Dunántúl, 1935. december (25. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-01 / 274. szám

XXV. évfolyam 274 szám, Ara: 20 fillér, Pécs, 1935 december 1. Vasárnap, ELŐFIZETÉSI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 2*50 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR, 16 OLDALAS 20 FILL., KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM­­ 29-49, KIADÓHIVATAL LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM­­ 32-22. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Erkölcsi válság — Irtar Dr. Illés József egyetemi Ma, talán, nagyobb szükség van a magyar életben a kultúra fegyvereire, mint valaha. Sorsdöntő időket él a nemzet és ebben a harcban, amelyet létéért, jövőjéért folytat, csak kul­túra fegyvereit hagyták meg nekünk nagy kegyesen. Ezekkel épúgy élhe­tünk, mint éltek elődeink, akik már századokkal ezelőtt kiverekedték a kultúrfölényt. A kultúra, a magyar kultúra fegy­vereire gondolva, lehetetlen, hogy arra a nagy válságra ne gondoljak, amelyet gazdasági válság neve alatt ismerünk és fel ne vessem a kérdést: vájjon nem azokról az utakról és mó­dokról kellene-e inkább gondolkoz­nunk, amelyekkel ki tudunk szaba­dulni ebből a gazdasági krízisből, amint ezt világszerte teszik. Mind­nyájan, nagyok és kicsinyek, gazda­gok és szegények egyaránt érezzük ennek a válságnak súlyát és a magyar élet még sokkal súlyosabban érzi, mint nyugati győző, vagy legyőzött or­szágok. Mégis, merem állítani, hogy, ha válságról van szó, akkor ennél a vál­ságnál sokkal súlyosabb, sokkal ne­hezebb az az erkölcsi az a szellemi válság, amelyben az egész világ szen­ved. El tudom képzelni, hogy végre, nagy nehezen, az egész világ meg fogja valamiképpen találni a gazda­sági nyomorúságból kivezető utat. De ha arra gondolok, hogy abból az erkölcsi, szellemi válságból, amely természetszerűleg és szükségképpen következett be a világháborúval és folytatódik ma, hogy történik a ki­jutás, hogyan találjuk meg az ebből kivezető utat, akkor azt kell mon­danom: hiába törik a fejüket tudó­sok, laikusok a gazdasági válságból kivezető utakról, meggyőződésem szerint, ennek a gazdasági válságnak, tisztán csak gazdasági eszközökkel való meggyógyítása sohasem fog be­következni. És ha tételemet úgy for­ ,­malizálom, hogy csakis a lelki, az er­kölcsi válság megoldása útján jutha­tunk el a gazdasági válság megoldá­sához, ezt a végső konklúziót nyu­godtan merem vállalni mindenkivel szemben. Mi volt az, ami a nagy gazdasági krízishez vezetet? Vájjon a XIX. szá­zad igazán nagyszerű tudományos fej­lődése, a technikának soha nem lá­tott, soha nem remélt hihetetlen fej­lődése, közelebb hozta-e egymáshoz a lelkeket, a világrészeket, lelkileg, olyan mértékben, ahogyan fizikailag geográfiailag, igenis közelebb hozta? Vájjon nem távolodtak-e el az em­berek lelkileg egymástól még jobban? A XVIII. század végén egy nagy konstruktív filozófiai rendszer, a Kant-féle rendszer világít. Ennek a rendszernek az észre épített nagy gazdasági válság tanár, országgyűlési képviselő­ palotája épül fel. De a század máso­dik felében jön a kritika, a nagyszerű tudományos fejlődés után Schopen­hauer, aki akkor, amikor egyoldal­­ról az akarat, mindenhatóságát hir­deti, más oldalról annak megtagadá­sát, a megsemmisülést tartja a leg­nagyobb boldogságnak. Mintha a XIX. század emberisége csalódott volna ön­magában. Azt képzelte el, hogy a vallást helyettesíteni tudja a tudo­mány, azt képzelte el, hogy a tudo­mány boldogítani fogja a földön az embert és lehozza számára az Éden­­kertet. Elképzelte azt, hogy a kul­túra az, amitől minden függ. És ime a század végén megjelenik az az élet­­felfogás, amely a tudományt, a mű­vészetet és a kultúrát, mind, csak a boldogtalansághoz vezetőnek tartja, a tolsztoji nicsevo; és megjelenik Spengler, aki a vallás, a tudomány és a kultúra csődjéről beszél. Vala­mikor a történetíró majd úgy fog be­szélni a XIX. századról, mint a vál­ságok korszakáról. Mind­ez a kiábrándulás, mind ez a csalódás élvezet az utolsó nagy katasztrófához, a világháború vér­tengeréhez. És a harc továbbfolyik. Nem véres, de talán még sokkal súlyosabb: gaz­dasági harc, amelyet a népek, nem­zetek, nagyok és