeket a tagosítás útjából és hogy módot ad­jon minden kisbirtokosnak olyan egy­­séges, összekötő kisüzem létesítésé­re, amelyen belterjesen lehet gazdál­kodni, amelyen tehát több és jobb kenyér terem. Bebizonyított valóság, hogy a ta­gosított kisüzemen húsz százalékkal nagyobb a terméshozam. Ez egyéb­ként egészen természetes is. Egy da­rabban levő 25 holdon jobban lehet gazdálkodni és többet, mint ötven darabban elszórt harminc holdon. Az egységes üzemet áttekintheti a gaz­da, jobban trágyáztathatja, több­félé gazdasági ágat honosíthat meg és egységesebb minőséget termelhet.­­ Közismert igazságok ezek, minden gazda tudja, hogy valóban így van. Ha tehát most az új kormányren­delet először jelentékenyen lecsök­kenti a tagosítási költségeket, má­sodszor ezeknek húsz százalékát az állam fedezi, harmadszor pedig mó­dot ad a rendelet a gazdáknak arra, hogy öt éven át részletekben fizet­hessék a reájuk eső lecsökkentett költségeket, akkor kétségtelen, hogy a húsz százalékos hozamtöbbletből ezeket a rátákat minden gazda ne­hézség nélkül fizetheti. Megterem­tette tehát a rendelet a tagosítás le­hetőségét ott is, ahol erre a megfe­lelő tőkeerő hiányzott. Valósággal aranyhíddal szolgált a kisgazdáknak, amelyen mindössze öt esztendeig fi­zetik a méltányos összegű vámot, azután pedig teljes egészében élvez­­•jpzejjpiajat uaqjaauasj qqo} sp qqvín ájarae ‘}3}a[qqo}uozseq­e­jjt­ aq Komoly és nem kis munka folyik ezért a több és jobb kenyérért. Épí­ti, egyengeti a jobb magyar jövendő útját és egyetemes nemzeti érdeke­ket szolgál, amikor az ország funda­mentumát, a földművelést erősíti, mert azon a földön él és virul ipar és kereskedelem is, amelyet eredmé­nyesen hasít a földmíves ekéje. Ezért kell a jobb és több kenyér politiká­jának a barázdáknál kezdődnie. November 18-án 43 állam lépteti életbe Olaszország ellen a megtorló intézkedéseket iii'WWIMWraWMWMMWMWMHIMiii Eredménytelenek a Genfben folytatott béketárgyalások — Az angol-olasz viszony újból elmérgesedett Genf, november 2. — A genfi helyzetben egyelőre nincs változás. A 18-as bizottság Jugoszlávia javaslatára elhatározta, hogy novem­ber 18-án léptetik életbe az Olaszország elleni megtorló rendszabályokat. Laval, Eden és Hoare genfi meg­beszélései még jobban megerősítették az angol-francia együttműködést. Az a vélemény alakult ki, hogy ezidőszerint semminemű alap sincs az Olaszországgal való tárgyalásra. Ezzel szemben Genfben és Londonban úgy tudják, hogy az angol-olasz viszony újabb feszültségére lehet szá­mítani. Laval ugyanis közölte Aloisi báróval, hogy Anglia visszautasí­totta Mussolini legújabb javaslatát. Kanada kiküldöttjének javaslatára a 18-as bizottság elvben elfogadta a szállítási tilalom kiterjesztését a következő termékekre: kőolaj és kőolajtermékek, szén, öntöttvas, acél. A megtorló rendszabályok ügyében kiküldött albizottság elnöke közölte, hogy a hitelzárlatot már 39 kormány végrehajtja és ezenkívül 43 kor­mány készségét nyilvánította abban a tekintetben, hogy alkalmazza a beviteli és kiviteli megtorló intézkedéseket Olaszország ellen. Hoare angol külügyminiszter és Aloisi báró olasz kiküldött ma délelőtti meg­beszélésén Hoare hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is örömmel fo­gadná a békés megegyezés létrejöttét, de csak oly megoldásról lehet szó, amelyhez a négus is önként hozzájárul és amely nem a Népszövetsé­gen kívül jött létre. A megbeszélés során nem alakultak ki újabb javas­latok, vagy indítványok Róma, november 2. Rómában nem keltett különösebb izgalmat az a Genfből érkező hír, hogy a megtorló rendszabályok ügyé­ben kiküldött bizottság november 18-ában állapította meg az intézkedé­sek életbeléptetésének napját. Olasz­ország — hangsúlyozzák Rómában — legteljesebb elismerése is adózik La­val igyekezetének, amellyel azt akar­ja elérni, hogy békés úton oldják meg a fennálló nehézségeket. Olaszország azonban a megtorló rendszabályok elleni ellenállást minden irányban, tehát Francia­­országgal szemben is egyenlően fogja kifejteni. Ezek szerint tehát Olaszország Franciaországból se hoz be árukat, különösen pedig elkerüli a luxuscikkek behoza­talát. Laval nyilatkozata a francia-angol együttműködésről Laval miniszterelnök az össze­egyeztető bizottság genfi ülésén a kö­vetkező nyilatkozatot tette: " Franciaország alkalmazkodni fog azokhoz az előírásokhoz, amelyeket az itt képviselt kormányok közösen elhatároztak. Azon a napon azonban, amelyen nagyfontosságú határozatot hozunk, rá kell mutatnom arra, hogy a lehető leggyorsabban meg kell ke­resnünk a viszály békés elintézését.­­ A francia és az angol kormány egyetért abban, hogy együttműködé­sük ezen a téren is érvényesüljön. Ez a kötelesség különösen parancsoló erővel háramlik Franciaországra, amely ez év január 7-én barátsági szerződést írt alá Olaszországgal. Éppen ezért ernyedetlen szívóssággal folytatni szándékozom mindazoknak a tényezőknek a keresését, amelyek az esetleges tárgyalás alapjául szol­gálhatnak. Az olaszok elfoglalták Makallét London, november 2. Az Exchange Telegraph addisz­­abebai jelentése szerint az olaszok pénteken reggel elfoglalták Makallét. Egy másik jelentés szerint az olasz csapatok többször áthaladtak a vá­roson, majd újból visszatértek a tig­­réi állásokba. Makallé városa nem­ áll katonai megszállás alatt, de a vá­ros közvetlen környékén igen sok abesszin katona van. A déli harctéren bombavető repü­lőgépek működnek erősebben. Egy olasz gép lezuhant Dole vidékén. Ve­ il DUNÁNTÚL mai száma 20 oldal

Next