kicsinyek, legyőzöt­tek és győzők egyformán folytatnak egymással és mindnyájan érzik, hogy mindjobban távolodnak azoktól az ideáloktól, amelyekért lelkesedtek. Olaszország élet-halál harca a szankciók ellen Egyedül Milánóban 300 kiló arany a gyű­jt­és eredménye Tilos lesz a kőolajbevitel Olaszországba Róma, november 30. Az olasz kormány tagjai ma dél­előtt Mussolini elnöklésével minisz­tertanácsot tartottak. Az egyes hí­rekkel ellentétben a minisztertanács­nak nem volt rendkívüli jellege. A minisztertanácson a legfőbb honvé­delmi bizottság tanácskozó bizottsá­gának módosítását és kibővítését ha­tározták el Az eddigieken kívül a tanácskozó bizottságnak tagjai lesz­nek az igazságügyminiszter, a közok­tatásügyi miniszter, a közmunkaügyi miniszter és a sajtóügyi miniszter, akiknek a bizottság tanácskozásai­ban szavazati joguk lesz. Továbbá Olaszország tábornagyai, főbb ten­gernagyjai, a milícia vezérkari főnö­ke, valamint a külöböző katonai szer­vezetek és előkészítő szervezetek fő­felügyelője, akiknek a bizottságban tanácskozó szerepük lesz. A legtöbb honvédelmi bizottság titkárságát a minisztertanács elnökségének rendel­ték alá. A mai olasz minisztertanács elhatá­rozta, hogy 70 millió líra költséggel Olaszországban ásványolajfinomító gyárat létesítenek, amely az olasz ásványolajhivatal által kiaknázott albániai forrásokból származó nyers­olajat fogja finomítani hódolók kérték, hogy részt vehesse­­nek az addisz-abebai kormány elleni hadműveletekben. A Szomáliai harc­téren szolgálatot teljesítő repülőhad újból bombákat dobott Dagabur erő­dítményeire és elpusztított egy teve­karavánt. Az eritreai repülőhad ered­ménnyel hajtotta végre a szokásos hírszerző repüléseit az olasz vona­laktól délre elterülő vidéken. Ellentámadásra gyü­lekeznek az etiópok Asmara, november 30. Az olasz balszárny dankalii oszlo­pa tovább folytatja tisztogató tevé­kenységét. Az északi harcvonalon az első hadtest egyik felderítő légi raját tegnap abesszin csapatok heves tűz alá vették Az olasz hadsereg bennszülött osztagai tovább folytatják elő­nyomulásukat a Tembien fenn­síkon. Az egyik hadosztály hát­védjét erős ellenséges osztagok támadták meg, de végül is sike­rült az ellenséget viszaverni. A harc során egy olasz aszkari ka­tona és tíz abesszin harcos elesett. Az olasz repülőgépek felderítő útju­kon az Asiangi tó és Amba Aladzsi között észak felé menetelő erős ellen­séges osztagokat figyeltek meg. Kassza herceg önállósítja magát Londonból arról érkezett hír, hogy Kassza herceg, aki november eleje óta magáról és 200 ezer főnyi sere­géről semmi hírt sem adott, bizonyo­san saját szakállára külön háborút akar viselni az olaszok ellen. fi Az arany, ezüst és vas mozgósítása Olaszorszá­g­ban Az ezüst, az arany és a vas be­szolgáltatása valósággal népmozga­lommá lett Olaszországban. A lakos­ság egész Olaszország területén osz­tálykülönbség nélkül hordja a nemes­fémet és vasból készült tárgyakat a beszolgáltató helyekre. A gazdagok és szegények, hercegek és parasztok, polgárok és diákok, kis balillák, elő­kelő és szegény asszonyok versengve veszik ki részüket a mozgalomból, hogy bebizonyítsák hazaszeretetüket és megmutassák, milyen áldozat­­készséggel támogatja az olasz nép a keletafrikai vállalkozást és száll szembe a gazdagabb hatalmaknak az­zal a törekvésével, hogy megfojtsák Olaszországot. Milánóban tegnapig mintegy 250 kiló aranyat szolgáltat­tak be és ez a mennyiség mára meg­haladta már a háromszáz kilogram­mot. A kőolaj is Népszövetségi körökben bizonyosra veszik, hogy a megtorló rendszabá­lyokat kiterjesztik a kőolajra is. Ez­zel szemben úgy tudják, hogy a tila­lomnak kőszénre, vasra, acélra és gyapotra való kiterjesztése elmarad. Hivatalos és magánjelentések a frontról 59-ik számú olasz hivatalos jelen­tés, Badoglio tábornok táviratozza. Az első hadtest Uomberta vidékén folytatja a tisztogatási hadműveleteit. A Geba patak nyugati partján az egyik olasz csapat megütközött egy abesszin osztaggal. Az abesszinek tíz halottat hagytak a csatatéren. A Szomáliai harctéren ogadeni, abdallai és ad­amogei több főnök és más fő­ember meghódolásra jelentkezett a callarói olasz hatóságoknál. A meg­ A „DUNÁNTÚL“ mai száma IS oldal

Next